Odesszában „titkos NATO-megfigyelőcsoport” kezdte meg a munkáját – írja a RIA Novosztyi hírügynökség orosz és ukrán forrásokra egyaránt hivatkozva. Mint írják, ennek tagjai az értesülés szerint a Nordstarsupport Group román biztonsági magáncég romániai munkatársai.
A csoport feladata a Fekete-tengeren közlekedő orosz hajók megfigyelése az orosz partraszállás megakadályozása céljából.
Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában képmutatással vádolta meg az EU-t, amiért az Európai Békealapon keresztül nyújt támogatást az ukrán „neonáciknak”, annak érdekében, hogy „büntetlenül folytassák az emberek gyilkolását”. A tárca kifogásolta, hogy az európai médiatérből „kitisztogatták” az alternatív nézeteket, és hogy a kontinensen példátlan nyomás nehezedik az orosz és az orosz ajkú emberekre a történelmi hazájuk megtagadása érdekében.
Liz Truss brit külügyminiszter közölte, hogy vizsgálják azt az értesülést, miszerint Mariupolban vegyi fegyvereket vetettek be az orosz katonák.
Hangsúlyozta, hogy nagy erőkkel folytatják a vizsgálatot, mivel ha ez megtörtént, akkor annak súlyos következményei lehetnek nemzetközi szempontból is. Rámutatott:
Ha – érzéketlenül – felhasználták ezeket a fegyvereket, akkor azzal még tovább eszkalálták a konfliktust. Felelősségre fogjuk vonni [Vlagyimir] Putyint és a rezsimjét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban szintén azt mondta, hogy „a legnagyobb komolysággal” kezelik az esetet.
A Nokia bejelentette, hogy kivonulnak Oroszországból. A döntés a cég körülbelül kétezer dolgozóját érinti.
A mostani körülmények között egyszerűen nem látunk lehetőséget arra, hogy folytassuk a tevékenységünket az országban
– mondta Pekka Lundmark, a vállalat ügyvezető igazgatója, aki szerint a cégnek az Oroszország ellen hozott szankciók miatt kellett meghoznia a döntést.
Hozzátette, hogy a kivonulás ideje alatt még ügyfeleik rendelkezésére állnak, ezzel összefüggésben igyekeznek beszerezni a szükséges engedélyeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szankciók mellett ezt megtehessék. Hogy ez pontosan mennyi ideig fog tartani, egyelőre nem tudják.
A világszerte 90 ezer főt alkalmazó Nokia szerint a 2022-es gazdasági eredményeiket nem sodorja veszélybe az Oroszországból való kivonulás, viszont az év első negyedévének eredményeinél látható lesz az orosz–ukrán háború hatása.
A Kárpáthír az ukrán Korrespondent alapján azt írta, hogy 400 fölé emelkedett a Bucsában talált áldozatok száma.
Tarasz Sapravszkij, a település alpolgármestere jelentette be, hogy még mindig tart az áldozatok keresése és azonosítása. Minden nap újabb holttestek kerülnek elő, ráadásul a bucsai térséghez tartozó településeken még el sem kezdték az áldozatok felkutatását, ugyanis a szakemberek ott még nem végeztek az aknamentesítéssel. Mint nemrég megírtuk, Magyarország területének háromszorosát kell átvizsgálni Ukrajnában aknák után kutatva.
A polgármester azt is elmondta, hogy Bucsában a település körülbelül 60-70 százalékát vizsgálták át eddig a tűzszerészek, bombaszakértők. A városban legalább 70 polgári épület károkat szenvedett, ezek közül egy ötemeletes tömbház teljesen megsemmisült.
Angela Merkel politikáját számos bírálat érte amiatt, mert sokak szerint nem bánt elég keményen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A politikusok szerint ezzel közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.
Mario Czaja, a német Kereszténydemokratikus Unió (CDU) főtitkára szerint azonban tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt.
Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen
– idézi az Infostart a főtitkárt.
Magyarország humanitárius segítségével a támogató országok közül az egyik legmeghatározóbb – írja a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás a Telegram-csatornáján.
Az elmúlt napokban újabb két kamion érkezett Kárpátaljára. A több mint tíz tonna rakomány nagy mennyiségű orvosi eszközt és gyógyszereket tartalmazott
– jelentette be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettese. Hozzátette: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet gyermekek és felnőttek számára gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, antibiotikumokat, inzulint és más gyógyszereket gyűjtött a rászoruló ukránoknak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel – számolt be a Guardian. Azért találkoznak, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet és a nyugati szankciókat.
Lukasenka kedden kora reggel érkezett az orosz távol-keleti Amur régióba, ahol Vosztocsnij Kozmodromban, egy orosz űrkikötőben találkozik Putyinnal.
A Washington Post szerint Elon Musk sokat keresett azon, hogy vállalata, a SpaceX a Starlink műholdhálózat segítségével internetet biztosított Ukrajnának.
A SpaceX februártól kezdett el internetet adni az Ukrajnában élőknek, amit sokan önzetlen gesztusként értelmeztek, mivel azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pénzt is kapnak ezért. Gwynne Shotwell, a SpaceX vezetője még márciusban is azt nyilatkozta a CNBC-nek:
Nem tudok róla, hogy az Egyesült Államok kormánya bármilyen pénzt adott volna ezért.
Nemrég azonban kiderült, hogy nem pusztán az emberbaráti szeretet állt a dolog mögött. A most publikált dokumentumok szerint az Egyesült Államok kormánya több millió dollárt adott a SpaceX-nek.
A SpaceX összesen 1500 Starlink-terminált szállított Ukrajnába, ezekkel tudják fogni a műholdas jeleket. A terminálokat darabonként 1500 dollárért vásárolta meg az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó kormányhivatala, a USAID. Ennek költsége 2,25 millió dollárt tett ki, ezenfelül a SpaceX-nek további 800 ezer dollárt adtak a terminálok szállításáért.
Az első 1500 után egyébként további 175 terminált vásárolt még a USAID a SpaceX-től, valamint a francia és a lengyel kormány is besegített a szállítási költségekbe.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy a SpaceX további 3700 terminált valóban ingyen adott át az ukránoknak, bár ezek szállítását is a USAID fizette. Rebecca Chalif, a hivatal szóvivője azt mondta: a kezdeményezésre annak köszönhetően kerülhetett sor, hogy több üzletember is jelentős, 15 millió dollárt is meghaladó felajánlásokat tett a háború miatt.
A következő napokban befejeződhet Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója – nyilatkozta a sajtónak Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A szóvivő szerint a harcok vagy azért érhetnek véget, mert elérik a célokat, vagy mert megállapodnak a békéről. Peszkov ugyanakkor elismerte, hogy Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett. Kiemelte ugyanakkor, hogy sosem lőttek polgári épületekre, a bucsai felvételeket pedig hamisítványnak titulálta – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Ljudmjla Denyiszova ukrán emberi jogi biztos közölte, hogy mintegy négymillió csirke pusztult el egy baromfifarmon a Herszon régióban – számolt be a Guardian.
A Herszon megyei baromfifarmon az orosz ágyúzások következtében szakadt meg az áramellátás, így a farm nem tudta ellátni a csirkéket.
A hatóságok befejezték Irpiny aknamentesítésének első szakaszát – számolt be az ukrán rendőrség vezetője, Igor Klimenko a Telegramon.
A település átvizsgálásakor a szervek több mint háromezer robbanószerkezetet foglaltak le.
Ezeket a tárgyakat egy speciálisan kijelölt helyen semmisítik meg, és soha többé nem jelentenek veszélyt a civilekre
– írta a posztban Klimenko.
Őrizetbe vette a rendőrség Moszkvában Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivistát, aki azt állítja, hogy korábban kétszer is megmérgezték.
Egy másik orosz ellenzéki aktivista, Ilja Jasin jelentette be a Twitteren az őrizetbe vételt. Kara-Murzát hétfőn moszkvai lakása közelében fogták el a rendőrök. Azt még nem tudni, hogy emeltek-e ellene vádat.
Kara-Murza kétszer, 2015-ben és 2017-ben került kórházba mérgezéses tünetekkel. Első alkalommal majdnem belehalt a veseelégtelenségbe. Azt gyanította, hogy megmérgezték, de a betegség okát hivatalosan nem állapították meg.
2017-ben egy hasonló, hirtelen kialakuló betegség miatt került kórházba, akkor mesterséges kómát idéztek elő a gyógyításakor. Felesége szerint az orvosok akkor négyszemközt megerősítették, hogy mérgezés történt.
A korábban újságíróként dolgozó aktivistának jó kapcsolata volt a 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikussal és a Putyin-ellenességéről ismert volt orosz olajmágnással, Mihail Hodorkovszkijjal.
Vlagyimir Kara-Murza az invázió kezdete után, február 27-én több ellenzéki, valamint disszidált közszereplővel közösen létrehozta az Orosz Háborúellenes Bizottság nevű civil szervezetet, amelynek célja, hogy „Vlagyimir Putyin agresszív diktatúrája” ellen küzdjön.
Több felvételt is közzétett hétfőn az 57. különálló gépesített ukrán gyalogdandár olyan orosz erők megsemmisítéséről, amiket állításuk szerint az ő egységeik semmisítettek meg – írja a Kárpáthír a Korreszpondent alapján.
A dandár tegnap több képet is megosztott saját közösségi oldalán, amelyen állítólag az általuk kilőtt orosz páncélosok vannak.
A bejegyzésben arról is beszámolnak, hogy Luhanszk megyében több orosz harci járművet is megsemmisítettek az ukrán katonák.
Közösen viszi a keresztet egy ukrán és egy orosz család az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán.
Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy a keresztet különböző családok viszik majd a római Via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták.
Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad majd – adta hírül az MTI.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője elmondta: Európa a második világháború óta nem látott akkora menekültválságot, mint ami jelenleg Ukrajnában történik. Hozzátette, hogy az ország gyermekeinek több mint fele menekült lett – írja az Independent.
Ukrajna gyermekeinek fele hátrahagyta otthonát, iskoláját és gyakran legalább az egyik szülőjét
– mondta Thomas-Greenfield. Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint a háború kezdete óta több mint négy és fél millió ember menekült el Ukrajnából.
Az ukrán hadsereg sikeres csapást hajtott végre egy orosz fegyverraktár ellen Luhanszkban, Novoajdar környékén.
Az akcióra még vasárnap éjjel került sor, azonban a hírt csak később sikerült megerősíteni. Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó egy videót is közzétett az akcióról.
Hétfő délután aztán megjelent egy felvétel arról is, hogy mi maradt a raktárból. A CNN-nek a videón látható helyszínt korábbi felvételek alapján sikerült azonosítania.
A csapást vélhetően Tocska–U- vagy Szmercs-rakétával hajtották végre. A fegyverraktár mellett legalább 15 szállítójármű és két Grad-rakétarendszer is megsemmisült.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt állította, hogy a novoajdari akcióban több mint húsz lakóház megsemmisült, valamint „egy raktár is, amelyben műtrágya volt”. Szerhij Hajdaj kormányzó tagadta, hogy a támadással lakóépületeket is megsemmisítettek volna.
Visszatér az ukrán fővárosba, Kijevbe Belgium diplomáciai képviselete – mondta Sophie Wilmès külügyminiszter a Brussels Timesnak.
A miniszter hozzátette: Belgium továbbra is támogatja Ukrajnát, és felgyorsítja a katonai felszerelések szállítását az Európai Unió harmadik, 500 millió eurós támogatásának keretében.
A belga nagykövetség az orosz–ukrán háború kezdete után nem sokkal, márciusban hagyta el a várost és evakuálta a teljes személyzetét biztonsági okokból.
Legalább tízezer civil halt meg a háború kezdete óta a dél-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban – tájékoztatta a város polgármestere az AP hírügynökséget.
Vadim Bojcsenko elmondta: a holttesteket az utcákon „szőnyeggel takarták le”. Arról is beszélt, hogy a történtek ellenére is még mindig 120 ezer civil él Mariupolban, akiknek azonnali élelmiszerre, vízre és gyógyszerre van szükségük.
A polgármester állítása szerint több olyan bejelentést is kapott, miszerint az oroszok összegyűjtik a holttesteket, amiket egy bevásárlóközpont nagy méretű hűtőszekrényében tárolnak – számolt be a BBC.
Az ukrajnai háború elől április 11-én 632 ember, köztük 286 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A hatóságok a különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken hét ember, köztük három gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Volodimir Zelenszkij egyik főtanácsadója szerint mintegy 150 000 lakos hagyhatja el Mariupolt, miután az ukrán tárgyalófelek biztosították a biztonságos átjárást – számolt be az Independent.
A mariupoli evakuációs járatok 150 000 lakosnak teszik lehetővé, hogy elhagyják az ostromlott kikötővárost, miután a tárgyalóknak sikerült biztonságos átjárást biztosítaniuk
– mondta Zelenszkij vezető tanácsadója.
Hétfő este ismét jelentkezett Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök felhívásában ezúttal arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában, amiért szigorú szankciók bevezetését kérte – adta hírül az MTI.
Hétfőn olyan meg nem erősített jelentések láttak napvilágot, amelyek szerint vegyi fegyvereket használtak az orosz erők Mariupolban.
Ezt a legnagyobb komolysággal kezeljük
– közölte hétfőn este Zelenszkij. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy az oroszok használtak volna vegyi fegyvereket.
Szeretném emlékeztetni a világ vezetőit, hogy már megvitattuk a lehetőséget, hogy az orosz hadsereg vegyi fegyvereket vet be. Ez már akkor azt jelentette, hogy az orosz agresszióra sokkal keményebben és gyorsabban kell reagálni
– tette hozzá.
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Indul az Index keddi hírfolyama, melyben beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Hétfői percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.
Tartsanak velünk ma is, hogy elsőként értesüljenek a háború legfrissebb híreiről.