Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter örökbe fogadott egy kiskutyát az ostromlott Mariupolból, és a város beceneve után Mariknak nevezte el, írta meg a The Telegraph. 

A kölyökkutya gazdái eltűntek a harcokban. 

Így most már a másik két kutyámnak, Gustavnak és Benjinek is van egy barátja

– írta meg a politikus a Twitteren. 

Izraeli civil szervezetek menedékházat nyitnak az ukrán–lengyel határnál a háborúban szexuálisan bántalmazott ukrán nők megsegítésére – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

Az ukrajnai háborúban a nők elleni szexuális támadásokra utaló bizonyítékok nyomán ezen a héten izraeli civil szervezetek kezdeményezésére egy menedékházat nyitnak a lengyel határon, ahová a menekülteknek ezt a csoportját várják.

Ez egy olyan hely, ahol fellélegezhetnek. Reméljük, hogy az első ház után több is lesz

– mondta Tal Hochman, a helyszínre érkező izraeli delegáció vezetője, miután az elmúlt hetekben egyre több tanúvallomást gyűjtöttek össze a háborúban szexuálisan bántalmazott nőktől.

Csekély esély még mindig van a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki egy csütörtökön megjelent interjúban Karl Nehammer osztrák kancellár, aki a napokban találkozott mindkét ország vezetőjével, írta az MTI. 

Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni

– mondta a politikus a dpa német és az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban. A politikus elmondta, attól tart azonban, hogy előbb fokozódni fognak a harcok a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében.

Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül

– vélekedett.

Nehammer szerint azonban mégsem zárult be minden ajtó a tárgyalásos befejezés előtt.

A nagy kérdés az lesz: mindkét fél le tudja-e zárni ezt a háborút arcvesztés nélkül

– mondta.

Magyarországra szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6045 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4694-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 630 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

A BRFK és a társszervek szerdán 241 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.

Az ukrajnai háború elől 2022. április 13-án 241 ember, köztük 115 gyermek érkezett Budapestre vonattal. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket – olvasható a rendőrség honlapján.

Az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint az oroszok egy hónapon keresztül tartottak fogva 300 embert a Csernyihivtől északra lévő Jahidnében, egy pincében. 

A túszok a pince falán jegyezték fel fogva tartásuk idejét, és felírták a 18 meggyilkolt társuk nevét. 

A hírt Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte. A canberrai kormány célzott pénzügyi szankciókat hozott 14 orosz állami vállalattal szemben, amelyek stratégiai és gazdasági jelentőségűek Moszkvának, írta meg az MTI. 

A legújabb lista egyebek között a Kamaz szállítmányozási vállalathoz hasonló védelmi vonatkozású cégekre, illetve a SZEVMAS és az United Shipbuilding Corporation hajózási társaságokra terjed ki.

Emellett a Ruselectronics elektronikai vállalatot is szankciókkal sújtották, ami az orosz elektronikus alkatrészgyártás mintegy 80 százalékát adja. A büntetőintézkedések az orosz vasúttársaságra is kiterjednek, amely nemcsak az egyik legnagyobb szállítmányozási vállalat a világon, hanem az ország gazdasági teljesítményéhez is döntő mértékben hozzájárul.

Simon Coveney felkeresi az ukrán fővárosnak az orosz invázió által közvetlenül érintett területeit, és találkozik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterrel.

A politikus az ENSZ Biztonsági Tanácsának első külügyminisztere, aki Kijevbe látogat a háború kezdete óta.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy kilenc humanitárius folyosót nyitnak meg ma, melyeken keresztül evakuálni tudják a civileket az ostromlott területekről − írta meg a Guardian.  

Szerdán egyetlen korridort sem tudtak nyitni, Verescsuk szerint azért, mert Oroszország képtelen volt kontrollálni haderejét és felügyelni az ideiglenes helyi tűzszüneteket.

Az értesüléseket egyelőre független forrásból nem sikerült megerősíteni.  

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök azt mondta, hogy „véget kell vetni a balti-tengeri régió atommentes státuszáról való tárgyalásoknak, az egyensúlyt helyre kell állítani” – írja a Sky News. 

Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról azt mondta, hogy bár ez nem jelent nagy változást Oroszország számára, az ország ellenfélként tekint rájuk, és „intézkedéseket fog tenni” a térségben.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról heteken belül dönthetnek, majd pedig egy rendkívüli júniusi NATO-csúcson a tagállamok határozhatnak a kérdésről.

Oroszország „totális háborút” folytat Ukrajnában, a Moszkvával szembeni szankciók teljes nemzetközi elszigeteléssel kell, hogy járjanak - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, miután visszatért Lengyelországba a három balti ország elnökével tett közös kijevi útjáról, írta meg az MTI. 

A lengyel államfő szerdán Gitanas Nauseda litván, Egils Levits lett és Alar Karis észt elnökkel együtt az ukrán fővárosban Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkozott. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

A Moszkvával szembeni szankciókról elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések mellett ki kell zárni Oroszországot a nemzetközi szervezetekből, ezen belül például a sportszervezetekből.

Az ukrán katonák a kelet-ukrajnai Harkivban, az Izjum felé tartó orosz erők alatt robbantották fel az átkelőt – közölte a katonaság.

A tájékoztatás szerint az akciót egy drónnal hajtották végre, és egy teljes orosz konvoj megsemmisült. 

Csaknem 6500, az orosz csapatok által Ukrajnában elkövetett feltételezett háborús bűn ügyében folyik nyomozás – közölte az ukrán ügyészség.

Összesen 6492 esetet jelentettek, és 197 gyermek halálát erősítették meg – tette hozzá a hivatal.

A jól ismert Times New Roman, az Arial, a Verdana, a Tahmona és a Helvetica is elérhetetlenné vált Oroszországban.

Az amerikai Monotype cég letiltotta honlapján a betűtípusokhoz való hozzáférést az orosz felhasználóknak.

Ez azt jelenti, hogy az oroszországi könyvkiadóknak, weboldalfejlesztőknek, szoftverfejlesztőknek, valamint a márka- és reklámügynökségeknek máshol kell betűtípusokat keresniük – írja a Sky News.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszországnak ki kell lépnie a nemzetközi közösségből, ha nem akar békemegállapodást kötni – számolt be a BBC. 

Vagy az orosz vezetés valóban a békére törekszik, vagy a háború eredményeként Oroszország örökre hagyja el a nemzetközi színteret

– fogalmazott az ukrán elnök legutóbbi videóbeszédében.

Megismételte az orosz olaj totális embargójára vonatkozó felhívását is, mondván: „Az Európai Uniónak abba kell hagynia az orosz hadigépezet szponzorálását”.

Oroszország egyre nagyobb számú támadásairól Ukrajna keleti és déli részén azt mondta: „A megszállók lázas tevékenysége mindenekelőtt bizonytalanságukról tanúskodik”.

Az MTI az ukrán katonai hírszerzés szerdai beszámolója alapján azt írja, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három hétben helyi ukrán ellenállók körülbelül hetven orosz katonával végeztek.

Ez az a város, ahonnan korábban, március közepén elrabolták Ivan Fedorov polgármestert. Mindez arra utal, hogy az akció nem törte meg a helyiek ellenállását, inkább csak felerősítette.

Az Ukrinform – szintén a katonai hírszerzést idézve – azt írja, hogy az orosz katonákra leggyakrabban az éjszaka járőrözés közben csaptak le a partizánok. A legtöbb katonát közelről szúrták le vagy kézifegyverrel lőtték le. Az áldozatok közt csecsenek is voltak. 

A megszálló csapatok egységeinek egyelőre nem sikerült azonosítaniuk azokat, akik az orosz katonákat likvidálták

– áll az ukrán katonai hírszerzés jelentésében.

A La Manche-csatornában található, a brit koronához tartozó Jersey-ben 5,4 milliárd fontnyi (2450 milliárd forintnyi) vagyont foglaltak le Roman Abramovics orosz milliárdostól. 

A Forbes legutóbbi becslése szerint Abramovics teljes vagyona körülbelül 14,5 milliárd dollárra tehető. A Bloomberg által készített Milliárdosok Indexe ennél valamivel kevesebbre, 13,9 milliárd dollárra becsülte a vagyonát. 

A The Guardian szerint többek közt luxusingatlanokat, köztük egy százmillió fontos villát is lefoglaltak Jersey-ben, amely VII. Edward brit királyé volt egykor. A szigeti hatóságok azt írták, hogy a gyanú szerint a lefoglalt ingatlanok és ingóságok közvetve Roman Abramovicshoz kötődnek. Egy részük a szigeten található, másik részük pedig bizonyos, Jersey-ben bejegyzett cégek tulajdonát képezi külföldön (ezek lefoglalására szintén kiadták az utasítást). 

Mindeközben az orosz érdekeltségekre Franciaországban is lecsaptak a hatóságok. Itt állítólag 33 ingatlant foglaltak le, amelyek közül egy tucat szintén Abramovicshoz köthető.

A több szigetből álló Jersey Bailiffség a brit monarchia alá tartozik ugyan, de nem tagja az Egyesült Királyságnak és az egyik legnagyobb adóparadicsomnak számít Európában.

Franciaország eddig több mint 100 millió eurónyi katonai felszerelést szállított Ukrajnának – jelentette be szerdán Florence Parly védelmi miniszter ukrán hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval folytatott megbeszélését követően.

Bejelentettem kollégámnak, hogy Franciaország további katonai kapacitásokat szállít, az eddig átadott 100 millió eurónyi felszerelési adományon felül

– írta a Twitteren a tárcavezető.

A minisztérium közleménye szerint Franciaország védelmi eszközöket, optronikai felszereléseket, fegyverzetet és töltényeket, az Ukrajna szükségleteinek megfelelő fegyverzeti rendszereket szállított Ukrajnának. Azonban Párizs eddig nem kívánta számszerűsíteni az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Kijevnek szállított fegyverek értékét.

Amennyiben a konfliktus folytatódik, Franciaország a partnereivel arra készül, hogy tartósan katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, a védelmi iparunk mobilizálásának segítségével

– idézi a közleményt az MTI.

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójának kezdetén több ukrán tiszt és tábornok is elmenekült – mondta Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

Természetesen nagyon sokan elmenekültek. Kevesen beszélnek róla. Rengeteg magas rangú tiszt, hatalmas számú tábornok menekült el. Ukrajna hatalmi minisztériumaiban órákig tartottak értekezletek arról, hogy ideje menekülni. Néhány köztiszteletben álló ember azt mondta: „Régi szovjet katona vagyok, tudom, hogy káoszban vagyunk, pár óra kérdése”

– idézi Aresztovicsot a Korrespondent.

Elmondása szerint emellett olyan javaslatok születtek, hogy evakuáljanak Nyugatra, és onnan irányítsák a megmaradó ellenállást.

A svájci kormány bejelentette, hogy több termék importját betiltják Oroszországból. Ezek közt szerepel a 

• vodka (és egyéb alkoholos italok),
• a kaviár,
• a tenger gyümölcsei, 
• a szén,
• a fa
• és a cement.

Svájc március elején jelezte, hogy csatlakozik az uniós szankciókhoz, annak ellenére is, hogy az ország a legtöbb nemzetközi konfliktusban a semlegességre törekszik. Azóta a szerdai már az ötödik svájci szankciós csomag.

Volt, aki azt kifogásolta, hogy Svájc a fenti termékekből eddig sem importált sokat, és hogy mindeközben az orosz oligarchák érdekeltségei továbbra is biztonságban vannak Svájcban.

Mindezt cáfolja azonban, hogy a szerdai bejelentéssel Svájc 217 újabb orosz személyt is szankcionált, köztük Vlagyimir Putyin két lányát is, akikkel szemben először az Egyesült Államok lépett fel. A svájci kormány azt ígérte, hogy a bankokkal és más pénzintézetekkel közösen igyekszik felderíteni az orosz oligarchák érdekeltségeit az országban.

Annyi halottat találtak Bucsában a mészárlás után, hogy a városi hatóságok kifogytak a szállításukra szolgáló zsákokból – derült ki a BBC helyszíni riportjából.

Vitalij Lobasz, a bucsai körzet rendőrfőnöke azt mondta a brit portálnak, hogy a település felszabadítása óta egy elhagyott iskola osztályterméből koordinálja a halottak összegyűjtésére irányuló akciót.

Elmondása szerint szinte egész nap csörgött a telefonja, mivel mindig újabb és újabb holttesteket találtak.

Azt is elmondta, hogy két bucsai rendőrőrsöt teljesen megsemmisítettek az invázió alatt, emiatt eszközeik sem voltak az akcióhoz.

Ebben az esetben rendszerint valamilyen más szövetbe burkolták bele a tetemeket, amíg nem sikerült zsákot szerezni.

A rendőrfőnök azt is elmondta, hogy az alárendeltjei közül sem mindenki bírta a munkát hosszú távon. „Azok, akik gyengék voltak, már az elején feladták. Egy ilyen fontos feladatnál nem lehetett teret engedni az érzéseknek” – mondta Vitalij Lobasz a BBC-nek.