Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Oroszország blokkolta a Radio France Internationale és a The Moscow Times orosz nyelvű szolgáltatásának honlapjait a független média elleni folyamatos fellépés keretében – írja a Guardian.

A Moscow Times angol nyelvű honlapja nem érintett – erősítette meg a Moscow Times közleményében. A hírszervezet közölte, a honlapjának blokkolására irányuló lépést az orosz hatóságok egy, az ukrajnai konfliktusról közölt cikke miatt tették meg.

A Radio France Internationale közölte, hogy nem kapott magyarázatot arra, miért blokkolták a honlapot Oroszországban.

Olaszország ukrajnai nagykövete visszatér Ukrajna fővárosába, Kijevbe, és a tervek szerint április 18-án folytatja munkáját – írja a Guardian.

Franciaország szintén ma jelentette be, hogy nagykövetségük hamarosan újra megnyílik, és a tervek szerint a nagykövetség visszaköltözik Kijevbe, miután a nagykövetséget ideiglenesen Lvivbe helyezték át – írja a Kyiv Independent.

A bélyeg, amelyen egy ukrán katona vulgáris kézmozdulatot tesz a Moszkva nevű orosz fekete-tengeri zászlóshajónak, különleges gyűjteménycikké vált az ukránok számára, akik a „győzelem” szimbólumaként tekintenek rá – írja a Guardian.

Az ukrán főváros, Kijev központi postahivatalánál pénteken minden korosztályból több száz ukrán állt órákig sorban, hogy hozzájusson az eddig kinyomtatott egymillió példány egyikéhez.

A hadihajó csütörtökön süllyedt el egy robbanás és tűz után, amelyet Ukrajna szerint rakétacsapás okozott – míg Oroszország szerint a károkat a fedélzeten lévő lőszerek robbanása idézte elő.

A rakétacirkáló az ukrajnai orosz invázió korai szakaszában vált ismertté, amikor legénysége megadásra szólította fel a Kígyó-szigetek ukrán határőreinek egy egységét, akik ezt dacosan megtagadták.

Az incidens hamar az orosz támadással szembeni ukrán ellenállás jelképévé vált. Az ukrán posta a múlt hónapban pályázatot hirdetett az epizód illusztrálására.

A több mint 500 pályamű közül Boris Groh lvivi tervező nyertes pályaműve egy ukrán katonát ábrázol, aki hátulról szidalmazza a hadihajót.

A pályázat sikert aratott, sok postahivatalban elfogyott, és gyorsan megjelent az interneten is.

„Azt álmodom, hogy május 9-én döntöttek Ukrajna EU-tagságáról, hogy megmutassák Putyinnak, milyen is az igazi győzelem napja” – mondta Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán legfelsőbb tanács elnöke.

Sztefancsuk elmondta: az uniós tagjelölt státusz kérdőívének kitöltése már a végső szakaszban van.

A legfelsőbb tanács elnöke hangsúlyozta továbbá: a kitöltött kérdőívet a lehető leghamarabb eljuttatják az Európai Uniónak – olvasható az ukrán parlament oldalán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy helyezze Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára – közölte pénteken a Washington Post című amerikai lap.

A Washington Post a két államfő telefonbeszélgetéséről tudomással bíró forrásokra hivatkozva megjegyezte, hogy Biden ugyanakkor nem kötelezte el magát semmiféle intézkedés mellett.

Az említett amerikai lajstromra olyan országok kerülhetnek fel, amelyek ismételten támogatást nyújtottak nemzetközi terrorizmusnak minősülő cselekményekhez. Jelenleg négy ország szerepel a listán: Irán, Észak-Korea, Szíria és Kuba – írta meg az MTI. 

„Nagyon valószínű”, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az Ukrajna elleni orosz támadás következményeként – közölte pénteken Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter.

Mindennek nagy a valószínűsége, de a döntést még nem hozták meg

– mondta a tárcavezető a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva. Kiemelte: a finnek, úgy tűnik, elhatározták magukat, és már most jelentős többség támogatja a NATO-tagságot. 

Helyi sajtójelentések szerint Finnországban a NATO-tagság támogatottsága évtizedekig 20-25 százalék körül stagnált, most azonban már a 70 százalékhoz közelít. A parlamentben is világos többség kezd körvonalazódni a kérdésben.

Sanna Marin finn kormányfő szerdán azt mondta, hogy Helsinki csatlakozási szándékáról néhány héten belül dönthetnek egy parlamenti vitát követően.

Oroszország már korábban figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy az esetleges NATO-csatlakozásuk nemzetbiztonsági következményekkel járna nemcsak rájuk, de az egész európai térségre vonatkozóan – írta meg az MTI.

Az orosz ortodox egyház a Kreml retorikáját követve igazolta az ukrajnai háborút. Úgy tűnik, hogy ez az álláspont arra készteti az ukrán papok és hívek nagy részét, hogy hátat fordítsanak Moszkvának.

Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor korán keltem, hogy misére menjek, és hirtelen a bombázás sokkoló hangjait hallottam

– mondja Nyikolaj Pluzsnyik atya.

Mint a legtöbb pap az északkelet-ukrajnai régióban, ahonnan Pluzsnyik atya származik, az orosz ortodox egyház azon ágához tartozott, amely a moszkvai vallási vezetéstől kapja az irányítást. Elmondása szerint azonban most kérvényezte, hogy csatlakozhasson az ukrán ortodox egyházhoz – amely 2019-ben végül elnyerte függetlenségét az orosz ortodox egyháztól, amit Oroszország soha nem ismert el.

Az ukrán hatóságok továbbra is újabb holttesteket fedeznek fel a főváros, Kijev környékén, több mint egy héttel azután, hogy az orosz csapatok kivonultak a régióból. 

Sajnálattal elmondhatom, hogy 900 civil holttestét találtuk meg, és átadtuk őket az igazságügyi orvosszakértőknek

– mondta Andrij Nebitov kijevi rendőrfőnök.

A rendőrfőnök azt is közölte, hogy a holttestek közül több mint 350-et Bucsában találtak meg. Majd hozzátette: a borodjankai és makarovi romok eltávolítása továbbra is folyamatban van, és „még lesznek holttestek a romok alatt”.

Andrij Nebitov hangsúlyozta: a halottak mind civilek, és semmi közük nincs a katonai alakulatokhoz – számolt be a BBC. 

Ukrán források szerint öt ember meghalt egy bombatámadásban Mikolaiv városában − közölte a Sky News.

Vitalij Kim kormányzó elmondása szerint a támadásban kazettás bombákat használtak.

Az értesülést a lapnak egyelőre nem sikerült független forrásból megerősítenie.

Ferenc pápa a RAI 1 olasz televíziónak adott nagypénteki interjújában arról beszélt, hogy a világ jelenleg részleteiben él meg egy világháborút, és ismételten elítélte az ukrajnai háborút.

Ebben a pillanatban, Európában, ez a háború nagyon közelről érint minket. De nézzünk egy kicsit messzebbre. A világ háborúban áll, gondoljunk Szíriára, Jemenre, a haza nélküli, üldözött rohingjákra. Mindenhol háború van

– jelentette ki a katolikus egyházfő a beszélgetésben, megjegyezve, hogy „a világ Káin útját választotta a testvérgyilkossággal”. 

Az MTI szerint a katolikus egyházfő nehezményezte, hogy a világ többet költ fegyverekre, mint oktatásra.

Itt is a Káin-motívumot látjuk. Olyan ördögi sablon szerint élünk, amely alapján az emberek hatalomvágyból és biztonsági megfontolásokból gyilkolják egymást. Megértem a fegyvereket vásárló kormányokat, de felmenteni nem tudom őket. A sok háborúra gondolok, amelyek messze tőlünk zajlanak. Elfelejtettük a béke nyelvét

– emelte ki a katolikus egyházfő. Beszélt arról is, hogy a háborúkban mindig a leggyengébbek szenvednek a legtöbbet.

„A menekülteket csoportokra osztjuk: vannak első és másodosztályúak, bőrszín szerint, vagy az alapján, hogy fejlett vagy nem fejlett országokból érkeznek. Rasszisták vagyunk. És ez nincs rendjén” – sérelmezte Ferenc pápa, és felhívta a figyelmet arra, hogy Jézus is menekült volt, aki gyermekként szüleivel Egyiptomban volt kénytelen menedéket keresni.

Pierre Richard francia filmszínész és rendező videón keresztül szólt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. A videóban elítélte az Oroszország által Ukrajnában folytatott háborút.

Elnök úr, jól ismerem Oroszországot, jól ismerem a népét, akit szeretek. Jól ismerem Ukrajnát is, és szeretem azt a népet is. Ez egy tömeggyilkosságba torkolló invázió. Még azt is mondanám, hogy barbarizmus, szóval biztos vagyok benne, hogy semmi sem igazolhatja nők, gyerekek és civilek megölését. Ez egyszerűen szörnyű

– mondta a francia színész, akit a legtöbben a Magas szőke férfi felemás cipőben című filmből ismerhetnek. Richard megjegyezte: mindennap olvassa az ukrajnai híreket, és nem bírja nyugodtan nézni a lerombolt városokról és megölt emberekről készült felvételeket.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy nagyra értékeli az ukránok bátorságát és elhivatottságát. „Csodálom őket. Ezt szerettem volna elmondani. Nem veszítem el a reményt, hogy minden a lehető leghamarabb véget ér, mert undorító ezt folytatni” – mondta Pierre Richard.

Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd „észszerű alternatívát” az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra, és az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ – állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az Energetyicseszkaja Polityika című folyóiratban pénteken megjelent cikkében.

A volt energiaügyi miniszter azt írta, a rubelelszámolásra való áttérés Oroszországnak abból az igényéből fakad, hogy százszázalékos fizetési garanciát kapjon az orosz vagyon nyugati befagyasztásának körülményei között. Novak szerint a gázért rubelben való elszámolás Moszkva által javasolt rendszere nagyon kényelmes az ügyfelek számára, és néhány ország már beleegyezett, hogy áttérjen az ebben a pénznemben történő fizetésre. 

Az MTI szerint Alekszandr Novak kitért rá, hogy Oroszország az EU-ba szállított olaj mintegy 30, a gáz 40 százalékát adja. Rámutatott: Európában tárgyalások folynak, hogy a szénhez hasonlóan a többi orosz energiahordozó felhasználását is elutasítsák, vagy legalábbis csökkentsék a fogyasztásukat.

A legfontosabb iparági szereplők azonban egyetértenek abban, hogy nem valószínű, hogy a következő 5-10 évben teljesen pótolható lesz az orosz kőolaj és földgáz

– írta Novak.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nagypénteken és a hosszú hétvégén is folyamatosan a menedékes kérelmet benyújtók rendelkezésére áll a Budapest, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálatán.

A főigazgatóság közleménye szerint ezen túlmenően a BOK-csarnokban is jelen vannak kollégáik, ahol a menedékes kérelem benyújtásáról, tartózkodási engedélyről, munkavállalási engedélyről és egyéb kérdésekről való tájékoztatáson túl a budapesti ügyfélszolgálatokra időpontot is tudnak biztosítani a hozzájuk fordulóknak.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 16 194 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

Oroszország, válaszul a Európai Unió mellett működő képviselete munkatársainak kiutasítására, nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

Az Európai Unió barátságtalan fellépésére válaszul az EU oroszországi missziójának 18 alkalmazottját persona non grata státuszúvá nyilvánították, és a közeljövőben el kell hagyniuk az Oroszországi Föderáció területét. Az erről szóló jegyzéket átadták (a moszkvai uniós képviselet vezetőjének) Markus Ederernek

– közölte az orosz diplomáciai tárca.

Oroszország tiltakozását fejezte ki az EU moszkvai nagyköveténél az Európai Unió és az Európai Atomenergia Közösség mellett működő orosz állandó képviselet 19 munkatársának általa indokolatlannak minősített kiutasítása miatt.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint az ostromlott Mariupolban utcai harcok folynak – írja a Sky News. 

Az oroszoknak még nem sikerült teljesen ellenőrzésük alá vonni a települést, amelyet a háború kezdete óta zárótűz alatt tartanak. 

Olekszandr Matuzjanyik, a minisztérium szóvivője elmondta: a városi acélgyár és a kikötőnegyed környékén folynak heves harcok. 

„Egyelőre semmi jelét nem látjuk annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvert szándékozna bevetni Ukrajna ellen” – mondta Olekszandr Matuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

A szóvivő szerint az atomfegyver bevetése „Oroszország utolsó ütőkártyája”.

Egyúttal hozzátette: minden körülmények között készen kell állni mindenre, bárhogyan is alakuljon a helyzet.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön az újságíróknak arra a kérdésére, hogy készen áll-e Ukrajnába menni, azt válaszolta: „igen”. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára azonban tisztázta a kérdést. Pénteken a Pod Save America podcastban kijelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök ukrajnai útját jelenleg nem tervezik.

Nem, nem küldjük az elnököt Ukrajnába

– kommentálta Biden szavait az esetleges utazással kapcsolatban a szóvivő.

Korábban az amerikai sajtó arról számolt be, hogy Washington magas rangú tisztviselőket küldhet Kijevbe. Ez lehet Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Anthony Blinken külügyminiszter.

A teljes körű háború kezdete óta közel ötmillió ember hagyta el Ukrajnát – derült ki az ENSZ Menekültügyi Hivatalának honlapján közzétett adatokból.

A rendelkezésre álló adatok szerint április 14-ig 4 796 245 ukrán hagyta el Ukrajnát.

Az adatok nem veszik figyelembe a határ menti országokból hazautazó és hazatérő embereket, így a valós szám ennél kevesebb lehet.

Megjegyzendő, hogy az ENSZ statisztikája felhasználja a belarusz és az orosz kormány adatait is.

Újabb hat orosz diplomatát utasított ki az országból az észak-macedón külügyminisztérium pénteken a diplomáciai normák megsértése miatt – írja az MTI.

A külügyi tárca közleménye szerint Oroszország szkopjei nagykövetének pénteken adták át a nagykövetségen szolgálatot teljesítő hat diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. A diplomaták öt napot kaptak arra, hogy elhagyják Észak-Macedóniát.

A közlemény szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.

A NATO-tag, európai uniós csatlakozásra váró Észak-Macedónia március végén öt orosz diplomatát már kiutasított az országból, Oroszország ukrajnai invázióját követően pedig csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz.

Diszkriminációval vádolják a hollandiai ING Bankot az orosz és belarusz ügyfelek, mivel a pénzintézet arra kötelezte őket, hogy küldjék el tartózkodási engedélyük vagy útlevelük másolatát, különben elveszítik a hozzáférésüket a számláikhoz – írta pénteken az NLTimes hírportál a BNR holland rádiócsatorna riportjára hivatkozva.

A hírportál szerint az ügyfelek ezt a gyakorlatot diszkriminációnak és oroszgyűlöletnek érzik. A bank viszont azzal érvel, hogy az ellenőrzésre azért van szükség, hogy ügyfelei mentesüljenek az ukrajnai háború miatt Oroszország és Belarusz ellen bevezetett szankciók alól.

Az ellenőrzési eljárás azokra vonatkozik, akiknek az egyenlege meghaladja a százezer eurót. Nekik igazolniuk kell, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, enélkül az ügyfelek nem férhetnek hozzá számláikhoz, és nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat sem – írja az MTI.

A Kijevi régió Bucsa közelében található Horenka falut pusztította el leginkább az orosz agresszió. Az ENSZ szerint a falu csaknem nyolcvan százalékában keletkeztek károk – írja az Unian.

Az ukrán védelmi minisztérium videóban mutatta be, hogyan néz ki most a falu. Azok az emberek, akiknek nem volt idejük időben távozni, a pincében töltötték a napjaikat. A településen nem volt sem áram, sem gáz.

Mostanra a falu felszabadult, szinte mindent újjá kell építeni.

Az orosz megszállók azzal a követeléssel érkeztek az 59 éves Ihor Taraszjuk ukrán lakoshoz, hogy hagyja, hadd lakjanak ott a katonák. A férfi, aki a Herszon megyei Prihirja faluban élt, visszautasította a kérést, és azt kérte a katonáktól, hogy távozzanak.

A férfi felesége elmondta, hogy az ellenkezés miatt lelőtték a férfit. A helyiek megijedtek, mert az oroszok elfoglalták a falut, autóztak az utcákon, bementek a házakba, elvitték a meleg ruhát, telefont, cigarettát.

Az elhunyt felesége hozzátette, hogy az orosz megszállók nem engedték, hogy eltemesse férjét. Ezt csak április 14-én tudta megtenni a rokonok és a falubeliek könyörgésének köszönhetően.

Az ukrán fegyveres erők nemrég felszabadították Prihirját.

A Belgiumba érkező ukrán menekültek többek között tartózkodási engedélyre, megélhetési támogatásra és orvosi ellátásra jogosultak, azonban a hosszadalmas bürokratikus eljárások megnehezítik a beilleszkedési folyamatot – írta a Brussels Times belga hírportál pénteken.

Az MTI szerint a hírportál azt írta, hogy az Oroszország által indított háború elől menekülő ukránokat befogadó családok arra panaszkodtak, hogy a hatóságok rendkívül lassan kezelik a menekültdossziékat, ami pénzügyileg hátrányos helyzetbe hozza a kérelmezőket.

Az állításokra reagálva Bart De Wever, Antwerpen polgármestere elismerte, hogy voltak adminisztratív problémák, de hangsúlyozta, hogy háromezer menekültet nem könnyű kezelni.

Ugyanakkor visszautasította azt a kritikát, hogy a város nincs felkészülve, a káoszért a szövetségi kormányt tette felelőssé, amely szerinte minden terhet a városokra és községekre hárított. Hozzátette azonban, hogy a következő napokban megoldják a legsürgetőbb problémákat, és minden érintettel felveszik a kapcsolatot.