Másodszor szakított félbe mérkőzést a német labdarúgó-bajnokságból (Bundesliga) háborúellenes üzenetek miatt az orosz Match TV – adta hírül az MTI.

Ezúttal a tabella élén álló, címvédő Bayern München Arminia Bielefeld elleni  mérkőzését nem nézhették végig az orosz nézők, miután az Ukrajnát támogató feliratok miatt beszüntették a közvetítést. A mérkőzést végül a bajor együttes nyerte 3–0-ra.

Ahogy hét hete a Borussia Dortmund–RB Leipzig-találkozó szünete előtt, a közvetítőtársaság ezúttal is arra hivatkozott, hogy a sportnak és a politikának külön kell válnia.

Rendkívüli felvételt tett közzé az ukrán biztonsági szolgálat Viktor Medvedcsuk oroszbarát politikusról, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségeséről. Medvedcsuk a felvételen azt kéri Putyintól, hogy cseréljék ki mariupoli lakosokra és katonákra. Putyinhoz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz is fordult, amikor azt mondta, hogy a városban tartózkodókat elzárták, így nem férhettek hozzá a humanitárius folyósokhoz.

Támadás érte Lvivet hétfő reggel, a Lviv Megyei Katonai Közigazgatás vezetője szerint négy rakéta csapódott be. Az eddigi információk szerint hatan meghaltak és 11-en megsebesültek.

Egy szemtanú szerint az orosz támadás leginkább egy földrengéshez volt hasonlítható. Egy másik arról beszélt, hogy otthonának ajtaja megremegett a robbanások után, pedig 10 km-re laknak a támadás helyszínétől.

Az orosz jegybank hétfőtől újból engedélyezte a bankoknak a valutaeladást magánszemélyek részére. Az engedély csak arra a külföldi valutára vonatkozik, amely április 9. óta került a bankok pénztárába.

A szabályozó hatóság március elején szigorította meg a valutaforgalom ellenőrzését az országban az Ukrajna ellen indított háború miatti nyugati szankciók nyomán, a pénzpiaci volatilitás közepette.

A Bank Rosszii megtiltotta akkor magánszemélyek részére a valutaeladást, és az aktív betétekből a pénzkivonást 10 ezer dollárra korlátozta március 9-től hat hónapig.

Az orosz központi bank április 8-án döntött a készpénzes valutaforgalomra vonatkozó ideiglenes eljárás enyhítéséről. A szabályozó eltörölte a valutavásárlásra vonatkozó 12 százalékos jutalékot, és április 11-től lehetővé tette, hogy a polgárok eurót vegyenek fel régi számláikról.

Volodimir Zelenszkij a CNN-nek beszélt arról, hogy beszélt Emmanuel Macronnal, és kifejezte a szándékát, hogy azt szeretné, ha a francia elnök elmenne Ukrajnába, hogy első kézből lássa az atrocitásokat. Ennek ellenére Macron francia elnök a következő napokban biztosan nem látogat Ukrajnába. Ezt Clement Bon, a francia külügyminisztérium államtitkára jelentette be hétfőn.

„Ennek most nincs itt az ideje, a köztársasági elnök akkor utazik a háború sújtotta országba, amikor valóban időszerű és szükséges lesz” – fogalmazott a Sud rádió műsorában az államtitkár. Ugyanakkor emlékeztetett, arra, hogy „Franciaország katonai és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának”.

Az ukrán elnökhöz hasonlóan Bon is reagált Biden népirtással kapcsolatos megjegyzéseire. Mint mondta, Franciaország nem tartja helyesnek a „népirtás” szóhasználatot az orosz offenzívára. „Meg kell válogatni a szavakat, amikor háborús bűnökről beszélünk, azokat nemzetközi, átfogó vizsgálat útján alá kell támasztanunk” – húzta alá. 

Becslések szerint eddig 20 600 orosz katona vesztette életét a február 24. óta tartó háborúban – közölte az ukrán hadsereg.

Az elmúlt csaknem két hónap alatt 773 tankot és 146 helikoptert semmisítettek meg az ukránok.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök hétfőn közölte, hogy Spanyolország újranyitja a kijevi nagykövetségét. A miniszterelnök szerint erre a napokban sor kerülhet.

Spanyolország mellett Franciaország is visszaköltözteti a nagykövetségét Kijevbe, miután Oroszország február 24-ei invázióját követően kimenekítették az embereket az ukrán fővárosból.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint négy civilt agyonlőttek, amikor megpróbáltak elmenekülni Kreminnából.

Oroszország azt állítja, hogy a polgári lakosságot nem célozza.

Az ukránok arra készülnek, hogy az orosz erők jelentős támadásokat indítanak Luhanszkkal szemben a következő napokban.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy vasárnap után hétfőn sem nyitnak meg humanitárius folyosót az emberek evakuálására.

Biztonsági okok miatt az a döntés született, hogy hétfőn sem nyitnak meg a humanitárius folyosók

– mondta Verescsuk, aki szerint az ukrán és az orosz tisztségviselők nem tudtak erről megegyezni, egyúttal azzal vádolta az orosz erőket, hogy elzárták és lőtték a menekülési útvonalakat.

Húsvétvasárnap 315, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 145-en töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal hétfőn a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK-csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetet biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Legutóbbi hírszerzési jelentésében a brit védelmi minisztérium azt állította, hogy Oroszország a mariupoli polgári területek elleni támadásai „az 1999-es csecsenföldi és a 2016-os szíriai módszerhez” hasonlítanak – írja a Sky News. A stratégiailag fontos célpontnak számító ukrán kikötőváros hetek óta ostrom alatt áll, és súlyos humanitárius válsággal néz szembe.

Csecsenföldet, a dél-oroszországi apró muszlim köztársaságot 1999-ben szállták meg az orosz erők, miután ellenállást tanúsítottak az orosz uralommal szemben.

2016-ban az orosz–szíriai koalíció a szíriai Aleppó városát bombázta. A Human Rights Watch szerint a légicsapások „meggondolatlanul, válogatás nélkül” történtek, és több mint 440 civilt öltek meg.

Ami Mariupolt illeti, a védelmi minisztérium szerint a város elfoglalására tett erőfeszítések az infrastruktúra nagy részét elpusztították, miközben a lakosság is jelentős veszteségeket szenvedett. Az orosz parancsnokok aggódnak amiatt, hogy „az összehangolt ukrán védelem komoly próbatétel elé állította őket”, ami lelassította az orosz előrenyomulást.

Az orosz rendvédelmi szervek szerint az elmúlt napokban napi 20 ezerről 15 ezerre csökkent a határt átlépők száma, ám Ukrajnából, valamint a Luhanszki és a Donyecki területről így is több mint 860 ezer ember érkezett Oroszországba az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta – közölte a TASZSZ.

Összesen több mint 860 ezer ember, köztük több mint 161 ezer gyermek érkezett Oroszország területére a Rosztovi, Belgorodi és Brjanszki régiók, valamint a Krími Köztársaság ellenőrző pontjain keresztül

– közölték a hírügynökséggel.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint 2885 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon vasárnap, míg a román–magyar határszakaszon 5532-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 567 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A háború elől 419 ember, köztük 174 gyermek érkezett Budapestre vonattal vasárnap. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba.

(OS)

Ukrajna arra számít, hogy az oroszok folytatják a harcokat, és megpróbálnak behatolni a Herszon régióba – közölte az ország védelmi minisztériuma a Sky News híradása szerint.

A tárca legutóbbi frissítésében hozzátette:

Összesen 87 zászlóalj taktikai csoportja vesz részt az oroszok katonai feladatainak összeállításában Ukrajna területén. Az Orosz Föderáció fegyveres erői véglegesítik a támadó csoport harcrendjét a keleti műveleti övezetben. A támadók folytatják a rakéta-bomba csapásokat is Ukrajna kritikus infrastruktúrájának objektumai ellen.

Hozzátették, hogy az elmúlt napban 12 ellenséges támadás történt, és az ukrán erőknek sikerült megsemmisíteniük 10 orosz harckocsit. Szombaton azt állították, hogy Ukrajna egy repülőgépet és három helikoptert is képes volt célba venni. 

Az orosz erők lezárják Mariupolt, és belépési/kilépési engedélyrendszert vezetnek be – mondta a polgármester tanácsadója a Guardian beszámolója szerint.

Miután az ukrán honvédők nem hajlandók feladni Mariupol városát, az orosz csapatok a jelentések szerint hétfőn lezárják a várost, és olyan igazolványokat állítanak ki a maradóknak, amely lehetővé teszi a helyváltoztatást

– közölte a polgármester egyik tanácsadója. Petro Andrjuscsenko a Telegram üzenetküldő alkalmazásban ezt írta vasárnap, és megosztott egy fotót is, amelyen igazolványért sorban álló emberek láthatók.

Több száz polgárnak kell sorban állnia, hogy igazolványt kaphasson, amely nélkül jövő héten már nem csak a városrészek között nem lehet majd közlekedni, hanem még az utcán sem

– mondta Andrjuscsenko, aki azt is feltételezi, hogy a megszálló erők valószínűleg információkat is gyűjtenek a városban maradókról, illetve szűrik őket.

Egy szombaton írt frissítésben a polgármesteri tanácsadó közlése szerint az orosz erők bejelentették, hogy „hétfőtől mindenki számára tilos lesz a be- és kilépés a városba, és ugyanez vonatkozik a városrészekben való mozgásra is”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kínzásokkal és emberrablással vádolta meg Oroszországot, egyúttal felszólította a világ vezetőit, hogy sürgősen reagáljanak.

Elrabolják a helyi önkormányzatok képviselőit és mindenkit, akit a helyi közösség számára láthatónak tartanak

– mondta Zelenszkij, aki szerint az orosz csapatok elveszik a civileknek szánt segélyeket, ami éhínséget okoz a városokban.

A lengyel kormány vasárnap nyolcórás várakozási időt jegyzett fel a lengyel–fehérorosz határon az EU-ból kilépő teherautók számára a szombati szankciós határidőt követően – írja a CNN.

Az április 16-án készült drónfelvételek azt mutatták, hogy a Lengyelországból Fehéroroszországba tartó teherautók kilométeres torlódásokban állnak a Lengyelországból Fehéroroszországba vezető úton, órákkal a szankciók életbelépése előtt.

Erről az Oroszország elleni szankciók ötödik fordulójának részeként állapodtak meg az ukrajnai invázió miatt. A tilalom szombaton lépett hatályba a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan. A humanitárius segélyek kivételt képeznek ezalól.

Az ukrán védelmi minisztérium megosztott egy fotót Csernyihiv egyik nevezetes épületének maradványairól. Mint közölték, egy ötméteres kráter maradt azon a helyen, ahol egykor egy könyvtár állt. A minisztérium azt állította, hogy egy 500 kilogrammos orosz bomba semmisítette meg.

Until just recently, there was a library, one of Chernihiv's landmarks buildings. Now there is a 5-meter crater from the russian 500-kilogram bomb. Chernihiv, Kharkiv, Mariupol—each city bears the same signature: “The russian world paid a visit there.”
Photo by Marko Melnyk. pic.twitter.com/FIlwmbMdUB

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 17, 2022