Kedves olvasóink!

Elköszön az Index mai hírfolyama, amelyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Nyugodalmas jó éjszakát, jó pihenést!

Az Európai Unió (EU) hétfőn elítélte, hogy az orosz erők polgári személyeket és létesítményeket bombáznak Ukrajnában – számolt be az MTI. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: a háborús bűncselekmények elkövetői nem maradhatnak büntetlenül.

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese elmondta: egyelőre nincs a láthatáron humanitárius tűzszünet Ukrajna és Oroszország között, de néhány héten belül talán sor kerülhet rá. Az ENSZ azt tervezi, hogy a napokban segélykonvojt indít Kelet-Ukrajnába – tette hozzá.

Mintegy 80 kilométer hosszan állnak az orosz kamionok és teherautók a lengyel–belarusz határon, mivel szombat éjféltől az orosz és belarusz teherautókat a gyógyszert, olajipari termékeket és postát szállító autókat leszámítva kitiltották az Európai Unió területéről – írta meg a Reuters alapján a HVG.

Azt egyelőre nem tudni, mi történik majd azokkal az orosz és belarusz rendszámú kamionokkal, amelyek a kitiltás után is az Európai Unió területén maradnak. A BBC információi szerint lehetséges, hogy az ilyen járműveket lefoglalhatják az uniós tagállamok.

A kamionsorban rostokoló járművek közül van olyan, amely csak több mint 33 órás várakozás után tud kilépni az EU területéről.

Április 18-án, azaz húsvéthétfőn is fogadta az orosz–ukrán konfliktus elől menekülőket a budapesti Harmat utcában lévő ügyfélszolgálatán az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A tájékoztatás szerint az ügyfélszolgálatokon személyesen van lehetőség benyújtani a menedékes kérelmet az érintetteknek.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kezdete óta összesen 16 351 menedékes státusz iránti kérelmet regisztrált.

Az ukrán pénzügyminiszter szerint májusra jelentősen nőni fog az ország államháztartásának hiánya, miközben az ország már így is 270 milliárdos kárt szenvedett a háború miatt – írja a KárpátHír a censor.net alapján.

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Financial Timesnak adott interjúban kifejtette: a márciusi, 2,7 milliárd dolláros államháztartási hiány májusra további 5-7 milliárd dollárral fog növekedni. Ezért arra kérte a világ országait, nyújtsanak anyagi segélyt Ukrajnának, különben nem nyerhetik meg az Oroszország elleni háborút.

A pénzügyminiszter március végén már elmondta, hogy a háború miatt addig 120 milliárd dollár kár érte az ukrán infrastruktúrát. Most azt mondta, hogy mára ez az összeg meghaladja a 270 milliárdot.

A vállalatok közel harmada leállt, 45 százalékuk csak akadozva működik. Megrongálódott vagy romhalmazzá vált mintegy hétezer lakóépület, 35 százalékkal csökkent az áramfogyasztás, és hirtelen visszaesett a kereskedelem – sorolta.

Hozzátette: a kormány több mint hatmilliárd dollárral mérsékelte a büdzsé kiadási oldalát. Ez azonban kevés, hiszen a bevételek alig érik el a háború előtti szint felét. A költségek lefaragása nem fedezi az államháztartás hiányát – szögezte le a miniszter.

Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke azt mondta: ellenzi, hogy Németország nehézfegyvereket szállítson Ukrajnának. A KárpátHír szerint a német politikus kijelentette: amennyiben tankokat, repülőgépeket szállítanának, vagy – az ukrán elnök kérésének megfelelően – légtérzárat hoznának létre Ukrajna körül, azzal Németország átlépne egy határvonalat, és ezt nem szabad megtenni.

Hangsúlyozta: Németország rengeteget segít Ukrajnának, de azt el kell kerülni, hogy belesodródjon a háborúba. Kretschmer szerint Németország eddig következetesen nemet mondott a nehézfegyver-szállításokra, mégpedig nem alaptalanul. A konfliktust nem fegyverekkel a harcmezőn, hanem a diplomácia erejével a tárgyalóasztalnál kell rendezni, amiben fontos szerepe lehet az Egyesült Államoknak és az EU-nak – mondta.

Mindemellett az új német kormánykoalíció hajlandónak mutatkozik fegyverek szállítására. A Rheinmetall például Leopard tankokat, a Krauss-Maffei Wegmann cég pedig Panzerhaubitze 2000 nevű tüzérségi ütegeket adna Ukrajnának.

Az amerikai színész egy videóüzenetet tett közzé arról, hogy egy menekülteket segítő szervezet programjához csatlakozik.

Önökhöz hasonlóan figyeltem az ukrajnai tragikus eseményeket. […] Teljesen ártatlan családoknak, nőknek, gyermekeknek, kisfiúknak, kislányoknak kellett elmenekülniük az otthonaikból

– mondta a videóban, majd hozzátette: csatlakozik a CARE nevű nemzetközi nonprofit szervezet menekülteket segítő programjához, hogy kimutassa szolidaritását a bajbajutottakkal, és másokat is ugyanerre buzdít.

Együtt több millió szükséget szenvedő embert érhetünk el. Bízom benne, hogy minél többen segítenek majd

– üzente követőinek.

Ukrajna volt főügyésze, Ruszlan Rjabosapka is katonai behívót kapott, méghozzá az utcán. A volt főügyész Munkácson kapta meg a behívót, amiről videó is készült.

Ruszlan Rjabosapka korábban megpróbált Magyarországra menekülni, de nem engedték, hogy elhagyja az országot.

A karpatinfo.net szerint most a Twitteren reagált a behívása hírére, ahol azt írta: „Valóban megkaptam az idézést, nem bújtam el. Azonnal elmentem a katonai nyilvántartásba vételi és besorozási hivatalba. Minden kérdésre válaszoltam. Továbbra is hasznos dolgokat teszek – a katonáink számára adott humanitárius segélynyújtásban veszek részt.”

Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere – akit március 11-én elraboltak az oroszok, de később kiszabadult a fogságból – Ferenc pápával találkozott a hétvégén, és azt kérte: beszéljenek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy megnyílhassanak a humanitárius korridorok Mariupolnál, és véget érhessen a háború.

A polgármester a Reuters hírügynökségnek adott interjújában arról is beszámolt, hogy az oroszok „kemény” vallatásnak vetették alá a fogságban.

Éjszakánként jöttek értem, öt-hét katonával, és négy-öt óráig keményen vallattak. Példát akartak statuálni velem, hogy mi történik, ha nem engedelmeskedünk az oroszoknak

– mondta, miközben kifejtette: az oroszok „pszichológiai” kínzásnak vetették alá, de fizikailag nem bántalmazták. Fedorov azt is hozzátette: „Veszélyes volt az a hat nap, mert tudtam, hogy az oroszok szemében az én életem és a civilek élete semmit sem ér.”

A polgármester a Ferenc pápával való szombati találkozásáról azt mondta: a segítségkérés mellett meg is hívta a pápát Ukrajnába, mert szerinte „talán ő véget vethet a háborúnak”. Emlékeztetett, hogy korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meghívta az egyházfőt.

Ferenc pápa a szombat esti húsvéti istentiszteleten elítélte az orosz inváziót, és Fedorovhoz, valamint más, Ukrajnából érkezett résztvevőhöz szólva azt mondta, hogy számíthatnak a támogatásukra.

Az idei első negyedévben 0,4 százalékkal csökkent Belarusz GDP-je éves összevetésben – számolt be az MTI az ország statisztikai hivatalának közlése alapján.

Az ország GDP-je tavaly 2,3 százalékkal nőtt, miután 2020-ban 0,9 százalékkal csökkent, 2019-ben pedig 1,2 százalékkal bővült. Az idei költségvetés összeállításakor 0,7 százalékos gazdasági növekedést irányoztak elő.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) márciusban azonban már a fehérorosz GDP akár 3 százalékos csökkenését prognosztizálta 2022-re, az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő pedig 15 százalékos esést is elképzelhetőnek tart, amiatt, hogy az Ukrajna elleni orosz háború támogatása miatt Belaruszra is szankciókat vetettek ki a nyugati államok.

Egy hároméves kisgyermek súlyos sérüléseket szenvedett a Lvivnél végrehajtottrakétacsapásban.

A gyermek édesanyjával együtt Harkivból menekült el a nyugat-ukrajnai városba. A sebesült gyermekről és a kezeléséről videó is készült (ennek megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk).

Julija Mendel, az ukrán elnök korábbi szóvivője az esettel kapcsolatban azt írta, hogy a gyermek egyik ujja félig leszakadt a robbanás következtében. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere Telegramon közölte, hogy a gyermek élete nincs veszélyben.

A rakétacsapásban hét ember meghalt és – a kisgyermekkel együtt – tizenegyen megsérültek.

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete közölte, hogy az amerikai kormányzat és az amerikai törvényhozók nem válaszolnak a megkereséseikre.

Őszintén szólva blokád alá vettek minket. Amikor Washingtonba jöttem, akkor a „fejlődés” szót szerettem használni arról beszélve, hogy mik a céljaim az amerikai–orosz kapcsolattal. Most már beérem a „stabilizációval” is

– mondta a Politicónak hétfőn, hozzátéve: az amerikaiak csak a lehető legszükségesebb mértékű kapcsolattartásra hajlandók, de szerinte ez nem folytatódhat így örökké.

Muszáj lesz együttműködnünk számos kérdésben. Lehetetlen elképzelni, még ilyen körülmények között is, hogy a stratégiai stabilitás, klímaváltozás, a koronavírus, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni harc  megoldható lenne az Egyesült Államok és Oroszország aktív együttműködése nélkül

– fogalmazott a nagykövet.

Hetvennyolc éves korában meghalt Vjacseszlav Trubnyikov nyugalmazott tábornok, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) volt igazgatója és korábbi külügyminiszter-helyettes, aki az Oroszország Hőse kitüntetést is megkapta.

A hírt az RIA Novosztyi szerint az SZVR sajtóosztálya jelentette be. „Emléke örökre a szívünkben marad” – írták.

Trubnyikov 1944-ben született Irkutszkban, ahová szülei Moszkvából menekültek el a németek elől a második világháború alatt. 1967-ben lépett be a KGB-be, majd 1996 és 2000 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója volt. 2000 és 2004 között az orosz külügyminiszter első számú helyettese volt, 2004 és 2009 között pedig Oroszország indiai nagyköveteként szolgált.

A volt hírszerző tiszt több rangos elismerést kapott, köztük az Orosz Föderáció Hőse nevű, aranycsillaggal dekorált kitüntetést is, amely a legmagasabb rangú polgári kitüntetésnek számít Oroszországban.

Az ENSZ szerint nagyobb védelemre van szükségük az ukrán nőknek, mivel egyre több jelentés érkezik szexuális bűncselekményekről azokról a területekről, amelyeket korábban megszálltak az orosz csapatok – számolt be a Euronews.

Az ENSZ a nők helyzetével foglalkozó bizottságának igazgatója, Sima Bahous azt mondta: több alkalommal is arról számoltak be az áldozatok, hogy a saját gyermekeik előtt erőszakolták meg őket. Egy herszoni nő például azt állította, hogy két orosz katona 13 órán át követett el nemi erőszakot ellene, miután hazáig követték egy boltból.

Még arra sem volt időm, hogy hazaérkezzem, utánam léptek be az ajtón. Arra sem volt időm, hogy elővegyem a telefonomat, semmire nem volt időm. Csak csendben az ágyra löktek, fejbe vertek a gépfegyverükkel, és levetkőztettek. Undorító volt, nagyon undorító. Nem akarok élni

– mondta az áldozat.

A nemi erőszak háborús bűntettnek és a nemzetközi humanitárius törvény megsértésének számít. Az ukrán főügyész és a Nemzetközi Büntetőbíróság is közölte az esetekkel összefüggésben, hogy alaposan kivizsgálják őket.

Februárban Oroszország csökkentette amerikai állampapír-portfólióját az előző két hónap növekedése után – számolt be az MTI. Az amerikai pénzügyminisztérium kimutatása szerint a rövid lejáratú amerikai állampapírokból kétmillió dollárnyi volt orosz kézben februárban, csakúgy, mint januárban, ugyanakkor a hosszú lejáratú papírjaik értéke 750 millió dollárral, 3,751 milliárd dollárra csökkent.

Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján szereplő adatok szerint Japán januárhoz képest 3,2 milliárd dollárral, összesen 1306 milliárd dollárra növelte az amerikai állampapír-portfólióját februárban, ezzel már több mint három éve az ő tulajdonukban van a legtöbb amerikai állampapír.

Az amerikai állampapírok legnagyobb tulajdonosainak listáján Kína a második, amely 5,3 milliárd dollárral 1054,8 milliárd dollárra mérsékelte amerikai állampapír-portfólióját. Az élbolytól jelentősen lemaradva Nagy-Britannia volt az amerikai állampapírok harmadik legnagyobb tulajdonosa 625,2 milliárd dollárral, utána Írország következett 314,8 milliárd dollárral, majd Luxemburg az ötödik 314 milliárd dollárral. A tíz legnagyobb tulajdonos között van még Svájc, a Kajmán-szigetek, Belgium, Tajvan és Brazília.

A legnagyobb kijevi postaépület előtt már több mint hatórás sor alakult ki, mert az emberek egy nemrég kiadott emlékbélyeghez szeretnének hozzájutni – jelentette a Guardian helyi tudósítója.

A bélyeg a Kígyó-szigetnél a háború első napján lejátszódott incidenst örökíti meg, amikor az egyik ukrán határőr melegebb éghajlatra küldte a szigetnél akkor megjelenő Moszkva hadihajót.

Az emlékbélyeget az ukrán hatóságok most a hadihajó múlt heti elsüllyesztése miatt adták ki.

Az orosz jegybank szerepét ellátó Orosz Központi Bank elnöke, Elvira Nabiullina azt mondta: a jegybank megérti, hogy a jelenlegi időszakban emelkednek bizonyos termékek árai, aminek következtében az infláció magasabb lesz az eredetileg kitűzött négyszázalékos célnál – számolt be az MTI.

A jegybank elnöke az orosz Állami Duma szakbizottságai előtt kifejtette: a központi bank semmiképpen sem kívánja a célhoz szorítani az inflációt, ez ugyanis megakadályozná a vállalkozások alkalmazkodását, amelyek most olyan kihívásokkal néznek szembe, mint például a szükséges importalkatrészek beszerzésének nehézsége. Mindez óhatatlanul befolyásolja a végtermék árát – szögezte le.

Nabiullina mindemellett hangsúlyozta: az infláció nem lehet ellenőrizetlen sem, máskülönben leértékeli az emberek megtakarításait és jövedelmét. Ezért a jegybank olyan monetáris politikát kíván folytatni, amely lehetővé teszi, hogy az infláció észszerű időn belül, de ne túl hirtelen térjen vissza a célhoz.

A jegybank lényegében arra számít, hogy 2024-ben az infláció visszaáll a négyszázalékos célhoz. Az orosz kormány az idei évre húsz százalék alatti inflációt és több mint tízszázalékos GDP-csökkenést prognosztizál az Oroszország elleni szankciók miatt.

A jegybank vezetője hozzátette: az orosz gazdaságnak vannak még tartalékai, de ezek végesek.

Vége van annak az időszaknak, amikor a gazdaság tartalékokból élhet. Már a második negyedévben vagy a harmadik negyedév elején a szerkezeti átalakulás és az új üzleti modellek keresésének időszakába lépünk

– fogalmazott Elvira Nabiullina, majd hozzáfűzte: „Gazdaságunk a szankciókkal járó strukturális változások nehéz időszakába lép. A szankciók eddig elsősorban a pénzpiacot érintették, most azonban egyre inkább a gazdaságot.”

Az orosz köztévé adásában megmutatták azt a két brit fegyverest, akik azt kérték, hogy cseréljék el őket az oroszbarát ukrán oligarcháért, Viktor Medvedcsukért cserébe.

A két férfit, Shaun Pinnert és Aiden Aslint Mariupolban fogták el az orosz erők. Azt nem tudni, hogy mennyire saját akaratukból beszéltek, de az adásban azt kérték: Boris Johnson brit miniszterelnök kérje meg az ukrán elnököt, hogy értük cserébe adják át Medvedcsukot.

Ha Boris Johnsont tényleg annyira érdekli a brit állampolgárok sorsa, mint mondja magáról, akkor segíteni fog

– mondta egyikük. Mindkét férfi 2018-ban került Ukrajnába, ahol korábbi katonai tapasztalataikat kamatoztatva kiképzőtisztként dolgoztak.

Viktor Medvedcsuk  mindeközben azt kérte, hogy a mariupoli védőkért cserébe adják át az oroszoknak.

Dmitrij Peszkov szerint Ukrajna megváltoztatta álláspontját azokban a kérdésekben, amelyekről korábban már megállapodtak a béketárgyalásokon – közölte a BBC a Reuters alapján.

A Kreml szóvivője egy konferenciahíváson újságírók előtt arról is beszélt, hogy tárgyalási folyamaton belül szakértői szinten folytatódik a kapcsolatfelvétel.

Sajnos az ukrán fél nem következetes a megállapodott pontokat illetően. Gyakran változtat álláspontján, és a tárgyalási folyamat tendenciája is sok kívánnivalót hagy maga után

– fogalmazott Dmitrij Peszkov.

Egy kilencedikes diák, Alona Zahreba videónaplót készített Mariupol pusztulásáról.

Lefilmezem ezt az egész borzalmat. A vért. Ez apa vére

– mondja a lány a Szabad Európa által közzétett videóban, amelyben szétlőtt házukat mutatja be.

A tinédzser azután osztotta meg a felvételt, hogy a családjával sikeresen elmenekült Mariupolból. Elmondta, hogy édesapja akkor sérült meg, amikor egy bombázás alatt betört az ablak, és ráesett az ablakkeret, de szerencsére túlélte az incidenst.

Alona azt is elmondta: az iskolájuk leégett az ostrom alatt, és nem tudja, mi történt az osztálytársaival, de szerinte ha kijutottak volna a városból, már jelentkeztek volna.

A menekülésükkel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy az oroszok több alkalommal ellenőrizték őket. A férfiakat levetkőztették, és megnézték, hogy vannak-e tetoválásaik (amelyek alapján a szélsőjobboldali Azovhoz lennének köthetők), a nőknek pedig a kezét vizsgálták (szerinte azt nézték, hogy van-e fegyverhasználatra utaló bőrkeményedés rajta).

Hétfőtől újra működik Kijevben Olaszország ukrajnai nagykövetsége, amelyet márciusban biztonsági okokból helyeztek át Lvivbe – adta hírül az MTI. Luigi Di Maio olasz külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy az olasz nagykövet, Pier Francesco Zazo már vissza is tért, a diplomáciai képviselet hétfőn meg is kezdi kijevi működését.

Ez szimbóluma annak, hogy Olaszország nem vesztegeti az időt, szakadatlanul hisz a diplomáciában, és állandóan a békét keresi

– közölte az olasz diplomácia vezetője. Az AFP-nek több illetékes is megerősítette hétfőn, hogy a kijevi nagykövetség felvette a munkát. A nagykövetség honlapján hangsúlyozzák, hogy a diplomáciai képviselet munkája egyelőre a vállalatoknak és az olasz állampolgároknak nyújtott segítségre, sürgős utazási engedélyek kiadására szorítkozik, a vízumkérelmek feldolgozása szünetel.

A következő napokban újra megnyitja kijevi nagykövetségét Spanyolország is, „annak jeleként, hogy a spanyol kormány és a spanyol társadalom elkötelezett az ukrán nép mellett” – közölte Pedro Sánchez spanyol kormányfő az Antena3 tévécsatornán. A kijevi spanyol diplomáciai képviseletet február 24-én ürítették ki és helyezték át a lengyel határ közelébe, amikor az orosz csapatok betörtek Ukrajnába.

Három kárpátaljai katona is életét vesztette az elmúlt hétvégén az Ukrajnában zajló háborúban – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Egyikük Volodimir Fraktin, a 128-as gépesített hegyivadász dandár katonája, aki a portál szerint „az orosz megszállók elleni hadműveletben” vesztette életét. Halálának hírét a Munkácsi Városi Tanács jelentette be közösségi oldalán.

Mihajlo Murin és Dimitro Lozinszkij is az ukrajnai harcokban esett el, mindketten a Nagybereznai járásban születtek. Halálukról egy magánszemély számolt be közösségi felületén.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője arra figyelmeztetett, hogy „megbízható értesülések alapján” a kijevi kormány „provokációt” szervez az ortodox húsvét éjszakájára – számolt be az MTI.

A vezérezredes közölte: úgy tudják, hogy az április 23-ról 24-re virradó hajnalon összesen hetven mobil egység Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Szumi és Harkiv megyében furgonokkal és terepjárókkal szállított aknavetőkkel ortodox templomokat készül megtámadni; a hívők lemészárlását orosz háborús bűncselekményként próbálják majd meg beállítani.