Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szerdán is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Vlagyimir Putyin orosz elnök „viseli a felelősséget” az Ukrajnában elkövetett „háborús bűnökért” – jelentette Olaf Scholz a Joe Biden amerikai elnökkel és európai politikusokkal tartott videókonferencia után, berlini sajtótájékoztatóján.

Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése

– jelentette ki a német kancellár.

A német kancellár szerint fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor a NATO „nem avatkozik be közvetlenül a háborúba”.

Berlin mostanáig elutasította, hogy az ukrán elnök követelésére nehézfegyverzetet küldjön Ukrajnába, és Németországból eddig kizárólag védekezésre alkalmas fegyvereket szállítottak. 

A német kormány múlt pénteken jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyverszállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek – írja az MTI.

A kínai állami média figyelmeztette az EU-t, hogy az elhúzódó ukrajnai háború az Unió felbomlásához vezethet. „Készen áll-e Európa egy 10 évig tartó háborúra a saját kontinensén?” – érvelt az államilag ellenőrzött Global Times vezércikke, utalva Zelenszkij elnök kijelentésére, miszerint a háború akár évekig is eltarthat.

Képzeljük el, mi történne Európával: egy vérben fürdő évtizeddé válna.

Kína vádolta Washingtont és a NATO-t: meghosszabbítják a konfliktust azzal, hogy gazdasági és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, és „arra buzdítják Ukrajnát, hogy 10 évig tartó háborút vívjon”.

A hírportál hozzátette, „Európa egy háborúba keveredve teljesen elveszíti biztonsági önállóságát, és teljesen az USA-ra fog támaszkodni.” 

Egy 10 éves energia-, élelmiszer-, menekült- és inflációs válsággal kell majd szembenéznie. Társadalmi zavarok fognak felszínre törni. A EU akár meg is szakadhat a kérdésben.

Számos olasz hiszi úgy, hogy manipulálják az Ukrajnából érkező információkat az olasz médiumok, illetve a kijevi hatóságok egyaránt – derül ki a La Repubblica című olasz napilap által kedden ismertetett közvélemény-kutatásból.

A közvélemény-kutatást a Demos intézet készítette ezer fő megkérdezésével a La Repubblica megrendelésére.

– fogalmazott a Demos.    

A megkérdezettek 23 százaléka úgy véli: „az orosz hadsereg által elkövetett állítólagos háborús bűnökről közzétett információkat és felvételeket az ukrán kormány rendezte meg”.

Az Olasz Testvérek (FdI) szimpatizánsai közül a megkérdezettek 60 százaléka gondolja, hogy a háborúról szóló információk nagyobb része manipulált, míg 29 százalékuk kételkedik „az orosz hadsereg által elkövetett állítólagos háborús bűnökről közzétett felvételek” hitelességében.

A moszkvai osztrák nagykövetség négy tisztviselőjének kiutasítását jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium.

A tárca bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban „megalapozatlanul” nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak, mind Ausztria nemzetközi megítélésének.

A misszióvezetővel közölték: nagykövetsége négy munkatársának legkésőbb április 24-én el kell hagynia Oroszországot.

Oroszország bécsi nagykövete korábban azt hangoztatta, hogy a kiutasított orosz diplomaták illegális tevékenységére semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak.

Moszkva kedden holland és belga diplomatákat is kiutasított, orosz külügyi alkalmazottak nemkívánatos személlyé nyilvánítására reagálva – írja az MTI.

Negyvenöt lengyel diplomatát utasított ki, amelyről ide kattintva tájékozódhat.

Oleh Szinehubov, a harkivi területi önkormányzat vezetője arról számolt be, hogy az oroszok Harkivot bombázták kedden.

A Sky News információi szerint heten haltak meg a támadásban az Ukrajna keleti részén fekvő városban.

Igor Terekov, Harkiv polgármestere megerősítette azt a hírt, hogy hárman is életüket vesztették, miközben próbálták hatástalanítani a fel nem robbant bombákat.

A közlemény szerint 14 embert sebesítettek meg az orosz rakéták, valamint több mint tíz lakóépület, továbbá garázsok és egy szupermarket is megsérült.

A Gazprom májusra nem foglalt le extra földgáztranzit-kapacitást, Lengyelországon keresztüli áthaladást a Jamal-Európa gázvezetéken – írja a TASZSZ.

Az RBP aukciósház adatai szerint törölték az Ukrajnán keresztüli extra gáztranzit-kapacitás árverését.

Az aukciót a hosszú távú szerződés alapján történő foglalás mellett évi 40 milliárd köbméter gázra (naponta kb. 109,5 millió köbméterre) kellett lebonyolítani.

Egy orosz bank alapítója nekiment a Kremlnek az ukrajnai háború miatt, mondván: az oroszok 90 százaléka nem támogatja azt.

Oleg Tinkov, aki Oroszország második legnagyobb hitelkártya-kibocsátóját, a Tinkoff Bankot alapította, az Instagramon oroszul azt írta:

nem látom egyetlen kedvezményezettjét sem ennek az őrült háborúnak. Ártatlan emberek és katonák halnak meg.

„A Kreml tisztviselői megdöbbenten szembesültek azzal, hogy sem ők, sem a gyermekeik nem utazhatnak a Földközi-tengerre a nyáron. Az üzletemberek megpróbálják megmenteni a maradék vagyonukat.”

Angolra váltva a következőket írta:

Kedves kollektív Nyugat, kérem, adjon Putyin úrnak egy szabad utat, hogy mentse a bőrét, és leállítsa ezt a mészárlást. Kérem, legyenek racionálisabbak és humanitáriusabbak.

Az 54 éves Tinkov 2020-ban lemondott a Tinkoff Bank elnöki tisztségéről – írja az Independent.

Az infrastruktúra és a házak megsemmisítésének mértéke több milliárd hrivnyát is elérhet – írja a unian.net.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, több mint 100 ház sérült meg Kijevben.

„Kijev városában több mint 100 ház, 6 iskola és 14 óvoda sérült meg. 6 házban megsérültek a tartószerkezetek, amelyeket sajnos nem tudunk helyreállítani, le kell őket bontani. Az összes többi épület alkalmas arra, hogy helyreállítsák, ezt most tesszük, a becslést számoljuk” – mondta Klicsko.

A kár összegét nem tudja megnevezni, ennek pontosítása még folyamatban van.

„Nehéz megmondani a kár mértékét, még nem számoltuk ki. De meggyőződésem, hogy az infrastruktúra tönkretételével, a házak tönkretételével ez az összeg elérheti a milliárd hrivnyát” – mondta Klicsko.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők a jövőben nem fognak tudni hozzáférni bizonyos brit adókedvezményekhez, amikor értékpapírokkal kereskednek a MOEX-en, bár a meglévő befektetések védettek lesznek – írja a TASZSZ.

A brit hatóságok megvonnák az elismert tőzsdei státuszt a Moszkvai Értéktőzsdétől (MOEX) – közölte keddi közleményében a HM Revenue & Customs (HMRC).

Az elismert tőzsdei státusz az a besorolás, amelyet a HMRC adózási szempontból, kérelemre ad a minősített tőzsdéknek. Az elismert tőzsdén forgalmazott értékpapírok bizonyos adózási elbánásban és kedvezményben részesülnek.

A HMRC kéthetes konzultációt kezdett a visszavonási végzés tervezetével, és kérte az érintettek észrevételeit a határozat véglegesítése előtt.

Az Oroszországot fenyegető államcsődről ide kattintva olvashat.

Kanada újabb szankciókat jelentett be az orosz rezsim közeli munkatársai, köztük Putyin lányai ellen – írja a CNN.

Válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára, Kanada új szankciókat vezet be az orosz rezsim 14 közeli munkatársával – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök két felnőtt lányával – szemben.

„Kanada továbbra is kiáll az Ukrajnában a szabadságukért harcoló bátor férfiak és nők mellett. Szövetségeseinkkel együttműködve továbbra is súlyos költségeket fogunk kivetni az orosz rezsimre, és könyörtelenül felelősségre fogjuk vonni őket tetteikért” – mondta Mélanie Joly kanadai külügyminiszter.

Felelni fognak a bűneikért.

Itt összegyűjtöttünk mindent, amit Putyin lányairól érdemes tudni.

A görög hatóságok lefoglaltak egy orosz tartályhajót az Égei-tengeren az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók részeként – írja a SkyNews.

Az orosz zászló alatt közlekedő, Pegas nevű hajót – fedélzetén 19 fős orosz legénységgel – pénteken foglalták le. A hajó jelenleg a Karisztosz-öbölben horgonyoz, Evia szigetének déli partjainál.

A lefoglalási parancs magára a hajóra, nem pedig annak rakományára vonatkozik.

Az uniós szankciók értelmében az orosz zászló alatt közlekedő hajók számára tilos a blokk kikötőibe való belépés, valamint embargót vezettek be egyes import- és exportcikkekre.

Megölték Mihail Kiscsiket, az oroszbarát szeparatisták egyik kelet-ukrajnai zászlóaljának parancsnokát – írja a BBC. A „csecsen Misa” becenév alatt ismertebb Kiscsik akkor halt meg, amikor az orosz csapatok és a szakadárok erői támadást indítottak az ukrán hadsereg ellen az ország keleti részén.

Az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság (LNR) miniszterelnöke, Szergej Kozlov azt írja a közösségi médiában:

Szomorú hírek a frontvonalról. Meghalt az LNR egyik hazafia, Mihail Kiscsik alezredes.

Kozlov hozzáteszi, hogy Kiscsiket és bajtársait Kreminna város közelében ukránok vették körül, és „az utolsó pillanatig harcoltak”. Kiscsik és zászlóalja 2014 óta harcolt az ukrán erők ellen. A konfliktus korai szakaszában őt és harcosait azzal vádolták, hogy lakónegyedeket fosztogattak Luhanszk térségében. 

2016-ban a Novaja Gazeta nevű orosz független újság vizsgálatot tett közzé, amelyben Kiscsiket egy kelet-ukrajnai csempészhálózat egyik vezetőjének nevezte meg.

Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása – áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.

A cég kidolgozott egy kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi. E forgatókönyv-változat alapján egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody's által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát.

A mintegy 11 tonna vetőmagot kedd délután adta át Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója Beregszászon, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központjában.

Juhász Márton rámutatott, hogy a jelenlegi háborús helyzetben fokozottan érvényesek Ady Endre szavai, miszerint „az Élet él és élni akar”. A Remény Magjai program elnevezése is arra utal, hogy amikor betakarítják a termést, addigra talán véget ér a háború.

Az adománynak köszönhetően tízezer kárpátaljai család háztáji gazdálkodását segíti a szervezet, ezzel is biztosítva hosszabb távra a megélhetésüket

– hangsúlyozta a szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója.

A vetőmagokat a Kárpátaljai Református Egyházkerület képviseletében Zán Fábián Sándor püspök vette át, aki személyesen kezdeményezte, hogy a református segélyszervezet ily módon nyújtson támogatást.

A 36 raklapnyi vetőmag összesen huszonkétféle magot tartalmaz, többek között vetőburgonyát, hagymát, sárgarépát, paradicsomot, céklát és salátát.

A képviselők szerint a 220 millió fontból (98700 millió forint) valószínűleg „legfeljebb hatvanmillió font (26920 millió forint)” érkezett meg a legutóbbi számláláskor – a csomagot a zsugorodott segélyezési költségvetésből vették ki.

Az Independent szerint Liz Trusst azzal vádolták, hogy szégyenletes erőfeszítéseket tesz az orosz támadásnak kitett lakosság megsegítésére.

A külügyminiszter azt is megerősítette, hogy a csomagot a zsugorodott nemzetközi segélyezési költségvetésből vették ki – ami azt jelenti, hogy más programokat kell csökkenteni.

Levelében Truss azt állítja, hogy a kormány „fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy gyorsan és hatékonyan folyósítsa a támogatásokat” Ukrajnában, „és erre ösztönözzük nemzetközi partnereinket is”. Hozzátette, „jó úton haladunk, hogy március végéig hatvanmillió fontot fizessünk ki”.

A levél akkor került nyilvánosságra, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy megkezdődött az orosz offenzíva Kelet-Ukrajna elfoglalására és a harc Donbászért.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a következő napokban Kijevbe utazik – közölte Isabel Rodríguez kormányszóvivő.

Ez az egyik módja annak, hogy megmutassuk elkötelezettségünket az ukrán nép és a kormány iránt. Biztonsági okok miatt viszont nem adhatok több információt a látogatásról

– mondta Isabel Rodríguez.

A bejelentés egy nappal azt követően érkezett, hogy Spanyolország bejelentette, hogy újranyitja kijevi nagykövetségét, miután Oroszország február 24-i invázióját követően kimenekítették az embereket az ukrán fővárosból.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel találkozott kedden egy Moszkva melletti kormányzati rezidencián.

A Kreml korábban arról számolt be, hogy a két vezető megvitatja a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, valamint a térség gazdasági és közlekedési kapcsolatainak helyreállítását célzó intézkedéseket.

Ezek mellett Pasinján az Örményország és Azerbajdzsán közötti esetleges békeszerződésről is szeretett volna egyeztetni Putyinnal.

Korábban írtunk arról, hogy fegyverszállítmányokat lőtt ki az orosz légierő Lvivben. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebook-oldalán tett egy rövid bejelentést. Szerinte a támadások az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok megsemmisítésére irányultak.

Ha Magyarország területén keresztül fegyvert szállítanának, vagy Magyarország fegyvert küldene Ukrajnába, „akkor azt a kockázatot vonnánk magunkra, hogy a lvivi eseményekhez hasonlók történnének magyarlakta területeken vagy a magyar–ukrán határ közelében” – állította a külügyminiszter.

Holland és belga diplomatákat minősített kedden nemkívánatos személynek az orosz külügyminisztérium, válaszul orosz képviseletek munkatársainak kiutasítására.

A bekéretett moszkvai holland nagykövetnek a minisztérium határozott tiltakozását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy március 29-én indokolatlanul nemkívánatos személynek nyilvánították a hágai orosz nagykövetség, az amszterdami orosz kereskedelmi képviselet és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) mellett működő orosz állandó képviselet 18 munkatársát.

A holland külügyi alkalmazottaknak két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét.

Moszkva ezzel együtt a belga nagykövetnek átadta a nemkívánatos személynek nyilvánított belga nagykövetségi alkalmazottak listáját, akiknek május 3-ig kell elhagyniuk állomáshelyüket.

Az Egyesült Államok arra kérte a Fidzsi-szigetek hatóságait: akadályozzák meg, hogy egy orosz milliárdos tulajdonában lévő luxusjacht elhagyja a területét, amely a múlt héten a vámhatóságok zöld jelzése nélkül kötött ki a nyugati Lautoka városában.

Az Amadea nevű luxusjachtot, amelynek értéke 112 395 millió forint Szulejman Kerimov orosz milliárdoshoz kötik, aki ellen az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat rendelt el – írja az MTI.

A tanév elején az Orosz Föderáció himnusza éneklése közben felvonják a nemzeti lobogót is  – közölte Szergej Kravcov, az oktatási tárca vezetője, aki korábban megjegyezte, hogy a minisztérium tervei szerint 2022–2023-ban minden iskolát állami jelképekkel látnak el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly októberben utasította a kormányt és az elnöki adminisztrációt, hogy fontolják meg az orosz zászló, címer és himnusz használatát az iskolákban. Mihail Misusztyin, az Oroszországi Föderáció miniszterelnöke április 13-án aláírta az oktatásfejlesztési állami program módosításáról szóló határozatot. Az iskolákat az Oktatás nevű nemzeti projekt költségén állami jelképekkel látják el – írja a TASZSZ.

Hollandia páncélozott járműveket küld Ukrajnába, és további nehézfegyverek küldését fontolgatja – közölte Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke Twitteren, miután telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„A beszélgetés során Kaisa Ollongren védelmi miniszter és én támogatásunkat fejeztük ki Ukrajnának – írta Rutte. – Hollandia már most is küld nehézfegyvereket, például páncélozott járműveket Ukrajnába.”

Korábban megírtuk, hogy Spanyolország és Franciaország visszaköltözteti a nagykövetségét Kijevbe; Hollandia is visszaköltözteti a nagykövetségét Lengyelországból a nyugat-ukrajnai Lvivbe – írja az Independent.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azzal vádolta az Egyesült Államokat és nyugati szövetségeseit, hogy „mindent megtesznek azért, hogy elhúzzák” Moszkva ukrajnai katonai műveletét azzal, hogy fegyverekkel látják el Kijevet – írja a Guardian.

Az orosz katonai parancsnokokkal tartott, televízión közvetített találkozón Sojgu a kelet-ukrajnai két önjelölt köztársaságra utalt, amelyeket Moszkva független államként ismer el.

Fokozatosan végrehajtjuk a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság felszabadítására irányuló tervünket. A békés élet helyreállítása érdekében teszünk intézkedéseket.