Mintegy száz, francia tervezésű Mistral rakétát adományozott Norvégia Ukrajnának – jelentette be a norvég kormány. A rakétákat, valamint a rakétaindító rendszereket a norvég haditengerészet szállította le.

Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter arról beszélt, hogy bár a norvég hadsereg lecseréli a Mistralokat, azok továbbra is modern és hatékony fegyvernek számítanak, melyek „nagy szolgálatot tesznek majd Ukrajnának”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még március végén kért rakétákat a norvég parlamenttől egy videokonferencián – adta hírül az MTI. 

Összesen 5482 fő lépett Magyarország területére április 19-én az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A beléptetettek közül a rendőrség 798 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

John Kirby, a Pentagon szóvivője amerikai idő szerint kedd este közölte: újabb repülőgépek, valamint repülőgép-alkatrészek érkeztek Ukrajnába.

Azt mondta: ez lehetővé teszi majd az ukránoknak, hogy „több repülőgépet juttassanak a levegőbe”. A szóvivő mindemellett azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna a NATO-tól kapta ezeket a harceszközöket, és nem az Egyesült Államoktól, amely ez idáig repülőket közvetlenül nem adott át a kijevi kormánynak.

Egy most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a svédek egyre nagyobb arányban támogatják, hogy országuk csatlakozzon a NATO-hoz – adta hírül az MTI.

A Demoskop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Svédországban jelenleg 57 százalék támogatja a NATO-tagságot. A cég az Aftonlbladet svéd napilap kérésére végezte el a felmérést. Ez az arány márciusban még csak 51 százalék volt.

A csatlakozást ellenzők aránya 24-ről 21 százalékra, a bizonytalanok aránya pedig 25-ről 22 százalékra csökkent.

A márciusi közvélemény-kutatás volt az első, ahol úgy mérték, hogy a svédek többsége már támogatja a NATO-tagságot.

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy Svédország és Finnország is azon gondolkodik, hogy a háború miatt véget vet korábbi katonai semlegességének, és benyújtja tagfelvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségnek. 

Az interneten nemrég megjelent videófelvételen a hatalmas károkat szenvedett Mariupol, azon belül is a lerombolt Azovsztal acélüzem látható. 

Nagyon sok ember ragadt a lerombolt üzem roncsai alatt – írja a Korrespondent az Azov ezred parancsnokhelyettesének beszámolója alapján. 

Megérkezett Kijevbe Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, amiről saját közösségi oldalán számolt be az uniós politikus.

Kijevben, a szabad és demokratikus Európa szívében

– írta bejegyzésben Charles Michel.

A finn parlament megkezdi az ország NATO-tagságáról szóló vitát, az után, hogy február végén Oroszország lerohanta Ukrajnát – írja a Guardian.

Sanna Marin, finn miniszterelnök szerint országa gyorsan, akár már heteken belül, döntést hozhat a NATO-csatlakozásról. 

Még annak ellenére is, hogy Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese a napokban azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket csoportosíthat a Balti-tenger térségébe, amennyiben Finnország és Svédország is belép a NATO-ba.

Mindeközben Svédország is fontolgatja, hogy beadja NATO-csatlakozási kérelmét.

A finn parlament mind a 200 képviselője már a múlt héten megkapta azt a fehér könyv nevű dokumentumot, amely a NATO-tagság következményeit foglalja össze, köztük a katonai szövetséghez való csatlakozással járó biztonsági garanciákat és kockázatokat. 

Az AFP hírügynökség idéz egy közvélemény-kutatást, amely szerint sokáig stabil 20-30 százalékon állt a katonai semlegesség mellett elkötelezett Finnországban a NATO-tagság támogatottsága, amely a háború hatására felszökött 60 százalékra.

A románok úgy tervezik, hogy már 2023-tól függetlenednek az orosz gázexporttól – írja a foter.ro.

A portál szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) az utóbbi négy évben akadályozta a fekete-tengeri gázkitermelést, most viszont már ők is támogatják azt a törvénymódosítást, amely ezt lehetővé tenné. Sőt, a párt – immáron a román kormánykoalíció tagjaként –

Románia már most kedvező helyzetben van az Európai Unió többi tagállamához képest, mert az ország gázigényének mintegy 85 százalékát a tengeri kitermelés nélkül is biztosítani tudják. 

Ha a javaslatot elfogadják, akkor tehát a fekete-tengeri kitermelés nemcsak az orosz függést szüntetheti meg, hanem akár exportőrré is teheti Romániát ebben a gazdasági szektorban. Megjegyzendő, hogy e téren az országban több helyen is fejlesztések zajlanak, és azok befejezte után még több gázt tudnak majd exportálni a környező országoknak.

Zaporizzsja régióban, Pologi közelében több orosz katona letette a fegyvert, mert nem kapták meg a fizetésüket – számolt be Telegramon a régió katonai adminisztrációja.

Az ukrán hírszerzés szerint tegnap zavargások kezdődtek az orosz katonák körében Pologi közelében, mert nem kapták meg a nekik ígért pénzt

– írják a posztban, hozzátéve: három felbujtót – akik készek voltak fegyvereiket átadni és hazamenni – az oroszok megöltek.

A közösségi médiában kezdett el terjedni egy videó arról, hogy miként vették be az orosz különleges műveleti egységek a háború első napján a Kijev közelében lévő hosztomeli repteret.

A testkamerával rögzített felvételeken az látszik, hogy az orosz légideszantosok egy szokatlanul vakmerő, rizikós támadást indítottak és fedezékek nélküli, nyílt terepen hajtottak végre rohamot, ráadásul mindezt fényes nappal tették. 

A hosztomeli reptér a háború első napjaiban többször is gazdát cserélt. Az oroszok végül elfoglalták, de két hete – amikor kivonták a csapataikat Kijev környékéről – ezt is elhagyták.

Az ukrán legfőbb ügyészség beszámolója szerint Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójának kezdete óta 578 gyermek sérült meg.

A jelentés szerint a harcok a legtöbb gyermekáldozatot a donyecki régóban követelték, ugyanakkor több mint száz kicsi sérült meg a kijevi régóban is.

Több mint 578 gyermek sérült meg Ukrajnában Oroszország teljes körű inváziójának következtében. Április 20-án reggel az elhunyt gyermekek hivatalos száma 205, míg a sebesültek száma 373-ra nőtt

– idézi a közleményt az UNIAN.

A háború kezdete óta Kárpátaljára összesen 47 449 belső menekült gyerek érkezett – számolt be a Kárpátalja.

Ebből 426 gyermekotthonban tartózkodik, 164 gyereket gyámoknál és befogadócsaládoknál helyeztek el, 142 pedig szülői felügyelet nélkül érkezett a régióba.

Reménykedünk abban, hogy elfelejtik a háború szörnyűségeit, melyet át kellett élniük

– nyilatkozta Szvitlana Jakimelina, a kárpátaljai megyei katonai adminisztráció gyermekvédelmi osztályának vezetője.

Andrej Sztavnicer ukrán milliárdos az ITV Good Morning Britian című műsorában beszélt arról, hogy miként bombáztatta le az ukrán hadsereggel a saját, oroszok által megszállt villáját.

A férfi azt mondta, hogy az újonnan épített villa biztonsági kameráin keresztül látta azt, hogy az oroszok behatoltak a birtokára. Elmondta azt is, hogy az oroszok a legtöbb kamerát megsemmisítették, de egy kisebb, amatőr webkamerát érintetlenül hagytak (vélhetően nem vették észre).

Láttam, hogy mások otthonait kifosztják és a dolgokat onnan az enyémbe hordják át. Televíziókkal, iPadekkel, számítógépekkel, más emberek ingóságaival pakolták meg ott a kamionjaikat

– mondta, hozzátéve azt is, hogy legalább 12 katonai járművet számolt meg a villa területén.

Ráadásul az oroszok nemcsak hogy berendezkedtek a házában, hanem még rakétavetőket is vittek a villába, ahonnan a milliárdos szerint Kijevet lőtték. Andrej Sztavnicer szerint ez volt az ok, amely miatt végül elárulta az ukrán hadseregnek a villája helyét. Elmondása szerint az ukrán tüzérség ez után szétlőtte az épületet.

Ez egy egyértelmű döntés volt a számomra. Nem sokat tudunk tenni, hogy segítsünk az ukrán hadseregnek, ezért is akartam élni ezzel a lehetőséggel

– mondta.

Összesen 520 menekültet fogadott kedden a Budapest Rendőr-főkapitányság (BRFK9 és társszervei a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt BOK-csarnokba – közölte a rendőrség.

Az 520 érkező ember közül 171 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. 

A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) arról számolt be, hogy helyreállt a közvetlen kapcsolat a csernobili atomerőmű és a bécsi székhelyű szervezet között – írja a BBC. A szervezet még március 10-én szakította meg a kapcsolatot az erőművel az orosz invázió miatt. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi szerint hamarosan egy szakértői csapat indul, hogy a helyszínen felmérje az erőmű állapotát.

Mint ismert, az orosz katonák öt hétig tartották kézben a létesítményt, mielőtt március 31-én kivonultak volna az egykor katasztrófa sújtotta erőműből.

Az ukrán oktatási miniszter, Szerhij Skarlet támogatja az orosz nyelv oktatásának eltörlését a következő tanévtől, azaz szeptember 1-jétől.

Az ajánlást, amely alapján az orosz nyelv eltörléséről dönthetnek, Trasz Kreminy terjesztette elő – adta hírül az Osvita. Kiemelik: az így felszabaduló órák felhasználhatók lesznek további készségek fejlesztésére vagy egyéni felkészülésre.

Az iskoláink önállóak, így saját maguk szabhatják majd meg, mivel helyettesítik ezeket az órákat

– mondta Szerhij Skarlet.

Korábban arról is szó volt, hogy teljesen betiltanák az orosz nyelven történő oktatást, vagyis a kisebbség esetében sem lehetne oroszul tanítani Ukrajnában.

Az ukrán elnök szerda hajnali videóüzenetében azt mondta: ha Ukrajnának több fegyvert szállítanának és ezáltal jobb, „az oroszokéhoz hasonlítható” fegyvereik lennének, akkor már vége lenne a harcoknak.

Volodimir Zelenszkij azt mondta: Oroszország most minden erejét beveti az donbaszi offenzívában, és erre hivatkozva azt kérte, hogy a Nyugat küldjön újabb fegyverszállítmányokat Ukrajnának. Hozzátette: ha több fegyverük lenne, akkor már másként állna a helyzet.

Akkor már visszaállítottuk volna a békét és felszabadítottuk volna a területeinket a megszállóktól, mert az ukrán hadsereg taktikai, szellemi fölénye teljesen egyértelmű

– vélekedett az ukrán elnök. 

Az államfő arról is beszélt, hogy Mariupolban továbbra is „rendkívül súlyos” a helyzet, és hogy szerinte az oroszok szándékosan gyilkolják meg a civileket.

E gaztettek miatt generációkon keresztül úgy fognak emlékezni az orosz államra, mint az abszolút gonosz megtestesítőjére

– mondta Volodimir Zelenszkij. 

Ukrán tisztségviselők szerint nem kizárt, hogy vegyi fegyvert vethettek be ukrán katonák ellen Izjumban – írja az Al Jazeera. Az ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics szerint 12 ukrán katonánál légzési problémák léptek fel, többnek pedig a szeme is kivörösödött egy orosz támadást követően Izjumban, a Harkiv régióban.

Azt egyelőre azonban nem tudni, milyen fajta vegyi anyagot vethettek be – mondta Aresztovics egy interjúban Mark Fejgin volt orosz ügyvéddel folytatott beszélgetésében a YouTube-on.

Lengyelország kész további tízezer sebesült ukrán katonát fogadni – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök lvivi látogatásán.

Már fogadtunk be és kezelünk sebesült katonákat Ukrajnából. Remélem, nem lesz rá szükség, de továbbra is készek vagyunk legalább tízezer katonát befogadni, ha szükséges

– idézi a kormányfőt a Reuters.

Az ukrán külügyminisztérium szerint egy program keretében megközelítőleg 2000 orvos jelentkezett, hogy önkéntesként Ukrajnába megy segíteni.

Azt még nem tudni, hogy az orvosok pontosan milyen feladatokat látnak majd el. A külügyminisztérium mindössze azt írta, hogy az önkéntesek „az ukrán orvosoknak segítenek majd a háborúban”.

A Sky News szerint az amerikai elnököt New Hampsihre-ben, egy rendezvényen kérdezték meg újságírók arról, hogy elutazik-e Ukrajnába és találkozik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,

Hétfőn a Fehér Ház egy közleményt is kiadott erről, amelyben határozottan azt írták: az amerikai elnök nem fog Kijevbe látogatni.

Az ukránok szerint elakadt az orosz előrenyomulás a Donbaszban, és az utóbbi egy napban megközelítőleg egy tucat támadást visszavertek. 

Az ukránok még hétfőn számoltak be arról, hogy megkezdődött az az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában, amelyre már két hete készültek az oroszok. Mindezt az oroszok is megerősítették, amikor arról beszéltek, hogy elindult az ukrajnai „különleges hadművelet” második szakasza.

Az ukrán hadsereg legfrissebb, szerda reggeli hadműveleti tájékoztatójában az áll, hogy a Donbaszban az orosz tüzérség bombázza az ukrán frontállásokat azért, hogy a gyengébb frontszakaszoknál áttörhessenek. Közlésük szerint a legintenzívebb harcok Kramatorszki és Szeverodonyeck közelében zajlanak. Ezen a területen Kreminna, Torszke és  Zelena Dolina településeken jelenleg is folyik a küzdelem, az oroszok Limán település irányába próbálnak meg áttörni – írták.

Az ukránok szerint ezenkívül két másik településnél, Popasznában és Rubizsnyijnél is megpróbáltak előretörni az oroszok, sikertelenül. Az utóbbi városnál becslésük szerint legalább 130 katonát veszíthettek az oroszok.

A tájékoztatás végén azt írják, hogy a Donbaszban az utóbbi 1 napban összesen 10 orosz támadást vertek vissza és kilőttek 12 harckocsit és 28 páncélozott szállítójárművet is.