Ez a poszt a következő Percről percre része:
Újabb megállapodástervezettel állt elő Moszkva
-
Lengyelország kész további tízezer sebesült ukrán katonát fogadni – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök lvivi látogatásán.
Már fogadtunk be és kezelünk sebesült katonákat Ukrajnából. Remélem, nem lesz rá szükség, de továbbra is készek vagyunk legalább tízezer katonát befogadni, ha szükséges
– idézi a kormányfőt a Reuters.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Mintegy száz, francia tervezésű Mistral rakétát adományozott Norvégia Ukrajnának – jelentette be a norvég kormány. A rakétákat, valamint a rakétaindító rendszereket a norvég haditengerészet szállította le.
Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter arról beszélt, hogy bár a norvég hadsereg lecseréli a Mistralokat, azok továbbra is modern és hatékony fegyvernek számítanak, melyek „nagy szolgálatot tesznek majd Ukrajnának”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még március végén kért rakétákat a norvég parlamenttől egy videokonferencián – adta hírül az MTI.
-
Összesen 5482 fő lépett Magyarország területére április 19-én az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6756 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 798 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
John Kirby, a Pentagon szóvivője amerikai idő szerint kedd este közölte: újabb repülőgépek, valamint repülőgép-alkatrészek érkeztek Ukrajnába.
Azt mondta: ez lehetővé teszi majd az ukránoknak, hogy „több repülőgépet juttassanak a levegőbe”. A szóvivő mindemellett azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna a NATO-tól kapta ezeket a harceszközöket, és nem az Egyesült Államoktól, amely ez idáig repülőket közvetlenül nem adott át a kijevi kormánynak.
-
Egy most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a svédek egyre nagyobb arányban támogatják, hogy országuk csatlakozzon a NATO-hoz – adta hírül az MTI.
A Demoskop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Svédországban jelenleg 57 százalék támogatja a NATO-tagságot. A cég az Aftonlbladet svéd napilap kérésére végezte el a felmérést. Ez az arány márciusban még csak 51 százalék volt.
A csatlakozást ellenzők aránya 24-ről 21 százalékra, a bizonytalanok aránya pedig 25-ről 22 százalékra csökkent.
A márciusi közvélemény-kutatás volt az első, ahol úgy mérték, hogy a svédek többsége már támogatja a NATO-tagságot.
Korábban az Index is beszámolt arról, hogy Svédország és Finnország is azon gondolkodik, hogy a háború miatt véget vet korábbi katonai semlegességének, és benyújtja tagfelvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségnek.
-
Az esetleges NATO-csatlakozás következményeire figyelmeztette Moszkva Svédországot és Finnországot. Erről Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő beszélt a Rosszija 24 televíziós csatornának.
Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések.
Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész
– idézte az orosz külügyi szóvivőt tudósításában az MTI.
Marija Zaharova interjújában arról is beszélt, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, Moszkva szerint ugyanis Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetésekkor.
-
Az interneten nemrég megjelent videófelvételen a hatalmas károkat szenvedett Mariupol, azon belül is a lerombolt Azovsztal acélüzem látható.
Nagyon sok ember ragadt a lerombolt üzem roncsai alatt – írja a Korrespondent az Azov ezred parancsnokhelyettesének beszámolója alapján.
-
Az oroszok mindent bevetnek, hogy harcedzett csoportokkal egészítsék ki szárazföldi erőiket, amelyek jelenleg Ukrajna keleti részében indítottak átfogó támadást. A Guardian értesülése szerint a mintegy 20 ezer fegyverest főként Szíriában és Líbiában szerződtette a kétes hírű Wagner-csoport. A zsoldosok – katonai rangjuktól és harctéri tapasztalatuktól függően – 600 és 3000 dollár közötti összeget kapnak havonta. A Wagner, amely biztonsági szolgálatként aposztrofálja magát, de lényegében orosz érdekek külföldi érvényesítéséhez alkalmaz fegyvereseket, állítólag már az összes emberét átdobta Líbiából Ukrajnába.
A zsoldosokat kézifegyverekkel szerelték fel, nehéztüzérség és páncélozott szállítójárművek nélkül, és tulajdonképpen az orosz gyalogságot erősítik az előrenyomuláskor.
-
Az orosz földgázzal szembeni embargó ellen emelt szót a német EON energetikai konszern vezérigazgatója, Leonhard Birnbaum a Handelsblatt című német gazdasági lapban megjelent interjújában – adta hírül az MTI.
A vezérigazgató úgy véli, hogy a lépés nemcsak Németország, hanem Európa számára is hatalmas problémát jelentene. Leonhard Birnbaum helytelennek tartja azt a megközelítést, miszerint csak Németországból vizsgálják a gázembargó lehetséges hatásait.
Számos tanulmány, amely a földgázbojkott lehetséges következményeivel foglalkozik, csak Németországra összpontosít – emeli ki a Handelsblattban megjelent interjú.
„Szlovákia teljes mértékben az orosz gáztól függ, és olyan országok, mint Csehország vagy Ausztria, ma már földgázszükséglete nagy részét Oroszországból fedezi” – fogalmaz az EON vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a kérdést ezért nem lenne szabad csakis nemzeti szinten vizsgálni.
Elvégre európai földgázhiányról van szó, és ezért lenne szükség európai szinten összehangolt vészhelyzeti tervekre is
– tette hozzá Leonhard Birnbaum.
-
Megérkezett Kijevbe Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, amiről saját közösségi oldalán számolt be az uniós politikus.
Kijevben, a szabad és demokratikus Európa szívében
– írta bejegyzésben Charles Michel.
-
A finn parlament megkezdi az ország NATO-tagságáról szóló vitát, az után, hogy február végén Oroszország lerohanta Ukrajnát – írja a Guardian.
Sanna Marin, finn miniszterelnök szerint országa gyorsan, akár már heteken belül, döntést hozhat a NATO-csatlakozásról.
Még annak ellenére is, hogy Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese a napokban azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket csoportosíthat a Balti-tenger térségébe, amennyiben Finnország és Svédország is belép a NATO-ba.
Mindeközben Svédország is fontolgatja, hogy beadja NATO-csatlakozási kérelmét.
A finn parlament mind a 200 képviselője már a múlt héten megkapta azt a fehér könyv nevű dokumentumot, amely a NATO-tagság következményeit foglalja össze, köztük a katonai szövetséghez való csatlakozással járó biztonsági garanciákat és kockázatokat.
Az AFP hírügynökség idéz egy közvélemény-kutatást, amely szerint sokáig stabil 20-30 százalékon állt a katonai semlegesség mellett elkötelezett Finnországban a NATO-tagság támogatottsága, amely a háború hatására felszökött 60 százalékra.
-
A románok úgy tervezik, hogy már 2023-tól függetlenednek az orosz gázexporttól – írja a foter.ro.
A portál szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) az utóbbi négy évben akadályozta a fekete-tengeri gázkitermelést, most viszont már ők is támogatják azt a törvénymódosítást, amely ezt lehetővé tenné. Sőt, a párt – immáron a román kormánykoalíció tagjaként –
sürgősségi eljárással készül átvinni a szenátuson a javaslatot, amiben a többi kormánypárt is támogatja őket.
Románia már most kedvező helyzetben van az Európai Unió többi tagállamához képest, mert az ország gázigényének mintegy 85 százalékát a tengeri kitermelés nélkül is biztosítani tudják.
Ha a javaslatot elfogadják, akkor tehát a fekete-tengeri kitermelés nemcsak az orosz függést szüntetheti meg, hanem akár exportőrré is teheti Romániát ebben a gazdasági szektorban. Megjegyzendő, hogy e téren az országban több helyen is fejlesztések zajlanak, és azok befejezte után még több gázt tudnak majd exportálni a környező országoknak.
-
Zaporizzsja régióban, Pologi közelében több orosz katona letette a fegyvert, mert nem kapták meg a fizetésüket – számolt be Telegramon a régió katonai adminisztrációja.
Az ukrán hírszerzés szerint tegnap zavargások kezdődtek az orosz katonák körében Pologi közelében, mert nem kapták meg a nekik ígért pénzt
– írják a posztban, hozzátéve: három felbujtót – akik készek voltak fegyvereiket átadni és hazamenni – az oroszok megöltek.
-
A közösségi médiában kezdett el terjedni egy videó arról, hogy miként vették be az orosz különleges műveleti egységek a háború első napján a Kijev közelében lévő hosztomeli repteret.
A testkamerával rögzített felvételeken az látszik, hogy az orosz légideszantosok egy szokatlanul vakmerő, rizikós támadást indítottak és fedezékek nélküli, nyílt terepen hajtottak végre rohamot, ráadásul mindezt fényes nappal tették.
A hosztomeli reptér a háború első napjaiban többször is gazdát cserélt. Az oroszok végül elfoglalták, de két hete – amikor kivonták a csapataikat Kijev környékéről – ezt is elhagyták.
-
Szerhij Volina őrnagy, a Mariupolban harcoló 36. ukrán tengerészgyalogos dandárparancsnoka videóüzenettel fordult a világ vezetőihez, amelyet a The Washington Post osztott meg. A védők parancsnoka azt kérte, hogy mentsék ki őket a városból.
Az őrnagy azt mondta: lehet, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet küldeni tudnak, mert a város néhány napon vagy akár néhány órán belül is eleshet.
Az ellenségnek tízszer akkora ereje van, irányítják a légteret, és tüzérségi eszközökből, harckocsikból is sokkal több van nekik
– sorolta, hozzátéve, hogy a városban már csak az Azovsztal acélgyárat és környékét irányítják a védők, ahol sebesült katonák és civilek is vannak velük.
Arra kérjük a világ vezetőit, hogy segítsenek nekünk. Azt kérjük, hogy mentsenek ki és szállítsanak minket egy harmadik országba
– fogalmazott a videóüzenetben Szerhij Volina.
Az oroszok nemrég – helyi idő szerint – délután 2-ig adtak ultimátumot a mariupoli védőknek, hogy adják meg magukat.Szerhij Volina a The Washington Postnak nyilatkozva azt is közölte, hogy a megadás nem opció, ezt semmiképp nem fogják megtenni. -
Az ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy előzetes megállapodásra jutottak az oroszokkal, hogy helyi idő szerint délután 2 órakor humanitárius folyosót nyitnak az ostromlott városnál és kihoznak több ezer nőt, gyereket és idős embert. Legutóbb március elején tettek erre kísérletet, azonban nem sikerült az evakuálás, emiatt a szemben álló felek egymást hibáztatták.
A Reuters utal arra, hogy az Azovi-tenger partján fekvő város ostroma alatt több ezer civil vesztette már életét. Jelenleg egy acélgyár területére húzódtak vissza a várost védő utolsó ukrán erők, sok civillel.
-
Az ukrán legfőbb ügyészség beszámolója szerint Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójának kezdete óta 578 gyermek sérült meg.
A jelentés szerint a harcok a legtöbb gyermekáldozatot a donyecki régóban követelték, ugyanakkor több mint száz kicsi sérült meg a kijevi régóban is.
Több mint 578 gyermek sérült meg Ukrajnában Oroszország teljes körű inváziójának következtében. Április 20-án reggel az elhunyt gyermekek hivatalos száma 205, míg a sebesültek száma 373-ra nőtt
– idézi a közleményt az UNIAN.
-
A háború kezdete óta Kárpátaljára összesen 47 449 belső menekült gyerek érkezett – számolt be a Kárpátalja.
Ebből 426 gyermekotthonban tartózkodik, 164 gyereket gyámoknál és befogadócsaládoknál helyeztek el, 142 pedig szülői felügyelet nélkül érkezett a régióba.
Reménykedünk abban, hogy elfelejtik a háború szörnyűségeit, melyet át kellett élniük
– nyilatkozta Szvitlana Jakimelina, a kárpátaljai megyei katonai adminisztráció gyermekvédelmi osztályának vezetője.
-
Andrej Sztavnicer ukrán milliárdos az ITV Good Morning Britian című műsorában beszélt arról, hogy miként bombáztatta le az ukrán hadsereggel a saját, oroszok által megszállt villáját.
A férfi azt mondta, hogy az újonnan épített villa biztonsági kameráin keresztül látta azt, hogy az oroszok behatoltak a birtokára. Elmondta azt is, hogy az oroszok a legtöbb kamerát megsemmisítették, de egy kisebb, amatőr webkamerát érintetlenül hagytak (vélhetően nem vették észre).
Láttam, hogy mások otthonait kifosztják és a dolgokat onnan az enyémbe hordják át. Televíziókkal, iPadekkel, számítógépekkel, más emberek ingóságaival pakolták meg ott a kamionjaikat
– mondta, hozzátéve azt is, hogy legalább 12 katonai járművet számolt meg a villa területén.
Ráadásul az oroszok nemcsak hogy berendezkedtek a házában, hanem még rakétavetőket is vittek a villába, ahonnan a milliárdos szerint Kijevet lőtték. Andrej Sztavnicer szerint ez volt az ok, amely miatt végül elárulta az ukrán hadseregnek a villája helyét. Elmondása szerint az ukrán tüzérség ez után szétlőtte az épületet.
Ez egy egyértelmű döntés volt a számomra. Nem sokat tudunk tenni, hogy segítsünk az ukrán hadseregnek, ezért is akartam élni ezzel a lehetőséggel
– mondta.
-
Összesen 520 menekültet fogadott kedden a Budapest Rendőr-főkapitányság (BRFK9 és társszervei a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt BOK-csarnokba – közölte a rendőrség.
Az 520 érkező ember közül 171 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.
-
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ) arról számolt be, hogy helyreállt a közvetlen kapcsolat a csernobili atomerőmű és a bécsi székhelyű szervezet között – írja a BBC. A szervezet még március 10-én szakította meg a kapcsolatot az erőművel az orosz invázió miatt. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi szerint hamarosan egy szakértői csapat indul, hogy a helyszínen felmérje az erőmű állapotát.
Mint ismert, az orosz katonák öt hétig tartották kézben a létesítményt, mielőtt március 31-én kivonultak volna az egykor katasztrófa sújtotta erőműből.
-
Az ukrán oktatási miniszter, Szerhij Skarlet támogatja az orosz nyelv oktatásának eltörlését a következő tanévtől, azaz szeptember 1-jétől.
Az ajánlást, amely alapján az orosz nyelv eltörléséről dönthetnek, Trasz Kreminy terjesztette elő – adta hírül az Osvita. Kiemelik: az így felszabaduló órák felhasználhatók lesznek további készségek fejlesztésére vagy egyéni felkészülésre.
Az iskoláink önállóak, így saját maguk szabhatják majd meg, mivel helyettesítik ezeket az órákat
– mondta Szerhij Skarlet.
Korábban arról is szó volt, hogy teljesen betiltanák az orosz nyelven történő oktatást, vagyis a kisebbség esetében sem lehetne oroszul tanítani Ukrajnában.
-
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada vezetői azt ígérték, hogy újabb – elsősorban tüzérségi – fegyvereket küldenek Ukrajnának a donbaszi offenzíva miatt.
Joe BIden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, valamint Justin Trudeau kanadai elnök erről egy online videókonferencián egyeztettek, ez után jelentették be a döntést. A három vezető közül Joe Biden kedden New Hampshire-ben erősítette meg, hogy valóban tüzérségi harceszközöket küldenek Ukrajnának.
Boris Johnson eközben azt mondta brit törvényhozók előtt a háborúról, hogy „ez egy tüzérségi konfliktus lesz, [az ukránoknak] több segítségre lesz szükségük a tüzérség esetében, amelyet meg fogunk adni nekik”. Justin Trudeau mindeközben annyit árult el, hogy nehéztüzérségi eszközöket is küldenek majd Ukrajnának.
A Reuters hírügynökség mindeközben fehér házi forrásokból értesült arról, hogy az amerikai elnök a napokban jelenthet be egy újabb fegyveres támogatási programot, amely nagyságrendileg a korábbi, 800 millió dollár értékű segítségnyújtáshoz lesz hasonló. Ezzel együtt az Egyesült Államok által február óta nyújtott katonai segítség értéke várhatóan meghaladja majd a 3 milliárd dollárt.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pedig kedd este közölte: a fegyveres segítség mellett az Egyesült Államok egy újabb, Moszkva ellen bevezetendő szankciós csomagot készít elő.
-
Az ukrán elnök szerda hajnali videóüzenetében azt mondta: ha Ukrajnának több fegyvert szállítanának és ezáltal jobb, „az oroszokéhoz hasonlítható” fegyvereik lennének, akkor már vége lenne a harcoknak.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: Oroszország most minden erejét beveti az donbaszi offenzívában, és erre hivatkozva azt kérte, hogy a Nyugat küldjön újabb fegyverszállítmányokat Ukrajnának. Hozzátette: ha több fegyverük lenne, akkor már másként állna a helyzet.
Akkor már visszaállítottuk volna a békét és felszabadítottuk volna a területeinket a megszállóktól, mert az ukrán hadsereg taktikai, szellemi fölénye teljesen egyértelmű
– vélekedett az ukrán elnök.
Az államfő arról is beszélt, hogy Mariupolban továbbra is „rendkívül súlyos” a helyzet, és hogy szerinte az oroszok szándékosan gyilkolják meg a civileket.
E gaztettek miatt generációkon keresztül úgy fognak emlékezni az orosz államra, mint az abszolút gonosz megtestesítőjére
– mondta Volodimir Zelenszkij.
-
Ukrán tisztségviselők szerint nem kizárt, hogy vegyi fegyvert vethettek be ukrán katonák ellen Izjumban – írja az Al Jazeera. Az ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics szerint 12 ukrán katonánál légzési problémák léptek fel, többnek pedig a szeme is kivörösödött egy orosz támadást követően Izjumban, a Harkiv régióban.
Azt egyelőre azonban nem tudni, milyen fajta vegyi anyagot vethettek be – mondta Aresztovics egy interjúban Mark Fejgin volt orosz ügyvéddel folytatott beszélgetésében a YouTube-on.
-
Lengyelország kész további tízezer sebesült ukrán katonát fogadni – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök lvivi látogatásán.
Már fogadtunk be és kezelünk sebesült katonákat Ukrajnából. Remélem, nem lesz rá szükség, de továbbra is készek vagyunk legalább tízezer katonát befogadni, ha szükséges
– idézi a kormányfőt a Reuters.
-
Az ukrán külügyminisztérium szerint egy program keretében megközelítőleg 2000 orvos jelentkezett, hogy önkéntesként Ukrajnába megy segíteni.
Azt még nem tudni, hogy az orvosok pontosan milyen feladatokat látnak majd el. A külügyminisztérium mindössze azt írta, hogy az önkéntesek „az ukrán orvosoknak segítenek majd a háborúban”.
-
Az etióp közösségi médiában terjednek azok a képek, amelyeken azt látni, hogy hosszú sorokban állnak férfiak az Addisz Abeba-i orosz nagykövetség kapujánál. Előzetesen az terjedt el, hogy lehet önkéntesnek jelentkezni az ukrajnai háborúba. A nagykövetség szóvivője csak annyit közölt, hogy nagyon sok napi látogatójuk van, akik kifejezték együttérzésüket Oroszországgal, de jelenleg a követség nem toboroz önkénteseket.
-
A Sky News szerint az amerikai elnököt New Hampsihre-ben, egy rendezvényen kérdezték meg újságírók arról, hogy elutazik-e Ukrajnába és találkozik-e Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,
mire az volt a válasz, hogy ezt még ő maga sem tudja.
Hétfőn a Fehér Ház egy közleményt is kiadott erről, amelyben határozottan azt írták: az amerikai elnök nem fog Kijevbe látogatni.
-
Oleg Tinkov „őrült” háborúnak nevezte az Oroszország által indított inváziót – írja a Guardian. Az üzletember szerint az oroszok 90 százaléka ellenzi a háborút, ezért mielőbbi segítséget kér a Nyugattól.
Tinkov emellett bírálta az orosz hadsereget is. Az üzletember egyike Oroszország egyik legismertebb vállalkozójának, ő volt az, aki 2006-ban megalapította az orosz Tinkoff Bankot. Az utóbbi években azonban már külföldön tevékenykedett – jegyzi meg a Guardian.
Az 54 éves férfit érzékenyen érintették a nyugati szankciók, mint ahogyan az Instagramon fogalmazott
ártatlan emberek és katonák halnak meg.
A Tinkoff Bank közleményében ugyanakkor nem kommentálta a mágnás magánvéleményét, mondván, Oleg már nem a bank alkalmazottja.
-
Az ukránok szerint elakadt az orosz előrenyomulás a Donbaszban, és az utóbbi egy napban megközelítőleg egy tucat támadást visszavertek.
Az ukránok még hétfőn számoltak be arról, hogy megkezdődött az az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában, amelyre már két hete készültek az oroszok. Mindezt az oroszok is megerősítették, amikor arról beszéltek, hogy elindult az ukrajnai „különleges hadművelet” második szakasza.
Az ukrán hadsereg legfrissebb, szerda reggeli hadműveleti tájékoztatójában az áll, hogy a Donbaszban az orosz tüzérség bombázza az ukrán frontállásokat azért, hogy a gyengébb frontszakaszoknál áttörhessenek. Közlésük szerint a legintenzívebb harcok Kramatorszki és Szeverodonyeck közelében zajlanak. Ezen a területen Kreminna, Torszke és Zelena Dolina településeken jelenleg is folyik a küzdelem, az oroszok Limán település irányába próbálnak meg áttörni – írták.
Az ukránok szerint ezenkívül két másik településnél, Popasznában és Rubizsnyijnél is megpróbáltak előretörni az oroszok, sikertelenül. Az utóbbi városnál becslésük szerint legalább 130 katonát veszíthettek az oroszok.
A tájékoztatás végén azt írják, hogy a Donbaszban az utóbbi 1 napban összesen 10 orosz támadást vertek vissza és kilőttek 12 harckocsit és 28 páncélozott szállítójárművet is.