Az orosz naptár egyik legjelentősebb dátuma a győzelem napja. Vajon mit fog bejelenteni az orosz elnök május 9-én? Vlagyimir Putyin győzelmet hirdet Ukrajnában vagy kiterjeszti a háborút? A magyar miniszterelnök hetekkel ezelőtt azt mondta a pápának: ezen a napon véget érhet a háború.
A korábbi években Putyin május 9-én – Oroszország szinte szent ünnepén, amikor megemlékeznek a második világháborúban elesett 27 millió szovjetről – általában mozgósította a nemzetet egy esetleges új csatára. Amikor tavaly május 9-én a Vörös téren felállított emelvényről szólt a nemzethez, arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenségei ismét „a náci ideológia nagy részét” alkalmazzák – emlékeztetett a New York Times.
Most az orosz állami média „náciknak” nevezi az orosz inváziónak ellenálló ukránokat, az ott folyó harcot pedig a II. világháború befejezetlen ügyének minősíti. Szinte biztosra vehető, hogy az orosz elnök az idén a szovjet katonák második világháborús hősiességére hivatkozva újabb áldozatokra ösztönzi népét. Azok a narratívák, amelyekkel Putyin ukrajnai háborúját igazolta, remekül harmonizálnak a győzelem napjának nagyszerű, nosztalgikus gondolataival.
Nyugati tisztviselők és geopolitikai elemzők, valamint az ukrán hírszerzés szerint Putyin az idei ünnepen győzelmet hirdethet Ukrajnában, kivált a keleti Donbasz térségében, ahol az orosz erők az elmúlt hetekben támadásaikat összpontosították.
Mások attól tartanak, hogy a dátum ürügyén Oroszország megkettőzheti az inváziót, sőt elrendelheti hadseregének és állampolgárainak tömeges mozgósítását.
Erre a két lehetőségre számít a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, aki szerint „két igazán jelentős lehetőség” áll Putyin előtt.
„Az egyik, hogy egyszerűen győzelmet hirdet azzal, amit elért” – mondta William Alberque. Győzelemnek minősítheti a két oroszbarát „népköztársaság” kiterjesztését Donyeckben és Luhanszkban, sőt azt is elmondhatja, hogy két és fél hónap alatt szárazföldi korridorral kötötte össze Oroszországot a Krímmel, amelynek a vízellátását is szavatolta.
„Az alternatíva a tényleges háború kihirdetése, és teljes háborús mozgósítás” – tette hozzá a szakértő, aki szerint Putyin kiszámíthatatlansága miatt „végső soron a legrosszabbra kell felkészülnünk”.
A tömeges mozgósítás háborús műveletekre kockázatos lépés lenne Putyin számára, mert potenciálisan a lakosság ellenérzését válthatná ki, kivált akkor, ha több ezer új, fiatal orosz sorkatonát küldenének a háborúba elemi kiképzés után.
Márciusban Putyin rendeletével 134 500 új, sorköteles katonát vezényelt a hadseregbe, az orosz elnök azonban azt állította, hogy nem fognak Ukrajnában harcolni.
Moszkva többször is cáfolta, hogy május 9-én hadat üzenne Kijevnek. Oroszországban az invázió kezdete óta kerülik a „háború” kifejezést, helyette „különleges katonai műveletnek” nevezik Ukrajna megtámadását.
„Badarság” – ezzel utasította vissza az újságírókat Dmitrij Peszkov, Putyin sajtófőnöke, amikor arról kérdezték, mi a valószínűsége annak, hogy Putyin hadüzenetet küld Ukrajnának.
Kijevben ezzel szemben azt feltételezik, hogy Oroszország készül a teljes mozgósításra.
Az ukrán hírszerzés vezetője szerint ugyanis a Roszrezerv – a rendkívüli állapotokra való felkészüléshez szükséges tartalékok tárolásáért, biztosításáért és kezeléséért felelős állami logisztikai ügynökség – „elkezdte ellenőrizni a készleteket, és kiszámítani, mivel rendelkeznek a mozgósítási parancsra”.
„Ez egy feltétlenül szükséges lépés a tényleges mozgósítás megkezdése előtt” – mondta Kijlo Budanov.
A tömeges mozgósítást a hadiállapot bevezetése kísérheti Oroszországban, ami rendkívüli hatalommal ruházná fel az amúgy szinte korlátlan hatalommal rendelkező orosz elnököt. Drámai mértékben növekedne ellenőrzése az állampolgárok élete és az orosz gazdaság felett.
Lezárhatná Oroszország határait, cenzúrázhatná a kommunikációt, kijárási tilalmat vezethetne be, ellenőrizhetné az élelmiszer-ellátást, lefoglalhatná a magántulajdont, miközben a lakosságot háborús műveletekre mozgósíthatná, akár a védelmi célú kényszermunkára is.
Oroszország alkotmánya lehetővé teszi a hadiállapot bevezetését, ha az országot külső erő támadása éri. Félő, hogy Oroszország hamis zászlós támadást készíthet elő, hogy igazolja a totális háborút és a hadiállapotot.
Az egyik nagy kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy Putyin meddig hajlandó elmenni ukrajnai céljai elérése érdekében.
Az elsődleges cél az ukrán hadsereg „teljes felszámolása” volt Donyeckben és Luhanszkban, de „nem hiszem, hogy itt meg akar állni” – nyilatkozta Maximilian Hess, a Külpolitikai Kutatóintézet munkatársa a CNBC-nek.
Széles körben feltételezik: Oroszország azért összpontosítja támadásait a Donyeck-medencére, hogy teljes mértékben magának követelje a területet. Ez lehetővé teszi számára a hőn áhított szárazföldi korridor létrehozását a 2014-ben elcsatolt Krímmel, ami hozzáférést biztosítana a gazdasága számára létfontosságú kikötőkhöz és az ottani fekete-tengeri katonai flottájához.
Hogy Mariupol elfoglalása és a donbaszi térség ellenőrzése kielégítené-e Oroszországot, illetve hogy Ukrajna hajlandó-e átengedni bármelyik területét, egy olyan nyílt végű konfliktusra utal, amely évekig elhúzódhat.
Stratégák szerint az ukrajnai konfliktus a kimerülés háborújává válhat – mindkét oldalon hatalmas veszteségekkel és egyértelmű „győztes” nélkül.
Ukrajna hajlandó lenne elfogadni egy kompromisszumos békemegállapodást Oroszországgal, ha az orosz erők visszavonulnának az invázió előtti, február 23-i állásaikba – mondta az ukrán elnök a londoni székhelyű Chatham House brit agytröszt képviselőivel folytatott videóbeszélgetésében.
Volodimir Zelenszkij ezzel arra utalt, hogy Kijev – legalábbis egyelőre – nem számít a Moszkva által 2014-ben annektált Krím visszaszerzésére.
„A magunk részéről nem égettük fel az összes diplomáciai hidat” – pontosított Zelenszkij, de elkerülte a Donyeck-medence birtoklásával kapcsolatos kérdéseket.
Ferenc pápa, aki Moszkvába is hajlandó elutazni, hogy Putyint rábírja a vérontás leállítására, egy interjúban azt mondta: a magyar miniszterelnök vatikáni látogatása során azt ígérte neki, hogy májusban véget érhet a háború.
Orbán, amikor találkoztam vele, azt mondta: az oroszoknak van egy tervük, és május 9-ére véget érhetnek a harcok. Remélem, hogy így lesz, mert akkor érthetővé válna, hogy miért fokozódtak a harcok az utóbbi napokban. Én pesszimista vagyok ugyan, de minden lehetséges gesztust meg kell tennünk azért, hogy véget érjen a háború
– mondta az egyházfő.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel szemben azt állította, hogy semmilyen dátumhoz nem igazítják a katonai akcióikat.
A magyar elemzők nem derűlátók a háború gyors befejezését illetően.
Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója szerint egyelőre hiányzik orosz és ukrán oldalról a politikai szándék a háború befejezésére. Moszkvának eddig nem volt sikerélménye a háborúban, sőt az elmúlt két hónap meglehetősen kudarcos volt. Éppen ezért kénytelenek folytatni, abban bízva, hogy az ukránok belefáradnak. Az ukránok részéről nem tapasztaltak vereséget, tehát nem mennek bele semmiféle köztes békébe, hiszen eddig sikeresen tartóztatták fel az inváziós erőket.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének munkatársa szerint csak akkor lesz vége a háborúnak, ha valami történik az orosz felső vezetés csúcsán. Amíg nincs változás a Kremlben, addig nem érnek véget a harcok – véli Rácz András Oroszország-szakértő.
Bendarzsevszkij szerint számos jel utal arra, hogy az oroszok Odessza irányába, majd pedig azon túl a szakadár, oroszbarát Transznyisztria (Dnyeszter Menti Köztársaság) elfoglalására készülnek, ahogy ez látszik térképünkön, amely az április 22-i állapotot mutatja a szembenállók között.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2021. május 9-én, a győzelem napján Moszkvában. Fotó: Mikhail Metzel / AFP)