Ez a poszt a következő Percről percre része:
A Tiszában találták meg egy mariupoli lakos holttestét
-
A kaliforniai Stanford Egyetemen készült előadást tartani Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy beszélt az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági elnökével, Michael McFaullal, aki nemzetközi szakértőket koordinál.
Beszéltünk arról, hogy Ukrajna megkapja a nemzetközi biztonsági garanciákat, és felkészült Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május végén a Stanford Egyetemen tartott beszédére
– emelte ki a hivatal vezetője. Megjegyzendő, hogy korábban McFaul az Egyesült Államok oroszországi nagykövete volt.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!
-
Azonnali olajembargót kell elrendelni Oroszországgal szemben – írta Twitter-posztjában Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.
Ha a vezetők határozottan léptek volna fel 1938-ban, Európa elkerülhette volna a második világháborút. A politikusok azonban gyáván viselkedtek, és flörtöltek az agresszorral. Az eredmény millió tragédia. A történelem nem bocsátja meg nekünk, ha még egyszer elkövetjük ugyanazt a hibát. Azonnal embargót kell elrendelnie az olajjal szemben
– fogalmazott a tanácsadó.
-
Ukrajna elkezdte a Három nővér nevű, az orosz–belarusz–ukrán határon, Senkovka közelében álló barátságemlékmű megsemmisítését – írja a TASZSZ.
A hírügynökség szerint erről a csernyihivi terület kormányzósága számolt be csütörtökön. Az emlékművet 1975-ben állították fel a három nemzet összetartozásának jelképeként.
Kijevben április végén szintén megkezdték egy olyan szoboregyüttes szétbontását, amelyet egy ukrán és egy orosz szobrász alkotott közösen a két nép barátsága jegyében.
-
A csernyihivi területen, Novhorod-Sziverszkijben az oroszok lebombáztak egy középiskolát csütörtök hajnalban, ennek következtében hárman meghaltak – közölte Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij elnök felesége a Telegramon.
Beszámolója szerint egy orosz repülőgép lőtt ki rakétákat az intézményre, és a halálos áldozatok mellett további 12 személy megsérült.
Az oroszok, akik azt állítják, hogy csak katonai célpontokat támadnak, valójában a gyerekeinkkel szemben, a jövőnkkel szemben viselnek hadat
– írta a first lady azzal kapcsolatban, hogy már 1635 oktatási intézményt bombáztak le az oroszok Ukrajnában, és ezek közül 126 teljesen megsemmisült. Erről az ukrán oktatási minisztérium már egy interaktív térképet is készített.
-
12 rakéta csapódott be a poltavai területen található Kremencsukban – jelentette Dmitro Lunin, a terület kormányzója a Telegramon.
Az oroszok már április elején is rakétákat lőttek a kremencsuki üzemanyag-tározóra. Lunin szerint most ismét az üzemanyag-tározót találták el legalább négy rakétával, valamint más infrastrukturális létesítményeket is értek találatok.
A tározó ki is gyulladt, de a kormányzó bejegyzése szerint a tüzet már eloltották. Elmondta azt is, hogy a csapásban senki sem sérült meg.
A helyszínen több videó is készült. Ezek egyikén az látható, hogy az ukrán légvédelem legalább egy orosz rakétát még a levegőben megsemmisített.
Egy másik felvételen pedig az hallgató, ahogy a rakéta elhalad Kremencsuk felett.
-
Rakétatalálat érte az orosz haditengerészet Vszevolod Bobrov nevű logisztikai hajóját – közölte az odesszai terület katonai adminisztrációjának szóvivője.
Úgy tudni, hogy a hajót egy Neptun-rakétával a Kígyó-sziget közelében eltalálták, és kigyulladt. Ezt követően a Krím félszigethez, a szevasztopoli kikötőbe próbálták meg visszavontatni.
-
Meghaladta a hatmilliót azoknak a száma, akik az orosz invázió miatt elmenekültek Ukrajnából – közölte az ENSZ menekültügyi szervezete.
Hozzáteszik: a menekültek többsége lengyelországi, szlovákiai, magyarországi és romániai határállomásokon keresztül jutott el az Európai Unióba.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint további nyolcmillióan hagyták el otthonukat, és lettek belső menekültek a háborús országban – írta a Guardian.
-
Az Ukrajna és Oroszország közötti háború a Nyugat közös jövőjéért vívott háború – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök az ukrán parlamenthez intézett videóüzenetében. A holland kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésére mondott beszédet a kijevi törvényhozásban.
Rutte a beszédében hangsúlyozta: a háború tétje a demokrácia, a szabadság és a nemzetközi jogrend jövője.
Kijelentette:
Zelenszkij elnök az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép harci szellemének és bátorságának megtestesítőjévé vált.
Az ukrán ellenállást Dávid és Góliát harcához hasonlította.
Rutte arról is szólt, hogy a német megszállás alóli felszabadulás ünnepe hazájában május 4-én más hangulatú volt idén az ukrajnai háború miatt, mint eddig, mert az emberek felismerték, hogy „a szabadságnak ára van”.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan tévedett, amikor azt hitte, hogy gyors győzelmet arathat Ukrajnában, mert ennek az ellenkezője történt.
A demokrácia erői a Nyugaton egységesebbek, mint valaha.
A holland kormányfő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés előmozdítására, továbbá közös erővel kell dolgozni az ország újjáépítésén. Leszögezte: a Moszkvával szembeni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, „amíg Oroszország agressziója véget nem ér, és Ukrajna szuverenitása helyre nem áll” – írja az MTI.
-
Emine Dzsaperova, az ukrán külügyminiszter helyettese szerint az orosz katonák a saját anyja előtt erőszakoltak meg egy 11 éves fiút.
A külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy a gyermek még mindig nem tud beszélni a traumáról, és azóta csak a rajzaival kommunikál erről, amelyek egyikét meg is osztotta.
-
Az orosz légvédelem két rakétát semmisített meg a dél-ukrajnai Herszon felett – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség. Azt nem közölték, hogy pontosan milyen típusú rakétákról volt szó, de azt írták, hogy kazettás robbanófejjel voltak felszerelve.
Herszont a háború első napjaiban foglalták el az oroszok, és a jelek szerint most már arra készülnek, hogy a területet Oroszországhoz csatolják.
-
A nyugati elit világuralomra tör, és e törekvésének oltárán a világ összes többi országát feláldoznák – mondta Vlagyimir Putyin csütörtökön.
Az orosz elnök arról beszélt, hogy (a háború miatt) több országban is éhezés lehet.
Ezért teljes mértékben a nyugati országok politikai elitje a felelős, akik a világuralmi törekvéseik érdekében készek arra, hogy a világ maradék részét feláldozzák
– fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök arról is beszélt: ha az Európai Unió folytatja az oroszellenes szankciók bevezetését, akkor annak „nehezen visszafordítható” következményei lesznek rájuk nézve is. Ezzel szemben szerinte Oroszország egyre jobban viseli az eddig bevezetett szankciókat, köszönhetően annak, hogy az utóbbi években már arra törekedtek, hogy önellátóak legyenek.
Cégeink fokozatosan töltik ki a belföldi piacon lévő réseket, amelyeket gátlástalan [külföldi] partnereink üresen hagytak
– fogalmazott Vlagyimir Putyin.
-
A brit védelmi minisztérium csütörtöki helyzetjelentésében azt írta: az, hogy az oroszok még a Harkiv közelében lévő településeket sem tudják megtartani, óriási kudarcot jelent.
Kifejtették: szerintük az oroszok túlságosan is a Donbaszra koncentrálták az erőforrásaikat, és ez tette lehetővé a „gyorsan mozgó, elszánt” ukrán csapatoknak, hogy sikeres ellentámadást hajtsanak végre. Ráadásul – a védelmi minisztérium szerint – az ellentámadások miatt az oroszoknak további területekről kellett kivonulniuk annak érdekében, hogy megerősítsék állásaikat a Sziverszkij Donyec folyó keleti partján – és ezáltal megvédjék az Izjum közelében lévő főerőik nyugati szárnyát, valamint az ellátási útvonalaikat.
A brit védelmi tárca szerint ezzel „hallgatólagosan” egyértelművé vált, hogy az oroszok képtelenek elfoglalni az ukrán nagyvárosokat (holott Harkivot például már a háború első napjaiban irányításuk alá akarták vonni).
-
Az Európai Bizottság ún. szolidaritási folyosók létrehozását javasolja, amelyeken át biztosítható, hogy Ukrajna exportálhassa a gabonát, valamint hozzájusson a számára szükséges javakhoz a humanitárius segítségnyújtástól kezdve a takarmányokon át a műtrágyákig.
Az uniós testület figyelmeztetett, hogy Ukrajna orosz megszállása és az ukrán kikötők blokádja következtében az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk már nem jutnak el rendeltetési helyükre, és ez veszélyezteti a globális élelmezés-biztonságot.
A testület szerint ezért sürgősen alternatív logisztikai útvonalakat kell kialakítani, az összes közlekedési mód igénybevételével. Az uniós bizottság felszólította az uniós piaci szereplőket, hogy bocsássanak rendelkezésre több közúti járművet, és tegyék lehetővé átlépésüket Ukrajnába. Kijelentették: a vámkezeléskor előnyben kell részesíteni az ukrán mezőgazdasági exportszállítmányokat.
Az uniós bizottság azt kérte a nemzeti hatóságoktól, hogy a vámkezeléskor rugalmassággal járjanak el, valamint biztosítsanak elegendő személyzetet a határátkelőhelyeken az eljárások felgyorsítására. Emlékeztettek: kihívást jelent a vasúti nyomtávok eltérő szélessége. Az uniós vasúthálózat nagy részével nem kompatibilisek az ukrán vasúti kocsik, ezért a legtöbb árut át kell rakodni teherautókra vagy az uniós szabványos nyomtávnak megfelelő vasúti kocsikra.
Az Európai Bizottság ezért felszólította az illetékes piaci szereplőket: az átrakodás felgyorsítására helyezzenek üzembe mobil gabonarakodó gépeket az érintett határterminálokon.
-
A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók globális válságot „provokálnak” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a gazdasági kérdésekkel foglalkozó megbeszélésén.
A szankciókat kitalálók nagyravágyó politikai terveik és a ruszofóbiájuk miatt országaik gazdaságát és polgáraik jólétét sújtották csak. Ennek tanúja elsősorban az infláció növekedése Európában
– fogalmazott az orosz elnök.
A vezető szerint a Nyugat „szankciók iránti rögeszméjének” folytatása a legnehezebb, elháríthatatlan következményekhez vezet az Európai Unióra, valamint a világ legszegényebb országaira nézve.
Ezért teljes mértékben a nyugati országok elitje a hibás, akik készek feláldozni a világ többi részét azért, hogy megőrizzék globális dominanciájukat
– mondta, hozzátéve: Oroszország megbirkózik a szankciók által kiváltott kihívásokkal, az országban pedig lassul az infláció. Heti szinten 0,1 százalékra csökkent a drágulás, ami megegyezik az orosz jegybank inflációs céljaival – írta a CNN.
-
„Ha Európa vezetői 1938-ban határozottabban léptek volna fel, akkor elkerülhető lett volna a második világháború. De a politikusok gyávák voltak, és az agresszorral egyezkedtek, aminek több millió tragédia lett az eredménye” – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, majd azzal folytatta:
A történelem nem bocsát meg nekünk, ha elkövetjük ugyanazt a hibát. Azonnal be kell vezetni az olajembargót Oroszországgal szemben.
-
Svájc feloldotta az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében szankciós listára került vagyon zárlatának egy részét – ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője.
A tájékoztatás szerint jelenleg mintegy 6,3 milliárd svájci frank esik a büntetőintézkedések hatálya alá. Áprilisban a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 7,5 milliárd svájci frank volt.
Bollinger közölte: a múlt hónap óta szankciók hatálya alá eső további 2,2 milliárd svájci frank vagyont jelentettek a helyi pénzintézetek, azonban 3,4 milliárd svájci frank összegben feloldották a zárlatot. A büntetőintézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott hatóság illetékese ezzel összefüggésben hangsúlyozta: kizárólag megfelelő indoklással zárolhatnak vagyont – írta az MTI.
-
A Siemens bejelentette, hogy az ukrajnai háború miatt fokozatosan kivonulnak Oroszországból.
Elítéljük az ukrajnai háborút, és úgy döntöttünk, hogy rendezett módon befejezzük ipari-üzleti tevékenységünket Oroszországban
– jelentette be csütörtökön Roland Busch elnök-vezérigazgató az MTI szerint.
A müncheni központú technológiai vállalat csaknem 170 évig volt jelen az orosz piacon, ezért a döntés „nem volt könnyű” – mondta Busch. A társaság az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása hatására felfüggesztette az új oroszországi és fehéroroszországi üzletekre, új megrendelésekre irányuló tevékenységét, és leállította szállításait a két országba, amelyekben együttvéve a konszolidált árbevételének nagyjából egy százalékát érte el az utóbbi időszakban.
Az Ukrajna elleni háború miatt egy sor nagy német cég már kivonult Oroszországból, vagy felfüggesztette tevékenységét. Köztük van például az Aldi, az Allianz, a BASF, a BMW, a Mercedes-Benz, a Netto, az Obi és a Volkswagen.
-
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint már nem lehet normalizálni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a kapcsolatot, és nagyon nehéz lesz megbocsátani neki – számolt be az UNIAN a brit médiára hivatkozva.
Ha ismét tárgyalásokat kezdünk a Kremllel, fennáll a veszélye, hogy megismétlődik 2014, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és hozzájárult az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok létrehozásához
– fogalmazott Johnson, valamint emlékeztetett arra: Nagy-Britannia a teljes körű invázió óta segít Ukrajnának megvédeni magát Oroszországgal szemben.
-
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (HRT) csütörtökön szavazott arról, hogy vizsgálják ki az orosz katonák visszaéléseit, háborús bűncselekményeit.
Az ukrán hatóságok már több száz embert azonosítottak, akiket háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak. Most arról szavaztak Genfben, hogy ezeket az eseteket kivizsgálja-e a nemzetközi szervezet.
A szavazáson a kezdeményezést 33 ország támogatásával jóváhagyták.
12 ország tartózkodott, ketten pedig – Eritrea és Kína – ellenezték a javaslatot.
Az Emberi Jogi Tanács később egy másik indítványról is szavaz, amely kifejezetten a Kijev területen – így például Bucsában is – elkövetett háborús bűnök kivizsgálását célozza.
-
Május 10-én egy mariupoli lakos holttestét találták meg a Tiszában Kárpátalján.
A holttestre akkor bukkantak, amikor egy, a vízbe hajtott autó felsőapsai sofőrjét keresték a hatóságok – számolt be Natalia Batir, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata Kárpátaljai Kirendeltségének szóvivője.
A búvármentőegység munkatársai körülbelül 40 kilométernyi Tisza-partot vizsgáltak át, amikor megtalálták az 1985-ös születésű mariupoli lakos holttestét. Az egység átadta a testet a rendvédelmi szerveknek – számolt be a Kárpátalja.
-
Állítólag Ukrajnában lopott gabonát szállító orosz hajót láttak a szíriai Latakia kikötőjében. A Matrosz Pozinyics nevű hajót korábban legalább két kikötőből máshol is visszafordították.
Úgy tudni, hogy a hajó közel 30 ezer tonna ukrán búzát szállít. Kijev többször is azt állította, hogy Oroszország több százezer tonna gabonát lopott Ukrajna megszállt részeiről.
Az ukrán védelmi minisztérium által megadott legutóbbi adat 400 ezer tonna – írja a Sky News.
-
A legfrissebb adatok szerint alig több mint egy hét alatt 8700 újabb menekült érkezett az Egyesült Királyságba az ukrán vízumrendszer keretében.
A brit kormány adatai szerint a számuk már 46 ezerre emelkedett – írja a Sky News.
A legutóbbi érkezők között 26 ezren vannak a Homes for Ukraine szponzorációs program keretében, ami a múlt heti 19 500-hoz képest emelkedést jelent.
További 19 500 ember érkezett a családi program keretében, szemben a korábbi 17 900 fővel. Szerdáig 132 900 vízumkérelmet nyújtottak be, szemben a május 5-i 125 100 fővel. Eközben 102 300 vízumot adtak ki, szemben a múlt heti 95 500-zal.
-
Májust tartja utolsó határidőnek a béke megteremtésére Ukrajnában Matteo Salvini, a jobboldali Liga vezetője, aki szerint gabona-utánpótlás nélkül az Afrikában várható élelmiszerválság milliós migrációs áradatot indíthat el.
Matteo Salvini a római képviselőházban tartott sajtótájékoztatón hangoztatta: ha májusban elmarad a vetés, ősszel nem lesz betakarítás.
Az ukrán gabona nélkül jelentős éhezés várható az afrikai kontinensen, és ez kezdetben humanitárius, majd társadalmi, végül olasz problémát is jelent majd, béke nélkül ősszel éhínség lesz, és húszmillió afrikai áll majd készen az indulásra
– hangoztatta a volt belügyminiszter, hozzátéve, hogy éppen ezért májusig meg kell születnie a békének, amely elengedhetetlen Ukrajna, Oroszország és Olaszország számára is.
-
Oroszország egy lapjelentés szerint május 13-án leállíthatja a Finnországba irányuló gázszállításait.
Az ország politikusait figyelmeztették a lépésre – jelentette az Iltalehti című finn lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A lap nem részletezte, honnan származik a figyelmeztetés.
Oroszország arra reagál így, hogy Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök korábban bejelentette, hogy az ország haladéktalanul törekszik NATO-tagságra – írja a Sky News.
A Kreml azonnal reagált, sajnálatosnak és Oroszországra nézve fenyegetőnek minősítette Finnország lépését, „amely egyenértékű válaszra ad okot”. Oroszország korábban katonai és politikai következményekre figyelmeztetett, ha Finnország és Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt.
-
Több mint hatmillió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHRCR) csütörtökön.
Hozzátették azt is, hogy további több millió, Ukrajnán belül maradt embernek is el kellett menekülnie az otthonából. Az ENSZ két napja azt közölte, hogy ők több mint nyolcmillióan lehetnek.
-
Az orosz állami energiaipari óriás, a Gazprom közölte, hogy leállítja az orosz gáz szállítását a Lengyelországon áthaladó Jamal-vezetéken, miután a Kreml szankciókat vezetett be számos külföldi vállalat ellen.
Az EuroPol Gaz tulajdonában lévő gázvezetéket nem lehet orosz gáz Lengyelországon keresztül történő szállítására használni
– nyilatkozta a Gazprom szóvivője.
A Jamal-vezeték Oroszországból Belaruszon keresztül Lengyelországba és Németországba fut. A Bruegel energetikai elemző szerint az Európába irányuló orosz gáz egy kis részét teszi ki, felhasználása pedig a háború kezdete óta meredeken csökkent – írta a CNN.
-
Kiriákosz Micotákisz szerint a megállapodás az ország nemzeti érdekeit szolgálja.
A görög miniszterelnök a görög parlamentben kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodás az ország nemzeti érdekeit szolgálja, és bizalmat szavaz Görögországnak.
A Görögország és az Egyesült Államok közötti kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás (MDCA) módosításáról terjesztették elő a törvényjavaslatot, melyről este szavaznak. Az eseményt az Ulusal parlamenti tévécsatorna közvetíti.
Az amerikai kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás a nemzeti érdekeket szolgálja, és kiegészíti az amerikai kormány szövetségesi hálózatát
– mondta Micotákisz, aki szerint az Egyesült Államok erősíti jelenlétét a Földközi-tenger keleti részén, hangsúlyozva energetikai érdekeit is.
A Földközi-tenger térségében a szénhidrogén-kutatás ismét előtérbe került
– mondta a miniszterelnök a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
-
A brit Konzervatív Párt egyik legnagyobb adományozója titokban több százezer fontot juttatott a Konzervatív Pártnak egy orosz bankszámláról – derül ki a brit nemzeti bűnüldözési hivatalhoz benyújtott jelentésből.
2018 februárjában 450 ezer fontnyi adomány érkezett Ehud Sheleg nevére, aki legutóbb a Konzervatív Párt pénzügyeiért felelt. Az összeget arra költötték, hogy Boris Johnsont és pártját győzelemre vigye a 2019-es parlamenti választásokon.
A pénz Ehud Sheleg apósától származott, Szergej Kopitov orosz számlájáról, aki egykor vezető politikus volt Ukrajna előző, Kreml-barát kormányában, és aki jelenleg ingatlanokkal és vállalkozásokkal rendelkezik a Krímben és Oroszországban. Az adományról a Barclays bank jelezte, hogy pénzmosásra és potenciálisan illegális kampányadományra gyanakszik. A brit politikai pártok számára illegális, ha ötszáz fontnál nagyobb összegű adományt fogadnak el olyan külföldi állampolgároktól, akik nem rendelkeznek szavazati joggal Nagy-Britanniában.
Sheleg ügyvédje elmondta, hogy az adományozás előtt milliókat kapott apósától, de azt mondta, hogy ez teljesen független a kampányhoz való hozzájárulástól. A NYT szerint semmi nem utal arra, hogy a Konzervatív Párt vagy a miniszterelnök tudott volna az adomány forrásáról.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja okozta azokat a válságokat, amelyekkel Románia és a világ sok más országa szembesül – mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön.
Az elnököt újságírók faggatták arról, mennyire elégedett a tavaly ősszel alakult nagykoalíciós kormánnyal, olyan körülmények között, amikor a Ciucă-kabinet beiktatása óta az infláció 8,2 százalékról 13,8 százalékra nőtt, az államadósság mértéke meghaladta a GDP ötven százalékát, és a térségben Románia fizeti a legmagasabb kamatot a pénzpiacokról felvett hitelekért.
Iohannis szerint a bűnbakot nem belföldön kell keresni, az energiaárak drámai emelkedését, a gazdasági válságot Putyin háborúja idézte elő, a kormány pedig a következmények tompítására igyekszik megoldást találni – számolt be az MTI.
-
Finnország döntése, hogy csatlakozik a NATO-hoz, egyértelmű fenyegetést jelent Oroszországra nézve – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön.
Úgy fogalmazott: Finnország lépése barátságtalan Oroszországgal szemben, és nem teszi biztonságosabb hellyé Európát vagy a világot. Sajnálatos, hogy így döntöttek, de
Oroszország erre arányos válaszlépést ad – fogalmazott a szóvivő.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen válaszlépésre készülnek, Peszkov azt mondta: „Minden azon múlik, hogy (…) a NATO-terjeszkedés folyamata miként alakul, és milyen mértékben kerül közelebb a katonai infrastruktúrájuk a mi határainkhoz.”