Ez a poszt a következő Percről percre része:
A Tiszában találták meg egy mariupoli lakos holttestét
-
Az Ukrajna és Oroszország közötti háború a Nyugat közös jövőjéért vívott háború – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök az ukrán parlamenthez intézett videóüzenetében. A holland kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésére mondott beszédet a kijevi törvényhozásban.
Rutte a beszédében hangsúlyozta: a háború tétje a demokrácia, a szabadság és a nemzetközi jogrend jövője.
Kijelentette:
Zelenszkij elnök az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép harci szellemének és bátorságának megtestesítőjévé vált.
Az ukrán ellenállást Dávid és Góliát harcához hasonlította.
Rutte arról is szólt, hogy a német megszállás alóli felszabadulás ünnepe hazájában május 4-én más hangulatú volt idén az ukrajnai háború miatt, mint eddig, mert az emberek felismerték, hogy „a szabadságnak ára van”.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan tévedett, amikor azt hitte, hogy gyors győzelmet arathat Ukrajnában, mert ennek az ellenkezője történt.
A demokrácia erői a Nyugaton egységesebbek, mint valaha.
A holland kormányfő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés előmozdítására, továbbá közös erővel kell dolgozni az ország újjáépítésén. Leszögezte: a Moszkvával szembeni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, „amíg Oroszország agressziója véget nem ér, és Ukrajna szuverenitása helyre nem áll” – írja az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Három nappal a házasságkötés után meghalt egy ukrán harcos, aki az ostromlott Mariupol kikötővárosban található Azovsztal acélgyárban rejtőzött.
Valeria Karpilenko a gyárban házasodott össze Andri határőrrel. A szerény szertartást május 5-én tartották, és csak egy fóliából összetekert gyűrűt húztak egymás ujjára.
Andri Karpilenko mindössze három napig élt házasságban – írja a Sky News.
A halála előtt felesége ígéretet tett arra, hogy férje miatt megmenekül az ostrom alól.
-
Nagy-Britannia szovjet fegyvereket vásárolna fel azért, hogy segítsen az ukránoknak a háborúban – nyilatkozta Ben Wallace brit védelmi miniszter.
A védelmi miniszter szerint Oroszország is szeretne szovjet fegyvereket felvásárolni, hogy bevethesse a háborúban. Úgy gondolja, ez az orosz hadsereg nagy veszteségeiről tesz tanúbizonyságot.
Néha találkozunk egyébként oroszokkal, akik bizonyos országokban keresnek utánpótlást, mert kifogytak
– idézi az UNIAN Wallace-t, aki hozzátette: 23 országban vannak készletek szovjet katonai felszerelésből. Afganisztánban, ahová 1979-ben a Szovjetunió csapatokat küldött, lehetnek szovjet fegyverek, de úgy véli, ott még az oroszok sem merik megvásárolni.
-
Oroszország második legnagyobb olajtermelője, a Lukoil megvásárolja a Shell oroszországi kiskereskedelmi és kenőanyag-üzletágát – közölték a vállalatok, miközben a brit olajipari nagyvállalat az ukrajnai inváziót követően halad az országból való kivonulással – írja a Reuters.
Az üzlet 411 kiskereskedelmi állomást foglal magában, amelyek főként Oroszország középső és északnyugati régióiban találhatók, valamint a torzsoki kenőanyag-keverő üzemet – áll a Shell közleményében.
A Shell magas színvonalú oroszországi üzletágainak felvásárlása jól illeszkedik a Lukoil stratégiájába, amely a kiemelt értékesítési csatornák, köztük a kiskereskedelem, valamint a kenőanyag-üzletág fejlesztésére irányul
– mondta Maxim Donde, a Lukoil egyik alelnöke.
Az üzletkötés keretében több mint 350, jelenleg a Shell Neftnél dolgozó ember kerül át az üzletág új tulajdonosához
– közölte a Shell. A Shell 3,9 milliárd dollár adózás utáni értékvesztést számolt össze, miután kivonult oroszországi tevékenységéből, beleértve a nagy Szahalin 2 LNG-üzemet, amelyben 27,5 százalékos részesedéssel rendelkezik, és amelyet a Gazprom üzemeltet.
-
Örményország kijevi nagykövetsége csaknem két hónapos szünet után újra megkezdte működését. Ezt az örmény diplomáciai képviselet Facebook-oldalán tették közzé. Az Orosz Föderációban betiltották és szélsőségesnek tartják a Meta vállalatot – írja a TASZSZ orosz hírügynökség. A Facebookon ez a közlemény olvasható:
Örményország ukrajnai nagykövetsége Kijevben folytatja a munkát.
-
A harcok miatt lehetetlenné vált evakuálni Szeverdonyeck lakosságát – számolt be a város polgármestere, Olekszand Sztrujk.
Az elöljáró szerint a városban jelenleg tizenötezer ember várja a kimenekítést.
A Szeverdonyeckbe vezető út jelenleg tűz alatt van. Emiatt szünetel a humanitárius szállítmányok beszállítása, és megszűnt a kommunikáció is a várossal. De kénytelenek voltunk felfüggeszteni az evakuációt is
– idézi az UNIAN Sztrjukot.
-
A NATO-tagállamok vezetői üdvözölték Finnország államfőjének bejelentését, miszerint az ország kérelmezi a szövetséghez való csatlakozást – számolt be a Guardian.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök:
Petr Fiala, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke:
Észtország miniszterelnöke, Kaja Kallas:
Románia elnöke, Klaus Iohannis:
Lettország miniszterelnöke, Krišjānis Kariņš:
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel:
-
A Szpartak Moszkva labdarúgócsapatának csütörtöki tájékoztatása szerint mezszponzoruk felbontotta a velük érvényben lévő szerződést, arra hivatkozva, hogy a következő szezonban nem vehetnek részt a nemzetközi kupasorozatokban.
Az amerikai sportszergyártó, a Nike 2005 óta támogatta felszerelésekkel a moszkvai klubot, amely most új beszállítót keres.
Az európai szövetség (UEFA) Oroszország ukrajnai háborúja miatt február 28-án zárta ki az orosz válogatottakat és klubcsapatokat minden nemzetközi sorozatból, az a döntés azonban még csak a 2021/22-es szezonra vonatkozott.
Az egyik érintett éppen a Szpartak Moszkva volt, amelynek német ellenfele, a három magyar válogatott labdarúgót is foglalkoztató RB Leipzig így játék nélkül jutott a legjobb nyolc közé az Európa-ligában. Az UEFA aztán múlt hétfőn azt közölte: a következő szezonban sem engedi meg az orosz klubcsapatoknak, hogy részt vegyenek a nemzetközi kupaküzdelmekben.
-
Lengyelországban mozgalom szerveződött azok ellen a nyugati cégek ellen, amelyek nem vonultak ki Oroszországból Ukrajna megtámadása miatt. A tiltakozók egyik célpontja a Leroy Merlin francia székhelyű lakberendezési és kertészeti áruház – írja az MTI.
Az egyik varsói Leroy Merlin áruház előtt orosz katonai egyenruhát viselő férfi várta tisztelegve a vásárlókat, megköszönve nekik, hogy pénzelik Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúját. Arkadiusz Szczurek lengyel aktivista így tiltakozott az ellen, hogy a Leroy Merlin az ukrajnai háború ellenére sem vonult ki Oroszországból.
Ukránok milliói kényszerülnek menekülésre a bombázások és a lövöldözések miatt, emberek halnak meg. Ennek ellenére folytatják az üzletelést, és nem találnak kivetnivalót abban, hogy a háborút finanszírozzák
– hívta fel a figyelmet egy hétvégi tüntetésen Natalija Pancsenko aktivista.
A Leroy Merlinnek 112 áruháza van Oroszországban. Az üzletlánc eddig mindössze annyit fűzött hozzá a bírálatokhoz, hogy nem felelős a háborúért.
Az Ukrajnával határos Lengyelország fogadta be a legtöbb menekültet. Hivatalos statisztikák szerint több mint 3,3 millió ukrán menekült lépte át a lengyel határt a háború február 24-i kezdete óta.
-
Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022–2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint. A Zöldek politikusa egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy országa egy sor feltétel teljesülése esetén „átvészelheti a telet” orosz földgáz nélkül.
A feltételek közé tartozik, hogy tele legyenek a földgáztározók és működjön legalább két úszó cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminál. A legfontosabb pedig a takarékoskodás és az energiahatékonyság – mondta a miniszter a Wirtschaftswoche című gazdasági magazinban közölt interjúban.
Hozzátette: a háztartásoknak és az ipari fogyasztóknak 10 százalékkal kellene csökkenteniük földgázfelhasználásukat ahhoz, hogy az ország orosz import nélkül se kerüljön veszélybe. Kiemelte, hogy „a kisebb fogyasztás az alfa és az ómega”.
A szövetségi kormány a tervek szerint négy úszó LNG-terminált állít üzembe. Ezek alkalmas helyen lehorgonyzott különleges tartályhajók, amelyek fogadják az Északi-tengeren, ugyancsak tartályhajókon érkező LNG-szállítmányokat, az anyagot ismét gázneművé alakítják és betáplálják a szárazföldi vezetékrendszerbe.
-
Nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Németországnak és Lengyelországnak is voltak katonai célú biológiai projektjei Ukrajnában – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka szerdán kamerák előtt nyilatkozva.
Kirillov szerint Berlin 2013-ban indított el egy független nemzeti biológiai biztonsági programot, amelyben 12 ország, köztük Ukrajna is részt vesz. Német részről a projektbe a fegyveres erők müncheni mikrobiológiai intézetét, a berlini Robert Koch Intézetet, a greifswaldi Löffler Intézetet és a hamburgi Nocht Trópusi Medicina Intézetet vonták be.
Az orosz haderő által Ukrajnában lefoglalt dokumentumokból a tábornok szerint az derül ki, hogy Ukrajna-szerte csak 2016 és 2019 között három és fél ezer szérummintát vettek a Bundeswehr mikrobiológiai intézetének epidemiológusai. A tábornok kijelentette, hogy a német hadseregnek alárendelt intézmények bevonása bizonyítja az ukrán laboratóriumokban végzett biológiai kutatások katonai irányultságát.
Kirillov azt állította: a Lengyel Állatorvosi Intézet a Pentagonnal leszerződött amerikai Battelle Intézettel közösen vett részt a veszettség vírusának járványügyi veszélyei és terjedése felmérésére irányuló kutatásban Ukrajnában. Emellett lengyel finanszírozást kapott a lvivi orvosi egyetem, amelynek járványügyi és higiéniai intézete amerikai katonai biológiai projektekben vesz részt, és 2002 óta foglalkozik kettős rendeltetésű anyagokkal és technológiákkal foglalkozó szakemberek átképzésével.
-
Ellenzi a tervezett európai uniós orosz olajembargót Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, a Zöldek politikusa viszont nem ért egyet vele.
Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte, „alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában”.
Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet „nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd”.
-
„Európa jövője és békéje szempontjából is fontos Ukrajna tagjelölti státuszának megadásáról beszélni. Ez természetesen nem jelent automatikusan teljes jogú tagságot, ahhoz teljesíteni kell a feltételeket” – jelentette ki Zuzana Čaputová szlovák államfő.
Hozzátette, hogy a tagjelölti státusz megadása „egy természetes gesztus abban a nehéz helyzetben, amiben most Ukrajna van. Ráadásul azt a kontextust is figyelembe kell venni, hogy egyre távolabb kerül a NATO-tagságtól”.
A szlovák elnök szerint Szlovákia és Lengyelország erősen átérzik az orosz invázió következményeit a menekültekkel kapcsolatosan. Ugyanakkor hangsúlyozta az Európai Unió tagországai egységének a fontosságát.
A szlovák és a lengyel elnök beszélt Magyarország elzárkózásáról is az orosz kőolajjal szembeni EU-s embargótól.
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy elmagyarázzuk ezt a helyzetet Magyarországnak, és egyesítsük a hozzáállásunkat a kérdéshez, különben alaposan ki kell értékelnünk, mit jelent ez az értékbeli eltérés a jövő és a V4-ek perspektívája szempontjából
– jelentette ki Zuzana Čaputová. Hozzátette, hogy
Szlovákia az EU egységes álláspontját képviseli, ami az olajembargóra is kiterjed. Fontos az EU-országok és az egész világ egysége a kérdésben. Magyarország álláspontja ettől eltér, ami csalódást jelent számunkra.
Andrzej Duda hangsúlyozta a politikai döntések fontosságát. Megértjük Magyarország orosz kőolajtól történő elszakadásának a hatásai miatti kétségeit. A lengyel államfő szerint az a kérdés, milyen tervei vannak Magyarországnak a jövőre nézve – írja a Bumm.sk.
-
Először állítottak bíróság elé orosz katonát az Ukrajna elleni átfogó támadás alatt elkövetett háborús bűncselekmény miatt – közölte a kijevi főügyészség.
Vagyim Sisimarint, a moszkvai régió 4. Kantemirov harckocsihadosztályához tartozó egyik egység 21 éves parancsnokát azzal vádolják, hogy egy autó ablakán át Kalasnyikovval lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt február 28-án – mondta Irina Venegyiktova főügyész.
A vádlott négy másik orosz katona társaságában érkezett meg a Szumi megyei Supahivkába egy lopott, defektes autóval. A főügyészség értesülései szerint Sisimarint az egyik felettese utasította a kerékpáros agyonlövésére, hogy az ne jelenthesse hollétüket az ukrán hadseregnek. A férfi a helyszínen meghalt.
Vagyim Sisimarint őrizetbe vették, és életfogytiglani börtönbüntetés várhat rá, ha bűnösnek találják.
Az ügyészség közzétett egy fényképet a vádlottról, de azt nem tudni, hogy miként fogták el.
Az ukrajnai igazságszolgáltatás több mint 10 700 feltételezett háborús bűncselekményről tud, és 622 gyanúsítottja van.
-
A Bundesligában szereplő Borussia Mönchengladbach otthonában jótékonysági mérkőzést játszott az ukrán labdarúgó-válogatott, amely először lépett pályára azóta, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.
Az összecsapás teljes bevételét olyan jótékonysági szervezeteknek ajánlották fel, amelyek az ukrán civileket segítik.
A találkozót – amelyen több ezer néző lengetett sárga-kék ukrán zászlót – a vendégek 2–1-re megnyerték. Az ukránok több kulcsjátékosukat nélkülözni kényszerültek a mérkőzésen, miután klubjaik nem engedték el őket a bajnoki hajrában.
Ez a meccs nagyon fontos volt a válogatottunknak és a hazánknak is. Azt éreztük, hogy nem vagyunk egyedül, az egész világ mögöttünk áll
– nyilatkozta Andrij Voronyin, volt ukrán válogatott játékos, aki szakkommentátor volt a találkozón.
Ukrajna még versenyben van a katari világbajnokságon való részvételért, az európai pótselejtező első körében június elsején Skóciával mérkőzik meg. A párharc továbbjutója négy nappal később Wales ellen lép pályára. Utóbbi összecsapás győztese utazhat majd a vb-re.
-
A német Siemens bejelentette, hogy az ukrajnai háború miatt elhagyja az orosz piacot. A cég közleménye szerint a cég megkezdte az eljárást a termelés és az országban való működés megszüntetésére – írja a Meduza.
Elítéljük az ukrajnai háborút, és úgy döntöttünk, hogy eljárást folytatunk oroszországi ipari tevékenységeink leállítására
– emelik ki a közleményben. Hozzátették, hogy ez nem volt egy könnyű döntés, tekintettel arra, hogy „felelősségünk, hogy törődjünk az embereinkkel és régóta fennálló ügyfélkapcsolatainkkal egy olyan piacon, ahol közel 170 éve jelen vagyunk” – mondta Roland Busch, a Siemens vezérigazgatója.
-
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött, aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően, csütörtökön.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán.
„Nem csak Ukrajna jövője. Nem csak Európa jövője. De a szabályokon alapuló világrend jövője” – fogalmazott. Ez – emelte ki – még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
-
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter berlini látogatásán méltatta Németország válaszát az Oroszországgal vívott háborúra, mondván, hogy az ország vezető szerepet vállalt a konfliktusban. Mint ismert, a háború elején volt némi feszültség a Berlin–Kijev-kapcsolatokban.
Az ARD német műsorszolgáltatónak adott interjújában Kuleba azt mondta, pozitív változások történtek, miután Németország úgy döntött, nehézfegyvereket szállít Ukrajnának, és szövetségesei nyomására támogatja az orosz olajjal szemben javasolt EU-embargót.
-
Az orosz kormány 31 európai, amerikai és szingapúri energiaipari vállalatot sújtott szerdán ellenszankciókkal, köztük a Gazprom korábbi európai leányvállalatait, valamint kereskedőket és föld alatti gáztárolók üzemeltetőit.
A rendelet szerint az érintett vállalatokkal több ügyletet tilos lesz lebonyolítani. Az orosz hatóságok, jogi és magánszemélyek nem köthetnek velük és az ellenőrzésük alá tartozó szervezetekkel üzleteket, nem teljesíthetik a velük kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeket, és nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat a javukra. Ez egyebek között a már megkötött külkereskedelmi szerződésekre is vonatkozik.
A tilalmakat korábban elnöki rendelet határozta meg, és amelyeket most kormányrendelet konkretizált. Egyebek között megtiltotta a szankciós listán szereplő vállalatok javára történő kifizetéseket, értékpapírügyleteket, a tulajdonukban lévő vagy általuk bérelt hajók befutását az orosz kikötőkbe.
Az orosz szankciós lista egyebek között a Gazprom Germania GmbH, a Gazprom Schweiz AG, a Gazprom Marketing & Trading USA Inc, a Vemex, a Wingas, és az EuRoPol GAZ vállalat nevét tartalmazza.
A Gazprom Germania több jelentős földgáztárolót is üzemeltet Németországban, egyebek között a Wingasszal együttműködve Jemgumban és Rehdenben, valamint több projekten dolgozott Szerbiában, Ausztriában és a Cseh Köztársaságban. Az EuRoPol GAZ a Gazprom és a lengyel PGNiG közös vállalkozása, amely a Jamal–Európa gázvezeték lengyel szakaszának tulajdonosa.
-
Az amerikai hírszerzésnek szóló belső utasítása két tilalmat ír elő. Az egyik tilalom minden olyan információra vonatkozik, amely segít Ukrajnának a határain kívüli orosz létesítmények megtámadásában – írja a Washington Post.
A tilalom célja, hogy az Egyesült Államok ne vegyen részt azokban a lehetséges támadásokban, amelyeket „Ukrajna végrehajthat Oroszországon belül”.
Jelenleg Kijev és Washington titkosszolgálati együttműködése magában foglalja az orosz csapatok elhelyezkedésével és mozgásával kapcsolatos információkat, amelyeket Ukrajna „valós időben” kap, műholdképeket és bizalmas amerikai forrásokból gyűjtött jelentéseket az Egyesült Államokban.
Ezen túlmenően az Egyesült Államok a továbbiakban nem tud olyan részletes információkat közölni, amelyek segítenének Ukrajnának az orosz legfelsőbb katonai vezetés tagjainak, köztük Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnöknek és Szergej Sojgu védelmi miniszterek kiiktatásában. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint az amerikai kormány döntése szerint Ukrajnában sem adnak tájékoztatást hollétükről.
Ez a tilalom azonban nem vonatkozik az orosz tábornokra.
-
Oroszország katonai egységeket von ki Harkiv térségéből, hogy átszervezze és feltöltse erőit súlyos veszteségek után – írja a brit hírszerzés.
A jelentés szerint az ukrán erők folytatták a város északi részének ellentámadását, és visszafoglaltak több várost és falut az orosz határ közelében.
A közlemény kiemeli, hogy Moszkva prioritásként kezeli a donbaszi hadműveletet, ami miatt a Harkiv környékén hagyott egységek „kiszolgáltatottá váltak az ukrán ellentámadással szemben”.
Annak ellenére, hogy Oroszországnak a konfliktus kezdeti szakaszában sikerült bekeríteni Harkivot, a jelentések szerint kivonta egységeit a térségből, hogy átszervezzék és feltöltsék erőit a súlyos veszteségeket követően
– olvasható a jelentésben. A brit hírszerzés szerint ezeket az erőket valószínűleg Izjum felé csoportosítják.
-
Egy olasz hírügynökség szerint oroszbarát hekkerek intéztek kibertámadást szerdán különböző olasz intézmények, egyebek között a védelmi minisztérium és a szenátus honlapjai ellen.
Az ANSA beszámolója szerint a Killnet nevű hekkercsoport vállalta magára a támadást, amelynek az olasz Közegészségügyi Intézet (ISS), az Olaszországi Autóklub és az országos fuvarozói egyesület is áldozatul esett.
Az érintett honlapok este hét órakor még elérhetetlenek voltak, a védelmi tárca internetes felületén pedig az az üzenet jelent meg, hogy az oldal karbantartás alatt áll – közölte az MTI.
-
A kaliforniai Stanford Egyetemen készült előadást tartani Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy beszélt az Egyesült Államok korábbi nemzetbiztonsági elnökével, Michael McFaullal, aki nemzetközi szakértőket koordinál.
Beszéltünk arról, hogy Ukrajna megkapja a nemzetközi biztonsági garanciákat, és felkészült Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május végén a Stanford Egyetemen tartott beszédére
– emelte ki a hivatal vezetője. Megjegyzendő, hogy korábban McFaul az Egyesült Államok oroszországi nagykövete volt.
-
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5246 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4382 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Ez összesen 9628 embert jelent.
A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. május 11-én 77 ember, köztük 43 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
-
Az ellenség nem hagyja abba az Azovsztal elleni légicsapásokat – jelentette az ukrán vezérkar.
Mariupolban a megszállók arra összpontosulnak, hogy blokkolják és megpróbálják megsemmisíteni egységeinket az Azovsztal gyár területén. Az ellenség továbbra is légicsapásokat indít
– áll a közleményben.
-
Az ukrán külügyminisztérium elítéli Oroszország azon kísérleteit, hogy saját fogyasztásra használja vagy értékesítse a megszállók által Ukrajna területéről illegálisan lefoglalt gabonát.
Megjegyezték, hogy „az ukrán külügyminisztérium figyelmeztette a fogyasztó országokat, hogy az Oroszország által értékesített gabonaszállítmányok részben vagy egészben tartalmazhatnak ellopott gabonát, amelyet az orosz megszálló hatóságok fosztogatással szereztek meg”.
Úgy gondoljuk, hogy minden olyan ország, amely tudatosan vásárol lopott gabonát, bűnrészes ebben a bűncselekményben
– írták a közleményben.
A rendelkezésre álló információk szerint a megszállók már mintegy 400–500 ezer tonna gabonát loptak el több mint 100 millió dollár értékben.
Az ukrán külügyminisztérium emellett azt követeli, hogy az Orosz Föderáció állítsa le a gabonalopást, oldja fel az ukrán kikötők blokkolását, állítsa vissza a hajózás szabadságát és engedélyezze a kereskedelmi hajók áthaladását.
-
Egy jelentés szerint az orosz erők többször is használtak kazettás lőszereket, amelyek civilek halálát okozták, otthonokat, kórházakat és iskolákat rongáltak meg. A Sky News szerint azonban úgy tűnik, hogy az ukrán erők is használtak ilyen lőszereket.
A Human Rights Watch szerint több csoportos támadást is dokumentált az orosz erők Csernyihiv, Harkiv, Mikolajiv és Vuhledar városok lakott területein.
A szervezet szerint mindkét országnak le kell állnia.
El kell kötelezniük magukat amellett, hogy csatlakoznak a kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez
– áll a közleményben.
Az Intense and Lasting Harm: Cluster Munition Attacks in Ukraine című jelentés részletezi, hogy az orosz fegyveres erők legalább hatféle kazettás lőszert használtak az ukrajnai fegyveres konfliktusban.
-
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Szerdai percről percre frissülő cikkünket itt találja.