Egy 21 éves orosz katona bűnösnek vallotta magát egy 62 éves civil meggyilkolásában Északkelet-Ukrajnában, a konfliktus első háborús bűnökkel kapcsolatos perében.
Egy kijevi kerületi bíróság szerdán ült össze, hogy megkezdje az első, háborús bűnökkel kapcsolatos per tárgyalását Vagyim Siszimarin ellen, aki részt vett Oroszország február 24-i inváziójában.
Az Ukrajnában fogva tartott 21 éves orosz tankparancsnokot azzal vádolják, hogy február 28-án meggyilkolt egy 62 éves civilt az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban.
A férfi a bíróság előtt elmondta, hogy bűnösnek vallja magát. Ha elítélik, Siszimarinra akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat – számolt be a Sky News.
Az északkelet-ukrajnai Kijev és Csernyihiv régiók nagy részét ellenőrzés alatt tartó orosz erők a háború kezdete óta kivégzéseknek, kínzásoknak és egyéb súlyos visszaéléseknek vetették alá a polgári lakosságot, amik nyilvánvalóan háborús bűnök – közölte a Human Rights Watch.
A kijevi és csernyihivi régiók 17 településén 22 kivégzést, kilenc gyilkosságot, hat lehetséges erőszakos eltűnést és hét kínzást vizsgált ki a szervezet.
Az északkelet-ukrajnai területeket megszálló orosz erők által a háború elején elkövetett számos atrocitás utálatos, törvénytelen és kegyetlen. Ezek a polgári lakosság elleni visszaélések nyilvánvaló háborús bűnök, amelyeket azonnal és pártatlanul ki kell vizsgálni, és megfelelő eljárást kell indítani
– mondta Giorgi Gogia, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatója.
A Human Right Watch április 10. és május 10. között 65 embert, köztük volt fogvatartottakat, kínzások túlélőit, áldozatok családtagjait és egyéb tanúkat kérdezett meg.
Belarusz bevezette a halálbüntetést „terrorcselekmény előkészítéséért” − áll az orosz ügynökségek által idézett, szerdán közzétett rendeletben, amely számos ellenzéki aktivistát, köztük száműzött vezetőt is célba vesz, írta meg az Euronews.
Alekszandr Lukasenko belorusz elnök aláírta a terrorcselekmény kísérletéért kiszabható, halálbüntetés lehetőségét előíró törvényt − jelentette a Ria Novosztyi ügynökség.
Eddig csak az volt halálbüntetésre ítélhető, aki ilyen cselekményt követett el.
Újabb rakétatámadások érték Odessza térségét, melyről a „Dél” hadműveleti parancsnokság újságírói számoltak be – írja az Unian ukrán hírportál. Az ágyúzást állítólag a Fekete-tenger felől hajtották végre.
Újabb rakétacsapást mértek Odessza régióra a Fekete-tenger felől. Az ellenség folytatja az infrastruktúra elpusztítására tett kísérleteket és a civilekre nehezedő pszichológiai nyomást, hajnalban támadva a régió településeit
– olvasható az üzenetben.
Az előzetes információk szerint áldozatokról és jelentős kárról nem érkezett jelentés.
Az orosz erők Dovhenkét támadják a Szlovjanszki régióban. Az offenzíva elősegítésére rakéta- és ágyútüzérségi egységeket vetettek be – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A vezérkar szerint az oroszok további fegyvereket és katonai felszereléseket szállítanak Oroszországból logisztikai támogatás, valamint a veszteségeket szenvedett egységek utánpótlásának céljából.
Az orosz erők erőfeszítései többek között a korábban megszállt területek megtartására, felderítésre és a felszerelések utánpótlására irányulnak, valamint taktikai pozíciójukat is igyekeznek javítani – áll a jelentésben.
Az amerikai légierő sikeres tesztet hajtott végre problémás hiperszonikus rakétáján a hétvégén, egy hónappal azután, hogy bejelentette, a program csúszik a legutóbbi „repülési tesztek anomáliái miatt” – írja a CNN.
A légi indítású gyorsreagálású fegyver (ARRW) szombaton sikeresen indult egy B–52H bombázóból Dél-Kalifornia partjainál, és elérte a hiperszonikus sebességet – jelentette be a légierő hétfőn, de magáról a tesztről nem közölt további részleteket, például a repülés időtartamát vagy annak magasságát.
A légi indítású gyorsreagálású fegyver egy olyan hiperszonikus gyorsítórakétával felszerelt fegyver, amely meghaladja a hangsebesség ötszörösét. Nemrég Oroszország volt az első nemzet, amely hiperszonikus fegyvereket használt háborúban.
Megállapodást kötött a francia autógyártó Renault a legnagyobb orosz autógyártóban lévő 68 százalékos részesedésének átengedéséről. A megállapodás értelmében az oroszországi érdekeltségeket egy államilag támogatott szervezetnek mindössze egy rubelért adta el – írja a Wall Street Journal.
A Renault hétfőn közölte, hogy átadja részesedését az orosz AvtoVAZ autógyártóban a NAMI-nak, egy államilag támogatott autóipari kutató- és fejlesztési központnak. A hírt az orosz ipari miniszter, Denis Manturov is megerősítette.
Összesen 5181 fő lépett be kedden Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4047 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A beléptetettek közül a rendőrség 327 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Nem először videóztak le BMPT harckocsitámogató harcjárműveket az ukrajnai harcokban. Az orosz haderő legutóbb Szeverodonyeck térségében alkalmazta a „Terminátorokat”.
Újabb felvétel került nyilvánosságra a kifejezetten városi hadviselésre fejlesztett orosz BMPT páncélos katonai járművekről, ezúttal Luhanszkból.
A BMPT „Terminátor” T–72-es alvázon működik, fő fegyverzetét két 30 milliméteres 2A42 gépágyú és 4 Ataka páncéltörő rakétaindító képezi, de ezenkívül fel van szerelve még két sorozat-gránátvetővel és egy PKM géppuskával is.
Az ukrán hadsereg szerint egy magas rangú katonai tisztviselőt öltek meg gerillaharcosok Melitopolban – írja az Independent.
A térséget megszálló orosz katonák „megpróbálják elfedni a helyzetet” – közölte a Zaporizzsja regionális katonai adminisztrációja a Telegramon.
Hozzátették, az orosz erők fokozták a magánjárművek ellenőrzését Melitopolban „valószínűleg gerillákat keresve”.
Vladimir Putyin ukrajnai háborújának hatása az emberek mentális egészségére messze túlmutat a közvetlenül érintett nemzetek határain – derül ki egy új kutatásból.
Egy új, mentális betegségben szenvedő betegek körében végzett tanulmány szerint sokan tapasztalták a tünetek súlyosbodását, „ami a jelek szerint összefügg a háborúval”, amelyet Oroszország február 24-én indított Ukrajna ellen − írta meg a The Independent.
A szerzők rámutattak korábbi tanulmányokra, amelyek rávilágítottak arra a pszichológiai hatásra, amelyet a háború és a terrorizmus gyakorolhat „az eseményektől távol álló egyénekre” – és leírták, hogy Ukrajnával kapcsolatban ugyanerre a mintára találtak bizonyítékot.
Tekintettel az ukrajnai háború kiterjedésére és a média által közvetített eseményekre, a kutatók elmondták, hogy „inkább valószínűnek, mint valószínűtlennek tartják”, hogy a dán pácienseken végzett vizsgálataik eredményei más európai országok lakosságára is átültethetők.
Az orosz Nyomozó Bizottság nyomozói az ukrán rezsim által a donbászi civilek ellen elkövetett bűncselekmények büntetőügyek kivizsgálásának részeként kihallgatják a Mariupolban lévő Azovsztal üzemben menedéket talált, majd elfogott fegyvereseket − közölte Telegram-csatornáján a nyomozóhatóság.
Az orosz nyomozók azonosítják a „nacionalistákat”, és ellenőrzik, hogy részt vettek-e a civilek ellen elkövetett bűncselekményekben, a kihallgatások során szerzett információkat pedig összevetik a bűnügyi aktákban rendelkezésre álló egyéb adatokkal.
Összesen 113 repülőgépet veszített el a világ legnagyobb repülőgéplízing-vállalatának számító AerCap Holdings azzal, hogy Oroszország a szankciókra adott válaszul lefoglalta azokat – írja a CNN.
Az AerCap a legutóbbi negyedév alatt mintegy 2,7 milliárd dollár adózás előtti díjat számolt fel a repülőgépek és a tizenegy sugárhajtómű orosz hatóságok általi lefoglalása miatt.
A társaság a korábban remélt 500 millió dolláros nyereség helyett 2 milliárd dollár nettó veszteséget jelentett. Az AerCap ugyanakkor 22 sugárhajtóművet és három hatóművet tudott visszaszerezni azelőtt, hogy azt az orosz hatóságok lefoglalták volna.
Nem létezik jobb megoldás a mostaninál az ukrán katonák kimentésére a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari gyár területéről – jelentette Anna Malja ukrán védelmiminiszter-helyettes egy kijevi sajtótájékoztatón.
A politikus egyúttal leszögezte, hogy Kijev akkor tekinti befejezettnek a műveletet, ha az összes ukrán katona visszatért az ukrán ellenőrzésű területre.
Malja az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint kijelentette, hogy a mariupoli orosz katonai blokád feloldása a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A sebesült ukrán katonák orosz ellenőrzés alatti területre szállításáról pedig azt mondta: „Ez volt az egyetlen kiút” – adta hírül az MTI.
Csütörtökön fogadja a Fehér Házban a svéd miniszterelnököt és a finn elnököt Joe Biden amerikai elnök – írta meg a CNN.
A találkozón Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérdései mellett várhatóan az európai biztonságról, valamint Ukrajna támogatásáról is szó lesz, erről a Fehér Ház sajtótitkára, Karine Jean-Pierre számolt be közleményében.
Az Egyesült Államok korábban már jelezte, hogy támogatja a két ország csatlakozását a katonai szövetséghez.
Kedd éjszaka ismét beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyben közölte: folytatódik a kimenekítési küldetés a mariupoli Azovsztal acélgyár területéről – írja a CNN.
Folytatódik a tárgyalási folyamat Oroszországgal hőseink Azovsztalból való evakuálásáról. Az evakuációs küldetés is folytatódik, amit a katonai és a hírszerző tisztjeink felügyelnek
– fogalmazott beszédében az ukrán elnök.
Összesen 297 menekültet fogadtak kedden a fővárosban a Budapest Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel közösen – közölte a rendőrség.
A 297 érkező közül 135 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.
Drámai felvétel mutatja be a Harkiv melletti Derhacsiban egy közösségi ház állapotát, amelyet orosz rakéták lőttek szét. A közösségi központ humanitárius segélyt osztogatott a helyi lakosoknak.
Több száz lakosnak osztanak élelmet, miután két rakéta eltalálta a közösségi házat. Két ember meghalt, négyen pedig megsérültek – írja a Guardian.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.