Ez a poszt a következő Percről percre része:
Megint lakóépületet bombáztak, tizenkét civil halott, legalább negyven sérült
-
Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön elfogadta azt a 40 milliárd dolláros sürgősségi csomagot, amely fegyverekkel és egyéb katonai segítséggel támogatja Ukrajnát − írta meg a Politico.
A törvényhozás felsőháza 86:11 arányban szavazta meg a jogszabályt. Mindkét párt vezetői támogatták az Ukrajnának nyújtandó segítséget, hogy az megerősíthesse védelmi rendszerét.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Hímzett katonai öltözetet készítettek Cserkasziban a katonák számára az ukrán nemzeti viselet (visivánka) napjának alkalmából.
A harci öltözetet egy helyi képzőművész és egy ukrán védő alkotta meg. Az alkotók mindenkit biztosítottak arról, hogy a ruhadarab az egész világon egyedülálló.
Cserkaszi lett a katonai divat központja
– írták posztjukban.
-
A nagykövetség munkatársainak 14 napon belül el kell hagyniuk Moszkvát – közölte az orosz külügyminisztérium.
A lépés azt követően történt, hogy az orosz külügyminisztérium szerdán összesen 85 diplomatát – 34-et Franciaországból, 27-et Spanyolországból és 24-et Olaszországból – rúgott ki, válaszul az országok szankciós lépéseire.
A múlt hónapban Oroszország 45 lengyel és 40 német munkatársat is hazaküldött. Gyakorlati lépéseket jelentett be többek között Finnország, Románia, Dánia, Svédország, Norvégia és Japán ellen – írja a Guardian.
-
Oroszország kész folytatni a béketárgyalást Ukrajnával, ha ők szeretnének visszatérni a tárgyalóasztalhoz – mondta csütörtökökön Andrij Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes. Úgy fogalmazott:
A tárgyalási folyamatot nem mi akasztottuk meg, az ukrán partnereink miatt szünetel. Ha ők jelzik, hogy készek visszatérni a tárgyalóasztalhoz, akkor pozitív választ adunk nekik.
Hozzátette: „A legfontosabb, hogy legyen miről tárgyalnunk egymással.”
A másik oldalról Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó, az ukrán békedelegáció tagja azt mondta: addig még a tűzszünetről sem hajlandóak tárgyalni, amíg az összes orosz csapatot ki nem vonják Ukrajnából.
Amíg Oroszország nem áll készen a megszállt területek teljes felszabadítására, addig a mi tárgyalóeszközeink a fegyverek, a szankciók és a pénz
– fogalmazott Podoljak.
-
A Gazprom 54 külföldi partnercégének „körülbelül a fele” nyitott eddig számlát rubelben – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes.
Kifejtette: ezek a partnerek két számlát is nyitottak a Gazprombanknál: egyet rubelben, egyet pedig valamely külföldi devizában. A miniszterelnök-helyettes ezenkívül azt ígérte:
néhány napon belül nyilvánosságra hozzák azoknak a cégeknek a listáját, amik beleegyeztek abba, hogy rubelben fizessenek.
Vlagyimir Putyin március végén rendelte el, hogy a „barátságtalan” országoktól rubelben várják a pénzt a földgázért. Az Európai Unió vezetése szerint a rubelben fizetés a szankciók megsértését jelenti. Ugyanakkor kedden lényegében ők javasolták azt az országoknak, hogy nyissanak egy eurós és egy rubeles számlát, mivel a szankciókat az már nem sérti, ha egy orosz bank két speciális számla között pénzt mozgat.
-
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy országa megvédi Svédországot és Finnországot, ha megtámadják őket, még a NATO-hoz való csatlakozásuk előtt is.
Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz az európai biztonság megerősítésének fontos jeleként értékelem
– jelentette a lengyel kormányfő egy konferencián.
Szeretném világossá tenni, hogy amennyiben Svédországot vagy Finnországot a csatlakozásuk során támadás érné, Lengyelország a segítségükre siet.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint az Oroszországgal kötött tűzszünet lehetetlen az orosz csapatok teljes kivonása nélkül.
Podoljak azt írta a Twitteren, hogy Kijev nem érdekelt egy új „Minszkben”, utalva a 2015-ös, Franciaország és Németország által közvetített minszki megállapodásra, amely az ukrán kormány és az Oroszország által támogatott szakadárok közötti tűzszünetet próbálta biztosítani Ukrajna keleti részén.
Amíg Oroszország nem áll készen a megszállt területek teljes felszabadítására, addig a mi tárgyalóeszközeink a fegyverek, a szankciók és a pénz.
-
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni inváziója óta 231 gyermek halt meg és legalább 427-en megsebesültek a harcokban – számolt be Ljudmilla Denoszova, az emberjogi ombudsman képviselője.
A képviselő kiemeli: a jelenlegi adatok magasabbak is lehetnek, ugyanis nem tartalmazzák az összes megszállt terület adatait – írja az Independent.
-
Nagy-Britannia Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt pénzügyi szankciókat vezetett be három orosz légitársasággal szemben – számolt be az UNIAN.
A szankciókat az Aeroflot, a Russia és az Ural Airlines ellen irányozták elő, mert a brit kormány szerint ezek a társaságok hasznot húznak és támogatják Oroszország ukrajnai invázióját.
-
Mario Draghi olasz miniszterelnök sürgős tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, hogy komoly tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről, ami Oroszország három hónappal ezelőtti inváziójával kezdődött.
A tűzszünetet a lehető leghamarabb el kell érni
– jelentette Draghi a római felsőházi szenátusban, megnyitva egy vitát Olaszország szerepéről Ukrajna támogatásában, amely egyre nagyobb feszültséget okoz az olasz kormány többségében.
Draghi szerint fontos, hogy gazdasági szankciókkal továbbra is nyomást gyakoroljanak Oroszországra, „mert tárgyalóasztalhoz kell ültetnünk Moszkvát”.
-
Sanna Marin finn miniszterelnök interjút adott a Corriere della Sera című olasz napilapnak, ami szerint kizárja, hogy a NATO állandó bázist vagy nukleáris fegyvereket telepítsen finn földre.
Ez nem aktuális vita, a kérdés nem része a tárgyalásoknak. Ezek nemzeti döntések. Senki nem erőltet ránk atomfegyvereket vagy állandó bázisokat, ha mi nem akarjuk. Ez a kérdés nincs napirenden. Nekem úgy tűnik, senkinek nem is érdeke a nukleáris fegyverek telepítése vagy NATO-bázisok megnyitása Finnországban.
Azt mondta, hogy Finnország még a NATO segítsége nélkül is jól meg tudja védeni magát, és már most a GDP több mint 2 százalékát költik védelemre, miközben évtizedek óta nagy összegeket fektetnek be a biztonságba, éppen az agresszív szomszéd miatt.
Kemény szavakkal illette Oroszország ukrajnai invázióját, és ezt mondta:
A NATO-tagság kérelmezéséről szóló döntés a béke, nem pedig a háború cselekedete. Gondoskodnunk kell arról, hogy soha ne legyen háború finn földön, és mindig diplomáciai úton próbáljuk megoldani a problémákat. Sajnos nem minden ország gondolkodik így. Oroszország nem így gondolkodik. Megtámadta Ukrajnát, civileket, gyerekeket, anyákat, idős embereket ölt meg, elfogadhatatlan módon cselekedett.
-
Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A kormány most elfogadott törvénymódosítási javaslatai a parlament elé kerülnek – jelentette be Vít Rakusan cseh belügyminiszter.
A sajtóban lex Ukrajna néven emlegetett törvény legfontosabb módosítása, hogy ezentúl tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint az Ukrajnából érkező, de európai uniós állampolgársággal is rendelkező személyek nem jogosultak Csehországban semmiféle védelemre és segélyekre. Mindezek előzménye, hogy Prágában a vasúti főpályaudvaron hetek óta nehéz körülmények között továbbra is több száz ukrán menekült, részben magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai roma vesztegel.
Vít Rakusan egy hete arra kérte magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy ellenőrizzék le, kinek van közülük hivatalosan magyar állampolgársága, mert az Európai Unión belül nekik Magyarországon van jogosultságuk segélyre. Nekik a csehek felajánlanák, hogy vasúton Magyarországra szállítják őket.
Nikola Targos, a Romodrom civil szervezet igazgatója szerint a pályaudvaron veszteglő menekültek legfeljebb ötödének van magyar útlevele, s nem a többségnek, ahogy azt néhány politikus vagy újság terjeszti. A pályaudvaron tartózkodó romák száma folyamatosan változik, a civil szervezetek szerint általában 400-700 van a pályaudvar műemlék épületében, valamint a számukra fenntartott vasúti szerelvényben.
Változás lesz az is, hogy a felnőtt menekültek eddigi egész éves egészségbiztosítása ezentúl csak fél évig lenne érvényes, hogy ösztönözzék őket a munkába állásra. Eddig mintegy 50 ezer ukrán menekült kapott állást Csehországban. Az ötezer koronás havi humanitárius segélyt ezentúl nem kapják meg azok a menekültek, akik olyan szállásokon laknak, ahol ellátást is kapnak.
-
A védők több mint fele már megadta magát a mariupoli Azovsztal üzemben – írja a TASZSZ hírügynökség Gyenisz Pusilinre, a Donyecki Népköztársaság vezetőjére hivatkozva.
Pusilin azt mondta: a gyár kiürítése még mindig tart, de abban már biztosak, hogy a védők több mint fele fehér zászló alatt elhagyta a létesítményt és letette a fegyvert. Nem sokkal később az orosz védelmi minisztérium számszerűen is közölte, hogy eddig hányan adták meg magukat. Azt írták, hogy
Az utóbbi 24 órában 771 védő, hétfő óta pedig összesen 1730 fegyveres adta meg magát az Azovsztalnál.
A védők közül először hétfőn hagyták el a létesítményt néhányan fehér zászló alatt, ezt követően pedig kiderült, hogy az oroszok és az ukránok megállapodtak egymással. Ezután újabb katonák hagyták el a létesítményt, és az oroszok megkezdték a sebesült védők ellátást is.
Ennek nyomán már az ukrán politikusok is olyan bejelentéseket tettek, miszerint Mariupol ostroma véget ért. Elképzelhető azonban, hogy nem az összes védő adta meg magát a létesítményben, ugyanis az Azov ezred katonája még szerda este is a létesítményből jelentkezett be a Twitteren, és azt írta, hogy folytatják a harcot.
-
Képregény jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életéről az Egyesült Államokban – számolt be a TidallWave Comics.
Az alkotás arról szól, hogyan vált a komikus tévésből háborús vezető. A 26 oldalas, színes-képes művészeti alkotást Michael Freesell és Pablo Martinen készítette közösen.
A képregényt az amazon.com-on 7,99 dollárért, nagyjából háromezer forintért lehet megvásárolni, a készítők pedig azt ígérik, hogy az ebből befolyt összeg egy részét a Nemzetközi Vöröskeresztnek utalják majd.
-
Németország kancellárja jelezte, hogy Ukrajna sokkal gyorsabban is csatlakozhat az unióhoz.
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem hónapok vagy néhány év kérdése
– mondta Olaf Scholz a német parlamentben.
Az EU-nak meg kell kezdenie egy szolidaritási alap előkészítését, ami a háború utáni ukrajnai újjáépítést segítené.
A NATO-ról szólva hozzátette, hogy Németország nem tesz azért semmit, hogy „konfliktuspárttá” váljon. Ezelőtt Finnország és Svédország pályázatot nyújtott be a katonai szövetségbe való belépésre, amit Törökország ellenzett – írja a Sky News.
-
Ötre nőtt a halálos áldozatok száma Bahmut városában – közölte a Donyecki terület ügyészsége.
A donbaszi, 73 ezer fős városban kedden hajtottak végre légicsapást az oroszok egy ötemeletes lakóház ellen. Az ügyészség azt írta, hogy nemrég
egy 35 éves nő és egy 2 éves kisgyerek holttestét találták meg a romok közt.
Ezáltal a csapásnak már legalább öt halálos áldozata van, ezenkívül pedig további négy civil – köztük egy 9, 12, valamint 17 éves kiskorú – megsérült.
Az ügyészség arról is beszámolt, hogy az ügyben háborús bűncselekmény elkövetése miatt folytatnak nyomozást.
-
Egy ukrán kislány, Arinka korábban egy videóüzenetben azt kívánta, hogy az édesapja – aki Harkiv közelében, határőrként teljesít szolgálatot – jöjjön haza hozzá.
Az ukrán határőrség oldalán azt írták, hogy az édesapának most sikerült hazatérnie, és ezzel „kellemes meglepetést” szereznie kislányának, aki valójában nem számított arra, hogy teljesül a kívánsága.
Minél több, ehhez hasonló meglepetést kívánunk azoknak az ukrán gyermekeknek, akiknek a szülei most a földünket védik
– írta a határőrség.
-
Kivégzések, kínzások és más, súlyos háborús bűncselekmények elkövetésével vádolja a Human Rights Watch emberi jogi szervezet az orosz csapatokat, melyek elfoglalták az ukrán területeket Kijevnél és Csernyihivnél.
A bűncselekményeket február végétől, az orosz megszállástól kezdve tartják számon, egészen márciusig.
Kijev és Csernyihiv régió 17 falujába és kisvárosába látogattunk el áprilisban, és a Human Rights Watch 22 gyorsított kivégzést, kilenc egyéb törvénytelen gyilkosságot, és hat lehetséges kényszerített eltűnést és hét kínzást vizsgált
– közölte az emberi jogi kollektíva.
Legalább 21 polgári személyt embertelen és megalázó körülmények közötti jogellenes fogva tartásról számolt be az emberi jogi visszaéléseket vizsgáló csoport.
A civilek részletesen beszámoltak arról, hogy az orosz csapatok megölték családtagjaikat, és hogy „napokig vagy hetekig tartották őket fogva piszkos és elfogadhatatlan körülmények között kevés étellel vagy ellátás nélkül, nem megfelelő vízzel és vécéhez való hozzáférés nélkül olyan helyeken, mint egy iskola pincéje, egy ablakgyártó üzem egyik szobája, vagy egy kazánház gödre” – írja az Independent.
-
A budapesti BOk-csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 234 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 47 ember töltötte a létesítményben.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írja az MTI.
-
Az ukrán–magyar határszakaszon 5590 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4269-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 329 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Budapestre vonattal pedig 215 ember, köztük 96 gyermek érkezett.
-
Szeverdonyecket csütörtök reggel óta ágyúzzák az orosz fegyveres erők – számolt be Szergej Hajdaj, a Luhanszki régió vezetője.
A vezető elmondta, a támadások intenzitása miatt voltak helyek, ahová két órán keresztül nem tudott kiszállni az ukrán mentőszolgálat. Hozzátette: május 18-án négyen vesztették életüket a bombázásokban és más luhanszki város is napok óta tűz alatt van.
-
A szenátus jóváhagyta az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövetének, Bridget Brinknek a jelölését – számolt be a Reuters.
Bridget egyébként 25 éve dolgozik diplomataként az Egyesült Államok külügyminisztériumánál, ahová 1996-ban érkezett. Innen került az amerikai nagykövetséghez. A képviselő dolgozott Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában is.
Az Egyesült Államoknak három éve nincs nagykövete Ukrajnában.
-
A NATO szerint az elkövetkező hetekben nem számítanak jelentős eredményre az ukrajnai hadszíntér egyik oldalán sem – mondta szerdán a CNN-nek egy NATO-katonai tisztviselő.
Azt hiszem, egy ideig holtponton leszünk
– mondta a tisztviselő, aki szerint a NATO jelenlegi megállapodása az, hogy jelenleg Ukrajna oldalára billen a mérleg. Valamint NATO-körökben már arról folyik a vita, hogy lehetséges-e Ukrajnának visszafoglalni a Krímet és donbászi területeket.
-
A Google oroszországi alvállalata csődöt jelent Oroszországban – írja a Reuters.
A cég azt követően döntött így, hogy az orosz hatóságok szerdán lefoglalták a bankszámláját, és ezáltal lehetetlenné tették, hogy pénzt utaljanak át a munkatársaiknak és üzleti partnereiknek – végső soron pedig azt is, hogy az oroszországi irodájukat tovább működtessék.
A cég szóvivője ezzel összefüggésben közölte, hogy az ingyenes szolgáltatásaik (az online keresőfelület, valamint a YouTube) továbbra is elérhetőek maradnak Oroszországban. Az orosz kormányzat egyik képviselője ezzel összefüggésben kedden azt mondta: nem tervezik azt, hogy blokkolják a YouTube-ot, annak ellenére sem, hogy a platform miatt már több alkalommal is megfenyegették, megbírságolták a Google-t.
A Google már évek óta harcban áll az orosz kormányzattal, a háború kitörése óta azonban rájuk, valamint a többi közösségi médiás cégre is egyre nagyobb nyomás hárul amiatt, hogy nem hajlandóak törölni a kormányzatnak nem tetsző tartalmakat.
-
Május 19-én méltatják Ukrajnában az ukrán népviselet napját.
A visivánka egy hímzett, keleti szláv ing, melyet népviseletként és ünnepi öltözékként is hordanak. Elsősorban Ukrajnában terjedt el, ahol a nemzeti identitásnak is a része. Azonban a ruhadarab Belaruszban és Lengyelország ruszinok által lakott vidékein is ismert. Férfi és női változata létezik. A hímzett motívumai pedig régiók szerint változnak.
Az ukrán Fegyveres Erők Facebook-bejegyzésben tiszteleg az öltözet napja alkalmából.
-
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szerint az oroszok a Donyecki régió ideiglenesen megszállt területeiről származó diákokat vonnak be a harcokba.
A Donyeck régió ideiglenesen megszállt területein a mozgósítási erőforrások hiánya miatt a megszálló katonai parancsnokság a felsőoktatási intézmények hallgatóinak bevonását tervezi az ellenségeskedésbe
– áll a közleményben.
Az UNIAN hozzáteszi: az orosz megszállóknak komoly problémáik vannak az állampolgárok mozgósításával, ezért úgynevezett rejtett mozgósításokat hajtanak végre, vagyis aktívan propagálják a sorozást, valamint katonai iskolák végzőseit és kadétjait küldik a harci övezetbe.
-
Már több mint 20 millió tonna tavaly termesztett gabona és egyéb növény nem került a világpiacra a háború miatt – jelentette ki Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter.
A miniszter elmondta, Ukrajna február 24-ig havonta 5 millió tonna gabonát exportált tengeri kikötőin keresztül. Márciusban 200 ezer tonnára esett vissza az export, áprilisban 1,1 millió körül volt, ami azt jelenti, hogy több mint 20 millió tonna tavaly termesztett gabona és egyéb növény nem került a világpiacra.
Szolszkij kiemeli: idén csak 50 százalékos termésre számítanak a tavalyi évről, mivel az őszi búza nagy részét Kelet- és Dél-Ukrajnában vetették el, ahol továbbra is dúlnak a harcok.
Az ukrajnai orosz háború miatt a búza és a kukorica világpiaci ára több mint 20 százalékkal emelkedett, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. A globális élelmezésbiztonság csak akkor garantálható, ha véget ér az Ukrajna elleni orosz háború, és feloldják az ukrán mezőgazdasági export blokkolását
– idézi Szolszkijt a TSN.
-
Három termés sorsa forog kockán a háború miatt – mondta Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter az Egyesült Államok kezdeményezésére az ENSZ székházában tartott miniszteri szintű értekezleten.
A miniszter szerint
- az első probléma a tavalyi betakarítás, amit Ukrajna nem tud teljesen exportálni,
- a második az idei, mert a termésnek csak a felét takarítják be,
- a harmadik pedig a jövő évi, azért, mert a gazdák nem tudják a megszokott módon elvetni az őszi búzát.
Hozzátette: a gabonahiány és az infláció miatt a világ minden országa megfizeti az árát az orosz háborúnak – írta a TSN.
-
Ukrajnai tisztviselők cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a zaporizzsjai atomerőmű áramot szállítana Oroszországnak, ahogyan azt Moszkva állította.
Az Ukrenergo, az ország állami áramhálózat-üzemeltetője tagadta az állításokat, és közölte,
Ukrajna villamosenergia-rendszerének jelenleg nincs fizikai kapcsolata az orosz villamosenergia-rendszerrel. Ezért az ukrán erőművekből származó villamos energia szállítása Oroszországba jelenleg fizikailag lehetetlen.
-
Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat – jelentette be Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője.
Hivatalosan is újraindítjuk a munkát
– mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.
Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.