Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva „megfelelő ellenintézkedéseket” tesz Finnország és Svédország NATO-tagsághoz történő csatlakozására reagálva.
Svédország és Finnország csatlakozása a katonai szövetséghez a katonai fenyegetések növekedéséhez vezetett a határ közelében
– idézte Sojgu szavait az Interfax.
Az orosz állam tulajdonában lévő Ria hírügynökség is idézte a védelmi minisztert azzal kapcsolatban, hogy Moszkva „ezekre a fenyegetésekre” 12 új katonai egység felállításával válaszol nyugati katonai körzeteiben.
Külön törzset állított fel az orosz kormány a megszállt ukrán területek helyreállítására – jelentette be Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes.
Közölte, hogy a törzs, amelyben minden érdekelt szerv helyet kapott, már jóváhagyta a harci cselekmények miatt károsodott infrastruktúra helyreállításának ütemtervét, és az orosz szakértők a terepen mérik fel, milyen feladatokat kell elvégezni.
Megépítjük, helyreállítjuk az összes elpusztult utat és lakást. A második intézkedéscsomag a gazdaság helyreállítását célozza. Intézkedések egész sorát készítettük elő annak érdekében, hogy a gazdaságot a lehető leggyorsabban újra beindíthassuk, és ezáltal a pénzügyi rendszert is helyreállíthassuk
– mondta a miniszter. A miniszterelnök-helyettes szerint az orosz kormány számára prioritás, hogy az orosz csapatok által elfoglalt ukrajnai régiókban a gazdasági élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.
A Gasum finn állami gáznagykereskedő elmondása szerint Oroszország arról tájékoztatta Finnországot, hogy szombat reggeltől leállítja a földgázszállítást az országba.
A vállalat megtagadta, hogy rubelben fizessen az orosz Gazprom Exportnak, ahogy azt Moszkva kérte az európai országoktól – számolt be a Sky News.
Nagyon sajnálatos, hogy a szállítási szerződésünk szerinti földgázszállítások most leállnak
– mondta Mika Wiljanen, a Gasum vezérigazgatója közleményében. A Finnországban felhasznált gáz nagy része Oroszországból származik, de a gáz csak az éves energiafogyasztás mintegy öt százalékát teszi ki.
Európának függetlenednie kell az orosz energiahordozóktól, de ebben a nem tengerparti országok számára is megfelelő megoldást kell kidolgozni – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Varsóban portugál hivatali partnerével, António Costával közös sajtóértekezletén.
Ki kell vetni a hatodik uniós szankciócsomagot Moszkvával szemben, Európa nem állhat meg félúton, ahogy félig békében élni sem lehet, a biztonság és a béke elválaszthatatlan
– jelentette ki Morawiecki a kétoldalú tárgyalásokat követően.
Az európai és az ukrajnai biztonság visszaállítása érdekében „messzebbre kell menni a szankciók terén, különösen a szénhidrogéneket illetően” – jelentette ki a lengyel kormányfő. Elismerte egyúttal: a különböző országok más-más helyzetben vannak.
A visegrádi csoportba tartozó déli szomszédjainknak nincs tengerük, Ausztriának sem
– mutatott rá. Az Európai Unióban ezért, „megértve ezt, számukra is elfogadható megoldást próbálunk kidolgozni, hogy biztosítsuk az egységet, de egyúttal az orosz gáz- és kőolajimporttól való minél gyorsabb elszakadást is” – fogalmazott Morawiecki.
Az volt a háborús bűnök elkövetésével vádolt 21 éves orosz katona utolsó mondata a bíróságon, hogy „nem akart megölni” egy fegyvertelen civilt. Vagyim Sisimarin harckocsiparancsnok bűnösnek vallotta magát abban, hogy február 28-án az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban megölt egy 62 éves civilt.
Őszintén megbántam a tettem. Ideges voltam akkor, nem akartam ölni… így történt
– mondta az elkövető.
A katonát azzal vádolják, hogy egy autóból több lövést adott egy civil fejére, miután parancsot kapott rá. Viktor Ovsziannikov védőügyvéd elmondta a bíróságon, hogy Sisimarin csak azután adta le a lövéseket, hogy kétszer is megtagadta a lövési parancs végrehajtását, és hogy a három-négy lövésből csak egy találta el a célszemélyt.
Andrij Szinyuk államügyész szerint az érvek nem változtatnak az ügy lényegén. A bíró hétfőn hozhat ítéletet, az államügyész azt kéri a bíróságtól, hogy Sisimarinra életfogytiglani börtönbüntetést szabjon ki – számolt be a Sky News.
Újabb bizonyíték jelenhetett meg arról, hogy Vlagyimir Putyin súlyos beteg; Christopher Steele volt brit kém elmondása szerint az orosz elnök „egyre betegebb”, és „folyamatosan orvos csapata kíséri” – számolt be az Independent.
Steele, aki dossziét írt Donald Trumpról és Moszkva állítólagos beavatkozásáról a 2016-os amerikai választásokba, korábban azt állította, hogy az orosz vezető „súlyos beteg”, bár nem ismert a pontos diagnózisa.
Mint ismert, egyre több a találgatás Putyin állítólagos betegségéről, amely sokak szerint rákos megbetegedés vagy Parkinson-kór lehet.
Oroszország kirúgott olyan magas rangú parancsnokokat, akikről úgy vélték, hogy „rosszul teljesítettek” az ukrajnai invázió kezdeti szakaszában – áll a brit védelmi minisztérium (MOD) csütörtökön közzétett hírszerzési jelentésében a CNN híradása szerint.
Szergej Kisel altábornagyot, aki az elit 1. gárdista páncélos hadsereg parancsnoka volt, felfüggesztették, mert nem sikerült elfoglalnia Harkivot
– közölte a MOD a Twitteren.
Igor Oszipov ellentengernagyot, aki az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka volt, valószínűleg szintén felfüggesztették a Moszkva cirkáló áprilisi elsüllyesztése miatt. Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök egyelőre maradhat a posztján, de „nem világos”, hogy továbbra is élvezi-e Vlagyimir Putyin elnök bizalmát – folytatódott a közlemény.
A brit hírszerzés frissítése szerint az orosz katonai és biztonsági rendszerben valószínűleg elterjedt az eltussolás és a bűnbakkeresés kultúrája.
„Az ukrajnai invázióban részt vevő számos tisztviselő figyelmét valószínűleg egyre inkább elvonja az Oroszország operatív kudarcaiért való személyes bűnösség elkerülésére irányuló erőfeszítés. A tisztek egyre inkább arra törekednek, hogy a kulcsfontosságú döntéseket felettesükre bízzák” – áll a közleményben.
„Súlyosan sebesült” ukrán harcosokat és civileket evakuáltak a mariupoli Azovsztal acélgyárból – közölte az ukrán Azov ezred.
Az ezred az ostromlott kikötőváros utolsó nagy fellegvárának tekintett üzemben az utolsókig kitartott – mondta az ezred parancsnoka. Hozzátette:
a katonai parancsnokság parancsot adott a csapatoknak, hogy „mentsék meg a katonák életét” és állítsák le a város védelmét.
Az ezred közölte, hogy folyamatban van a halott harcosok összegyűjtése.
Korábban beszámoltunk arról, hogy egy egyezség szerint megkezdődött a mariupoli Azovsztal acélgyárat védő sebesült ukrán katonák evakuálása. Az orosz védelmi minisztérium szerint 250 fegyveres letette a fegyvert, és megadta magát az első napon.
Csütörtökön az oroszok azt közölték, hogy a védők több mint fele már megadta magát a mariupoli Azovsztal üzemben.
A sérült katonákat az orosz ellenőrzés alatt álló de facto Donyecki Népköztársaság novoazovszki kórházban látják el.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva „megfelelő ellenintézkedéseket” tesz Finnország és Svédország NATO-tagsághoz történő csatlakozására reagálva.
Svédország és Finnország csatlakozása a katonai szövetséghez a katonai fenyegetések növekedéséhez vezetett a határ közelében
– idézte Sojgu szavait az Interfax.
Az orosz állam tulajdonában lévő Ria hírügynökség is idézte a védelmi minisztert azzal kapcsolatban, hogy Moszkva „ezekre a fenyegetésekre” 12 új katonai egység felállításával válaszol nyugati katonai körzeteiben.
A Luhanszki Népköztársaság „felszabadítása” a végéhez közeledik – mondta pénteken az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu.
Az orosz fegyveres erők csoportjai a Luhanszki és Donyecki Népköztársaság népi milíciájának egységeivel együtt továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Donbasz területeit. A Luhanszki Népköztársaság felszabadítása a végéhez közeledik
– mondta.
Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők, igyekezve késleltetni az orosz csapatok előrenyomulását, nem engedik ki a helyi lakosokat a városokból, és emberi pajzsként használják őket.
A terepen vereséget szenvedett kijevi rezsim bizonyos területeken legalább rövid távú sikerekre törekszik, ezeket jelentősebbnek minősítve
– hangsúlyozta a miniszter.
Oroszország törvényhozói szerve bejelentette: az orosz parlament alsóháza fontolóra veszi, hogy a 40 év feletti oroszok és a 30 év feletti külföldiek is jelentkezhessenek a hadseregbe – közölte pénteken az állami duma honlapja.
A nagy pontosságú fegyverek használatához, a fegyverek és a haditechnikai eszközök működtetéséhez magasan képzett szakemberekre van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek 40-45 éves korukra válnak azzá
– olvasható az Állami Duma honlapján.
Az olasz rendőrség szerint oroszbarát hackerek megtámadták több olaszországi intézmény és kormányminisztérium honlapját csütörtök este. A jelentés szerint a rendszerekhez még péntek reggel sem lehetett hozzáférni – számolt be a Sky News.
A támadásért a „Killnet” nevű hackercsoportot tették felelőssé. Hasonló támadásra május 11-én került sor, a múlt hétvégén pedig a rendőrség közölte, hogy meghiúsítottak egy kibertámadást az Eurovíziós Dalfesztivál utolsó szakaszában.
A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője, Szerhij Hajdaj megmutatta az orosz megszállók által teljesen lerombolt Rubizsnét.
Rubizsne Mariupol sorsára jutott. Az iparváros teljesen elpusztult, nincsenek fennmaradt épületek, sok házat nem lehet helyreállítani. Az udvarokon temetők vannak
– írta Hajdaj. Elmondta, hogy a háború előtt több mint 60 ezer lakos élt itt, dolgozott gyárakban és a kisvállalkozásban. „Szinte a semmiből fogjuk újjáépíteni a várost” – tette hozzá a katonai vezető.
A New York Times nyomozása új bizonyítékokat tárt fel a Bucsa városában elkövetett állítólagos háborús atrocitásokról. A két előkerült videón orosz katonák láthatók, amint egy csoport férfit fegyverrel fenyegetve vonulnak végig egy utcán – számolt be róla a Sky News.
A foglyok közül néhányan görnyedten tartják az előttük állók hátát, míg mások a kezüket a fejük fölé tartják. A videókat állítólag március 4-én vette fel egy biztonsági kamera és egy közeli házban tartózkodó szemtanú, és a The New York Times birtokába kerültek.
Oroszország többször tagadta, hogy háborús bűnöket követett volna el a város megszállása alatt.
Frantz Klincsevics orosz szenátor szerint azért haladnak az orosz csapatok lassan Ukrajnában, mert a moszkvai erők „pontosan olyan mentalitású katonák ellen harcolnak, mint a mieink” – számolt be a BBC.
Az orosz állami televízióban nyilatkozó Klincsevics azt mondta, hogy Oroszország „különleges katonai művelete” meglehetősen nehezen halad, hozzátéve, hogy nem akar senkit sem megbántani.
Az ukrán hadsereget „az egyik legerősebb és legjobban kiképzett hadseregnek” nevezte, és azt mondta, hogy Oroszország „orosz katonák és tisztek ellen harcolnak”.
Lviv kormányzója, Makszim Kozickij egy Telegramra-posztban beszámolt arról, hogy csendes éjszaka volt a régióban. Csupán egyszer volt légiriadó, amire reflektálva a kormányzó megjegyezte:
Köszönjük a légvédelmi erőinknek, hogy Lviv régió felett nyugodt maradt az égbolt.
A megosztott videó a modern ukrán Sztuhna páncéltörő rakétarendszer és az amerikai Javelin használatát mutatja be. Lviv Ukrajna nyugati részén fekszik, meglehetősen távol a keleti Donbaszban lévő fő hadszíntértől.
Amerikai tisztviselők fontolgatják, hogy korszerű hajóelhárító rakétákkal fegyverzik fel az ukrán hadsereget – írja a Reuters hírügynökség.
A lap a Biden-kormányzat tisztviselőire hivatkozva azt állítja, hogy a Fehér Ház felajánlhatná Kijevnek a Boeing Harpoon és Naval Strike rakétákat, amelyekkel célba vehetné az orosz Fekete Flottát, amely jelenleg ukrán kikötőket blokád alá vesz.
Brit védelmi tisztviselők szerint az orosz haditengerészet mintegy 20 hajója, köztük tengeralattjárók is tevékenykednek a térségben.
A tisztviselők állítólag úgy vélik, hogy a fegyverek segíthetnek az orosz hajók ukrán területről való kiszorításában, és lehetővé tennék a gabonaszállítmányok és más mezőgazdasági termékek szállításának biztonságos folytatását.
A rakéták azonban, amelyek lövedékenként mintegy 15 millió dollárba (5 milliárd 475 millió forint) kerülnek
és 300 km-es hatótávolsággal rendelkeznek, főként tengeri rakéták, ami azt jelenti, hogy Ukrajnának nehézséget okozhat a partról történő kilövésük.
Katar miniszterelnök-helyettese reméli, hogy országa már 2024-ben megkezdheti a cseppfolyósított földgáz szállítását Németországba – számolt be az Independent.
A pénteki nap folyamán a katari emír, Tamím bin Hamád Al Táni sejk a tervek szerint megbeszélést folytat Olaf Scholz német kancellárral Berlinben.
Szeretnénk, ha az amerikai Golden Pass cseppfolyósított földgázüzemünk Texasban, amiben a Qatar Energy 70 százalékos részesedéssel rendelkezik, már 2024-ben készen állna a németországi szállításra
– idézte Mohammed bin Abdulrahman Al Táni sejket.
Az ukrán vezérkar szerint fokozták offenzívájukat az orosz erők az ukrajnai Donbász régióban; tüzérséget, rakétavetőket és repülőgépeket vetnek be az ukrán védelem meggyengítésére – számolt be a Sky News.
Az orosz ellenség masszív tüzérségi lövedékekkel lőtte a polgári infrastruktúrát, köztük több rakétavetővel
– áll az ukrán vezérkar közleményében, amely szerint a Donyeck körüli ukrán védelmet megrongálták az orosz csapatok.
Mint arról korábban beszámoltunk, Luhanszkban az orosz ágyúzás13 civilt ölt meg az elmúlt 24 órában.
A regionális kormányzó szerint 12 civil meghalt az orosz ágyúzásokban az Ukrajna keleti részén található Luhanszk régióban az elmúlt 24 órában.
Szerhij Hajdaj a Telegramban közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy tizenkét ember meghalt Szeverodonyeck városában, míg egy másik településen további egy ember életét vesztette.
Hozzátette, hogy Szeverodonyeckben az orosz támadás „sikertelen” volt, és az erők „visszavonultak” – számolt be a Sky News.
Az ideiglenesen megszállt területeken 3500 tanárt képeznek át, hogy „orosz szabványok” szerint tanítsanak – jelentette ki Ljudmila Denyiszova ukrán ombudsman.
A megszállók továbbra is erőszakosan integrálják az ukrán gyerekeket Oroszországba
– mondta. Hozzátette, hogy ennek érdekében a megszállók az ideiglenesen megszállt területeken az ukrán oktatási intézményekben „orosz szabványok” szerint tanítanak.
Magyarország kész továbbra is részt venni az ukrajnai háború nyomán várható globális élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) konfliktusokkal és élelmezésbiztonsággal foglalkozó nyílt vitáján kiemelte, hogy
Magyarország szomszédos Ukrajnával, így a háború közvetlen és közvetett módon is biztonsági kockázatot jelent számára: egyrészt a harcok közelsége, másrészt a krízis kiváltotta esetleges újabb bevándorlóáradatok miatt.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie egy ilyen válság megelőzése érdekében. Ennek két lehetséges iránya van:
Erre tekintettel Magyarország vetőmagokkal segíti a kárpátaljai gazdálkodókat, kukoricából tíz tonnával, burgonyából öt tonnával, napraforgóból fél tonnával, így támogatva a helyi ellátást és az exportkapacitásokat.
Készek vagyunk arra, hogy továbbra is részt vegyünk az élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben
– összegzett Szijjártó Péter.
A régió önjelölt kormányzója szerint a dél-ukrajnai Herszon város hamarosan Oroszország része lesz – számolt be az Independent.
Volodimir Szaldo kormányzó elmondta: „Az Orosz Föderációt saját országunknak tekintjük”, majd hozzátette, hogy Herszon új költségvetését orosz rubelben hagyták jóvá.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott New Yorkban, ahol megvitatta az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kérdéseket – közölte az amerikai külügyminisztérium.
Megvitatták a főtitkár áprilisi kijevi és moszkvai látogatását, felhívták a figyelmet a háború okozta humanitárius válsággal kapcsolatos aggodalmakra.
Blinken felvetette Oroszország ukrajnai különleges műveletének „pusztító” következményeit a globális élelmezésbiztonságra nézve.
Ukrajna elnöke lett az év legbefolyásosabb embere a Time olvasói szerint. A második helyen a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, Elon Musk, a harmadik helyen pedig az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson végzett.
Volodimir Zelenszkij több mint 3,3 millió szavazatot kapott, ami az összes szavazat 5 százaléka – derült ki a Time cikkéből.
Ukrajna 25 ezer tonna benzint kap a lengyel tartalékokból humanitárius segélyként. Az üzemanyagot várhatóan jövő héten szállítják – mondta Julia Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Lengyelország a fontos partnerünk az üzemanyagválság leküzdésében
– mondta Szviridenko. Hozzátette, hogy mindkét ország aktívan dolgozik a határellenőrző pontok kapacitásának növelésén.
Az Ukrán Fegyveres Erők átadták azoknak az ukrán katonáknak a névsorát az orosz félnek, akik a déli fronton elestek, eltűntek vagy fogságba estek – közölte a RIA Novosztyi.
A listákon túlnyomó többségben közkatonák és tisztek vannak. A felsorolás több mint kétezer nevet tartalmaz.
A dokumentumot az orosz bűnüldöző szerveknek továbbították.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5702 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5352 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Ezzel az elmúlt 24 órában 11 054 ember érkezett Magyarországra az ukrajnai háború miatt.
A beléptetettek közül a rendőrség 425 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 194 ember, köztük 80 gyermek érkezett Budapestre vonattal csütörtökön. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az orosz katonai vezetés nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen állítása szerint a mariupoli Azovstal acélmű ostroma során megsérült ukránok közül néhányat kórházban kezelnek. A felvételen azt állítják, hogy a sebesültek megkapták a szükséges orvosi ellátást – számolt be a Sky News.
Moszkva csütörtökön közölte, hogy véget ért a hetekig tartó ellenállás, és az üzemben meghúzódó 1730 ukrán harcos átadta magát az orosz erőknek. Azonban pár órával a mariupoli acélmű ostromának feltételezett befejezése után egy olyan videó jelent meg, amely látszólag mást állít.
Csütörtökön késő este Szvjatoszlav Palamar, az üzemet védő Azov ezred helyettes vezetője egy 18 másodperces videót tett közzé, amelyben azt mondta, hogy ő és más parancsnokok még mindig bent vannak
Egy bizonyos művelet folyik, amelynek részleteit nem fogom nyilvánosságra hozni
– mondta.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Csütörtöki percről percre frissülő cikkünket itt találja.