Az Európai Unió 7,25 millió euróval (2,8 milliárd forinttal) támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök felderítését és kivizsgálását célzó nyomozását – közölte az Európai Bizottság szerdán.
Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot, hogy felderítse az Ukrajnában zajló háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket.
Az ICC április végén csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az együttműködés célja, hogy felgyorsítsák a határon átnyúló nyomozati munka és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban.
Az EU két raktárt hozott létre, valamint az eszközök szállítását finanszírozza, hogy a humanitárius segítséget el tudják juttatni a rászorulóknak. Az április óta működő szolgáltatás eddig 56 szállítmányon keresztül több mint 750 tonna humanitárius rakományt juttatott célba, más városok mellett Harkivba és Kramatorszkba.
Ukrajnában „A kínzók könyve” (Book of Torturers) címmel olyan kiadványt indítanak, amelyben a „háborús bűnösöket és az orosz hadsereg bűnözőit” dokumentálják – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti beszédében.
A kiadványban olyan konkrét emberek szerepelnek, akik erőszakos bűncselekményt követtek el az ukrán néppel szemben, jelentette ki az elnök. Zelenszkij hozzátette, azokról sem feledkeznek meg, akik parancsot adtak a fegyverhasználatra, tehát az orosz parancsnokokat is felsorolják – írja a CNN.
A háború kezdete óta először újra működnek a sugárzásmérők Csernobilban, és a sugárzás szintje normális értéket mutat – közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A közleménye szerint a 39 detektor többsége, amelyek adatokat küldenek a zónából, már újra láthatóak az IRMIS (Nemzetközi Sugárzásfigyelő Információs Rendszer) térképén.
Az eddig beérkezett adatok a konfliktus előtt mértekkel megegyező sugárzási szintet mutattak
– idézi a közleményt a France24.
Az amerikai hadsereg megkezdte az ukrán erők kiképzését azokra a kifinomult rakétarendszerekre, amelyek biztosításáról a Biden-kormány a múlt héten állapodott meg Kijevvel. Moszkva provokációnak veszi a lépést, írja a CNBC az Associated Press beszámolójára hivatkozva.
Anton Semelroth tengerészgyalogos alezredes, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy az ukrán csapatok a németországi Grafenwoehr kiképzőbázison és másutt Európában elkezdtek megismerkedni a High Mobility Artillery Rocket System, azaz a HIMARS rakétarendszerrel.
Az Egyesült Államok négy darabot küld a közepes hatótávolságú, precíziós rakétarendszerből Ukrajnának, és tisztviselők szerint körülbelül három hét kiképzésre lesz szükség ahhoz, hogy a védők alkalmazni tudják a harctéren.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég arra figyelmeztetett, hogy a nagyobb hatótávolságú rakétarendszerek nyugati szállítása arra késztetné Moszkvát, hogy „olyan objektumokra csapjon le, amelyeket eddig békén hagytak”.
Az orosz erők megkezdték csapataik kivonását a Zaporizzsja megyei állásokból – írja az Unian ukrán hírportál a Study of War (ISW) kutatóintézet jelentése alapján.
Az elemzés szerint az oroszok két okból dönthettek így: az egyik opció, hogy a sérült egységeket a hátsó területekre szállítják, míg a másik, hogy megerősítenék a védelmet a Herszon régió északnyugati részén.
Az intézet ugyanakkor egyelőre még nem tudta megnevezni, hogy ezek az erők tulajdonképpen merre vannak. Az elemzés azt is megemlíti, hogy az orosz csapatoknak nem sikerült visszatérniük az Ingulets folyó nyugati partján lévő, ukrán ellenőrzés alatt lévő előretolt állásokba sem.
Egyes információk szerint elmenekült Oroszországból Pinschas Goldschmidt moszkvai főrabbi, miután a hatóságok nyomás alá helyezték, hogy támogassa az ukrajnai inváziót – írja a Guardian.
Minderről Avital Csizik-Goldschmidt újságíró számolt be közösségi oldalán.
A nyugati demokratikus modell ellen irányul Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete, és szét akarja rombolni az Európai Uniót – jelentette ki Berlinben Angela Merkel volt német kancellár, melyről az MTI adott hírt.
A politikus egy kedd esti pódiumbeszélgetésen – ami az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta – Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta: az orosz elnök már egy 2007-ben Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a huszadik század legnagyobb tragédiájának.
Merkel minderre azt válaszolta, hogy a Szovjetunió összeomlása az élete „legszerencsésebb fejleménye” volt, hiszen szabad lett.
Hozzátette: már akkor világos volt, hogy „nagy véleménykülönbség” van közöttük, ami az évek alatt csak tovább mélyült.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index napi hírfolyama az orosz–ukrán háború legfrissebb eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!