Sokan találgatják, hogyan, de főleg mikor fejeződik be az immár a világot is megnyomorító ukrajnai háború. Kezdetben a szakértők attól tartottak, hogy Oroszország gyorsan lerohanja szomszédját, az ukrán ellenállás azonban fokozódott.
Az invázió első napjaiban még a Kijevet is célba vevő orosz sereg támadását fokozatosan átcsoportosították keletre. Az egyik feladat a szárazföldi folyosó létrehozása volt Oroszország és a 2014-ben elcsatolt Krím között, amit az orosz katonák Mariupol elfoglalásával teljesítettek.
Tulajdonképpen még most sem tudni, hogy mi Putyin stratégiai elképzelése.
Egy orosz tábornok április végén azt mondta: az ukrajnai invázió „második szakaszának” célja Donbász és Dél-Ukrajna teljes elfoglalása, valamint hosszabb szárazföldi korridor létrehozása az oroszok által megszállt, nemzetközileg Moldovához tartozó Transznyisztriával. Ezzel elvágnák Ukrajna tengeri kijáratát.
Öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a BBC, hogy hová fajulhat a háború.
Egyik sem zárja ki a másikat, és egyik sem tűnik valószínűtlennek.
És egyik sem következik be egyik napról a másikra.
A háború még hónapokig, sőt évekig folytatódhat, miközben az orosz és az ukrán erők egymást morzsolják fel.
A lendület váltakozó: hol az egyik fél nyer, hol a másik. Senki sem hajlandó feladni a harcot. Az orosz elnök, Putyin úgy ítéli meg, hogy stratégiai türelemmel nyerhet, és arra játszik, hogy a Nyugat belefásul az „Ukrajna-helyzetbe”, és helyette inkább a gazdasági válságra meg a kínai fenyegetésre összpontosít.
A Nyugat azonban elszántan továbbra is fegyverekkel látja el Ukrajnát. A frontvonalak állandósulnak. A háború fokozatosan jegelt konfliktussá, örökké tartó csatározássá válik.
Rövid távon kevés az esély arra, hogy bármelyik fél elsöprő operatív vagy stratégiai győzelmet arasson. Egyik hadviselő fél sem bizonyította, hogy képes lenne stratégiai szempontból döntő csapást mérni
– támasztotta alá ezt a vélekedést Mick Ryan, nyugalmazott ausztrál tábornok és katonai szakértő.
Az orosz elnök egyoldalú tűzszünettel is meglephetné a világot. Az eddig elfoglalt területek után győzelmet hirdethetne.
Azt állíthatná, hogy a „különleges katonai művelet” sikeresen befejeződött: az oroszok által támogatott donbászi szakadárokat megvédték; szárazföldi folyosót hoztak létre a Krím felé. Ezután nyomást gyakorolhatna Ukrajnára, hogy hagyja abba a harcot.
Ez egy olyan trükk, amelyet Oroszország bármikor bevethet, ha ki akarja használni az Ukrajnára gyakorolt európai nyomást, hogy adja meg magát és adjon át területeket a látszólagos béke fejében
– mondja Keir Giles, a Chatham House agytröszt Oroszország-szakértője.
Párizsban, Berlinben és Rómában már többen azzal érveltek, hogy nincs szükség a háború meghosszabbítására. Ideje véget vetni a globális gazdasági ínségnek, ezért tűzszünetet szorgalmaznak.
Ezt azonban ellenzi az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kelet-Európa nagy része, ahol a politikai döntéshozók úgy vélik, hogy Ukrajna és a nemzetközi rend érdekében Oroszország inváziójának meg kell buknia.
Egy egyoldalú orosz tűzszünet tehát csak a narratívát változtatná meg, de nem vetne véget a harcoknak.
Az sem kizárt: Ukrajna és Oroszország egyaránt arra a következtetésre jut, hogy katonailag nem tudnak többet elérni, ezért tárgyalásokat kezdenek a politikai rendezésről.
Hadseregeik kimerültek, fogytán az ember- és lőszerállományuk. A vér és az ásványkincsek ára már nem indokolja a további harcokat. Oroszország katonai és gazdasági veszteségei nem fenntarthatóak. Az ukrán nép belefáradt a háborúba, és nem hajlandó még több életet kockáztatni egy elérhetetlen győzelemért.
Elképzelhető, hogy a folyamatos nyugati támogatásban már nem bízó kijevi vezetés elérkezettnek látja az időt a tárgyalásokra.
Amerika célja, hogy Ukrajna „a lehető legerősebb pozícióban üljön a tárgyalóasztalhoz” – ismerte el nyíltan az amerikai elnök.
Ugyanakkor az is lehetséges, hogy a még hónapokig tartó csatatéri patthelyzet miatt a politikai rendezés már csak azért is kivitelezhetetlen, mert Ukrajna nem bízik Oroszországban. Ráadásul az sem biztos, hogy a békemegállapodás tartós lesz. Újra fellángolhatnak a harcok.
Vajon Ukrajna elérhet győzelemhez közeli eredményt? Rákényszerítheti az orosz csapatokat arra, hogy visszavonuljanak az invázió előtti pozíciójukba?
Ukrajna biztosan megnyeri a háborút – mondta már többször is Volodimir Zelenszkij, az ország elnöke.
Mi van akkor, ha Oroszországnak nem sikerül elfoglalnia az egész Donbászt, és további veszteségeket szenved? A nyugati szankciók Oroszország hadigépezetét sújtják. Ukrajna ellentámadásba lendül, beveti új, nagy hatótávolságú rakétáit, és visszafoglalja azokat a területeket, ahol az orosz utánpótlási vonalak húzódnak. Ukrajna hadseregét védekezőből támadó haderővé alakítja át.
A forgatókönyv következményei már most aggodalommal töltik el a politikai döntéshozókat. Nem kizárt, hogy Putyin nem tűrné el az arcvesztéssel felérő vereséget. Ezért képes lenne akár vegyi, sőt nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodni?
Számomra valószínűtlennek tűnik, hogy Putyin megbékél a hagyományos katonai vereséggel, amikor nukleáris opcióval rendelkezik
– mondta nemrégiben Niall Ferguson történész.
Nyugati tisztviselők szerint Oroszország a korai kudarcok ellenére továbbra is azt tervezi, hogy elfoglalja a fővárost, Kijevet, és leigázza Ukrajna nagy részét. „Ezek a maximalista célok továbbra is fennállnak” – véli egyikük.
Oroszország tőkét kovácsolhat a donbászi győzelmeiből, ezzel máshol bevethető erőket szabadíthat fel, és talán még Kijevet is újra célba veheti. Az orosz sereg puszta ereje elbillentheti a mérleg nyelvét a diadal felé, miközben az ukrán haderő lemorzsolódik.
Zelenszkij már most elismerte, hogy naponta akár 100 ukrán katona hal meg, és további 500 megsebesül.
Elhatalmasodik a megosztás Ukrajnában: egyesek tovább akarnak harcolni, mások békét követelnek. Egyes nyugati országok is megelégelhetik Ukrajna támogatását.
Mások viszont fokoznák Oroszország győzelmi esélyei láttán.
Kifürkészhetetlen, hogy mit hoz a jövő az orosz–ukrán háborúban.
(Borítókép: Orosz katonai akcióban elpusztult lakóház Harkiv régióban 2022. június 12-én. Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images)