A NATO azonnal harcba szállna Litvánia oldalán, ha Oroszország megtámadná a balti államot. Erről az Egyesült Államok külügyi szóvivője, Ned Price beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
Támogatjuk partnereinket az Észak-atlanti Szövetségben, a NATO 5. cikkelyének érvényessége, mely szerint ha egy tagállamot támadás ér, az a szövetség egésze elleni támadásnak minősül, megkérdőjelezhetetlen
– közölte Price.
Litvánia június 18-án jelentette be, hogy korlátozza az európai uniós szankció alá eső áruk vasúti forgalmát a kalinyingrádi orosz enkláve irányába. A döntés határozott orosz reakciókat váltott ki, a Kreml-szóvivő Dmitrj Peszkov példátlannak és törvénytelennek nevezte, majd a külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország „fenntartja magának a jogot arra, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekei védelmében.”
Litvánia ennek ellenére közölte, hogy a korlátozásokat a vasúti áruforgalomra is kiterjeszti, ezután pedig meg is tette azt: a belorusz–litván határról a vámosok elkezdték visszafordítani a kamionokat.
Ez azt jelenti, hogy a kalinyingrádi térségbe csak tengeri úton tudják zavartalanul eljuttatni az árut az oroszok, amire egyelőre nincsenek felkészülve.
Az Orosz Föderáció nemzetbiztonsági tanácsának titkára, Nyikolaj Patrusev kedden este kijelentette, Moszkva válaszlépéseit a litván lakosság kétségkívül megérzi.
Szerdán bombatámadást hajtottak végre Oroszországban, a Rosztovi területen található Novosahtyinszkban egy olajfinomító ellen.
Egy meg nem erősítette, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint egy drón bombázhatta le a létesítményt.
A Reuters szerint sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés, a helyszínre érkező tűzoltók pedig megkezdték az oltást. Az olajfinomítóban évente 7,5 millió tonnányi olajat dolgoznak fel. Az ukrán hadsereg egyelőre nem erősítette meg, hogy ők állnának az akció mögött.
Az eset érdekessége, hogy a szakadár területek mögött fekvő Rosztovot a háború kezdete óta még nem érte csapás. A háború kezdete előtt néhány nappal viszont az oroszok azt állították, hogy egy ukránok által kilőtt lövedék becsapódott azon a területen. Az esetről ebben az összefoglaló cikkünkben írtunk bővebben aznap (két nappal később is megismétlődött ugyanez).
Vlagyimir Putyin orosz elnök megemlékezett 1941. június 22-ről, a napról, amikor a náci Németország élén Adolf Hitler csapatai megszállták a Szovjetuniót.
Oroszországban ezt a napot az „emlékezés és a gyász napjaként” tartják számon. Putyin szerdán virágokat helyez el a halottak tiszteletére a Guardian információi szerint. Az évforduló alkalmából az orosz védelmi minisztérium a második világháború kezdetétől olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra az inváziója igazolására, amelyekből állítólag kiderül, hogy Németország azt állította, hogy a szovjet hadsereg templomokat és temetőket bombázott.
„Akárcsak napjainkban, 1941-ben is a nácik előre provokációkat gyártottak, hogy lejárassák államunkat” – közölte az orosz védelmi minisztérium. Hozzátette,
június 22-e az orosz történelem egyik legtragikusabb dátuma, emlék- és gyásznap. Ezen a napon 81 évvel ezelőtt kezdődött a nagy honvédő háború. Az orosz fegyveres erők főszékesegyházában isteni liturgiát és megemlékezést tartanak.
Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” Oroszország egyik kelet-ukrajnai hadseregének mintegy 55 százalékát elvesztette – állítja a brit védelmi minisztérium, mely jelenti,
folytatódik a heves ágyúzás, miközben Oroszország az északi Izjumon és a déli Popasznán keresztül a szeverodonyecki terület bekerítésére tör. Oroszország nagy valószínűséggel arra készül, hogy megpróbál nagyszámú tartalékos egységet telepíteni a Donbászba.
A brit jelentés kitért a veszteségekre, és megállapította, az orosz hatóságok nem közölték az Ukrajnában március 25. óta elszenvedett katonai veszteségek teljes számát. A „Donyecki Népköztársaság” azonban közzéteszi az ottani erőkre vonatkozó veszteségszámokat. Június 16-ig 2128 harcban elesett és 8897 sebesült katonát ismert el 2022 eleje óta.
Veszteségeinek száma az eredeti haderő mintegy 55 százalékának felel meg. Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt állítja, hogy február 24. és június 21. között összesen mintegy 34 100 orosz katonát öltek meg – állítja a brit hírszerzés.
Míg korábban a zsarolóvírus-fenyegetések elkerülték Oroszországot, a háború kitörése óta a kibertámadások egyik legnépszerűbb célpontjává vált. A háború kezdete óta megnőtt az amatőr zsaroló- és adattörlő programok száma, amelyek készítői gyakran a harcban álló felek egyike mellett foglalnak állást, és a támadásokat személyes bosszúnak fogják fel – derül ki a biztonságtechnikai szoftvereket fejlesztő ESET elemzése szerint.
A társaság közleménye szerint a spam- és adathalász fenyegetések is megjelentek a háborúban. Közvetlenül a háború kirobbanása után a csalók már elkezdték kihasználni az Ukrajnát támogatni próbáló embereket, fiktív jótékonysági szervezetek és adománygyűjtő akciók által.
Megdöbbentő, hogy a két, Ukrajnában, az orosz erők által elfogott amerikai férfit Moszkva szerint halálbüntetéssel sújthatják – mondta keddi sajtótájékoztatóján John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.
Kirby Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy keddi sajtótájékoztatón elhangzott mondatára reagált. Peszkov ugyanis azt mondta: Oroszország nem zárhatja ki a két amerikai férfi kivégzését.
Nem zárhatunk ki semmit, mert ezek bírósági döntések. Nem kommentáljuk őket, és nincs jogunk beavatkozni
– fogalmazott.
Peszkov hétfőn, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában zsoldosoknak nevezte a férfiakat, akiket szerinte büntetőeljárás alá kell vonni. A szóvivő szerint a két amerikait nem védi a genfi egyezmény – írta az MTI.
Az oroszok háborús szimbólumává vált Z betű volt látható azoknak a bárányoknak az oldalán, amelyeket kedden felvonultattak az Oroszországhoz tartozó Dagesztáni Köztársaságban.
A szokatlan flashmobot a helyi mezőgazdasági minisztérium kezdeményezte. Nyugati hadijelentések szerint a dagesztáni kiegészítésű csapatok súlyos veszteségeket szenvednek a háborúban, az oroszok viszont csak 150, abból a térségből származó katona halálát ismerték el.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy légicsapásokat mért a Kígyó-szigetként is ismert Zmiinyi szigetére, „jelentős veszteségeket” okozva az orosz erőknek.
A hadsereg déli műveleti parancsnoksága közölte, hogy „célzott csapásokat hajtottak végre különböző erők alkalmazásával” a szigeten. Hozzátette,
Zmiinyi szigetére különböző egységek és megsemmisítési módszerek alkalmazásával koncentrált csapást mértek. A szigeten állomásozó orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek. A katonai művelet folytatódik, és annak befejezéséig kommunikációs csendet követel.
Moszkva a Guardian szerint azt állította, hogy visszaverte az „őrült” támadást, amelyben Ukrajna masszív légi és tüzérségi tüzet tervezett. Az orosz védelmi minisztérium szerint Június 20-án hajnali 5 órakor a kijevi rezsim újabb őrült kísérletet tett a Kígyó-sziget elfoglalására.
Ez az ukrán hadsereg újabb hamis győzelme
– állítja a minisztérium. Az orosz jelentés szerint 15 ukrán támadó- és felderítődrón vett részt a légicsapásban, miközben rakétavetők és tarackok lőtték a szigetet, a jelentések szerint 13 drónt lőttek le.
Az orosz megszálló csapatok bevonultak Toskivka településre és fokozták a harcokat a Luhanszki régióban – számolt be Szergej Hajdaj, a Luhanszki régió katonai vezetője.
Az ellenség behatolt Toskivkába, ami lehetővé tette számára, hogy növelje a tüzet más településekre. A megszállók már tömörülnek Usztinyivkában, Pidlisnyiben és Mirna Dolinában, megtámadva Bila Horát
– írta Telegram-csatornán a vezető.
Június 22-én folytatódnak a harcok Szeverodonyeck területén – számolt be a Luhanszki régió katonai igazgatása.
Szergej Hajdaj, a régió katonai vezetője szerint az orosz katonák kétszer is tüzet nyitottak az Azot üzemre. A harcokban egy szennyvíztisztító üzem sérült meg.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6314 ember lépett be kedden Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4097-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 218 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Vonattal 227 ember, köztük 80 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn.
Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke ukrajnai látogatása után jelentette ki, hogy támogatják a háborús bűnök helyi és nemzetközi kivizsgálását.
A miniszerelnök az utazást még a csütörtöki EU-csúcstalálkozó előtt megejtette, ahol Ukrajna uniós tagjelölti státusza lesz a fő téma. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren tette közzé, hogy számos európai vezetővel, köztük az ír Micheal Martinnal, a spanyol Pedro Sánchezzel és a dán Mette Frederiksennel is folytatott telefonbeszélgetést mostanában. Az eddigiek alapján az uniós vezetők támogatják Ukrajna tagjelöltté válását, ahogy Orbán Viktor is jelezte az ukrán elnöknek, hogy Magyarország is a támogatók közé tartozik.
Kedden előre be nem jelentett látogatást tett Ukrajnában Merrick Garland amerikai főügyész is. Látogatásakor ígéretet tett arra, hogy segít a február végi orosz invázió óta elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában. Kijev állítása szerint ukrán részről több ezer gyanús esetet azonosítottak a majdnem négy hónapja tartó háborúban.
Az oroszok ellenőrzése alatt álló donyecki területekről jelentették, hogy Donyeck Kijev és Petrovszkij kerületeit lőtték.
Szerdán Ukrajna fegyveres erőinek egységei több mint 30 lövedéket lőttek ki a „Donyecki Népköztársaság” településeire éjjel. Erről a „Donyecki Népköztársaság” képviselete a tűzszüneti rendszer közös ellenőrzési és koordinációs központjában számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
A közlés szerint Donyeck területén a Kijev és Petrovszkij elnevezésű kerületeit, valamint Donyeck déli részén Golmovszkij és Zajcezov falvakat lőtték az ukrán fegyveres erők.
Ukrajna határán végez felderítéseket Belarusz – számolt be az Ukrán Vezérkar.
Az Unian azt írja, Belarusz Voliny és Poliszja térségében végzi a felderítéseket és helyezi ki katonai állásait az államhatár védelmére összpontosítva.
Hozzáteszik: az orosz hadsereg a Szumi és Csernyihivi régió területét aknavetőkkel lőtte június 21-én.
Észtország a külügyminisztériumba kérette kedden az orosz nagykövetet, tiltakozva amiatt, hogy egy orosz helikopter június 18-án megsértette a légterét.
Észtország rendkívül súlyos és sajnálatos incidensnek tekinti ezt, amely tovább növeli a feszültséget és teljességgel elfogadhatatlan
– közölte a tárca, amely ismételte felszólította Moszkvát, hogy vonja ki a csapatait Ukrajnából.
A Baltikumban amúgy is feszült a helyzet, miután a litván vasút korábban arról értesítette a kalinyingrádi vasúttársaságot, hogy június 18-tól megszünteti az uniós szankciók által érintett áruk tranzitját.
Moszkva kedden az orosz külügyminisztériumba kérette Markus Ederer moszkvai uniós nagykövetet, és követelte a kalinyingrádi vasúti tranzit azonnali újraindítását, valamint kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben válaszintézkedéseket fog hozni.
(MTI)
Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kedden Berlinben.
A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Vlagyimir Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz „diktatórikus rezsimet” fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.
Vlagyimir Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el „a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén” sikerét – tette hozzá a miniszter.
A Reuters által közzétett drónfelvételek tüzérségi csapásokat mutatnak a Luhanszk megyei Toskivka ukrán falu ellen.
A légi felvételeken több kiégett épület fölött füstoszlopok emelkednek fel, miközben a lövedékek közeledő páncélozott járműveket robbantanak – írja a Guardian.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!