A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor egyre inkább elszigetelte magát az unióban. Putyin-párti álláspontja miatt szövetségesei zöme magára hagyta, az EU pedig zárolhat minden támogatást. Ráadásul otthon is tüntetésekkel szembesült – évek óta először.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök több mint egy évtizede komoly fejfájást okoz az EU-nak. Brüsszel nem találta meg a módját annak, hogyan szankcionálja hatékonyan Magyarország antidemokratikus átalakulását. A viták már ott elakadtak: mit tegyen, és hogyan – írta eredetileg német nyelvű elemzésében a Deutsche Welle. Eközben Orbán taktikai játszmákkal, illetve külpolitikai vagy költségvetési kérdésekben vétókkal zsarolta az EU-t.
Orbán rendszere minden fronton ellenszéllel szembesül, és fordulóponthoz érkezett. A kormányfő Putyin-barát pozíciójával elszigetelte Magyarországot az EU-n belül, és még legközelebbi szövetségesével, Lengyelországgal is összerúgta a port. Brüsszel váratlanul kemény maradt: a korrupciós vádak miatt nem fizette ki még a járvány miatt előirányzott támogatást sem.
A következő hónapokban várható döntés arról, hogy a tömb az új jogállamisági mechanizmus részeként szankcionáljon-e egy országot. Egy nemrégiben született döntés alapján Brüsszelnek lehetősége nyílna arra, hogy minden Magyarországnak szánt forrást megvonjon – és ezzel megfossza a hozzáféréstől azokhoz a milliárdokhoz, amelyekre az országnak minden eddiginél nagyobb szüksége van.
Mindezek mellett hazai fronton is jelentkeznek problémák. Már most egyértelmű, hogy Magyarország súlyos gazdasági válsággal néz szembe. Orbán Viktor költséges szociális modellje, amellyel a társadalom nagy részét kordában tartotta, már nem fenntartható. Bár a miniszterelnök és a Fidesz áprilisban történelmi választási győzelmet aratott, a jelenlegi nemzetközi és belpolitikai helyzet az orbáni modell végének kezdetét jelentheti.
Az összes többi uniós tagország kormányával ellentétben Orbán Viktor és kabinetje nem ítélte el egyértelműen Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. A tények vad elferdítésével Orbán szerint valójában a Nyugat a felelős a háborúért.
Néhány napja azt mondta: talán itt az ideje, hogy Nyugat-Európa megértse, nem az Oroszország elleni háború megnyerése, hanem a béke elérése a cél.
Többször is azzal vádolta az EU-t, hogy a béke helyett a háborút finanszírozza. A Nyugaton egyes „üzleti körök” „háborús uszítókként” működnek, akiket Soros György amerikai milliárdos jelképez – állította.
Felszólalt az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók ellen is. A magyar kormány sikeresen megvétózta azt az uniós próbálkozást, hogy szankcionálják Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét, aki háborús bűnöket dicsőített.
Jarosław Kaczyński, Lengyelország miniszterelnök-helyettese és a kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt vezetője, tulajdonképpen azonban az ország tényleges irányítója már korábban szakított Orbánnal, amikor azt üzente neki, ha vak, és nem látja a háborús bűnöket Ukrajnában, akkor vizsgáltassa meg a látását.
Lengyelországhoz hasonlóan Orbán Putyin-barát hozzáállása Brüsszelben és más uniós tagállamokban is ahhoz a felismeréshez vezethet, hogy a magyar miniszterelnökkel már nem lehet konstruktív, gyümölcsöző tárgyalásokat folytatni a demokráciáról, a jogállamiságról és az uniós alapértékekről.
Ennek következményei lehetnek Magyarországra nézve, amikor az Európai Bizottság és a szövetség tagállamai a következő hónapokban döntenek arról, meg kell-e vonni forrásokat Budapesttől, miután megsértette a jogállamiság szabályait.
Budapest eddig egyes tagállamok támogatására számíthatott. Ez a jövőben már kérdéses.
Az Európai Unió áprilisban jogállamisági eljárást indított Magyarországgal szemben. A mechanizmust 2021. eleji hatálybalépése óta először alkalmazták egy tagállammal szemben. Az eljárás megkönnyíti az uniós tagok szankcionálását a jogállamiság megsértése miatt.
Más eljárásokban a tagállamok egyhangú döntésére van szükség, ebben viszont a tagok minősített, 55 százalékos többségének egyetértése elegendő, amennyiben az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.
A múlt héten Brüsszelben közzétettek egy új jogállamisági jelentést, amely a tagállamokkal szembeni pénzügyi szankciók lehetséges mértékét becsüli fel.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy indokolt és szükséges lenne a Magyarországnak nyújtott összes uniós támogatás leállítása.
A jogállamiság megsértése olyan súlyos, régóta tartó és szisztematikus, hogy minden euró sorsa bizonytalan a korrupció és a visszaélések környezetében.
Jóllehet a jelentést Daniel Freund német EP-képviselő készítette, beszámolóját az Európai Parlament minden nagyobb frakciója jóváhagyta, beleértve a zöldeket, a szociáldemokratákat, a liberálisokat, sőt még a konzervatív Európai Néppártot is, amelyhez a Fidesz 2021 márciusáig tartozott.
„A jelentés erős jogi jelzést küld, miszerint semmi sem áll az útjában annak, hogy a Magyarországnak nyújtott támogatásokat teljesen megvonják” – nyilatkozta Freund a Deutsche Wellének. „Most már csak az a kérdés, hogy a bizottságnak lesz-e politikai akarata a végrehajtáshoz.”
Freund kétkedik, miközben kemény kritikát fogalmazott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével szemben: „Az Európai Parlament több állásfoglalása is tétlenséggel vádolta, ami eléggé kivételes, és önmagáért beszél.”
Az EU már régóta rendelkezik az Orbán elleni szankciókhoz szükséges jogi eszközökkel – állítja az amerikai Princeton Egyetem politológusa, a jelentés egyik szerzője.
„A politikai akarat azonban hiányzott, az egyik legnagyobb akadály pedig Angela Merkel korábbi német kancellár volt” – mondta Kim Lane Scheppele.
„A bizottságnak meg kell értenie, hogy kivétel nélkül minden állami intézmény Orbán politikai ellenőrzése alatt áll. Ha nem veszik el tőle a pénzt, akkor ugyanúgy folytatja, mint eddig.”
Az Európai Parlament „liberális csőcselékének legújabb zaklatása egyszerűen politikai rosszindulat, és csak a saját marginális, politikai napirendjüket szolgálja” – ezt írta nemrégi blogbejegyzésében Kovács Zoltán kormányszóvivő.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarországot „intifádához és élveboncoláshoz” hasonló jelenetekben támadták az Európai Parlamentben. Közvetve hazaárulással vádolta a magyar ellenzéket, amiért részt vett az eljárásban, miközben az uniós pénzekből emelték volna a magyar orvosok és tanárok bérét.
A kemény retorika nem véletlen. Orbán és kormánya számára nagy a pénzügyi tét. Magyarország évek óta nagyvonalú szociális és költségvetési politikát folytatott, hogy a Fidesz szavazóit egységben tartsa. Az áprilisi parlamenti választások előtt a kormány adókedvezményeket és pénzügyi támogatásokat osztogatott. Ennek azonban a jelek szerint vége.
Az elmúlt napokban ugyanez a kormány sietve visszavonta a szociális intézkedéseket és adókedvezményeket. Valószínűleg drasztikus megszorító intézkedések következnek.
A feldühödött emberek máris az utcára vonultak. Évek óta ezek voltak az első nagyobb szociális tiltakozások. „A bukás jelei” – hivatkozik a történtek után a Népszavában megjelent címre a Deutsche Welle.
(Borítókép: Orbán Viktor a brüsszeli találkozón 2022. június 23-án. Fotó: Ludovic Marin / AFP)