Vlagyimir Putyin mindig is nagy gondot fordított arra, hogy milyen kép él róla a nagy nyilvánosság szemében, ezért számtalan nyugati hírességgel alakított ki baráti viszonyt az elmúlt néhány évben. Az ukrajnai háború kezdete óta több hírességgel is megromlott a kapcsolata, ám még most is van olyan, aki nyíltan támogatja őt.
Az egyik ilyen például Steven Seagal, akit 2017-ben már kitiltottak Ukrajnából amiatt, hogy ő is elfogadta a Vlagyimir Putyin által kínált orosz állampolgárságot. A színész Ukrajnába utazott, és aktív szerepe vállalt az orosz propagandagépezetben.
Nemrég arról érkeztek hírek, hogy Steven Seagal épp egy Ukrajnában forgatott dokumentumfilmen dolgozik, amellyel azt szeretné elérni, hogy megváltozzon az emberek véleménye a háborúról. A Moscow Times információ szerint a színésznek azt is megengedték, hogy beszéljen néhány ukrán hadifogollyal, akiknek az értesülések szerint „kényelmetlen kérdéseket” tett fel.
Megható videót tett közzé az ukrán védelmi minisztérium a Twitter-oldalán.
A videón Yana és édesanyja, Natalia látható, akiket egy április 8-i, Kramatorszkot ért rakétacsapás olyan súlyosan megsebesített, hogy elvesztették a lábukat. A rajtuk elvégzett műtétek után immáron újra képesek járni.
A vasútállomást ért súlyos csapásban több mint hatvan ember halt meg, és további százhúsz megsebesült.
Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója a háború első negyedévére nagyjából négy évvel vetette vissza az orosz gazdaságot, így visszatértek a 2018-as szintre – számolt be a Bloomberg.
Amint azt írják, a 2022 elején felgyorsult gazdaság a második negyedévben jelentősen visszavett a lendületből. A Bloomberg által megkérdezett 12 elemző előrejelzése szerint az orosz GDP nagyjából 4,7 százalékot romlott a második negyedévben.
Várakozásuk szerint a csökkenő tendencia az év végére, a negyedik negyedévre lassulhat be.
Az orosz Nemzeti Elszámolási Értéktár (NSD) azt közölte, hogy keresetet nyújtott be a luxembourgi Európai Bírósághoz, hogy hatályon kívül helyezze az országgal szemben az ukrajnai invázió miatt bevezetett európai uniós szankciókat.
Az EU júniusban felvette a szankcionált szervezetek listájára az NSD-t, amelyet Moszkva az ország eurókötvényeinek kiszolgálására tervez használni.
Az internetua.com híre szerint az ukrán parlament egyik képviselője azzal a törvénymódosítási javaslattal állt elő, hogy a 60 év feletti férfiakat is behívhassák a seregbe az általános mozgósítás idején.
Állítólag nagyon sok 60 év feletti ukrán állampolgár szeretne belépni a hadseregbe, ám a hatályos törvény szerint jelenleg nem lehet őket katonának verbuválni.
A törvényjavaslat szerint csak azok a 60 évesnél idősebb férfiak lépnének be a seregbe, akik önként jelentkeznek katonai szolgálatra – számolt be a KárpátHír.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy M20 MLRS tankszállítmány érkezett Ukrajnába – értesült a Guardian.
Egy Twitteren közzétett bejegyzésben köszönetet mondott az Egyesült Királyság védelmi miniszterének, Ben Wallace-nak és a briteknek a támogatásért.
A tweet végén megjegyezte, hogy hamarosan újabb „ajándékok” érkeznek.
A McDonald’s bejelentette, hogy újranyitná néhány éttermét Ukrajnában, melyeket a február végi invázió miatt kénytelenek voltak bezárni.
A McDonald’snak több mint 100 étterme volt Ukrajnában a konfliktus kezdete előtt.
A BBC értesülései szerint az elkövetkező hónapokban kerülhet sor az újranyitásokra, azokon a területeken, ahol ezt biztonságosnak érzik.
Az orosz megszállás miatt csaknem 24 ezer egyetemi hallgató szakította meg a tanulmányait – közölte az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium.
Megállapították azt is, hogy szinte minden oktatási intézmény biztosított távoktatást a hallgatóinak, köztük a külföldre menekülteknek is.
Összességében elmondható, hogy azok, akik visszatértek az oktatáshoz, elhanyagolható mennyiségű időt hagytak ki a tanulásból – egy hetet vagy annál kevesebbet. Február 24-e óta 129 oktatási intézmény 2562 új diákot vett fel, ugyanakkor ez idő alatt közel 24 ezren nem folytatták tanulmányaikat
– közölte a minisztérium.
A tanulást hátráltató okok közül a felsőoktatási intézmények túlnyomó többsége az internetkapcsolat hiányát (79 százalék) és a környezete biztonsági helyzetének romlását (46 százalék) nevezte meg. Volt, akinek a technikai eszközök hiánya okozott gondot, másoknak pedig munkába kellett állniuk a tanulás helyett, hogy meg tudjanak élni – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Donbászba látogatott, hogy a térség biztonságát megvizsgálja.
Helyi idő szerint csütörtökön közzétett Telegram-üzenetében Medvegyev arról tájékoztatott, hogy találkozott a régió vezetőivel, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nevében találkozót vezetett a Donbász biztonságát garantáló legfontosabb intézkedésekről.
A találkozón a főbb orosz rendvédelmi szervek vezetői, az elnöki kabinet egy helyettes vezetője és az építésügyi miniszter megvitatták a Donbász gazdasági és társadalmi fejlődésével kapcsolatos kérdéseket.
Medvegyev közölte, hogy a résztvevők különös figyelmet szenteltek a donbászi törvények összehangolására az orosz törvényhozással, az infrastruktúra és a kórházak helyreállítására, az új iskolaévre való készülődésre, társadalmi problémákra és a lakosság támogatására.
Augusztus 9-én robbanássorozat rázta meg a krími Novofedorivka falu közelében lévő repülőteret.
Az ukajnai Forbes egy külön jelentésben foglalkozott az esettel, és becslésük szerint a krími légitámaszponton megsemmisült repülőgépek értéke 650 és 850 millió dollár között volt.
A jelentéshez több forrást is felhasználtak, amelyek nagyjából 8 egységnyi orosz repülőgép elpusztításáról szólnak.
Az ukrán védelmi minisztérium azt írta a Twitteren, hogy:
Hacsak nem szeretnének egy kellemetlenül forró nyári szünetet, azt tanácsoljuk nagyra becsült orosz vendégeinknek, hogy ne látogassanak el az ukrajnai Krímre. Ugyanis semmilyen naptej nem védi meg őket a jogtalanul megszállt területeken felszálló füsttől.
A mellékelt videóban azt is kifejtik, hogy milyen egyéb úti célokat is választhattak volna a Krím helyett. A térséget nemrég robbanások rázták meg, melyek a krími kormányzó szerint egy ember halálát okozták, és 14 másikat megsebesítettek, az ott-tartózkodók pedig pánikba estek.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7588 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8193-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 393 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 28-an – köztük 10 gyermek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
Jövő héttől az észt hatóságok már nem állítanak ki vízumot az oroszok nagy részének, ezzel elvágva az útlevélmentes továbbhaladást a schengeni övezetbe – írja a Guardian.
Noha vannak kivételek, Észtország külügyminisztériuma, amely az Európai Unió tagja, azt is közölte, hogy megszünteti a vízumok kiadását az oroszoknak az országban való munkavégzéshez, tanuláshoz és üzleti tevékenységhez is.
Lettország, Litvánia és Csehország már leállította a vízumkiadást a legtöbb orosz számára, míg Finnország és Észtország nemrégiben jutott erre az elhatározásra.
Egy ukrán gabonaszállító hajó pénteken indul útnak Etiópiába, és a jelentések szerint két másik exporthajó is elhagyta az ukrán kikötőket.
A fekete-tengeri kezdeményezésnek köszönhetően készen állunk a több mint 23 ezer tonna gabona berakodására és Etiópiába történő kivitelére
– közölte a Twitteren Olekszandr Kubrakov infrastruktúráért felelős ukrán miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította a kormánytisztviselőket, hogy ne beszéljenek újságíróknak Kijev Oroszországgal szembeni katonai taktikájáról, ugyanis szerinte ez felelőtlenségre vall – írja a Guardian.
Kedden egy krími orosz légitámaszpontot elpusztító súlyos robbantás után a The New York Times és a Washington Post újságírói azonosítatlan tisztviselőkre hivatkozva azt állították, hogy az ukrán erők voltak a felelősek. A kijevi kormány viszont nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy ők álltak-e a robbanások mögött.
Zelenszkij beszédében azt mondta:
A háború semmiképpen sem a hiúság és a hangzatos nyilatkozatok ideje. Minél kevesebb részletet árulunk el védelmi terveinkről, annál jobb lesz a védelmünk. Ha hangzatos szalagcímeket akarnak generálni, az őszintén szólva felelőtlenség.
Elfogadhatatlan a jelenlegi helyzet, hiszen az orosz terroristák elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet, ráadásul még feltételeket is szabnak – mondta Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Rádió NV adásában.
Danilov emlékeztetett arra, hogy az ENSZ feladata lenne, hogy megakadályozza minden nagyobb háború kitörését. Ugyanakkor ma háború dúl, és ahelyett, hogy „kidobnák” az agresszor országot az ENSZ Biztonsági Tanácsából, inkább tovább tárgyalnak velük.
Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőműnél bekövetkező esetleges baleset esetén egész Európa veszélybe kerülne.
Orosz hivatalos személyek kaptak katonai kiképzést az utóbbi hetekben Iránban egy drónok átadására vonatkozó megállapodás keretében – közölte csütörtökön Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője.
Patel figyelmeztetett, hogy amennyiben Teherán pilóta nélküli repülőeszközöket biztosít Moszkva számára, úgy Washington aktívan alkalmazni fogja a rendelkezésre álló szankciós mechanizmusokat mindkét féllel szemben.
Engedjék meg, hogy világossá tegyem: aktívan be fogjuk tartatni az orosz, illetve az iráni fegyverkereskedelemre vonatkozó minden amerikai szankciót
– mondta.
Patel beszélt arról is, hogy tudomásuk szerint az orosz delegáció egy mintapéldányt is kapott az iráni gyártású, fegyverzettel is felszerelhető drónokból.
Washington július közepén számolt be arról, hogy értesülései szerint Irán több száz, fegyverek hordozására képes pilóta nélküli repülőeszközt készül eladni Oroszországnak, és már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára.
Újabb csapásokról adtak hírt a zaporizzsjai atomerőműnél, ahol Ukrajna és Oroszország továbbra is egymást hibáztatja a támadásokért – írja az UNIAN.
Mindkét ország közlése szerint csütörtökön 10 találat érte Európa legnagyobb erőművét.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a támadások katasztrófához vezethetnek.
Kína és az Egyesült Államok is arra kérte az ENSZ szakértőit, hogy sürgősen látogassanak el az üzemhez és mérjék fel a károkat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!