Az Európai Unió (EU) egészére vonatkozó orosz vízumtilalom bevezetése köz- és nemzetbiztonsági, valamint az EU hitelességének és erkölcsi tisztaságának kérdése olyankor, amikor a szomszédságban tömeges háborús bűnök elkövetése és feltehetően népirtás zajlik – jelentette ki Kaja Kallas észt miniszterelnök az Euractiv című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.

Támogatom, hogy az egész EU-ra vonatkozóan tiltsák meg az orosz állampolgárok turisztikai célú belépését az ukrajnai orosz agresszió végéig

– fogalmazott.

Hozzátette: az egyes tagországok önálló intézkedései nem lehetnek olyan hatékonyak, mint az uniós szinten meghozott szabályozások, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül konszenzusra jutni a kérdést illetően, az egyes tagállamoknak önállóan kell cselekedniük.

Szerdai percről percre tudósításunkban számoltunk be róla, hogy bombatámadás ért egy dnyipetrovszki vasútállomást. Az akkori információk 15 halottról és 50 sebesültről szóltak, a legutóbbi hírek alapján viszont már 22 halottról lehetett tudni.

Továbbá Kirillo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője négy vonat kigyulladásáról és két gyermek haláláról számolt be Telegram-bejegyzésében.

Ukrajnában szerdán ünnepelték, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól. A függetlenség napján rekordszámú légiriadó volt, szinte egymást érték a riasztások – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Augusztus 24-én a nyugati régióiban többnyire 6, Poltava és Kirovograd megyékben 12 alkalommal szólt a figyelmeztetés. Kijevben 7-szer kérték meg a lakosságot, hogy vonuljon menedékbe. Kárpátalján este 7 óráig hat alkalommal szólaltak meg a légi szirénák.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi vezetője felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le az Ukrajnát ért fegyveres támadásokat, és kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőművet is demilitarizálni kell.

A nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell a dokumentációhoz, hogy egy napon bizonyítani lehessen a háborús bűnöket

– tette hozzá Bachelet az ENSZ emberi jogi főbiztosaként töltött mandátumának végét jelző beszédében.

Az orosz ortodox egyház feje lemondta a jövő hónapra tervezett részvételét egy vallásközi találkozón Kazahsztánban, ahol Ferenc pápával találkozott volna. Ez a háború miatt tovább romló kapcsolatok jele – számolt be az Al Jazeera.

Kirill pátriárka nem vesz részt a szeptember 13–15-i találkozón, így nem fog Ferenc pápával találkozni

– idézte Antal Volokolamszki metropolitát a Ria Novosztyi hírügynökség.

Kirill pátriárka korábban megáldotta a harcba induló orosz katonákat, és azt mondta, hogy az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak.

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 7482 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8588 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 332 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szerdán 266 ember, köztük 81 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

A reaktorok működését fenyegető kockázatok valószínűleg fennmaradnak a zaporizzsjai atomerőműben a helyszín orosz megszállása közepette – állítja a brit védelmi minisztérium a legfrissebb jelentésében.

A minisztérium szerint március elején az orosz erők elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet. Augusztus 21-ig a képfelvételek azt mutatták, hogy a Kreml csapatai „fokozott katonai jelenlétet tartottak fenn a helyszínen”, páncélozott személyszállító járműveket telepítettek az ötös számú reaktor 60 méteres körzetében.

A jelentés szerint az orosz csapatok valószínűleg úgy próbálták elrejteni a járműveket, hogy a felsővezetékek és az acélszerkezetek alatt parkoltak.

Oroszország valószínűleg arra készül, hogy propagandacélokra használja ki az erőmű közelében zajló ukrán katonai tevékenységet

– olvasható a minisztérium Twitter-bejegyzésében.

A minisztérium a továbbiakban arra figyelmeztet, hogy amíg Oroszország fenntartja az erőmű katonai megszállását, addig a reaktor működését érintő fő kockázatok valószínűleg továbbra is

• a reaktorok hűtőrendszerének megzavarása,
• a tartalék áramellátás károsodása,
• vagy a nyomás alatt dolgozó munkások hibái lehetnek.

Csütörtök hajnalban az orosz megszállók S–300-as rakétákkal támadták meg Mikolajivot, eltalálva egy lakóépületet – adta hírül az UNIAN ukrán hírügynökség.

Vitalij Kim, Mikolajiv kormányzója jelentette:

Augusztus 25-én éjjel, körülbelül fél 4-kor ismét Mikolajivot lőtték az orosz megszállók. Az előzetes információk szerint az ellenség S–300-as rakétákkal támadott. Egy lakóépületet is eltaláltak. Több ház kigyulladt, sérültekről nem tudni.

Dominic Abelen az első új-zélandi katona, aki meghalt az ukrajnai háborúban. A 30 éves férfi fizetés nélküli szabadságra ment, hogy bevonulhasson az ukrán hadseregbe – értesült a Guardian.

Tíz évig volt tagja hazája hadseregének, derült ki a csütörtökön kiadott közleményből. Abelen korábban Irakban szolgált, majd Christchurchben állomásozott, mielőtt Ukrajnába ment. A honvédségnek nem szólt arról, hogy Ukrajnába megy és engedélyt sem kért tőlük arra, hogy bevonuljon katonának.

Washington elítélt minden olyan orosz törekvést, hogy az oroszok által megszállt déli Mariupol városában bírósági tárgyalásokat tartsanak ukrán hadifoglyok ellen, „törvénytelennek” minősítve az eljárást.

A héten olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint Moszkva azt fontolgatja, hogy ukrán hadifoglyok ellen olyan körülmények között indít büntetőeljárást, amelyek háborús bűnöknek minősülhetnek. Ned Price amerikai külügyminisztériumi szóvivő szerdán közleményben tudatta:

A tervezett kirakatperek illegitimek és az igazságszolgáltatás megcsúfolása, és határozottan elítéljük őket. A Kreml megpróbálja elhárítani a felelősséget Putyin elnök háborújáért, és elterelni a figyelmet az orosz erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások egyértelmű bizonyítékairól.

Price kiemelte, hogy Ukrajna fegyveres erőinek minden tagja, beleértve a fegyveres erőkbe beépített hazai és külföldi önkénteseket is, hadifogolystátuszra jogosult, ha fogságba esnek, a genfi egyezmények értelmében biztosítani kell számukra az ennek megfelelő bánásmódot és védelmet.

A nyilatkozat felszólította Moszkvát arra is, hogy „tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek” – írja a Guardian.

Jó reggelt kívánunk! 

Ez itt az Index hírfolyama az orosz–ukrán háború legfrissebb eseményeiről. Tegnap volt fél éve, hogy az orosz csapatok megtámadták a független Ukrajnát. Az elmúlt fél év borzalmait egy képgalérián keresztül mutattuk be, ha még nem látta, ne hagyja ki! Érdemes átlapozni!