Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatójában közölte, hogy megállította a zaporizzsjai atomerőmű ukrán visszafoglalására irányuló támadást – írja a Sky News.
Elmondásuk szerint egy 250 fős haditengerészeti erő péntek este helyi idő szerint 23 órakor megpróbált partra szállni egy közeli tó partján.
A támadást katonai helikopterek és vadászgépek bevetésével sikerült meghiúsítani – állítja a minisztérium.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna „igaz barátjaként” üdvözölte Boris Johnsont néhány nappal a brit miniszterelnök távozása előtt. A Mail on Sunday című napilapnak írt cikkében az ukrán elnök elismerését fejezte ki az országgal az orosz invázió óta tanúsított brit szolidaritásért, miközben azt ígérte, hogy „szoros kapcsolatokat” fog kialakítani az új miniszterelnökkel.
Minden egyes találkozónk és beszélgetésünk során Borisznak egyetlen, nagyon jó kérdése volt: Mi másra van még szükségetek? Ez lett a jelszavunk, ami garantálta a hatékony előrehaladást. Higgyék el, nem sok politikus hajlandó erre
– írta az ukrán elnök, hozzátéve: „Tudom, hogy Boris Johnson számára nem volt könnyű út, hiszen számos belső kihívással kellett megküzdenie. Ukrajna támogatásának előtérbe helyezése viszont nagy bátorságot és elszántságot követelt.”
Valentyin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszki terület katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy egy 9 éves kisfiú meghalt az orosz támadásban.
A sérült civilek többsége kritikus állapotban van – tette hozzá Reznyicsenko. Zelenohradban nyolc lakóház, egy óvoda, egy iskola, egy üzlet és egy közigazgatási épület rongálódott meg. Egy másik településen is megrongálódott több ház.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai atomerőművet ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról, és leállították az egyik blokkot.
Erről a NAÜ megfigyelői számoltak be, akik bebocsátást nyertek a létesítménybe.
„Az atomerőmű ismét elvesztette a kapcsolatot az utolsó megmaradt, külső fő távvezetékkel, de az erőmű továbbra is áramot szolgáltat a hálózatba egy tartalékvezetéken keresztül” – áll a jelentésben.
#Zaporizhzhya NPP again lost connection to its last remaining main external power line but plant continues to supply electricity to grid thru reserve line, IAEA was told at site today, less than 48h after @RafaelMGrossi established presence of IAEA at site https://t.co/poctRjHtpk pic.twitter.com/F6wgbtDqTr
— IAEA - International Atomic Energy Agency (@iaeaorg) September 3, 2022
Arról is beszámoltak, hogy az erőmű két működő blokkja közül az egyiket ma hálózati korlátozások miatt leválasztották a hálózatról.
A Suspilne szerint egy gránátvető robbant fel az észak-ukrajnai régió fővárosának egyik helyi múzeumában rendezett, engedély nélküli kiállításon. Vjacseszlav Csaus, a Csernyihivi terület kormányzója elmondta, hogy egy gyermek állapota válságos.
Az orosz védelmi minisztérium szombati sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek jelenléte ellenére az ukrán csapatok péntek éjszakai támadásukkor megkísérelték visszafoglalni a zaporizzsjai atomerőművet.
Moszkva szerint az ukrán haditengerészet több mint 250 katonája megpróbált partra szállni a dél-ukrajnai létesítmény melletti tó partján éjjel 11 óra környékén. A tárca tájékoztatása szerint az orosz csapatok katonai helikopterek és vadászgépek bevetésével meghiúsították a támadást: megsemmisítettek 20 ukrán vízi járművet, a többi ukrán hajó pedig szétszóródott, és az ukránok lefújták a támadást.
A NAÜ azért küldött delegációt a héten az atomerőműhöz, mert attól tartanak, hogy az ottani harcok fokozódása egy Csernobil típusú nukleáris balesethez vezethet Európa legnagyobb nukleáris létesítményében.
Szombat hajnalban az atomerőműben ismét áramszünet volt, mivel a folyamatos tüzérségi támadásban megsemmisült az egyik fontos elektromos vezeték, és a lövések mélyen behatoltak a létesítmény körüli területre is – jelentették az oroszbarát helyi hatóságok szombaton.
„A Dnyeprovszkaja elektromos vezetéket eltalálták. Az atomerőmű saját áramellátásra kapcsolt” – írta Vlagyimir Rogov, a Kreml által kinevezett regionális közigazgatási vezetés egyik tagja Telegram-fiókján, hozzátéve, hogy az egyik akna a két reaktor közötti területen csapódott be – számolt be az MTI.
A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnoka egy régi nagy bálterem, ahol a szovjet vezetőket haláluk után felravatalozzák. Közel egy évszázaddal ezelőtt Vlagyimir Iljics Lenin holtteste három napig feküdt itt a temetése előtt. Őt Sztálin és Brezsnyev követte.
„Most Mihail Gorbacsov van itt, sápadtan egy reflektorokkal megvilágított koporsóban. Oroszok ezrei jöttek el, hogy leróják kegyeletüket. A belvárosi színházak és divatos kávézók mellett sorakoznak, és minden egyes ember emlékeztet arra, hogy Mihail Gorbacsov egyesek számára még mindig hős” – írja Andrew Roth, a Guardian helyszíni tudósítója.
Sokat tett, de az emberek most az országunkban gyűlölik őt. Az emberek gyorsan boldogok akarnak lenni. Azonnal. Gorbacsov útja a lassú út volt a szabadsághoz, az igazi szabadsághoz. És neki nem volt elég ideje
– nyilatkozta az Observernek Vlagyimir Gubarjev, egy nyugdíjas újságíró, aki szombat reggel néhány szegfűvel a kezében állt sorba.
„Sokak számára a csarnokba való eljövetel egyszerre volt a megbecsülés és a dac aktusa, hogy tisztelegjenek egy olyan vezető emléke előtt, aki szabadságot hozott az országba, és felgyorsította a Szovjetunió összeomlását” – írja a tudósító.
„Nagyszerű ember volt, ezért a halála után azonnal jó szavakat mondanak róla az emberek. De csak miután meghalt. Mert amíg élt, veszélyes volt. Ő volt az ellenség” – mondta Gubarjev.
Ukrajna Olekszij Makejevet jelölte a berlini ukrán nagyköveti posztra Andrij Melnyik utódjaként – adta hírül az MTI.
A kijevi kormány már megkérte a nagyköveti működési engedélyt a diplomata számára, és azt a német kormány meg is adta – erősítette meg a német külügyminisztérium szóvivője szombaton.
Makejev az elmúlt években az ukrán külügyminisztérium politikai igazgatójaként dolgozott, nevét már hosszabb ideje emlegették lehetséges nagykövetként.
A hivatalban lévő nagykövet visszahívásáról július közepén döntött Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Melnyik a tervek szerint október 14-én hagyja el állomáshelyét, és Kijevben, a külügyminisztériumban kap új tisztséget.
Melnyik azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy többször is éles kritikával illette a német kormány Oroszország-politikáját, már Ukrajna megtámadása előtt is. Az utóbbi hónapokban erős nyomást gyakorolt a német félre annak érdekében, hogy az küldjön több fegyvert országának.
Szerhij Bratcsuk, a dél-ukrajnai Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője szombaton elmondta, hogy az ukrán erők lőszereket és katonai járműveket támadtak a Herszoni területen található Oleskij közelében. A Most nevű helyi médium szerint több robbanás is hallatszott az oroszok által megszállt Herszonban.
Paolo Gentiloni gazdasági biztos szerint az EU felkészült arra az esetre, ha az orosz gázszállítások teljesen leállnának, köszönhetően a tárolókapacitásnak és az energiatakarékossági intézkedéseknek.
Jól felkészültünk arra, hogy ellenálljunk annak, ha Oroszország szélsőségesen alkalmazza a gázfegyvert
– mondta újságíróknak a The European House – Ambrosetti által szervezett gazdasági fórumon. „Nem félünk Putyin döntéseitől, arra kérjük az oroszokat, hogy tartsák tiszteletben a szerződéseket, de ha nem teszik, készek vagyunk reagálni” – tette még hozzá az Al Jazeera híradása szerint.
A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat pénteken közölte, hogy az Oroszországot Észak-Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 gázvezeték, amelynek szombaton kellett volna újraindulnia a karbantartási munkálatok miatti háromnapos szünet után, teljesen leáll, amíg egy turbinát meg nem javítanak.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője a hírek szerint azt tervezi, hogy „határozatlan idejű és hosszú” szünetet tart posztján. Kadirovot, aki 2007 óta vaskézzel irányítja az oroszországi csecsen köztársaságot, Vlagyimir Putyin márciusban altábornaggyá léptette elő az ukrajnai invázióban játszott szerepe miatt – írja a Guardian.
A 45 éves Kadirov egy, a Telegramján közzétett videóban állítólag azt mondja, hogy szerinte eljött az idő, hogy távozzon. A csecsen vezér ennyit írt:
Rájöttem, hogy hosszú ideje ülök a pozíciómban. Úgy gondolom, hogy eljött az idő a hatalom elhagyására.
A BBC munkatársa, Sarah Rainsford Twitter-bejegyzésében annyit írt: „A BBC nem akarja, hogy Kadirov elmeneküljön:
Kadirov lemond, vagy ez csak valami furcsa kadirovizmus? Azt mondja, most jött rá, hogy 15 éve vezeti Csecsenföldet, és a vendégeket akkor szeretik a legjobban, ha időben távoznak, »úgyhogy azt hiszem, az én időm is eljött« (kuncog), mielőtt kirúgnak. Talán csak azt akarja, hogy mindenki könyörögjön neki, hogy maradjon még.
Több robbanást hallottak egy dél-ukrajnai repülőtér közelében.
A helyi polgármester szerint a robbanások Melitopol – egy oroszok által megszállt város Zaporizzsjától délre – közelében történtek.
A polgármester szerint az orosz erők katonai eszközöket próbáltak felállítani a repülőtéren, írja a Sky News.
Ukrajna first ladyje, Olena Zelenszka azt mondta, hogy míg az ukrajnai háború gazdasági hatása keményen érinti a szövetségeseket, addig a britek a pennyket számolják, míg az ukránok „áldozatokat számolnak”.
A BBC-nek adott interjújában Zelenszka azt mondta, hogy ha Ukrajna támogatása erősebb volna, a válság rövidebb lenne. Volodimir Zelenszkij feleségét arról kérdezték, milyen üzenete van az Egyesült Királyságban élőknek, akiknek részben Oroszország ukrajnai inváziója miatt megugró energiaszámlákkal kell szembenézniük. Zelenszka így válaszolt:
Megértem, hogy a helyzet nagyon nehéz, de hadd emlékeztessek arra, hogy a Covid–19-járvány idején – és ez még mindig velünk van –, amikor áremelkedések voltak, az Ukrajnát is érintette. Nálunk is emelkednek az árak. De emellett a mi embereinket meg is ölik. Tehát amikor önök elkezdik számolni a filléreket a bankszámlájukon vagy a zsebükben, mi is ugyanezt tesszük, és számoljuk az áldozatainkat.
Az ukrán Egészségügyi Minisztérium a honlapján arra ad tanácsokat, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén hogyan lehet minimális egészségkárosodással túlélni a radioaktív sugárzást. Mint írják, ugyan a zaporizzsjai atomerőmű már nemzetközi felügyelet alatt áll, ennek ellenére úgy vélik, hogy jobb felkészülni minden eshetőségre.
A minisztérium szerint nukleáris katasztrófa esetén a sugárzás a legnagyobb mértékben a porral terjed, ezért többek között azt tanácsolják, hogy az ablakokat és az ajtókat zárják be, és ne menjenek azok közelébe se, illetve ne használjanak olyan szellőző- és fűtési rendszereket, amelyek a kinti levegőt használják.
Emellett rendelkezzenek elegendő tisztálkodási szerrel, hogy a port és a szennyeződéseket lemossák magukról. Legyen váltóruhájuk, és a sugárzással szennyezett ruhákat műanyag zacskókba gyűjtsék. Továbbá legyen élelmiszerük, vizük, gyógyszerük és olyan kommunikációs eszközük, amelyen értesülni tudnak a hivatalos tájékoztatásokról.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a sugárzás ellen csak úgy lehet védekezni, ha az emberek menedékhelyen tartózkodnak, és betartják a hatóság utasításait.
A legnagyobb orosz közösségi hálózaton, a Vkontaktén közzétett bejegyzésében Dmitrij Medvegyev, aki jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megpróbálják kihasználni az ukrán konfliktust, hogy Oroszországot „a szétesés szélére” taszítsák.
Mindent megtesznek azért, hogy Oroszország állami intézményei leálljanak. Hogy megfosszák az országot a hatékony kormányzástól, mint 1991-ben. És ennek eredményeképpen Oroszországot eltüntessék a politikai mezőnyből
– idézte a Guardian a volt orosz elnököt.
Hozzátette, hogy az „ilyen kísérletek rendkívül veszélyesek”, mert „figyelmen kívül hagynak egy egyszerű axiómát: egy atomhatalom erőszakos szétesése mindig sakkjátszma a halállal”.
Oroszország nukleáris arzenálját „Nagy-Oroszország megőrzése legjobb garanciájának” nevezte.
A kijevi ügyészség azzal gyanúsít egy 42 éves kijevi lakost, hogy júliusban és augusztusban információkat szolgáltatott egy orosz állampolgárnak az Ukrán Fegyveres Erők egységeinek mozgásáról.
Az őrizetbe vett férfi GPS-koordinátákat és fényképeket is küldött a Kijevben található katonai objektumokról – közölték az ügyészek.
Az ukrán hadsereg a Donyecki területen lelőtt egy orosz drónt és egy Ka–52 típusú orosz harci helikoptert – közölte az ukrán légierő.
Az Európai Tanács elnöke elismerését fejezte ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség „bátorságáért és szakszerűségéért", miután ellenőrei látogatást tettek az ukrajnai Zaporizzsja erőműben, és hozzátette, hogy folyamatos jelenlétükre szükség van a biztonság garantálása érdekében.
„Oroszország veszélybe sodorta a világot"
– írta Charles Michel a Twitteren. Európa legnagyobb atomerőművét Oroszország nem sokkal azután foglalta el, hogy februárban megszállta Ukrajnát. A telephelyet továbbra is üzemeltető ukrán munkatársak szerint az orosz csapatok katonai bázisként használják létesítményt.
Michel közölte, hogy a régóta várt csütörtöki látogatást követően beszélt az ENSZ nukleáris ügynökségének vezetőjével, Rafael Grossival. A 14 tagú misszió több ellenőre a helyszínen maradt – számol be róla az Al Jazeera.
Vlagyimir Putyin gazdasági háborúja „pánikba ejtette” az Egyesült Királyságot, jelentette ki Angela Knight, a nagy energiatársaságokat képviselő Energy UK volt vezérigazgatója, írja a Bloomberg.
A szakértő azt követően szólalt meg, hogy az orosz Gazprom állami energetikai vállalat bejelentette, hogy a Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezeték határozatlan ideig zárva marad.
A vezetéket már három napja leállították, állítólag karbantartási munkálatok miatt, de hosszabb ideig zárva marad, miután a Gazprom azt állította, hogy olajszivárgást találtak egy turbinában, ami az energiaárak további emelkedésétől való félelmet növelte Európa-szerte.
Szombaton Knight a Times Radiónak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Királyság és Európa túlságosan nagy mértékben függ a „nem túl barátságos” országok energiaellátásától.
Hosszú, hosszú időn keresztül rosszul alakítottuk az energiapolitikánkat
– jegyezte meg Angela Knight, aki elmondta, a gázvezeték lezárása és a G7-országok azon döntése, hogy árplafont szabnak ki az orosz olajra, hogy korlátozzák az ukrajnai háborúra szánt forrásokat, „erős kijelentések” voltak, de „mindkét döntésre számítottunk”.
A Naval News arról írt, hogy Oroszország atom-tengeralattjárót küldött a Földközi-tengerre. Az nem világos, hogy a tengeralattjáró mióta tevékenykedik Olaszország közelében. A legegyszerűbb magyarázat az, hogy azért települt oda, hogy leváltsa az orosz RTS Marsall Usztyinov cirkálót, amely augusztus 24-én hagyta el a Földközi-tengert.
A Naval News szerint nukleáris meghajtású a térségbe irányított hajó. Oroszország már korábban is telepített nukleáris meghajtású tengeralattjárókat a Földközi-tengerre, de nem gyakran. A szakértők szerint nem kizárt, hogy az orosz–ukrán háború miatt született döntés a tengeralattjáró mozgósításáról.
Mindössze három nap leforgása alatt két Bayraktar drón több mint 28 millió dollárnyi kárt okozott az orosz katonai felszerelésekben – számolt be Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Augusztus 31. és szeptember 2. között egypár Bayraktar TV–2 UAV körülbelül 26,5 millió dollár értékben semmisített meg orosz felszerelést. Ez 8 darab T–72 harckocsit (egynek a becsült költsége 3 millió dollár), egy Acacia önjáró fegyvert (1,6 millió dollár), gyalogsági harcjárműveket (600 ezer dollár) és tarackokat (300 ezer dollár) jelent.
Ezenkívül a drónok megrongáltak öt T–72-es harckocsit és egy gyalogsági harcjárművet (összesen 1,85 millió dollár értékben).
A rendfenntartók őrizetbe vettek egy 42 éves kijevi lakost, aki információkkal látta el az oroszokat az Ukrán Fegyveres Erők kijevi egységeinek elhelyezkedéséről és mozgásáról – írja a kijevi ügyészség Facebook-oldala.
A gyanúsított SMS-ben küldött üzeneteihez csatolta a katonai létesítmények GPS-koordinátáit és a helyükről készült fényképeket.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szombaton telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal.
A Reuters értesülései szerint Erdoğan azt mondta, hogy országa közvetítő szerepet tölthet be a zaporizzsjai üzem ügyében, emellett megvitatták az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos fejleményeket is.
A két vezető még ebben a hónapban találkozik egymással Üzbegisztánban.
Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatójában közölte, hogy megállította a zaporizzsjai atomerőmű ukrán visszafoglalására irányuló támadást – írja a Sky News.
Elmondásuk szerint egy 250 fős haditengerészeti erő péntek este helyi idő szerint 23 órakor megpróbált partra szállni egy közeli tó partján.
A támadást katonai helikopterek és vadászgépek bevetésével sikerült meghiúsítani – állítja a minisztérium.
Az ukrán védelmi minisztérium frissítette az Oroszország háborús veszteségeit számláló grafikonját, amelyet Twitter-oldalukon osztottak meg. A bejegyzéshez mellékeltek egy idézetet Joseph Warrentől, aki az Egyesült Államok alapító atyja, emellett fontos szerepet vállalt a bostoni hazafias mozgalomban az amerikai forradalom idején.
Az ábrán jól látszik, hogy lassan eléri az 50 ezret az orosz halottak száma a háború február 24-i kirobbanása óta. Emellett jelentősebb változás tapasztalható a páncélozott harci járművek, a tankok és az egyéb benzines járművek terén.
A teljes grafikont alább tudja szemügyre venni:
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij egyik kulcsfontosságú tanácsadója azt mondta, Kijev határozza meg a háború végét, amikor befejezi területeinek felszabadítását, és jóvátételt követel Oroszországtól.
„Az Orosz Föderáció tisztviselői furcsa mantrát ismételgetnek: A különleges katonai hadművelet időben befejeződik, ám a Nyugat késlelteti ezt. Nos, úgy tűnik, nem értik az egészet” – írja Podoljak Twitter-bejegyzésében, amit így folytat:
Ukrajna a saját területeinek felszabadításával fogja meghatározni a háború befejezésének határidejét. Valamint a jóvátételi kifizetések összegét
– erősítette meg Ukrajna akaratát Zelenszkij tanácsadója.
A Gazprom, az orosz állami tulajdonban lévő olaj- és gázipari cég péntek este meghosszabbította az Északi Áramlat 1-es gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázáramlás szüneteltetését az egyik szivattyútelep szivárgására hivatkozva – írja a Guardian.
Határidőt ugyan nem közöltek, mikorra fejeződhetnek be a munkálatok, de addig nem indul újra a csővezeték működése, amíg a javításokat végre nem hajtják.
A Gazprom mai közleményében arról számolt be, hogy a Siemens Energy a két társaság között fennálló szerződésnek megfelelően részt vesz a javítási munkákban.
Az ukrán védelmi minisztérium egy gúnyos Twitter-bejegyzéssel jelentkezett ma, amiben ezt írták:
A Kreml folyamatosan arról nyafog, hogy ruszofóbok vagyunk. Figyelmükbe ajánlanánk egy könyvet, amit szótárnak hívnak, ez a könyv pedig segít értelmezni nekik ezt a kifejezést. A fóbia ugyanis azt jelenti, hogy félünk valamitől, mi azonban egyáltalán nem tartunk sem az oroszoktól, sem pedig a széthulló seregüktől. Nem russo-phobiáról, hanem russo-go-homiáról beszélhetnénk inkább
Ez röviden annyit takar, hogy szeretnék, ha véget érne a háború, és az oroszok hazamennének.
Az ukrán főügyészség a Telegramon közölte: legkevesebb 380 gyermek vesztette életét az Ukrajnában zajló háború februári kezdete óta. A sebesült kiskorúak száma legalább 737.
Ezek csak becsült adatok, mivel az oroszok által megszállt vagy körbezárt területekről nehéz információkhoz jutni a halálos áldozatokról, sérültekről.
A legtöbb gyermek – 388 – az ország keleti részén található donyecki régióban vesztette életét, vagy sebesült meg. A térséget Harkiv követi, ahol 204 az áldozatok száma.
A harcok összesen 2328 oktatási intézményben okoztak károkat, közülük 289 teljesen megsemmisült. Az ukrán hatóságok Oroszországot tették felelőssé a pusztításért.
Az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyinba vetett bizalma számokban is megmutatkozik. Egy felmérés eredményei alapján a megkérdezettek 81,1 százaléka bízik Vlagyimir Putyinban, munkájával pedig a válaszadók 78,1 százaléka volt megelégedve – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
All Russian Public Opinion Research Center augusztus 22. és 28. között 1600 18 éven felüli válaszára volt kíváncsi.
A különböző parlamenti frakciók vezetői iránt már nem volt ekkora a lelkesedés. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) vezetőjében, Gennagyij Zjuganovban a válaszadók 33,6 százaléka bízott, Szergej Mironovban, az Igaz Oroszország – Az igazságért vezetője 31,7 százalékban kapott bizalmat. Az Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselője 17,5 százalékot, az Új Emberek párt vezetője, Alekszej Nyecsaev pedig 10,9 százalékot ért el.