Az ukrán védelmi minisztérium kiadta frissített statisztikáit az orosz háborús veszteségekről, amelyet Twitter-oldalukon közöltek.
Állításuk szerint közelít az ötvenezerhez a halott orosz katonák száma, ami a legutóbbi adatokhoz képest 450 fővel bővült.
Emellett elveszített többek közt 15 tankot, 27 páncélozott járművet, és 13 tüzérségi fegyverrendszert az orosz hadsereg szombat óta.
Szombaton újabb négy kárpátaljai katona halálát jelentették be – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Néhány napja amiatt rendeltek el gyásznapot, hogy egy nap alatt hat kárpátaljai katona is meghalt. A kárpátaljai portál szerint most a beregsárréti Olekszandr Melnik, a munkácsi Roman Matvijiv, az ungvári Szerhij Csernyikov, valamint a 29 éves Ivan Mudraninec haláláról érkezett jelentés, akik az elmúlt napokban vesztették életüket a fronton.
Az ukrán védelmi minisztérium kiadta frissített statisztikáit az orosz háborús veszteségekről, amelyet Twitter-oldalukon közöltek.
Állításuk szerint közelít az ötvenezerhez a halott orosz katonák száma, ami a legutóbbi adatokhoz képest 450 fővel bővült.
Emellett elveszített többek közt 15 tankot, 27 páncélozott járművet, és 13 tüzérségi fegyverrendszert az orosz hadsereg szombat óta.
Nem Oroszországban, hanem Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezik a 2023-as sportlövő világbajnokságot.
A nemzetközi szövetség (ISSF) honlapján szombaton közölt hírben nem indokolta a szervezet végrehajtó bizottságának pénteki döntését, de az minden bizonnyal összefüggésben van Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával.
Az ISSF ugyanis – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásának megfelelően – korábban már eltiltotta az általa szervezett versenyekről az orosz és fehérorosz sportlövőket, illetve tavasszal elismerését fejezte ki, amiért az európai szövetség (ESC) Moszkva helyett idén az olimpiai kvalifikációs sportlövő Európa-bajnokságot Larnacán és Wroclawban rendezi.
A 2023-as sportlövő vb-t a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) Oroszországra kirótt szankciói miatt már 12 hónappal elhalasztották.
Az orosz erők szeptember 3-ról 4-re virradó éjjel megtámadták a Kijevszkij negyedet Harkiv városában – számolt be Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere a Telegramon.
Két csapásról tudunk. A jelentések szerint az első Kijevszkij negyed lakóövezetét érte, ám az áldozatokról és a keletkezett kárról egyelőre még nincs pontos információm
– írta a polgármester.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap Németországba látogat.
A két fél között a háború első szakaszában minimális feszültség volt, ugyanis kijevi vezetés korábban bírálta a német segélyeket, amelyeket túl kevésnek és túl késeinek tartottak.
Azonban Scholz júniusi kijevi látogatása és a Németországból érkező fegyverutánpótlás javította a két ország viszonyát – írja a Guardian.
Smihal a német sajtónak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Németország óriási előrelépést tett a támogatások terén, de a miniszterelnök szerint Ukrajnának többre van szüksége, gondolva itt a modern harckocsikra.
Scholz katonai kitüntetéssel fogadja majd Smihalt az országba való megérkezésekor.
Egy helyi felvétel szerint így működik az iskolai propaganda az oroszok által megszállt Bergyanszk városában:
A gyerekek orosz zászlókat kaptak, miközben Oroszországról tartották nekik előadást.
A dél-ukrajnai Bergyanszkot még a háború elején foglalták el az oroszok, de a térségben partizánmozgalom működik és időről-időre robbantásos akciókat hajtanak végre.
A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők a harci fáradtság és a magas veszteségek mellett „morális és fegyelmi problémáktól” is szenvednek.
A csapatok fő panasza valószínűleg továbbra is a fizetésekkel kapcsolatos, beleértve azt is, hogy nagy eséllyel a beigért prémiumok elmaradtak – áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében.
A hírszerzés szerint valószínűleg a parancsnokok közti „nyílt korrupció”, valamint a „nem hatékony katonai bürokrácia” áll a háttérben.
A The Insider nevű orosz oknyomozó oldal hozzájutott egy felvételhez, amelyen – állításuk szerint – orosz rakétákat lőnek ki a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében.
Azt írták, hogy a videó még szombat hajnalban készült. A felvételen az látható, amint a rakéták egy áramvezeték közelében szállnak el.
A német kormány egy újabb, 200 millió eurós támogatást biztosít azoknak az embereknek, akik elmenekültek otthonukból, de Ukrajna határain belül maradtak – ezt mondta Svenja Schulze gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős miniszter a Funke Mediagroupnak adott interjúban.
Közölte, hogy a támogatás jelentős részét az ukrán kormány egyik programjának keretében fogják folyósítani. „A támogatás célja, hogy a belső menekültek el tudják látni magukat a legszükségesebb dolgokkal” – mondta a miniszter.
Az Egyesült Államok a posztszovjet térség más országaiba költözteti át az ukrajnai biológiai programjait – közölte Igor Kirillov vezérőrnagy, az orosz hadsereg nukleáris-, vegyi- és biológiai erőinek vezetője a TASZSZ szerint.
Azt mondta: a Pentagon szándéka az, hogy az orosz határhoz minél közelebb, posztszovjet államokban – vagyis Kelet-Európában és a Baltikumban – folytassa az Ukrajnában befejezetlenül maradt programokat. Kirillov név szerint említette Bulgáriát és Csehországot ezzel összefüggésben, és azt is hozzáfűzte, hogy mindez biztonságpolitikai veszélyt jelent Oroszországra nézve.
Az oroszok még a háború elején közölték, hogy szerintük az amerikaiak halálos vírusokkal kísérleteztek Ukrajnában, amelyeket ellenük akartak fordítani. Mindezt azóta sem tudták hitelt érdemlő módon bizonyítani.
A brit csapatok részt vettek a svéd és a finn fegyveres erőkkel közösen tartott, az Éber kés (Vigilant Knife) kódnevű hadgyakorlaton – írja az MTI.
A hadgyakorlatot augusztus 29-e és szeptember 2-a között tartották az észak-finnországi Rovaniemiben és Rovajarviban. Az eredeti bejelentés még csak arról szólt, hogy a svédek és finnek gyakorlatoznak közösen, most azonban a brit védelmi minisztérium bejelentette, hogy ők is részt vettek a gyakorlaton.
Tájékoztatásuk szerint a gyakorlat a hadseregek közötti együttműködés megerősítését szolgálta, mivel Svédország és Finnország egyaránt pályázik a NATO-csatlakozásra. A gyakorlatot az orosz–ukrán háborúra is reagálva rendezték meg, mivel a konfliktus Európa-szerte kiélezte az orosz agresszióval szembeni aggodalmakat.
Ben Wallace brit védelmi miniszter azt mondta: „miközben Európában háború dúl, fontosabb, mint valaha, hogy megerősítsük nemzetközi partnerkapcsolatainkat. Üdvözöljük Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, és továbbra is együtt fogunk gyakorolni, hogy készen álljunk a közös biztonsági kihívásokra”.
Hozzátette azt is, hogy az Éber kés hadgyakorlat felbecsülhetetlen értékű lehetőség volt a brit hadsereg számára, hogy fejlessze készségeit és tapasztalatait a hideg időjárási körülmények közötti hadviselés terén.
Magyarország területére szeptember 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6863 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 12593 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szeptember 3-án 105 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A zaporizzsjai atomerőművet leválasztották utolsó fő vezetékéről; az áramellátás tartalék vezetéken keresztül történik. Ezenkívül a két működő tápegység egyike ismét kikapcsolt – írja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség honlapja.
Az ukrán személyzet arról tájékoztatta a NAÜ szakértőit, hogy a negyedik 750 kilovoltos vezeték nem üzemel, a másik három pedig már korábban megadta magát.
A villamosenergiát a szomszédos hőerőmű tartalék vezetéke szolgáltatja.
Az Ukrajinszka Pravda egyik írásában közzétett egy interjút, amit az egyik orosz ellenzéki tévécsatorna készített John Kirbyvel, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátorával. Kirby elmondta, hogy az Egyesült Államok nem reménykedik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész véget vetni az ukrajnai háborúnak
Ez nem háború az Egyesült Államokkal, nem háború a NATO-val. Putyin úgy döntött, hogy háborút indít Ukrajnával és az ukrán néppel szemben. Sajnos semmi, amit ma látunk, nem enged arra következtetni, hogy az orosz elnök befejezné a háborút és abbahagyná az ártatlan ukránok gyilkolását
– fogalmazott Kirby.
Arra a vádra, miszerint az sem segíti a háború befejezését, hogy az Egyesült Államok fegyverekkel támogatja Ukrajnát, csak ennyit mondott:
Ezt a háborút Putyin teszi ilyen hosszúvá, nem mi.
Oroszul tudó olvasóink figyelmébe ajánljuk a teljes interjút, amit alább tudnak megtekinteni:
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij esti videóüzenetében arról beszélt, hogy szerinte Oroszország ezen a télen döntő csapást készül mérni az európai energiaellátásra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök szavaival élve erre két válasz lehetséges:
Amint mondta, ez magában foglalja a szankciók minden szinten történő fokozását, valamint Oroszország olaj- és gázbevételeinek korlátozását.
„Minél több ütést mérünk egyszerre rájuk, annál kevesebb ütést tudnak majd mérni ránk ezek a terroristák” – fogalmazott Zelenszkij.
Az Észak-Ukrajnában fekvő Csernyihiv városában szombat délután kiállítást rendeztek, ahol felrobbant egy gránátvető és négy gyermeket is megsebesített.
Nem tudok nem reagálni arra a tragédiára, amely szombaton történt a város történelmi központjában. A rendezvényen, amelynek része volt a gyerekeknek szóló interaktív foglalkozás is, valamiért élőfegyvereket bemutató kiállítás is volt, itt pedig élesedett egy fegyver
– írta Viacheslav Chaus, a Csernyihiv Terület Katonai Igazgatóságának vezetője Facebookon.
A férfi hozzátette, hogy egy kétéves kisfiú súlyos állapotban van.
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb tudnivalókról. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.