Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az ukrán erők hétfőn egyre mélyebbre hatoltak a menekülő orosz csapatoktól elfoglalt területekre, melyek visszahódítása után örömteli lakosok tértek vissza a korábbi front menti falvakba. Mindeközben Moszkva lövedékei záporoztak Harkivra, tüzeket gyújtva a régió fővárosában.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy katonái csak az elmúlt napon több mint húsz várost és falut foglaltak vissza. Délebbre, a donyecki régió két fontos területén – Bahmut városában és a széntermelő Horlivka város közelében fekvő Majorszkban – visszaverték az orosz előrenyomulás kísérletét – írja a Reuters.

„Az emberek sírva örülnek. Természetesen. Hogy is ne lennének boldogok!” – mondta a 76 éves nyugalmazott angoltanárnő, Zoja a mostanra csendes Zoloshiv faluban, Harkivtól északra, 18 kilométerre az orosz határtól. Sírva mesélte el a hónapokat, amelyeket a pincében meghúzódva töltött.

Az orosz külügyminiszter Moszkvában találkozott a Hamász palesztin mozgalom Iszmail Haníje vezette küldöttségével.

Lavrov és a Hamász Politikai Hivatalának elnöke megvitatta a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel a palesztin kérdésre.

Az orosz fél hangsúlyozta a palesztin nemzeti egység mielőbbi helyreállításának fontosságát a Palesztin Felszabadítási Szervezet politikai platformján, valamint „a palesztin–izraeli konfliktusnak az általánosan elismert nemzetközi jogon nyugvó rendezésének szükségességét, amelynek alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a közgyűlés vonatkozó határozatai, valamint az arab békekezdeményezés képezik”.

A Hamász küldöttségével egyeztetett Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes, az orosz elnök közel-keleti és afrikai országokért felelős különmegbízottja is, aki részletes konzultációt folytatott a delegációval.

Oleh Szinyehubov, a harkivi terület kormányzója elmondta, hogy „a front egyes területein a védők elérték az Orosz Föderációval közös államhatárt”.

Az oroszok reggel itt voltak. Aztán délben hirtelen vad kiabálásba kezdtek, és elkezdtek menekülni, tankokkal és páncélozott járművekkel rohamoztak

– mondta Dmitro Hruscsenko, a keleti frontvonal közelében fekvő Zaliznycsne kisváros lakója.

Az ukrán katonai hírszerzés szóvivője pedig azt mondta, hogy az orosz csapatok tömegesen adják meg magukat, mivel „megértették helyzetük kilátástalanságát” – írja a Guardian.

Az ukrán katonai tisztviselők szerint a visszafoglalt területeken aknamentesítés és a még megmaradt orosz csapatok felkutatása folyik.

Az Ahmat csecsen különleges műveleti egység „érdekes meglepetéssel” készül az ukrán erők számára – írta Ramzan Kadirov csecsen vezető a TASZSZ szerint.

Kadirov a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta: az Ahmat katonái „éjt nappallá téve” dolgoznak Ukrajna „nácimentesítésén”, és most ehhez előkészítettek egy meglepetést.

Hamarosan kiderül, hogy miről van szó. Most még nem fedem fel a lapokat

– írta Kadirov. 

A bolgár külügyminisztérium tájékoztatása szerint a balkáni állam hétfőn újranyitotta kijevi nagykövetségét.

Szeptember 12-ével ismét megkezdte működését a kijevi nagykövetség, ami újabb jele az Ukrajnának nyújtott erős bolgár támogatásnak. Országunk, amely továbbra is mindenben segítséget nyújt Ukrajnának, ezen belül a háború borzalmai elől menekülő állampolgárainak (…) támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét nemzetközileg elismert határai között, beleértve területi vizeit is

– olvasható a minisztérium közleményében.

A bolgár nagykövetség egyelőre csak korlátozott létszámmal működik, élén egy ügyvivővel. A konzuli szolgálat szintén kisebb apparátussal és korlátozott szolgáltatásokat nyújtva tevékenykedik a Bulgáriával kialakított kommunikációs csatornák helyreállításáig.

Bahmut az egyik olyan terület Donyeck régiójában, ahol az ukrán ellentámadási kísérlet kudarcba fulladt.

Jelenleg súlyos harcok dúlnak Bahmut külterületén. Az orosz hadsereg nagy erőkkel próbálja elfoglalni a várost, a támadás során tüzérséggel támadja a lakónegyedeket. Ez az egyik terület Ukrajnában, ahol az oroszok előrenyomulnak.

Oroszország fő erői továbbra is a Donyeck város melletti Avdiivkánál és 60 kilométerre északra, Bahmut környékén összpontosulnak. A brit hírszerzés szerint a donbaszi hadművelet célja szinte biztosan továbbra is az, hogy biztosítsa az egész donyecki régiót, ami lehetővé tenné a Kreml számára, hogy bejelentse a Donbasz „felszabadítását”.

Csehország az év végéig felmondja tagságát a Moszkva mellett működő Közös Nukleáris Kutatóintézetben. A csehek évente mintegy 5,6 millió dollár tagdíjat fizettek, a most felszabadult forrásokat kutatási célokra fordítják – közölte hétfőn a cseh oktatási minisztérium.

A cseh parlament már júliusban jóváhagyta a megállapodás felmondását, az erről szóló határozatot pedig Milos Zeman államfő és Petr Fiala miniszterelnök is aláírta. Ukrajna május 18-án függesztette fel tagságát, hasonlóan cselekedett Lengyelország, Bulgária, Szlovákia és a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is.

A 66 éve fennálló cseh tagság 2022. december 31-ével hatályos visszavonását az oktatási tárca korábbi vezetője, Petr Gazdík kezdeményezte. Arra hivatkozott, hogy Csehország többé nem tud együttműködni a nukleáris kutatásban egy olyan országgal, amelynek katonai cselekményei veszélybe sodorják a nukleáris energia békés célú felhasználását. A tárcavezető mindenekelőtt Európa legnagyobb atomerőművének, a zaporizzsjai nukleáris létesítménynek a megtámadására utalt, amely már orosz erők ellenőrzése alatt áll.

A Közös Nukleáris Kutatóintézetet 1956-ban hozták létre, egyik alapító tagja az akkori Csehszlovákia volt. Célja az elméleti és kísérleti részecskefizika, az atomfizika, a kondenzált anyagok fizikája és a radiobiológia kutatása volt. Oroszország meghatározó szerepet játszik a kormányközi szervezetben, amely költségvetésének 82 százalékát biztosítja.

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács horvát főtitkára hétfőn megerősítette, hogy szeptember 16-ától Oroszország nem részes állama az Emberi Jogok Európai Egyezményének, miután Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül az Európa Tanács.

Sajnálatos, hogy Oroszország távolmaradásával az Emberi Jogok Európai Egyezményétől még inkább elszigeteli magát a demokratikus világtól, és több mint 140 millió orosz állampolgárt foszt meg az egyezmény által biztosított emberi jogi védelemtől

– jelentette ki a főtitkár.

Marija Pejcinovic Buric hozzátette: az Európa Tanács továbbra is támogatja az emberi jogok védelmezőit, a demokratikus erőket, a szabad médiát és a független civil társadalmat Oroszországban. Reményét fejezte ki, hogy egy napon az orosz állampolgárok ismét élvezhetik az egyezmény védelmét.

Az egyezmény értelmében Oroszországnak jogi kötelezettsége az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága minden ítéletének és határozatának végrehajtása a szeptember 16-ig elkövetett cselekményekkel vagy mulasztásokkal kapcsolatban.

„Az Európa Tanács továbbra is mindent megtesz az igazságosság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Oroszországgal kapcsolatos ügyek érintettjei számára” – fogalmazott a főtitkár.

Az orosz hadsereg nem tud megküzdeni velük a csatatéren, ezért hajt végre katonai csapásokat a civilek ellen – írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

Podoljak emlékeztetett arra, hogy vasárnap – a szeptember 11-i terrortámadás évfordulóján – az orosz hadsereg Harkiv városát lőtte rakétával, arra válaszolva, hogy Kelet-Ukrajnában egy sikeres ellentámadással mintegy 3000 négyzetkilométert foglalt vissza az ukrán hadsereg.

Nem ez az utolsó alkalom, hogy a kritikus infrastruktúra ellen hajtanak végre csapást, és megpróbálják megfosztani az embereket a melegtől és a fénytől. A világnak kötelessége lenne segíteni az ukrán lég- és rakétavédelmet 

– vélte az elnöki tanácsadó.

Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által elcsatolt ukrajnai területeken tartott regionális és helyhatósági választások jogosságát és azok eredményét – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálata.

Arra reagáltak, hogy hétvégén regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában.

A közlemény szerint az EU nem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi annektálását, amelyet a nemzetközi jog megsértésének tart. Az EU a Krímet Ukrajna részének tekinti.

A hétvégi választásoknál a jogellenesen annektált Krím félszigeten „senkit sem választottak meg”, aki legitimitással rendelkezne, és jogosan képviselhetné a Krím és Szevasztopol lakosságát, valamint akit e területek képviselőiként elismerhetnének – áll a közleményben.

A választásokon egyebek között 14 regionális vezető személyéről közvetlenül és egyben közvetve, hat régióban a regionális törvényhozás, 12 regionális székhelyen pedig a képviselő-testület összetételéről lehetett voksolni. Moszkvában 146 képviselői tanács több mint 1500 képviselői helyének sorsa dőlt el.

Az Északi Áramlat gázvezeték még mindig áll ugyan, de ettől eltekintve fennakadások nélkül érkezik az orosz gáz Európába – írj a Reuters.

A hírügynökség szerint az orosz Gazprom hétfőn közölte, hogy 42,4 millió köbmétert fognak Ukrajnán keresztül Európába szállítani, ami megegyezik az előző napi mennyiséggel.

Ukrajna és Oroszország is érdekelt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azon javaslatában, miszerint „nukleáris biztonsági és védelmi övezetet” alakítanának ki az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőmű körül – közölte hétfőn a NAÜ főigazgatója bécsi sajtótájékoztatóján.

Rafael Grossi egyben felhívta a konfliktus szereplőit, hogy haladéktalanul vessenek véget a nukleáris létesítmény lövetésének. „Láttam jelét annak, hogy érdekeltek ebben a megállapodásban” – jelentette ki az ENSZ-szervezet főigazgatója a megbeszélések menetét firtató újságírói kérdésre válaszolva. Mint mondta, a felek kapcsolatban állnak a NAÜ-vel.

Jelenleg olyan kérdéseket vitatnak meg, mint az övezet kiterjedése és a NAÜ személyzetének szerepe. Hangsúlyozta, hogy a szervezet két tisztségviselője most is a létesítményben tartózkodik.

Rafael Grossi az MTI szerint megerősítette, hogy javaslata nem tartalmazza a csapatok és hadfelszerelések kivonását az atomerőmű területéről, viszont magában foglal egy tűzszünetet. „Ez kötelezettségvállalás, hogy egyetlen katonai művelet sem fogja magában foglalni vagy célba venni természetesen magát az erőművet, illetve azt az övezetet, ami befolyásolná rendes működését” – mondta, hozzátéve, hogy „nem szabad bonyolítani a dolgokat”.

Az Orosz Légvédelmi Erők (PVO) hétfőn legalább tíz rakétát lőttek fel az égbe Herszon fölött – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

A város fölötti égbolton a légvédelmi rakéták nyomai nem látszanak, ugyanakkor robbanások hangjait hallották.

Az orosz hírlap azt írta, egyelőre nem rendelkezik hivatalos megerősítéssel erre az információra.

Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója a Telegramon azt írta, hogy egy ember meghalt és hatan sérüléseket szenvedtek a mai orosz támadásokban.

A halálos áldozat egy 37 éves férfi, aki akkor vesztette életét, amikor Osznovianszkij és Kijev kerületet ágyúzták Harkiv megyében.

A sürgősségi segélyközpont tájékoztatása szerint hatan sérültek meg, köztük egy 18 éves lány. Ő és egy 33 éves nő könnyű sérüléseket szenvedett, nem volt szükségük kórházi kezelésre – írja a The Guardian.

Az orosz rakétacsapások hétfőn ismét lekapcsolták az áramot és leállították a vízellátást Harkivban – közölte Ihor Terekov, Harkiv város polgármestere.

„Megismétlődött a vasárnap esti helyzet. A lövések miatt a kritikus infrastrukturális létesítmények működésképtelenné váltak. Az energiamérnökök, a mentők és a közművek dolgozói dolgoznak a lövések következményeinek felszámolásán” – mondta Ihor Terekov.

Terekov a régió infrastruktúráját ért célzott csapásokat Oroszország „bosszújának” nevezte Ukrajna közelmúltbeli harctéri sikereiért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az „orosz terroristákat” kárhoztatta az áramkimaradások miatt. Egyetlen katonai létesítményt sem támadtak – közölte az ukrán elnök a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában. Szerinte a cél az, hogy megfosszák az embereket a víztől és az áramtól. A Guardian szerint Zelenszkij vasárnap esti üzenetében azt mondta, hogy a Kreml nem tudja megtörni az ukrán népet.

Nem bizonyult sikeresnek a Nyugat „gazdasági villámháborúja” Oroszország ellen – ezt mondta hétfőn Vlagyimir Putyin a RIA Novosztyi szerint.

Az orosz elnök azt mondta, hogy Oroszország megfelelően védekezett a „pénzügyi és technológiai agresszió ellen”, és megvédte a saját iparát, vállalkozásait. 

Megakadályoztunk egy gyors gazdasági hanyatlást, és az inflációt is gyorsan stabilizálni tudtuk

– mondta Putyin, hozzátéve azt is, hogy szerinte az év végén már csak 12 százalékos lesz az infláció, és júliusban már csak 1,9 százalékos volt a GDP-csökkenés, a júniusi 2,4 százalékhoz képest.

Oroszország el fogja érni a saját maga által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai céljait – jelentette ki a Kreml szóvivője.

A katonai művelet folytatódik. És addig folytatódik, amíg az eredetileg kitűzött célokat el nem érjük

– szögezte le Dmitrij Peszkov egy újságírókkal folytatott telefonkonferencián. 

Peszkov először szólalt meg a sikeres ukrajnai ellentámadásokat követően – írja az Al Jazeera.

Ukrajna és a civilizált világ még az áthatolhatatlan sötétségen keresztül is világosan látja ezeket a terrorcselekményeket – írta az oroszoknak küldött üzenetében Volodimir Zelenszkij. 

Szándékos és cinikus rakétacsapások a polgári kritikus infrastruktúrára. Nem a katonai létesítmények ellen. Harkiv és Donyeck régióban nincs áram. Zaporizzsjában, Dnyipropetrovszkban és Szumiban részlegesen gondok vannak az áramellátással

– kommentálta az elnök az ukrán civil infrastruktúra mért megtorló orosz támadásokat a Telegram-csatornáján. 

Még mindig azt hiszitek, hogy »egy nép« vagyunk? 

– tette fel a kérdést az oroszoknak címezve. „Még mindig azt hiszitek, hogy megijeszthettek, megtörhettek, engedményekre kényszeríthettek minket? Tényleg nem értetek semmit? Nem értitek, hogy kik vagyunk mi? Miért vagyunk mi? Hogy miről beszélünk?” – folytatta. 

A hideg, az éhség, a sötétség és a szomjúság nem olyan ijesztő és halálos számunkra, mint a ti barátságotok és testvériségetek

– tette hozzá. „De a történelem majd a helyére tesz mindent. Mi gázzal, árammal, vízzel és élelemmel leszünk… és nélkületek” – zárta üzenetét az elnök.

Miután a hétvégén az ukrán hadsereg egyre nagyobb területet szerzett magának Harkiv térségében, és állítása szerint több mint 20 városból és faluból szorította ki az orosz erőket, most Harkiv központjából érkeznek jelentések rakétatámadásokról és robbanásokról – írja a Guardian.

Oleg Zsdano ukrán katonai szakértő szerint a megszégyenített orosz erők dühükben civil célpontok elleni terrortámadásokat hajthatnak végre, és élőpajzsként használhatják a lakosságot a még ellenőrzésük alatt tartott területeken – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Úgy tűnik, igaza lehet, ugyanis vasárnap este kritikus infrastrukturális létesítményeket támadtak az oroszok, ami miatt az ország több térségében áramkimaradások voltak.

Hszi Csin-ping kínai elnök több mint két év után először hagyja el Kínát. A héten Közép-Ázsiába utazik, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A kínai elnök szerdán a tervek szerint Kazahsztánba utazik, majd az üzbegisztáni Szamarkandban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján találkozik Putyinnal – számolt be a Guardian.

Ukrajna két éven belül az Európai Unió teljes jogú tagja lehet. Az ország már teljesítette a társulási egyezményben foglaltak 65 százalékát, és év végéig teljes mértékben végrehajtja az abban foglaltakat – nyilatkozta Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a Jaltai Európai Stratégia Konferencián. Hozzátette: reméli, hogy jövőre megkezdődhetnek Kijev és Brüsszel között a közvetlen csatlakozási tárgyalások – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó. Az Európai Unió tagállamai júniusban állapodtak meg Ukrajna tagjelölti státuszának megadásáról. 

Az oroszok által megszállt donyecki régió benzinkútjain napok óta nem lehet üzemanyagot vásárolni, egyes benzinkutakon, ahol még maradt benzin, kuponokkal árusítják az üzemanyagot – értesült az Ukrajinszka Pravda.

Az amerikai hírszerző szervezet vezetője szerint Oroszország nagyon alábecsülte az ukránokat, mind a bátorságuk, mind pedig a harci képességeik szempontjából. Bár a háborúnak még nincs vége. William Burns szerint „nehéz Putyin háborús teljesítményét másként értékelni, mint teljes kudarc” – írja a New York Times. 

Amellett, hogy alábecsülték az ukrán hadsereg képességeit, a kudarc oka még az is lehet, hogy Putyinnak senki nem mer ellentmondani. Az orosz elnök most arra számít, hogy Európa és az Egyesült Államok is folyamatosan csökkenteni fogja a támogatását, de ebben is téved – vélekedett William Burns. 

Én és a kollégáim a CIA-nál úgy gondolják, hogy Putyin most is rossz lóra tett, ahogy rosszul mérte fel februárban a helyzetet arról, hogy mennyire hajlandók az ukránok ellenállni neki

– mondta Burns, hozzátéve, hogy a háború okozta károk több generáción keresztül átívelnek majd az orosz gazdaságban.