Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők kedden hét rakéta- és húsz légicsapást mértek, valamint több mint 15 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkből ukrán katonai és civil célpontokra. Megpróbálták megsemmisíteni Harkiv megyében a pecsenyihi víztározó gátját, de nem jártak sikerrel. Az orosz támadások következtében károk keletkeztek több mint húsz településen, köztük a Donyeck megyei Szlovjanszkban, Sziverszkben, Szoledarban, Bahmutban, Vuhledarban, a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolban és a Mikolajiv megyei Ocsakivban.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők tüzet nyitottak Hrisivka falura a régióban. A támadás következtében két ember meghalt, kilencen megsebesültek, köztük négy gyerek.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz Szu–25-ös csatarepülőgépet Herszon megyében és egy iráni Sahed-136-os kamikaze drónt a mikolajivi régió fölött.

Kedden az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az Oroszországgal és Belarusszal közös államhatár mentén húzódó határsávot két kilométerre növeli. Jóváhagyták az MTI szerint azt is, hogy visszavonuljanak a katonai szolgálatból azok, akiknek legalább három 18 évesnél fiatalabb gyermekük van.

Az ukrán katonai vezérkar kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország kivonja Szíriából a 217. ejtőernyős ezred egységeit, és Ukrajnába irányítja át – írja az MTI.

Az ukrán értesülés szerint az orosz katonai-politikai vezetés az ukrajnai hadműveletekhez szükséges mozgósítás sikertelensége miatt döntött így.

A kijevi katonai vezetés arról is beszámolt, hogy értesülései szerint a déli Herszon megyéből orosz katonák holttesteit vitték át két teherautón Donyeck megyébe, miközben a kelet-ukrajnai régióban lévő Horlivka város egészségügyi intézményei megteltek súlyosan sebesült orosz katonákkal.

Ukrán támadást vertek vissza az orosz erők a Zaporizzsja megyei Orihive településnél – közölte Vlagyimir Rogov, a Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja kedden.

Rogov a megkísérelt offenzívát a pénteken kezdődő, ötnapos népszavazással hozta összefüggésbe, amelyen Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került, az Azovi-tenger felőli részén az Oroszországhoz való csatlakozásról fognak voksolni. A tisztségviselő állítása szerint az ukrán veszteség „legkevesebb többtucatnyi” volt. Bejegyzése szerint az ukrán tüzérség ismét lőtte Enerhodart – írja az MTI.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán öt tüzérségi támadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű szomszédságában található hőerőmű-alállomás ellen, összesen 24 lövedéket kilőve, az egyik műszaki épületben kárt okozva. A támadást a tárca szerint az orosz tüzérség visszaverte, az erőműben a sugárzási helyzet normális.

Oroszország nemcsak Ukrajna, hanem az egész Európai Unió ellen háborút folytat, és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint vesztésre áll.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „háborús eszközként használja az energiát”, mert fenyegetik az EU értékei – mondta Sánchez a Politicónak New Yorkban, ahol több mint 150 állam- és kormányfő gyűlt össze az ENSZ Közgyűlésére.

A spanyol miniszterelnök szerint a blokk tanul a kontinenst 2008 óta sújtó egymást követő válságokból, és az összefogás legújabb példájaként említette az uniós kormányok közötti megállapodásokat az adósságok összevonásáról, a védelmi beruházások összehangolásáról és az orosz energiáról való függetlenedésről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét hangot adott aggodalmának az örmény–azeri határon kitört harcok miatt, melyekben már kétszáz ember vesztette életét.

„Oroszországot aggasztja a két volt szovjet tagköztársaság, Örményország és Azerbajdzsán között kiújult fegyveres konfliktus“ – mondta Vlagyimir Putyin a Moscow Times értesülései szerint.

Az orosz elnök azt követeli a harcoló felektől, hogy tartsák be a 2020-as hathetes háborút lezáró megállapodásban foglalt vállalásokat.

Hangsúlyozni akarom, hogy bármilyen konfliktus két olyan ország között, amely közel van hozzánk, komolyan nyugtalanít bennünket

– közölte indulatosan Putyin.

A Szovjetunió felbomlása óta területi viták vannak az örmények és az azeriek között, amelyek számos fegyveres konfliktust idéztek elő. Legutóbb két éve tört ki rövid háború, amelyben az azeri hadsereg visszaszerezte az ország közepén lévő, örmények lakta Nagorno-Karabah enklávé körül korábban örmény kézre került területeket. Végül orosz közvetítéssel megszűntek a harcok. Jelenleg az Örményország és a vitatott hovatartozású terület közötti szárazföldi folyosót orosz katonák biztosítják békefenntartókként.

Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül tartani az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.

A fiktív referendumok semmin sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét

– írta a miniszter a Twitteren.

Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, „bármit is mondjon Oroszország”.

Mint arról korábban beszámoltunk, Moszkva tervei szerint szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A szarhovi bevándorlási központ feladata az lesz, hogy az orosz védelmi minisztériumot segítve megkönnyítse a külföldi állampolgárok orosz katonai szolgálatra való jelentkezését – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere arról tájékoztatott, hogy az Állami Duma elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely megkönnyíti azon külföldiek orosz állampolgárságának megszerzését, akik szerződéses katonaként belépnek az orosz hadseregbe. Eddig három évig kellett szolgálatot végezniük a külföldieknek, hogy ehhez hozzájussanak, ám a mostani módosítás ezt az időintervallumot egy évre csökkenti.

A jelenleg hatályos törvények szerint egy külföldi állampolgárnak előbb letelepedési engedélyt kell igényelnie az illetékes orosz szervektől, majd ennek birtokában öt éven át az országban kell élnie ahhoz, hogy orosz állampolgárságot kérhessen.

Az orosz politikai vezetők továbbra sem akarnak elrendelni általános mozgósítást az Ukrajnában zajló háború miatt, inkább börtönökből toboroznak katonákat, és külföldi bevándorlókat ösztönöznek szolgálatra.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága a szeptember 20-i ülésén jóváhagyta a 2024-es, németországi Európa-bajnokság selejtezőjének menetét, amelynek sorsolására Frankfurtban kerül sor október 9-én délben.

Az orosz részvétellel kapcsolatban a szervezet azt közölte:

Jelenleg minden orosz csapatot felfüggesztettek az UEFA Végrehajtó Bizottságának 2022. február 28-i határozatát követően, amelyet a Sportdöntőbíróság is megerősített 2022. július 15-én.

Így Oroszország nem vehet részt a két év múlva rendezendő kontinenstorna 2022-ben kezdődő selejtezőjében.

A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Tanulmányok Intézetének (RIPSI) felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a lakosok 94, a Luhanszki Népköztársaságban 93, Zaporizzsja megyében 87, Herszon megyében pedig 80 százaléka kész arra, hogy az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazzon. Az Ukrajnában maradást a válaszadók egy-két százaléka, a luhanszki régióban pedig nulla százalék támogatja a felmérés szerint.

A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán.

Oroszország az MTI szerint 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Belarusz sem –, a nyugati világ elítélte az annexiót.

Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete szerint nem ér gyorsan véget a háború, de készek hosszú távon is támogatni Ukrajnát – közölte a Jevropejszka Pravda lapnak adott interjújában.

25 éves tapasztalattal rendelkező diplomataként megtanultam, hogy ne spekuláljak a jövőről. De nem hiszem, hogy ez gyors háború lesz

– felelte Brink arra a kérdésre, hogy véget érhet-e a háború 2023-ban. Az Egyesült Államok azonban kész hosszú távon is támogatni Ukrajnát, ha a háború jövőre nem ér véget – tette hozzá. 

Ezt már most demonstráljuk. Az általunk nyújtott hosszú távú segélyek egy része a mai naptól fogva éveken átműködik, hogy segítsen Ukrajnának felépíteni olyan hadsereget, amely segíti megvédeni magát a konfliktus befejezése után is

– mondta a nagykövet.

„A narratívák versenyét Európa már régen elveszítette az ukrajnai háború és az amiatt kivetett szankciók kapcsán, a világ többi részét nem érdekli, hogy pontosan mi okozza a negatív hatásokat, csak véget akarnak vetni ezeknek” – mondta Szijjártó Péter, mielőtt részt vett volna az Ukrajna újjáépítéséről szóló donorkonferencián New Yorkban.

A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ idei közgyűlésének nyitónapján elmondta, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióján belül ezer ösztöndíjas helyet kínált fel menekült ukrán diákok számára, valamint készen áll egy lebombázott iskola és egy orvosi rendelő újjáépítésére is Ukrajnában – írja az MTI.

Ezt követően hangsúlyozta: a fegyveres konfliktus és az arra válaszul elrendelt korlátozások már nemcsak Európa életét keserítik meg, hanem az egész világét, egyebek mellett az energiahordozók és az élelmiszerek árának emelkedése, a műtrágya hiánya miatt.

Prága kedden megerősítette, hogy húsz villamost adományoz a háború által sújtott Ukrajnának az északkelet-harkivi régióban megsemmisült villamosok helyére – számolt be a Sky News. 

Elengedhetetlen a városok újjáépítésének elkezdése, hogy a menekültek hazatérhessenek, ami közös célunk

– mondta Csehország fővárosának polgármestere, Zdeněk Hřib. Hozzátette: Hmelnickij városa két autóbuszt kap.  

Több mint 67 ezer ukrán menekült gyermeket írattak be a csehországi iskolákba, de közülük mintegy tízezren különböző okokból nem látogatják az órákat – közölte a cseh oktatásügyi tárca. A tárca szerint a pontos adatok várhatóan november közepén lesznek ismeretesek.

„Jelenleg 67 316 ukrán gyermek jár a cseh általános és középiskolákba, valamint főiskolákra. Ez a szám azt a mintegy tízezer személyt is tartalmazza, akik megszakították tanulmányaikat, de az iskola még fenntartja nekik a helyet” – tájékoztatott Vladimír Balaš oktatásügyi miniszter.

52 ezren általános iskolában, 4500-an középiskolában, néhány százan pedig felsőfokú szakiskolában és főiskolán tanulnak. Az óvodába beíratott ukrán gyermekek száma mintegy 10 500 – írja az MTI.

A cseh hatóságok szeptember közepéig több mint 430 ezer ukrán menekültnek adtak ki egy évre szóló különleges tartózkodási engedélyt, de ténylegesen körülbelül háromszázezren tartózkodnak az országban, mivel a többiek részben visszatértek Ukrajnába, részben pedig Nyugat-Európába távoztak.

A különleges vízum egyebek között munkavállalásra, cseh egészségügyi intézmények és szociális támogatások igénybevételére jogosít fel. A munkaügyi és népjóléti tárca kimutatása szerint eddig több mint százezer ukrán menekült már állást is talált és munkába lépett.

Elfogadta az orosz Duma azt a jogszabályt, amely szigorítja a kötelességüket megszegő katonák büntetését – számolt be a Sky News. 

Az orosz büntető törvénykönyv módosítása által szigorúbb büntetést vezethetnek be a parancs megtagadása, dezertálás vagy megadás esetén.

A törvényjavaslatot elsőként a törvényháznak kell jóváhagynia, majd Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy törvényessé váljon. 

Mark Milley, az amerikai haderő vezérkari főnöke és a hadsereg tábornoka vasárnapi sajtótájékoztatóján beszámolt az ukrán hadseregnek nyújtott segítségről, és elárulta azt is, hogyan marad harcképes az amerikai fegyverzet ilyen sokáig az ukrán fronton – írta meg a Reuters.

„Egy NATO-bázison szemtanúja lehettem annak, hogyan nyújtanak nélkülözhetetlen támogatást az Ukrajnában harcoló alakulatoknak az amerikaiak” – mondta Mark Milley az interjúban. 

A bázis ugyanis egy nagyjából ötvenfős műszaki gárdának ad otthont, akik az amerikai hadsereg által biztosított, több milliárd dollár értékű fegyverzetet tartják karban biztonságos távolságból. A műveletet telekonferencián keresztül végzik. A műszaki csapat egyik tagja azt is elmondta az újságíróknak, hogy olyan fegyverek javítását végzik, amelyeket Nyugaton már rég eldobtak volna, de Ukrajnában nem hajlandók ezt tenni. 

A technikuscsapat segítségének köszönhetően többször sikerült már halottnak hitt fegyvereket harcképes állapotba hozniuk. A program júniusi kezdete óta több mint egy tucatnyi konferenciacsatornát hoztak létre, amelyeken több száz ukrán kapcsolattartó tevékenykedik. Ezek a csatornák elsődlegesen az M777-esek és a HIMARS-ok támogatására szolgálnak, amelyek az ukrán hadsereg legerősebb rétegét adták az elmúlt néhány hónapban. 

A nyolcéves ukrán kisfiú, Jurij az utcán énekel, az édesapja pedig zongorán kíséri a nyugat-ukrajnai Lviv főutcáján. A fiú ezzel szeretne pénzt gyűjteni, hogy az ország haderejét támogathassa – az összeg pedig már meghaladja az ötezer dollárt.  

A fiú édesapja csak négy hete kezdett zongorázni tanulni, hogy csatlakozhasson a fiához. Az egyik dalukban Bucsát is megemlítik, ahol több száz civilt mészárolt le az orosz hadsereg – írja a Szabad Európa. 

London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát 2023-ban – közölte kedden Liz Truss brit miniszterelnök hivatala. A Downing Street nyilatkozata szerint Truss csütörtökön, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán felszólalva jelenti be a brit kormány újabb kötelezettségvállalását Ukrajna katonai segélyezésére.

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett adatok szerint Nagy-Britannia idén 2,3 milliárd font (több mint 1050 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

Nagy-Britannia 2015 óta 27 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést, és az utóbbi egy évben több száz rakétafegyvert, öt teljes légvédelmi rendszert, 120 páncélozott járművet és kétszázezernél több úgynevezett nem halálos katonai eszközt szállított Ukrajnának – áll a Downing Street keddi ismertetésében.

Mint írják, a csomagban várhatóan lesznek majd olyan rakéta-sorozatvető rendszerek, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy Ukrajna az elmúlt napokban több mint háromezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza az orosz fegyveres erőktől – adta hírül az MTI.

Ukrajna nyugati határai mentén napi rendszerességgel tartóztatnak fel a katonáskodás és a frontszolgálat elől menekülő hadköteles férfiakat − írta meg a Kárpáthír. 

Az utóbbi hét folyamán az Európai Unióba vezető határátkelőkön mintegy 555 ezer fő hagyta el Ukrajnát legálisan. Ugyanakkor a zöldhatáron törvénytelen módon külföldre tartók közül 159-et fogtak el.

Azt persze nem lehet tudni,  hányan vannak azok, akiknek sikerült kiszökniük az országból. 

Tény viszont, hogy 141 személy legális úton, ám hamis iratokkal kísérelte meg a határátlépést. A zöldhatáron feltartóztatottak közül 89 személy ellen a bíróság már kimondta az ítéletet: fejenként 8500 hrivnya (92 ezer forint) pénzbírságra és 15 nap elzárásra büntették őket.