Az indítást élőben közvetítette a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási hivatal. A startot nyomon követő amerikai űrkutatási hivatal (NASA) sikeres fellövésről számolt be, hozzátéve azt is, hogy a legénység jól van. A Szojuz 2.1a hordozórakéta fokozatai zökkenőmentesen gyújtottak be, az út a 400 kilométeres magasságban, Föld körüli pályán keringő ISS-ig mintegy három órát tart, és az űrállomás orosz Raszszvet (Pirkadat) moduljához csatlakozik majd.

Az MSz-22 űrhajót Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij orosz tudósról nevezték el, akit a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójaként tartanak számon.

Hírügynökségek megjegyezték, hogy az amerikai Francisco Rubio és az orosz Szergej Prokopjev, illetve Dmitrij Petelin indulására árnyékot vetett a Washington és Moszkva között kialakult politikai feszültség. Ez az első közös amerikai–orosz indítás a február 24-i ukrajnai orosz hadművelet óta.

Március végéig tart a szolgálatuk

A három űrhajós szolgálata 188 napig fog tartani, vagyis 2023. március 28-áig. Ez idő alatt 49 tudományos kísérletet terveznek elvégezni. Az űrhajósok mellett az űrhajó 120 kilogramm egyéb hasznos terhet is szállít, ideértve a kísérletekhez szánt berendezéseket, egészségügyi és tisztálkodási cikkeket, illetve személyes holmikat is.

A NASA és a Roszkozmosz júliusban írt alá keresztrepülésekről szóló megállapodást, amely értelmében a Nemzetközi Űrállomásra orosz kozmonauták, illetve amerikai űrhajósok orosz űrhajókkal juthatnak fel. A megállapodás célja az volt, hogy rendkívüli helyzet esetén is biztosítva legyen az ISS fedélzetén legalább egy NASA- és egy Roszkoszmosz-űrhajós.