Ha nem tér haza a jogerős ítélet után, akkor nemzetközi elfogatóparancsot adhatnak ki a kémkedés miatt elítélt, volt jobbikos EP-képviselő ellen – közölte az Igazságügyi Minisztérium.
Kovács Bélát – egy évek óta húzódó perben – kedden ítélte öt év fegyházbüntetésre egy harmadfokon eljáró magyar bíróság kémkedés miatt. Az ítélet szerint a volt jobbikos képviselő kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. Sajtóértesülések szerint Kovács Béla jelenleg is Moszkvában van, így csak a védőügyvédje reagált az ítéletre.
Az ATV Híradója a jogerős ítélet után kérdéseket küldött az Igazságügyi Minisztériumnak és a Kúriának arról, hogy kezdeményezik-e Kovács Béla kiadatását, és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátanak-e ki ellene (ugyanis ha Magyarországon lenne, akkor az elítélt már a tárgyalótermet sem hagyhatta volna el.
Válaszában az Igazságügyi Minisztérium azt írta: „A bírósági ítélet írásba foglalása és jogerőre emelkedése után a hatóságok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járnak el.”
Nemzetközi elfogatóparancs (elfogatóparancs, európai elfogatóparancs) kezdeményezésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), kibocsátására a büntetés-végrehajtási bíró jogosult
– tették hozzá.
Az ATV értelmezésében ezzel a minisztérium arra utalt: ha Kovács Béla a jogerős ítélet után sem tér haza, akkor a BVOP kiadja ellene az elfogatóparancsot.
Az InfoRádióban egy nemzetközi jogászt kérdeztek meg arról, hogy Kovács Béla mihez kezdhet az ítélet után. Tóth Norbert azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy Kovács Bélának – a jogerős ítélet ellenére – egyetlen percet sem kell leülnie a börtönben.
Kifejtette: „Úgy tudni, Kovács Béla szeretne még alkotmányjogi panaszt benyújtani, az Alkotmánybírósághoz fordulni ebben az ügyben, ettől függetlenül az ítélet jogerős, végrehajtható. Ha tehát tudni, Kovács Béla melyik ország területén van, azzal az országgal fel kell venni a kapcsolatot.”
Tóth Norbert hozzátette: ha Kovács Béla „valóban Oroszország területén van, akkor az jó hír, mivel Magyarország és Oroszország között megvan a jogi alap: a szovjet időkben kötött jogsegélyegyezmény a mai napig hatályos [a két állam közt], így a másik országban lévő elítéltet ki lehet adatni” – vázolta Tóth Norbert.
Hozzátette azonban, hogy emellett van egy rossz hír is: Oroszország a saját állampolgárait nem köteles kiadni más országoknak.
Tóth Norbert szerint nem tudni biztosan, hogy Kovács Bélának van-e orosz állampolgársága, de ha igen, akkor borítékolható, hogy Oroszország nem adja ki őt. Ezenkívül Kovács Béla számíthat még a „kettős inkrimináció” intézményére is a kiadatási jogon belül, amely azt jelenti, hogy csak akkor lehet valakit kiadni, ha az elkövetett bűncselekmény mindkét ország büntető törvénykönyvében szerepel.
„Meg kell nézni, hogy az orosz Btk. és a magyar Btk. között megvan-e az összhang” – foglalta össze a jogi szakértő, majd azt is hozzátette, hogy Kovács Béla három bűncselekménye közül – uniós intézmények sérelmére elkövetett kémkedés, költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás – az első biztosan nem szerepel az orosz Btk.-ban, de az utolsó kettőnél még van rá esély. Viszont, ha így is van, akkor is van még egy olyan kitétel, hogy az adott bűncselekmény a két ország Btk.-jának legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel kell büntetnie, és ez sem biztos, hogy teljesül.
Oroszország pedig még úgy is eljárhat, hogy közli: nem tudja, hol van Kovács Béla, ezért nem is adja ki
– mondta végül a nemzetközi jogász, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Kovács Béla ezáltal egérutat nyer majd.
Kovács Béla még az év elején adott interjút a Magyar Nemzetnek, amelyben elmondta, hogy Moszkvában van és tanításból él. Akkor azt ígérte, hogy mindenképp hazajön a tárgyalásra, mert fontos számára, hogy jelen legyen, „amikor kimondják, nem volt kém, és nem követte el a kémkedésre való előkészületeket sem”.
(Borítókép: Kovács Béla 2014. szeptember 19-én. Fotó: Bődey János / Index)