Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy nem bánja az ukrajnai különleges hadművelet indítását – írja a New York Times.

Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor neves katonai szakértők azzal vádolták a Kreml védelmi tisztségviselőit, hogy felkészületlen újoncokat dobnak a csatába. A sorozás Oroszország-szerte ellenállásba ütközött, mivel falusiak, aktivisták, sőt, egyes választott tisztségviselők is feltették a kérdést, hogy a sorozás miért sújtja jobban a kisebbségi csoportokat és a vidéki területeket, mint a nagyvárosokat. Szeptember végén a behívás miatti harag utcai tüntetésekbe torkollott.

Mintegy 222 ezer orosz állampolgárt már besoroztak, és közülük 16 ezret már be is vetettek „olyan egységekbe, amelyek részt vesznek a harci feladatok ellátásában” – mondta Putyin a kazahsztáni Asztanában tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a mozgósítás várhatóan két héten belül befejeződik.

Az Egyesült Államok nyomásgyakorlással akarja elérni az összes szövetségesénél, köztük Izraelnél is, hogy sürgősen építsenek ki egy NATO-kompatibilis légvédelmi hálózatot Ukrajna számára. Így szeretnének segítséget nyújtani abban, hogy az ukrán haderő meg tudja védeni a stratégiailag fontos célpontokat – írja a The Time of Israel. 

A törekvéseket még sürgetőbbé tette, hogy Oroszország a héten több rakétatámadást is indított Ukrajna ellen, megrongálva az energetikai létesítményeket és legalább húsz ember halálát okozva. 

Washington amellett, hogy ő maga is ígéretet tett a légvédelmi rendszerek biztosítására, Izraelt is megpróbálja meggyőzni, hogy bocsássa Ukrajna rendelkezésére a vaskupolarendszer bizonyos részeit. 

Izrael korábban többször is elutasította Ukrajna erre irányuló kéréseit. 

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (Parliamentary Assembly of the Council of Europe, PACE) arra szólította fel a tanácshoz tartozó tagállamokat, hogy nyilvánítsák terroristának a jelenlegi orosz vezetést. A közgyűlés e heti őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalása szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami „kihívást jelent a globális kormányzás számára”.

Hangsúlyozták: Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése „visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Az MTI szerint leszögezték, az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén.

A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.

A közgyűlés elítélte a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben fekvő területek orosz annektálását és az „úgynevezett népszavazásokat” az érintett a régiókban. A képviselők a nemzetközi jog megsértésének, valamint semmisnek nevezték a népszavazásokat, és úgy foglaltak állást, hogy „a jogi és politikai kihatások nélküli referendumok” a nemzetközi jog megsértésének számítanak.

Az orosz megszállás alatt álló Herszon városban a folyami kikötőből az orosz erők 15 uszály típusú vízi járműből 13-at lefoglaltak, hogy legénységet és felszerelést vigyenek át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – írta péntek esti jelentésében az ukrán vezérkar.

A jelentésben a vezérkar arról is beszámolt, hogy az Oroszország által még 2014-ben jogellenesen annektált Krím félszigetről muzeális tárgyakat készülnek Oroszországba vinni. A közlemény szerint a Krím megszálló hatóságai rendeletet adtak ki, amelyben meghatározták a múzeumok kiürítésének eljárását. Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb anyagi értékű kiállításokat kiemelten evakuálják – írta a kijevi katonai vezetés az MTI szerint.

Oroszország úgy tervezi, több pilóta nélküli katonai járművet vet be az ukrajnai katonai hadművelet alatt, mivel hatékonynak bizonyultak – mondta Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken. 

A pilóta nélküli repülőgépek (UAV) bebizonyították hatékonyságukat a modern konfliktusban. Használatukra sürgős szükség van. Oroszországnak nagyszabású gyártásba kell kezdenie

– fogalmazott a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Medvegyev.

Oroszország közölte, hogy büntetőeljárást indított egy orosz határ menti régió állítólagos ukrán ágyúzása miatt, ahol emberek haltak és sebesültek meg. Az Állami Nyomozó Bizottság nem közölte az áldozatok számát a csütörtöki incidensben, amelyben az Ukrajnából kilőtt lövedékek megsemmisítettek egy lőszerraktárt Belgorod térségében.

Egy ukrán tisztviselő azonban azt mondta, hogy a lakóházban keletkezett károkat egy Ukrajna felé indított eltévedt orosz rakéta okozta – számolt be róla az Al Jazeera.

Az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye orosz hatóságai kedden azt javasolták a helyi lakosoknak, hogy „egy időre távozzanak más oroszországi régiókba”.

Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a civilek távozása mozgásteret biztosítana a hadseregnek „a terület ukrán fegyveres erőktől való megtisztításához”.

Herszon megye ukrán lövetése elsősorban a civilek számára veszélyes. Annak érdekében, hogy a területnek az ukronáciktól és a nyugati zsoldosoktól való megtisztítása során elkerüljük az áldozatokat Herszon régió civil lakossága körében, Herszon megye közigazgatása határozottan azt javasolja, hogy az emberek éljenek a humanitárius célú elutaztatás lehetőségével, pihenés és gyógyulás céljából

– írta Sztremouszov. Közölte, hogy forródrótot hoztak létre az Oroszország más régióiba irányuló humanitárius utaztatás megszervezésére.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója csütörtökön arra kérte az orosz vezetést, hogy szervezze meg a lakosok biztonságos régiókba való távozását az ukrán csapatok mindennapos rakétatámadásai miatt. Szaldo pénteken arról számolt be, hogy 350 lakos jelezte: kész lenne élni a felkínált elutazási lehetőséggel – írta az MTI. 

Ukrajna több régiójában végrehajtott precíziós csapásokról, valamint több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról számolt be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A hadijelentés szerint tengeri indítású precíziós fegyverek a Lviv területen található Brodiban megsemmisítettek egy nyugati fegyvereket, hadfelszerelést és lőszert tároló arzenált. Levegő-föld nagy pontosságú fegyverek Kijev és Harkiv térségében hadvezetési és energetikai létesítményeket találtak el.

A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők három sikertelen támadási kísérletet hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk térségében, amelyek során mintegy harminc embert, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A luhanszki régióban az elmúlt nap folyamán ukrán erők a teljes frontvonalvonal mentén harcfelderítéssel próbálkoztak, de visszaszorították őket, megölve több mint 120 ukrán katonát, üzemképtelenné téve öt páncélozott harcjárművet, négy kisteherautót és négy járművet – írta az MTI. 

Kamikazedrónnal támadta meg az orosz erő a mikolajivi kikötőt – számolt be Vladiszlav Nazarov, a déli hadműveleti parancsnokság szóvivője pénteken. 

Tegnap éjszaka az ellenség Shahed–136 típusú kamikazedrónokkal támadta meg az odesszai és mikolajivi régiót. Hat öngyilkos drónt semmisítettek meg a légelhárító katonák. Egy drón Mikolajiv kikötőjét találta el. Áldozatokról nem tudni 

– mondta az Unian ukrán hírügynökség szerint a szóvivő. 

Az orosz hajóknak engedélyre van szükségük ahhoz, hogy kivizsgálják a károkat, amelyeket a robbanások okoztak az Északi Áramlaton – közölte Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes pénteken. Nem részletezte, hogy kinek kell megadni az engedélyt.

Az Északi Áramlat 1 üzemeltetője is arról nyilatkozott, hogy az általa birtokolt földmérő hajó sem kapta még meg az engedélyt a norvég külügyminisztériumtól annak érdekében, hogy felmérhesse a robbanások által okozott károkat – írja a Reuters. 

Az egész ügy a hajóinkon múlik, amelyeknek meg kellene adni az áthaladás jogát

– közölte Alekszandr Novak az újságírókkal, ezzel is demonstrálva Moszkva erőfeszítéseit, amelyeket az ügy kivizsgálása érdekében tesz. 

Ukrajnában 620 támadás érte az egészségügyet a háború februári kitörése óta – közölte az Egészségügyi Világszervezet.

A Sky News arról ír, hogy májusban a szakértők azt sugallták, hogy a kórházak elleni támadások a nemzetközi jogot sértő terrorbombázás oroszországi kampányának részét képezték.

Az Insecurity Insight kutatócsoport és a WHO adatai szerint a támadások között legalább négy szülészeti és négy gyermekkórházat érő bombázás volt, ahol minimum 73 egészségügyi dolgozó és beteg halt meg.

Az orosz külügyminisztérium október 14-én megtiltotta Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszter, Raško Konjević védelmi miniszter és Savo Kentera, a Nemzetbiztonsági Ügynökség volt igazgatója számára az Orosz Föderációba való belépést.

Ez az intézkedés válasz arra az újabb ellenséges döntésre, amelyet Montenegró idén szeptemberben hozott, amikor persona non gratának nyilvánította a podgoricai orosz nagykövetség diplomatáit

– írta a minisztérium sajtóközleményében. 

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint nem érkeztek új jelzések egy esetleges fogolycseréről az Egyesült Államokkal – jelentette az Interfax.

Moszkva közölte, hogy kész tárgyalni egy fogolycseréről Brittney Griner amerikai kosárlabdasztárral, akit augusztusban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt börtönbe zártak. Azóta azonban egyik fél sem számolt be előrelépésről – írja a Reuters.

Magyarország a béke pártján áll, érdeke, hogy a béke minél hamarabb visszatérjen Európába, ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz – közölte a magyar honvédelmi miniszter Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: Magyarország azt szorgalmazza, hogy az érintett felek azonnal üljenek tárgyalóasztalhoz, és érjen véget az öldöklés.

Kijelentette: Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon az orosz–ukrán háborúból. Bármiféle eszkalációs nyomásnak engedve a NATO-nak nem szabad hagynia, hogy szervezetként részese legyen a háborúnak. Magyarország nem akar belesodródni a háborúba, és a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében nem küld halálos fegyvert Ukrajnának – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Volodimir Zelenszkij is üzent az ukrajnai védők napja alkalmából, amelyet 2015 óta ünnepelnek október 14-én – írja a The Guardian. 

Köszönet mindenkinek, aki a múltban Ukrajnáért harcolt, és mindenki másnak, aki most ezért küzd. Mindenkinek, aki akkor nyert, és köszönet mindenkinek, aki most biztosan győz. Annak tudatában nyerünk, hogy ez a győzelem több generáció küzdelmét koronázza meg. Azokét az emberekét, akik egyet akartak mindennél jobban: szabadságot. Maguknak és a gyermekeiknek

– írta az elnök. 

Ukrajna Főügyészi Hivatalának legfrissebb adatai szerint eddig legkevesebb 423 gyerek halt meg a háború miatt. A halott és sérült gyerekek száma ennél valójában sokkal több lehet, ugyanis csak a dokumentált esetekről közöltek hírt.

Mint arról a Kárpáti Igaz Szó beszámolt, a bombázások és ágyúzások alatt 2614 oktatási intézmény sérült meg. Közülük 313 teljesen megsemmisült.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) közölte, hogy nem kapott hozzáférést a hadifoglyokhoz, miután Volodimir Zelenszkij tétlenséggel vádolta meg. A szervezet „hónapok óta készen áll” arra, hogy meglátogassa a hírhedt Olenivka büntetőintézetet, ahol júliusban ukrán hadifoglyok tucatjai haltak meg egy robbanásban és a keletkező tűzben.

Osztozunk abban a csalódottságban, hogy nem férünk hozzá az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi fegyveres konfliktusban fogva tartott valamennyi hadifogolyhoz. Több száz hadifoglyot tudtunk meglátogatni, de több ezer olyan van, akit nem tudtunk meglátogatni

– áll az ICRC közleményében a The Telegraph híradása szerint.

A Vöröskereszt csapata készen áll a helyszínen – és már hónapok óta készen állnak –, hogy meglátogassák az Olenivka büntetőintézetet és bármely más olyan helyet, ahol hadifoglyokat tartanak fogva. Azonban ehhez gyakorlati intézkedésekre van szükség, amelyek a helyszínen megvalósulnak. „Nem léphetünk be erőszakkal egy olyan fogvatartási vagy internálási helyre, ahová nem engedtek be minket” – zárul a közlemény.

Összesen 17,4 milliárd euró értékben fagyasztották be az orosz oligarchák vagyonát, ami ugyan szép összeg, de a lefoglalások kilencven százaléka mindössze hét tagállamon múlott – mondta Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja.

Minden tagállamnak végre kell hajtani a szankciós intézkedéseket, ezekről pedig jelenteniük kell az Európai Bizottságnak – tette hozzá a belga biztos az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón – írja a Magyar Narancs. 

Nem csitulnak az indulatok az Európai Unió tagállamaiban, ahol óriási a feszültség az uniós szankciós politika miatt. Az osztrák ellenzék hetek óta azt követeli, hogy a kormány szorgalmazza az Európai Uniónál, hogy gondolja újra a szankciós politikát, mert az emberek már a saját bőrükön is megérzik a káros hatásait.

Az Európai Unió egyre inkább háborús szereplővé mutálódik, és egész Európát – így Ausztriát is – bevonja ebbe a konfliktusba, amelyhez az osztrák kormány még asszisztál is

– vélekedett Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FBÖ) képviselője a legutóbbi uniós szankciós csomag kapcsán.

Az FPÖ pártelnöke Herbert Kickl sem hagyta szó nélkül a kormány munkáját. Kickl szerint a Karl Nehammer vezette kabinet kettős árulást követ el az osztrák lakossággal szemben.

A kormány a hamis próféták, a Bidenek, Von der Leyenek és Baerbockok üzeneteit terjeszti

– tette hozzá az FPÖ elnöke.

Részletesebb írásunkat ide kattintva érhetik el.

Az ukrán hadsereg több mint 600 települést foglalt vissza szeptemberben Oroszországtól – közölte a kijevi reintegrációs minisztérium a honlapján pénteken.

A települések közül 75 az ország déli részén, az oroszok által annektált Herszon megyében található, ahol a várakozások szerint pénteken megkezdődik az evakuáció, amelyre az Oroszország által kinevezett kormányzó szólította fel a civil lakosságot – írja az MTI.

A stratégiai jelentőségű Herszon az oroszok által 2014-ben annektált Krím félsziget túloldalán fekszik.

Az északkeleti Harkiv megyében mintegy 500 települést sikerült visszafoglalniuk az ukrán erőknek – tájékoztatott a kijevi minisztérium. Az ukrán csapatok szeptemberben jelentősen előretörtek a térségben, mélyen behatolva az oroszok által megszállt területre.

A szintén annektált Donyeck megyében 43, Luhanszkban pedig hét település került újra ukrán kézre. A reintegrációs tárca honlapján azt írta: „Lényegesen nőtt a felszabadított ukrán területek nagysága.”