A moszkvai semmítőszék kedden elutasította Alekszej Navalnij fellebbezését a bíróság ellen, amely csalás ügyében hozott ítéletet – jelentette a TASZSZ.
„A védelem panaszát elégtétel nélkül kell hagyni. Az első- és másodfokú bíróság ítélete változatlan” – jelentette be a bíró a döntést.
Navalnij videókapcsolaton keresztül vett részt az ülésen egy zárkából, ahol büntetését tölti. A védelem az ítélet hatályon kívül helyezését és a férfi felmentését kérte.
Az ügyészség képviselője viszont azt kérte a bíróságtól, hogy az ítéletet hagyja változatlanul. „Az államügyészség úgy véli, hogy az ítéletet a törvényeknek megfelelően hozták meg, és nem változtatható meg” – közölte az ügyész.
Erős robbanások okozták az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezeték dániai részén keletkezett károkat a koppenhágai rendőrség előzetes, a hadsereggel közösen indított nyomozása szerint.
A két gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok azonnali vizsgálatot indítottak, majd bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, bár az elkövetőt egyelőre nem azonosították. A svéd hatóságok október elején közölték: bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy a csővezetékeken robbanások történtek.
Kedden az Expressen című svéd napilap videófelvételeket tett közzé a megrongálódott vezeték svédországi szakaszáról, és közölte, hogy a vezetékből legalább ötven méter hiányzik. A megrongálódott csőből jelentős mennyiségű metán távozott a tengeren át a levegőbe.
Moszkva korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatokba. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.
Az észt parlament terroristának nyilvánította az orosz vezetést, valamint a megszállt ukrán területek elcsatolására tett kísérletet is elítéli – számolt be kedden Ukrajna észtországi nagykövete, Mariana Betsa.
Történelmi nap. Az észt parlament elfogadta azt a nyilatkozatot, mely szerint elítéli az ukrajnai területek annektálását, és terroristává nyilvánítják az orosz vezetést. Köszönöm észt baráraimnak
– írta a bejegyzésben a nagykövet.
Volodimir Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Mihajlovics Podoljak szerint Oroszország évszázadok óta szegénységben él. Az ukrán politikus szerint
Oroszország ezért gyűlöli a modern civilizációt, és a hideg, az éhség és a barbárság övezetét akarja létrehozni Európában. Szisztematikusan próbálja lerombolni az ukrajnai infrastrukturális létesítményeket, támadva a városokat és a civileket
– közölte Podoljak, amire azt a döntést hozta az elnöki hivatal, hogy megerősítik a légvédelmet.
Az Expressen nevű svéd lap újságírói közzétették az első, közvetlen közelről készült fotókat az Északi Áramlat 1 gázvezetékről.
A tenger alatti vezetéken néhány hete kezdett el szivárogni a gáz, ennek okát még mindig vizsgálják több ország szakértői.
A svéd lap szerint a most közzétett, 80 méteres mélységben készült felvételeken is látható, hogy robbanás okozhatta a gázszivárgást. Közölték azt is, hogy a detonáció miatt
a gázvezetékből egy körülbelül 50 méternyi szakasz kiszakadt, megrongálódott.
Az Expressen cikke szerint a helyszínen dolgozó norvég drónkezelő, Trond Larsen (a felvételek készítője) azt mondta: rendkívül nagy erejű behatás kellett ahhoz, hogy egy, az Északi Áramlathoz hasonló vastagságú vezetéket így megrongáljanak.
Ugyancsak kedden adott ki egy közleményt a dán rendőrség, amiben azt írták, hogy a vizsgálati eredmények alapján immáron teljesen biztos, hogy erőteljes robbanások okoztak szivárgást a vezeték mindkét szakaszában, az Északi Áramlat 1-nél és 2-nél is. Hozzátették: a vizsgálat, a pontos részletek felderítése még sokáig eltarthat.
Két nagy fontosságú létesítmény is súlyos károkat szenvedett kedden Kijevben – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester.
Azt írta: mindkét létesítmény a reggeli orosz rakétacsapásban károsult, és ennek következtében a víz- és áramszolgáltatás részben leállt a város nyugati partján.
Vitalij Klicsko azt kérte, hogy a háztartásokban takarékoskodjanak az árammal, és minden olyan nagy teljesítményű eszközt kapcsoljanak le vagy ne kapcsoljanak be, amelyet csak nélkülözni tudnak (légkondi, mikrohullámú sütő stb.).
Ezen túl azt is kérte, hogy a vízzel is takarékoskodjanak a lakosok, és akinek már nincs ivóvize a lakásban (vagy azt látja, hogy csökken a víznyomás), az mielőbb halmozzon fel tartalékokat a közeli boltokból.
A városi szolgáltatók mindent megtesznek azért, hogy mielőbb stabilizálják a helyzetet és helyreállítsák a létfontosságú szolgáltatásokat
– tette hozzá a polgármester.
A Kremlnek nincs tudomása arról, hogy az orosz hadsereg iráni drónokat használt volna Ukrajnában. Többen azzal vádaskodtak, hogy Irán láthatja el fegyverutánpótlásokkal Oroszországot. Korábban Irán is tagadta, hogy fegyvereket szállítana Oroszország ukrajnai háborújához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb bejegyzéssel jelentkezett Twitter-oldalán. Az államfő beszámolt az orosz hadsereg által bombázott erőművek veszteségeiről, és utalást tett arra is, hogy nincs esély az orosz féllel való tárgyalásokra.
Elérkeztünk az orosz terrortámadások újabb fejezetéhez. Ukrajna energiaellátási infrastruktúrája kritikus helyzetben van. Október 10. óta az erőműveink 30 százaléka megsemmisült, ami tartós áramszüneteket okozott országszerte. Nem maradt tér és indok a Putyin-rezsimmel folytatott tárgyalásokra
– írta Zelenszkij.
A tweethez csatolt videóban az Ukrajna területét ért orosz rakétatámadások láthatók, annak kíséretében, hogy Vlagyimir Putyin és Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője elismerik, szándékosan támadják Ukrajna áramellátását.
Szergej Nyehajev, Németország orosz nagykövete a fegyverszállítások miatt bírálta a német kormányt. Elítélte Berlint, mert szerinte azokat a fegyvereket, amelyeket Ukrajna rendelkezésére bocsát, nemcsak orosz katonák ellen, hanem civilek ellen is bevetik.
Nyehajev úgy látja: a fegyverszállítások „a lehető legrosszabbul érintik” a két ország közötti kapcsolatokat, sőt csak súlyosbítják a konfliktust.
Ez egy olyan vörös vonal, amelyet nem lett volna szabad átlépnie Németországnak, tekintettel arra, milyen bűnöket követtek el népünk ellen a nácik a II. világháborúban
– nyilatkozta az orosz nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek.
Szergej Nyehajev hozzátette: reménykedik abban, hogy végül felülkerekedik a józan ész, de egyben borúlátó is, mert tapasztalatai szerint „még több fegyverszállításról érkeznek hírek”.
Miguel Berger, Németország brit nagykövete szankciókat sürgetett Irán ellen, mivel az ország állítólag fegyvereket szállított Oroszországnak, amit Irán tagad.
„Iránt további szankciókkal kellene büntetni, amiért segít Oroszországnak abban, hogy önmagukat felrobbantó drónjaival terrorizálja a civileket Ukrajnában. Aggasztó hírek szerint Irán rakétákat is adhat el Oroszországnak” – közölte Miguel Berger a The Guardian szerint.
A Szabad Európa által közzétett videóban volt ukrán hadifoglyok beszéltek arról, hogy miként kínozták őket az oroszok.
„Megbilincselve fellógattak. Bottal vertek. Ütöttek, rúgtak, cigarettát nyomtak el rajtam, gyufával égettek. Megvannak a sebhelyek” – mondta egyikük, aki szerint egyszer még lábon is lőtték őt szórakozásból.
Mások mellett egy fiatal, várandós, borszakértőként dolgozó nő is életét vesztette a Kijev ellen, még hétfőn végrehajtott dróncsapásokban.
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó a minap már beszámolt arról, hogy párjával együtt meghalt a várandós nő. Azóta egy fotót is közzétettek az áldozatról.
Kollégái szerint a férjével összeölelkeztek haláluk előtt, ebben a pozícióban találták meg a holttesteket.
Kedd reggel Ukrajna több nagyvárosát is rakétákkal, önmegsemmisítő drónokkal támadták az oroszok.
Mint megírtuk, már kedd hajnalban is légiriadót rendeltek el néhol, és az első robbanások Krivij Rihben meg is történtek nem sokkal később.
Azóta a The Guardian tudósítása szerint robbanásokat jelentettek
Olaszország ukrajnai nagykövetsége arra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó olasz állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból a fokozódó eszkaláció miatt. Az olasz diplomaták főként az ország délkeleti részén tartózkodók testi épségét féltik, mivel ott a leghevesebbek a harcok. Az olasz nagykövetség a vonatokat nevezte meg a legbiztonságosabb evakuációs közlekedési eszközöknek – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Olaszország előtt már számos más állam vezetői is jelezték honfitársaiknak, hogy nem ajánlják a háború sújtotta Ukrajnába való utazást és az ottani tartózkodást. Korábban ugyanezt javasolta saját állampolgárainak többek között az Egyesült Államok, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán és Egyiptom is.
Több ukrán nagyváros mellett az ukrán fővárost is légicsapás érte kedd reggel.
Az Ukrajinszka Pravda riporterei közölték, hogy helyi idő szerint reggel 9 órakor Kijev bal partján legalább egy robbanás történt. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese azt közölte, hogy összesen három rakétát lőttek ki az oroszok egy, a város területén található erőműre.
A helyszíni felvételeken csak az látszik, hogy sűrű füst szállt fel a csapások után a helyszínen:
Az ukrán állami atomenergetikai vállalat kedden azzal vádolta Oroszországot, hogy elrabolta az oroszok által megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű két vezető munkatársát.
Az erőmű informatikai vezetőjét, Oleh Kosztyukovot és Oleh Oseket, az erőmű igazgatójának asszisztensét hétfőn fogták el – írta kedden az Energoatom a Telegram alkalmazáson.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5001-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3931-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 93-an – köztük 35 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Az Azov-ezred közzétett egy videót arról, hogy miként tértek vissza a hadifogságból az ukrán katonák.
Mint megírtuk, hétfőn egy fogolycserével 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból. Ez volt az első alkalom, amikor kizárólag nőket hoztak ki a hadifogságból.
A kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba (11 közöttük tiszti rangot visel), de csak 2 fő szolgált az Azov-ezrednél.
Az Egyesült Államok úgy értesült, hogy az oroszok rakétateszteket hajthatnak végre a következő napokban. A START-egyezmény alapján Oroszországnak ezt előre be kellene jelentenie, Moszkva azonban nem közölt információt arról, hogy nukleáris hadgyakorlatot tervez.
A NATO nukleáris hadgyakorlatának idei fordulója jelenleg is zajlik, és az orosz nukleáris erők is hasonló időszakban szoktak gyakorlatozni. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt hetekben nem zárta ki az atomfegyverek bevetését sem. A Reuters értesülései szerint ugyanakkor a nyugati katonai tisztviselők kellően felkészültek és tájékozottak ahhoz, hogy meg tudjanak különböztetni egy hadgyakorlat keretében kilőtt rakétát egy élesen bevetett rakétától.
Az orosz állami hírügynökség szerint 13 ember meghalt a délnyugat-oroszországi Jejszkben történt repülőbaleset után.
A városban egy SZU–34-es orosz katonai repülőgép zuhant le hétfőn. A baleset után egy kilencemeletes épület kigyulladt és nagy lánggal égett – több mint 2000 négyzetméteren –, mire a tűzoltók megkezdték a munkát.
Az orosz belügyminisztérium kedd reggeli adatai szerint legalább 13 ember – köztük három kiskorú – meghalt a balesetben, további 19 főt pedig kórházban kezelnek.
Mindeközben az orosz katasztrófavédelmi minisztérium jelentette, hogy a romok átvizsgálását befejezték, és összesen 68 embert mentettek ki az épületből (további, több mint 360 ember pedig még a baleset után saját maga hagyta el az épületet). A baleset miatt bűnügyi vizsgálat indult, katonai nyomozók és szakértők vizsgálják az incidens körülményeit és okait.
Kedd hajnalban légiriadót rendeltek el Kijev területére – közölte az ukrán főváros önkormányzata.
Bejegyzésükben (és azóta több más posztban is) arra kérték az embereket, hogy menjenek a kijelölt óvóhelyekre. Mindeközben egy dél-ukrajnai nagyváros, Krivij Rih katonai közigazgatásának vezetője, Olekszij Vilkul közölte, hogy kedd hajnalban robbanások történtek a város északi felében.
Hogy ezeket mi okozta, az még nem derült ki, de a tisztviselő egy újabb bejegyzésben már arról számolt be, hogy az orosz volgodonszki járás felett Kh–101-es rakétákat lőttek ki egy repülőgépről, amelyek helyi idő szerint reggel 7.50-kor csapódhatnak be Krivij Rihben.
Németország bejelentette, hogy véget vet annak a programnak, amely ukrán menekülteknek kínálta fel az ukrán hrivnya bankjegyek euróra való átváltásának lehetőségét árfolyamok nélkül.
A PROGRAM OKTÓBER 30-IG MEGSZŰNIK – ÁLL A NÉMET PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A JEGYBANK HÉTFŐN KIADOTT KÖZÖS KÖZLEMÉNYÉBEN.
A rendelkezést eredetileg azért vezették be, hogy segítsék az országból az orosz invázió után elmenekült ukrán menekülteket, de a kereslet „megcsappant” – írják a közleményben, hozzátéve, hogy az utóbbi időben kevés tranzakcióra került sor.
A bankok hétvégi zárva tartása miatt a valuták közötti váltás utolsó napja október 28-a lesz – írja a CNN.
Iránt az Ukrajnában elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkosává teszi az, hogy Oroszországot fegyverekkel látja el – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium hétfő esti közleményében.
A tárca emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét alatt Oroszország több mint száz csapást mért iráni kamikaze drónokkal lakóépületekre, erőművekre, szennyvíztisztító telepekre, hidakra és játszóterekre számos ukrán városban.
Emiatt több tucat ember, köztük gyerekek haltak meg, illetve szenvedtek sérüléseket, Ukrajna energetikai infrastruktúrájának egyharmada pedig megrongálódott, és károk keletkeztek két kijevi diplomáciai intézmény épületében is. A minisztérium a közleményében arra nem tért ki, mely országok diplomáciai épületéről van szó.
Az ukrajnai hódító háború megvívásához és az ukrán állampolgárok megöléséhez szükséges fegyverek biztosítása Iránt cinkossá teszi Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, háborús bűneinek és terrorcselekményeinek bűntettében
– szögezte le a tárca.
Kijev felszólította Teheránt, hogy haladéktalanul állítson le minden fegyverszállítást Oroszországnak, ellenkező esetben az ország és vezetése viseli a felelősséget „egyebek mellett az Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűntettei miatti nemzetközi perekben is” – adta hírül az MTI.
Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai inváziója olyan káoszt okozott Oroszországban, amely miatt polgárháború robbanhat ki, de akár szét is szakadhat az ország – mondta a Reuters értesülése szerint Borisz Bondarev egykori orosz diplomata, aki a háború miatt mondott le.
A Putyin Oroszországáról írt kritikájában Bondarev azt mondta, hogy az országban hemzsegnek a talpnyaló „igenemberek”, akik a Kreml irányvonalát szó nélkül követik, és lehetővé teszik Putyinnak, hogy „a legfontosabb döntéseket saját propagandájának visszhangkamrájában hozza meg”.
Bondarev szerint az is elképzelhető, hogy Putyin utódja is megpróbálja majd folytatni a háborút, ám Oroszországban senki nem rendelkezik akkora tekintéllyel, mint ő, így politikai zavargások léphetnek fel a jövőben.
Köszöntünk mindenkit!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre tudósításunk itt érhető el.
Tartsanak velünk ma is!