Vlagyimir Putyin orosz elnök nem biztos, hogy megéri az ukrajnai háború végét, mivel az orosz csapatok csak szenvednek a keleti fronton – mondta Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője a Daily Mail szerint.
A vezető szerint Oroszországban már aktív megbeszélések folynak arról, hogyan lehetne leváltani Putyint, miután az orosz elit egyre frusztráltabb a háború miatt, és az elnök egyre gyengébbnek tűnik.
Kirilo Budanov a War Zone-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az ukrán csapatok jól haladnak, Herszont már november végére vissza is foglalhatják, és az orosz erők visszaszorítása Ukrajna 1991-es határaihoz „jó lehetőséget teremtene a háború befejezésére”.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Ukrajna gyakorol ellenőrzést egy kulcsfontosságú autópálya felett a luhanszki régióban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ukránok tüzérséggel bombázzák az utat, amely így járhatatlanná vált, írja a CNN.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai közigazgatásának vezetője szombaton a CNN-nek elmondta, hogy Oroszország nem tudja használni azt a kulcsfontosságú útvonalat, ami Szvatovo és Kreminna városát köti össze.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint tizenhét alkalommal lőttek ellenséges pontokra szombaton, valamint légvédelmi rendszereik lelőttek egy Kh–59-es rakétát és két Orlan–10-es, pilóta nélküli légi járművet – írja az Unian.
Az elmúlt napon az ukrán katonák az ellenség fegyvereinek és katonai felszereléseinek négy koncentrációs területére, továbbá három erődítményre és három légvédelmirendszer-állásra is lecsaptak.
A jelentés arról is beszámolt, hogy az oroszok több mint tizenöt létesítményt találtak el, különösen a donyecki régióban, Szlovjanszk és Sziverszk környékén, valamint a herszoni régió Novoolekszandrivka településén.
Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatti áramszünetek mintegy négymillió lakost érintettek, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő megjegyezte, hogy Kijevben és a régióban, valamint Zsitomir, Poltava, Rivne, Harkiv, Csernyihiv, Szumi, Cserkasszi és Kirovohrad régiókban voltak tapasztalhatók áramkimaradások.
„Mindennap azon dolgozunk, hogy megerősítsük légvédelmünket és egyéb védelmi képességeinket. Nap mint nap erősítjük kritikus infrastruktúránk, elsősorban az energetikai védelmét” – idézte Zelenszkijt a Kárpátalja.ma.
Miután az orosz erők teljesen kiürítették Herszont, és befejezték a civilek evakuálását, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a megszállók tömegesen lopják az orvosi felszereléseket és mentőautókat annak érdekében, hogy lakhatatlanná tegyék a területet.
Oleg Zsdanov katonai szakértő szerint az oroszok utcai harcokra készülhetnek. Elmondása szerint a megszállók ennek érdekében többek között aláaknázhatják a területet, elvághatják a kommunikációs vonalakat és elektromos kábeleket is, de lakóházakban is felállíthatnak olyan állomásokat, ahonnan tüzelni tudnak, és akár a katonáikat civil ruházatba is öltöztethetik, hogy elvegyüljenek.
A szakértő szerint Herszon lakói azonban segíthetik az ukrán erőket azzal, ha megfigyelik, pontosan hol alakítanak ki bázist és fegyverraktárat maguknak az oroszok.
Csernobajevka teleülésről az inváziós erők kivitték az összes felszerelést. Herszon városában pedig sokkal kevesebb orosz katona tartózkodik most, mint korábban – erről Szerhij Hlan, a Herszoni terület kormányzója beszélt.
Hlan szerint a régióközpontban kevesebb orosz katona van, de ők továbbra is rabolnak és fosztogatnak, írja az Unian hírügynökség.
„Herszon városában nem készülnek utcai harcokra az oroszok. Láttunk műholdképeket Csernobajevkáról, amely teljesen üresnek tűnik. A megszállók mindig is Csernobajevkát használták logisztikai központként” – jegyezte meg Hlan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke kizárta az Oroszországgal kötendő megállapodásokat, amíg tart a háború, ezzel pedig megismételte az ukrán elnök korábbi kijelentéseit.
Andrij Jermak arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a harcok leállását arra használná fel, hogy átcsoportosítsa erőit, és erőforrásokat gyűjtsön.
„Oroszország számára ez egy pusztító háború – számunkra ez a túlélésért folytatott háború. És amíg ők megpróbálnak eltörölni minket mint államot és mint nemzetet, addig minden, Oroszországgal kötött megállapodás kudarcra van ítélve” – mondta az ukrán elnöki hivatal vezetője, írja az Independent.
Már több mint ezer ukrán szabadult ki az orosz hadifogságból a háború február 24-ei kezdete óta – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának képviselője.
Miután szombat délután Ukrajna 50 hadifoglyot adott át Oroszországnak, Andrij Juszov közölte, október 29-ig már csaknem 30 hadifogolycsere történt.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség utánanéz annak az orosz értesülésnek, miszerint két ukrán nukleáris helyszínen is „piszkos bomba” készül, írja a Kárpátalja.ma.
„Az ellenőrzések folyamatban vannak. Azt a két létesítményt vizsgáljuk, amelyben az oroszok állítása szerint nukleáris anyagok eltérítése történt. De több szakértőt fogunk telepíteni más ukrajnai létesítményekbe is, például Csernobilba” – közölte Rafael Mariano Grossi főigazgató.
Kijev mellett a nyugati tisztviselők is cáfolták ezt az orosz értesülést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem biztos, hogy megéri az ukrajnai háború végét, mivel az orosz csapatok csak szenvednek a keleti fronton – mondta Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés vezetője a Daily Mail szerint.
A vezető szerint Oroszországban már aktív megbeszélések folynak arról, hogyan lehetne leváltani Putyint, miután az orosz elit egyre frusztráltabb a háború miatt, és az elnök egyre gyengébbnek tűnik.
Kirilo Budanov a War Zone-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az ukrán csapatok jól haladnak, Herszont már november végére vissza is foglalhatják, és az orosz erők visszaszorítása Ukrajna 1991-es határaihoz „jó lehetőséget teremtene a háború befejezésére”.
Az ENSZ közölte, hogy kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás Moszkva által bejelentett felfüggesztése miatt, írja az Independent.
„Létfontosságú, hogy minden fél tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely veszélyeztetné az élelmiszerhez való hozzáférést több millió ember számára” – mondta Stéphane Dujarric szóvivő.
Az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodás keretében több mint 9 millió tonna gabonát exportáltak, ami enyhítette az élelmiszerhiányt, és csökkentette a globális árakat.
Ljubljana 28 darab M–55S harckocsit ad át Kijevnek. A tankokat a Németországtól kapott felszerelésért cserébe küldte Ukrajnának az ország, erről szeptemberben kötött megállapodást Robert Golob szlovén miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján közzétett üzenetében kemény hangot ütött meg a lengyelekkel szemben, írja a Mandiner.
„Kétféleképpen lehet reagálni az Oroszországtól háborús kompenzációt követelő lengyel külügyes degeneráltakra. Vagy elmondjuk nekik, hogy a Szovjetunió a szocializmus alatt több száz milliárd dollárt juttatott Lengyelországba, vagy közöljük velük, hogy kenjék a hajukra a számolgatásaikat” – írta Medvegyev.
A politikus hozzátette, az uniós szankciók miatt „még a vécépapír ára is felment” Európa-szerte.
Ellentétes reakciókat váltott ki Ukrajnában és Oroszországban a hír, hogy Elon Musk megvásárolta a Twittert: míg az ukrán elnöki tanácsadó megkérdőjelezi a milliárdos céljait a közösségimédia-platform megvásárlásával, addig az orosz Biztonsági Tanács vezetője örömmel gratulált.
Miután Elon Musk megvette a Twittert, azt posztolta: „a madár szabad” – utalva ezzel a közösségi média logójára. Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó azonban másként látja a dolgot: úgy véli, a közösségi oldal felhasználóit hideg zuhanyként érte az „új korszak kezdete”.
Valóban szabad a madár, vagy csak új ketrecbe költözött?
– tette fel a kérdést Mihajlo Podoljak. Mindeközben az orosz Biztonsági Tanács elnöke örömmel gratulált a milliárdosnak.
Sok szerencsét, Elon Musk, a politikai elfogultság és az ideológiai diktatúra legyőzéséhez a Twitteren. És hagyja abba azt a Starlink-üzletet Ukrajnában
– írta Dmitrij Medvegyev.
Ukrajnában nagy felháborodást váltott ki, amikor Elon Musk a Twitteren pontokba szedte, hogy Ukrajnában többek között akkor lehetne ismét béke, ha Oroszország visszakapná a Krím félszigetet, és egy szavazást is indított a kérdésben. Volodimir Zelenszkij azonban nem hagyta szó nélkül a milliárdos bejegyzését, és egy szavazással válaszolt. A Tesla vezérigazgatója végül visszacsapott, és azt írta az ukrán elnöknek, hogy szerinte a háború masszív eszkalációja nem csupán Ukrajnának, hanem az egész világnak hatalmas károkat okozhat.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette a gabonamegállapodás felmondását, miután Moszkva szerint a fekete-tengeri orosz flotta hajói ellen Ukrajna szombaton dróntámadást intézett Szevasztopol térségében, írja az Unian hírügynökség.
„Figyelembe véve a kijevi rezsim által végrehajtott terrorcselekményt, az orosz fél felfüggeszti a részvételt az ukrán kikötőkből származó mezőgazdasági termékek exportjáról szóló megállapodások végrehajtásában” – olvasható a tárca által kiadott közleményben.
A Kreml propagandistája, Vlagyimir Szolovjov az orosz közmédia adásában kifejtette: az orosz–ukrán konfliktus már egy gigantikus európai háború kitörésének küszöbén áll.
Vendége, a közgazdász Jevgenyij Szatanovszkij úgy véli, az Egyesült Államok azt akarja, hogy a háború ne terjedjen tovább Európán, és benne van a lehetősége egy páneurópai háborúnak is.
„De miért kellene az orosz hadseregnek megállnia Munkácsnál vagy a magyar–ukrán határnál? Miért ne lehetne ebből egy világháború?” – tette fel a kérdést Vlagyimir Szolovjov.
Az ukrán hadsereg felszabadított egy újabb települést a Luhanszki területen, írja az Unian hírügynökség az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
A tárca megjegyezte, hogy a helyi lakosok könnyes szemmel üdvözölték az ukrán katonákat, akikre 8 hónapig vártak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a csere szombat délután történt.
Korábban a Moszkva által támogatott Donyecki terület vezetője azt mondta, hogy cserébe Ukrajna ugyanennyi hadifoglyot kapott.
Ukrajna egyelőre nem kommentálta nyilvánosan a cserét, írja a Sky News.
Közelharcban megölték a Wagner-csoport egy magas rangú tisztjét az ukrán különleges erők – írja a Kyiv Independent.
A Khort, az ukrán különleges erők egysége szerint az orosz Wagner-csoport vezérkari főnökhelyettesét ölték meg.
Az Egyesült Királyság reagált Moszkva azon kijelentésére, miszerint egy brit haditengerészeti egység áll az Északi Áramlat gázvezetékeknél történt robbanások mögött – írja a Sky News.
A brit védelmi minisztérium közleménye szerint Oroszország hamis vádakkal igyekszik leplezni azt, hogy képtelenek kezelni az ukrajnai inváziót. Majd hozzátették, hogy ez a vádaskodás többet árul el az orosz kormányban végbemenő dolgokról, mint a Nyugatról.
Brit szakértők szerint Oroszország kijelentése egyenesen hazugság, és kijelentették, hogy a haditengerészetnek nincsenek olyan eszközei, amelyekkel egy ilyen támadást végre lehet hajtani.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 70 250 orosz katona esett el, az elmúlt napon 550 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1406 hadműveleti és taktikai drónt, 152 egység speciális felszerelést és 351 cirkálórakétát számoltak fel.
Az Európai Unió mintegy 17 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz vagyontárgyakat azóta, hogy Moszkva megszállta Ukrajnát – mondta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos egy szombaton megjelent interjúban.
Ukrán tisztviselők azt követelik, hogy a vagyont a háború utáni újjáépítésre fordítsák országukban.
„Ha az EU által elkobzott bűnös pénzről van szó, akkor azt át lehet utalni egy kártérítési alapba Ukrajna számára. Ez a 17 milliárd viszont nem elegendő az újjáépítés finanszírozására” – tette hozzá Reynders az interjúban, írja a The Guardian.
Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy Zaporizzsjában rakétatámadás ért kritikus infrastruktúrát képező létesítményeket − írta meg a Sky News.
Zaporizzsja ad otthont Európa legnagyobb atomerőművének, amelyet már többször is támadás ért. Oroszország és Ukrajna egymást vádolják a csapások miatt.
Olekszandr Sztaruh, a régió kormányzója felszólította a civileket, hogy „maradjanak az óvóhelyeken”, mivel ismétlődő támadások valószínűsíthetők.
A politikus a Telegramon azt írta, hogy áldozatok nincsenek, de egy ipari épület megsemmisült. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan hol történtek a csapások.
Moszkva azt állítja, hogy egy brit haditengerészeti egység áll az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéknél történt robbanások mögött − írta meg a Sky News.
Állításukat nem támasztották alá bizonyítékokkal. A német, dán és svéd hatóságok vizsgálják az esetet, de egyelőre nem tudni, hogy ki vagy mi okozta a robbanásokat.
Az orosz védelmi minisztérium közleményben közölte:
A rendelkezésre álló információk szerint a brit haditengerészet ezen egységének képviselői részt vettek a Balti-tengeren ez év szeptember 26-án elkövetett terrortámadás tervezésében, biztosításában és végrehajtásában.
Moszkva szerint a modernizált atomfegyverek gyorsabb amerikai telepítése a NATO európai bázisain csökkenti a „nukleáris küszöböt” − írta meg a Sky News.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban egy zárt NATO-ülésen közölte, hogy felgyorsítja a modernizált fegyverek telepítését, amelyek decemberben érkeznek meg az európai bázisokra.
Oroszország most azt mondja, hogy katonai tervezésében figyelembe fogja venni a lépést.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nukleáris fegyverek modernizálására vonatkozó terveket, azokat a bombákat, amelyek Európában vannak
− mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az állami RIA hírügynökségnek.
Több mint 10 ezer ember demonstrált pénteken a cseh fővárosban, a Vencel téren. A tüntetők a kormány lemondását követelték a meredeken emelkedő árak miatt − írta meg a The Guardian.
A Cseh Köztársaság az Első! elnevezésű tüntetés volt a harmadik esemény, amelyet az ország NATO-ból való kilépését és a Moszkvával való kapcsolat megújítását követelő csoport szervezett.
A szervezők a közösségi médiában támadták a kormányt, amiért támogatja az országban tartózkodó mintegy 400 ezer ukrán menekültet, és felszólították a hatóságokat, akadályozzák meg, hogy véglegesen letelepedjenek a Cseh Köztársaságban.
A belügyminisztérium egy hasonló, szeptemberi, 70 ezer főt megmozgató tüntetést „Kreml-barát propaganda” népszerűsítésének minősített.
Kijlo Budanov ukrán vezérőrnagy, az ország védelmi hírszerzési igazgatóságának vezetője a The War Zone című lapnak adott interjúban beszélt a háború várható kimeneteléről.
Szerinte jövő hónap végére befejeződik az ukrán ellentámadás Herszon visszaszerzéséért. Oroszország jelenleg mintegy 40 ezer katonát, köztük a „legjobban kiképzett és legképzettebb orosz egységeket” csoportosítja át a térségben − mondta.
Ezek közé tartozik a légvédelem, a különleges műveleti erők és a haditengerészeti gyalogság. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna tervez-e ellentámadást a Krímben, amelyet 2014-ben annektáltak, Budanov vezérőrnagy azt mondta, hogy erre „jövőre kerül sor”.
Vlagyimir Putyinnak állítottak sírkövet egy bahmuti katonai ellenőrző pontnál − írta meg a Sky News.
Az orosz erők jelenleg keményen harcolnak az ukrajnai Donyeck keleti részén fekvő város elfoglalásáért. Elemzők szerint Moszkva lassan halad előre a térségben.
Szevasztopol beiktatott kormányzója, az orosz közigazgatás vezetője, Mihail Razvozsajev arra kérte a lakosságot, hogy ne tegyenek közzé videókat a város elleni dróntámadásról a közösségi médiában.
Mindenkinek meg kell értenie, hogy az ukrán náciknak nagy szükségük van az ilyen információkra, hogy átlássák, hogyan épül fel a városunk védelme
– tolmácsolta kérését a lakosság felé, akiket arra kért, ne segítsék ezzel az ukrán csapatokat.
Korábban arról számoltunk be, hogy a fekete-tengeri orosz flotta hajói szombat reggel visszaverték az ukrán dróntámadást Szevasztopol városában.
Több mint 17 milliárd euró (mintegy 7 ezer milliárd forint) orosz vagyon került zár alá az Európai Unió által elrendelt szankciók következtében − tudatta szombaton Didier Reynders igazságügyi biztos.
A Funke német lapcsoportnak nyilatkozva a belga politikus elmondta, hogy ezt a vagyont 90 ember birtokolja, és ebből 2,2 milliárd eurót Németországban zároltak.
Az Európai Unió az Ukrajna elleni indított háború februári kezdete óta nyolc lépésben fogadott el büntetőintézkedéseket, melyek beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást is tartalmaznak, de Ukrajna területi épsége és szuverenitása megsértése vagy aláásása miatt már 2014-től voltak érvényben szankciók.
Ukrajnai politikusok azt szorgalmazzák, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna háború utáni újjáépítésére kelljen felhasználni − számolt be az MTI.
Reynders erről azt mondta, hogy ha a zárolt vagyon bűncselekményből származik, akkor átvezethető egy Ukrajnának szánt jóvátételi alapba, de ez a pénz messze nem lesz elég az ország újjáépítésére.
A biztos azt is elmondta, hogy az orosz jegybank devizatartalékából is zár alá került 300 milliárd euró, amelyet biztosítékként vissza lehetne tartani mindaddig, amíg Oroszország részt nem vállal Ukrajna újjáépítéséből.