Két szakértő szerint a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Vlagyimir Putyin ukránok millióit ítélje fagyhalálra − írta meg a Sky News.
A The Atlantic Council című lapban Dennis Soltys nyugalmazott közpolitika-professzor és Alexander Motyl politológusprofesszor szerint az ukránok a fűtési rendszerek megrongálását és a tél „fegyverként való felhasználását” Moszkva részéről a szovjet hatóságok által a harmincas években elkövetett népirtás megismétlésének tekintik.
A szerzők szerint az ukránok Putyin bombázási kampányát hlolodomornak, azaz fagyhalálnak nevezik − hasonlóan a Sztálin által Ukrajnában szervezett mesterséges éhínségéhez, amelyet a történelem holodomorként, azaz éhhalálként ismer. A holodomorban több millió ember halt éhen, és olyan súlyos volt, hogy még a kannibalizmus is elterjedtté vált.
A két szakértő szerint
az ukrajnai előre látható humanitárius katasztrófa most olyan kemény és sürgős választ követel a nemzetközi közösségtől, amely eddig hiányzott. Oroszország inváziója most egy baljós, új szakaszba lépett. Moszkva azon döntése, hogy a téli időszakban megfosztja Ukrajna polgári lakosságát a fűtéstől és más alapvető szolgáltatásoktól, több tízmillió ember életét sodorja veszélybe.
Hozzátették, hogy Putyin igyekszik emelni a tétet, és „közvetlenül fenyegeti az egész ukrán polgári lakosságot”.
Tayyip Erdogan török elnök szerint Törökország folytatni fogja erőfeszítéseit a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás érdekében, annak ellenére, hogy Oroszország bejelentette, felfüggeszti részvételét.
Oroszország közölte, hogy „határozatlan időre” kivonul az üzletből, miután Ukrajnát vádolta meg a krími Szevasztopolban lévő fekete-tengeri flotta elleni dróntámadással. Ukrajna nem ismerte el a támadást, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „meglehetősen kiszámíthatónak” nevezte az orosz lépést a BBC szerint.
Erdogan elnök kijelentette, hogy „határozottan folytatjuk az emberiség szolgálatára tett erőfeszítéseinket”, még akkor is, ha Oroszország „tétován viselkedik”.
Törökország segített közvetíteni a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy Ukrajna újraindítsa a fekete-tengeri gabonaexportot, amelyet Oroszország megszállásakor blokkoltak.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök hamarosan találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be Belarusz vezetője a RIA Novosztyi szerint.
Az biztos, hogy a közeljövőben újra találkozunk Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal, és végre összegezzük az idei év eredményeit. Továbbá megtervezzük a következő év feladatait
– fogalmazott Lukasenka a lap szerint.
A két állam közötti feszültségről és az ukrajnai háborúról tárgyalt telefonon vasárnap este Antony Blinken amerikai külügyminiszter és kínai kollégája, Vang Ji – közölte a washingtoni külügyi tárca.
Az amerikai tárcavezető megvitatta partnerével, hogy nyitva kell tartani az egymás közötti kommunikációs vonalakat, felelősségteljesen kell kezelni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokat.
A mostani megbeszélés középpontjában az ukrajnai konfliktus és „az Oroszország által a globális biztonságra és a gazdasági stabilitásra jelentett fenyegetések” álltak.
Kínát, amely hivatalosan igyekszik semlegesnek mutatkozni az ukrán konfliktusban, a Nyugat vádolja, hogy túlságosan békülékeny Moszkvával szemben – írja az MTI.
A kínai és amerikai tisztviselők közötti beszélgetés néhány nappal azután történt, hogy Vang Ji múlt csütörtökön orosz kollégájával folytatott megbeszélést. Akkor a kínai tárcavezető orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak azt mondta, hogy Peking minden szinten kész elmélyíteni a párbeszédet Oroszországgal.
Orosz rakéta landolt a moldovai Naslavcea faluban hétfő reggel, miután Ukrajna légvédelmi rendszere lelőtte – közölte a moldovai belügyminisztérium.
A hírek szerint senki sem sérült meg, de több ház ablaka betört, amikor a rakéta a falu északi végébe zuhant – írta a Reuters a közlemény alapján.
Naslavcea település az ukrán határon fekszik, Moldova északi részén.
Zaporizzsjában a Dnyeper vízerőmű közelében lévő egyik alállomást találat érte, a város egy részében nem működik az áramszolgáltatás – számolt be az Együtt Vagyunk Oroszországgal közhasznú egyesület elnöke, Volodimir Rogov.
A találat éppen a Dnyeper vízerőmű közelében lévő alállomást érte. A robbanás miatt áramkimaradások vannak a városban
– mondta hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az elnök. Valamint azt is megjegyezte, hogy Zaporizzsjában már az alállomást ért támadás előtt is áramkimaradások voltak.
Eközben a Sztrana ukrán média robbanásról és tűzről számolt be a Dnyipro vízerőmű közelében. A jelenlegi információk szerint hatalmas füstoszlop gomolyog a helyszínen.
Kijevben 350 ezer lakást ellátó energetikai létesítményt ért támadás hétfőn, helyi idő szerint kora reggel – számolt be a CNN szerint Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere.
A munkások jelenleg is az áramellátás helyreállításán dolgoznak… A sürgősségi szolgálatok, valamint az ország legnagyobb magánenergia-vállalatai, a DTEK és az ukrán energiaszolgáltató, az Ukrenergo mindent megtesznek a helyzet mielőbbi stabilizálásáért
– tette hozzá Klicsko.
Mint arról korábban beszámoltunk, ismét csapást mértek Ukrajna fővárosának kritikus infrastruktúráira az orosz csapatok. A támadás miatt rengeteg civil maradt áram és víz nélkül.
A kritikus infrastruktúrát ért tömeges bombázások miatt országszerte vészhelyzeti áramszüneteket vezetnek be – jelentette be Facebook-oldalán Kárpátalja kormányzója, Viktor Mikita.
Az orosz terroristák ismét hatalmas csapást mértek az energiarendszer létesítményeire Ukrajna több régiójában. A rakéták egy részét a légvédelem lelőtte, míg mások célba találtak. A szolgálatok a következmények kiküszöbölésén dolgoznak
– írta a bejegyzésében a tisztviselő.
Franciaország azon dolgozik, hogy Ukrajna szárazföldi útvonalon exportálhasson élelmiszert, és ne a Fekete-tengeren keresztül, Lengyelországon vagy Románián keresztül – mondta a francia mezőgazdasági miniszter hétfőn, miután Oroszország az Ukrajnával folytatott háború közepette visszalépett egy kulcsfontosságú exportmegállapodástól.
Azt vizsgáljuk, hogy ha a Fekete-tengeren keresztül nem lehet, akkor nem lehetne-e inkább szárazföldi útvonalakon, különösen a Románián és Lengyelországon keresztül vezető szárazföldi útvonalakat találni
– mondta Marc Fesneau mezőgazdasági miniszter a The Guardian szerint.
Az amerikai hírszerzés szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója személyesen közölte Vlagyimir Putyinnal lesújtó véleményét az orosz hadvezetésről.
Az orosz védelmi minisztérium túlságosan is a Wagnerre támaszkodik, miközben nem látja el elegendő pénzzel és egyéb erőforrással a zsoldoscsapatot ahhoz, hogy teljesítse küldetését – a többi között ezt tette szóvá a csoport létrehozója.
Prigozsin egyébként sajtószolgálatán keresztül tagadta a személyes kapcsolatfelvételt Putyinnal, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig nem kívánta kommentálni Prigozsin és Putyin viszonyát.
A „séf” becenevet viselő Putyin-barát csoportvezetőről itt olvashat többet.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere tájékoztatást adott az ország fővárosának áramellátási helyzetéről, miután ma reggel Oroszországból sorozatos támadások érték Kijevet. A Telegramon közölte a lakosokkal, „a villanyszerelők azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az áramellátást, miután megrongálódott egy olyan energetikai létesítmény, amely mintegy 350 ezer kijevi lakást lát el energiával. A szakemberek más sürgősségi szolgálatokkal és a hatóságokkal együtt mindent megtesznek, hogy a helyzetet minél hamarabb stabilizálják”.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Bridget A Brink megerősítette, hogy ő és munkatársai menedéket találtak. Elmondta, hogy „ukránok millióihoz hasonlóan csapatunk ismét óvóhelyre húzódott, mivel Oroszország folytatja az ukrán nép elleni érzéketlen és barbár rakétacsapásait, hogy a tél közeledtével hideg és sötét legyen az országban” – adta hírül a The Guardian.
Az orosz elnök üzenetet küldött India elnökének és miniszterelnökének azután, hogy az országban összeomlott egy függőhíd vasárnap.
A TASZSZ szerint az orosz elnök kinyilvánította együttérzését a két vezetőnek, és az elhunytak családjainak. A balesetben – a legfrissebb adatok fényében – 141 ember meghalt, további 177 ember pedig megsérült.
Újabb kulcsfontosságú ukrán létesítményekre mértek csapást az oroszok az északkelet-ukrajnai Harkiv városában és az ország középső részén, a cserkaszi régióban – közölték ukrán tisztviselők hétfőn a CNN szerint.
Ihor Terekov, Harkiv polgármestere a Telegram-csatornáján azt írta, két rakéta csapódott be egy kritikus infrastrukturális létesítménybe a városban. A cserkaszi régió egyes részein pedig megszűnt az áramszolgáltatás, miután egy kritikus infrastrukturális létesítményt ért találat – közölte Ihor Taburec, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
A lap azt írja, az ukrán tisztviselők úgy vélik, az orosz erők hőerőművek, elektromos alállomások, transzformátorok és csővezetékek megsemmisítésével befolyásolják az ukránok áram-, víz- és internet-hozzáférését.
Megszűnt a víz- és áramellátás Kijev egyes részein, miután több kritikus infrastrukturális létesítményre mért csapást az orosz hadsereg hétfőn – számolt be Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere.
A CNN tudósítói szerint Kijevben kora reggel ismét robbanásokat lehetett hallani. Klicsko korábban azt nyilatkozta, hetekig tart majd a rendszerek helyreállítása, ezért áramkimaradásokra kell számítania a lakosságnak Kijevben.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy megtalálta, megvizsgálta és azonosította az orosz fekete-tengeri flotta hajóinak támadására használt drónok roncsait a Krím félszigeten.
A minisztérium közölte, hogy az elemzés kimutatta: a drónokat kanadai gyártmányú navigációs modulokkal látták el egy olyan támadáshoz, amelyet Ukrajna hajtott végre brit vezetéssel. Nagy-Britannia ezt az állítást cáfolta – írja a The Guardian.
A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a drónok a gabonafolyosó biztonsági övezetében mozogtak, majd irányt változtattak, és a szevasztopoli haditengerészet támaszpontja felé indultak. A minisztérium szerint az egyik tengeri drón a gabonafolyosó biztonsági övezetéből indult.
„Ez arra utalhat, hogy a drónt egy olyan polgári hajó fedélzetéről indíthatták, amelyet Kijev vagy nyugati támogatói béreltek az ukrajnai tengeri kikötőkből való mezőgazdasági termékexportra” – áll a közleményben.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői úgy gondolják, Vlagyimir Putyin 2023-ban sem fog új típusú fegyvereket bevetni a háborúba, valamint az sem valószínű, hogy nukleáris fegyvereket használ majd a konfliktusban.
Putyin valószínűleg még nem adta fel a reményt, hogy hagyományos katonai eszközökkel érje el a céljait Ukrajnában
– vélik az ISW szakértői. Véleményük szerint Putyin nem taktikai nukleáris fegyverek bevetésével eszkalálná a háborút, kivéve abban az esetben, ha az orosz hadsereg hirtelen összeomlana. Ebben az esetben ugyanis az ukrán erők akadálytalanul törnének előre az egész hadművelet területén.
Október 30-án, egy nap leforgása alatt csaknem húsz ukrán települést támadtak meg az orosz fegyveres erők – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara vasárnap.
Több mint húsz település területét érte ellenséges támadás. Köztük van Kupjanszk, Sziverszk, Nova Kamjanka, valamint Berezneguvate is
– áll a jelentésben az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Oroszország és Ukrajna a napokban fogolycserét hajtott végre, mindkét fél több mint ötven katonáját kapta vissza – közölték orosz és ukrán vezetők.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetőségének tájékoztatása szerint ötvenkét ember térhetett vissza – katonák, tengerészek, határőrök, a nemzeti gárda több tagja és orvosok.
A hírszerzés úgy nyilatkozott, folyik a további fogolycserék szervezése, de részleteket nem említettek. Az orosz védelmi tárca annyit közölt, hogy Ukrajna több mint ötven hadifoglyot adott át tárgyalások után – írta az MTI.
Volodimir Zelenszkij arra kérte Ukrajna lakosságát, hogy továbbra is körültekintően fogyasszák a villamos energiát és tartsák be a stabilizációs korlátozásokat – mondta az államfő vasárnap tartott videóbeszédében.
Zelenszkij elmondása szerint az oroszok az elmúlt napokban is folytatták az ágyúzást különböző irányokból: Csernyihiv, Harkiv, Donbász, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Mikolajiv térségében is csapásokat hajtottak végre.
Általánosságban elmondható, hogy vasárnap nem voltak vészleállások az országban – a héten lezajlott orosz támadások után sikerült helyreállítani az energiaellátás technikai részét. A termelési hiány azonban továbbra is fennáll, ezért továbbra is rendkívül óvatos áramfogyasztási és stabilizációs korlátozásokat kell alkalmazni
– hangsúlyozta az elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5564 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5427 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség hétfőn.
A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 35 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke a következő évben is folytatja a háborút, hogy megtartsa a korábban megszállt területeket és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a Nyugat leállítsa Kijev támogatását – vélik az Institute for the Study of War (ISW) elemzői.
A szakértők szerint az orosz vezető nem törekszik közvetlen katonai konfliktusra a NATO-val, de továbbra is harcba vezényli „a felkészületlen csapatokat Ukrajnában, mivel győzelmi elmélete a kemény télen alapul: ezzel törné meg Európát”.
Az intézet elemzői azt is hangsúlyozták, hogy az oroszországi részleges mozgósítás azt jelzi, hogy Putyin nem tervezi a leállást, és 2023-ban is folytatja a harcot. Nem számít tűzszünetre vagy eszkalációra, amely az ő feltételei szerint vethetne véget a háborúnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!