Továbbra is globális egészségügyi vészhelyzetet jelent a majomhimlő, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfőbb riasztási fokozatának felel meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) júliusban hirdetett globális vészhelyzetet a majomhimlő terjedése miatt, hogy összehangolja a nemzetközi válaszlépéseket, és pénzügyi forrásokat szabadítson fel az oltóanyagok megosztásához, valamint a terjedő fertőzés kezeléséhez.
A majomhimlő vírusa általában csak enyhe tüneteket, például lázat, fejfájást, izomfájdalmat és bőrkiütést okoz. Ritka esetekben azonban halálos kimenetelű is lehet.
Az Európai Gyógyszerügynökség múlt héten arról számolt be, hogy az utóbbi hetekben sikerült visszaszorítani a majomhimlőt: az esetszám állandóan csökken, így a terjedését a jelek szerint sikerült meggátolni.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ október 13-án jelentette be, hogy az ország több pontján is igényelhető majomhimlő elleni védőoltás. Az olthatóságról és az oltás szükségességéről minden esetben az oltó orvos dönt. A majomhimlő elleni védőoltás két adagból áll, amelyek négy hét különbséggel adhatók be. A védettség a teljes oltási sorozat felvételével alakul ki. A majomhimlő elleni oltás önkéntes és térítésmentes. A kijelölt oltóhelyek pontos címe, elérhetősége és az oltásokkal kapcsolatos további szükséges információ ide kattintva érhető el.
Magyarországon eddig 79 embernél igazolták a majomhimlő-fertőzést. Szlávik János korábban arról beszélt, a majomhimlő Európában terjedő változata önmagában nem életveszélyes, súlyosabb tüneteket esetleg egy elfertőződött seb tovaterjedése válthat ki, ami vérmérgezést is okozhat.
Jakab Ferenc virológus szintén megnyugtatta az embereket, szerinte sem kell tartani attól, hogy a majomhimlő a koronavírus-járványhoz hasonló problémákat okoz az emberiségnek.
A hazai majomhimlős esetek zöme behurcolt fertőzés volt, tehát valaki elutazott, ott megfertőződött, és hazahozta. A majomhimlőnél stagnálás van, nem emelkednek az esetszámok. Azt gondolom, hogy ez a vírus soha nem okoz olyan járványt, mint az elmúlt években a koronavírus
– mondta a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője az Index Kibeszélő című műsorában.
A WHO beszámolt arról is, hogy Pakisztán az utóbbi hónapok pusztító árvizei nyomán az összeomlás szélén áll. Rick Brennan, a WHO kairói székhelyű regionális vészhelyzeti igazgatója video-összeköttetés útján tartott genfi sajtótájékoztatóján elmondta: Pakisztánban nyolcmillió ember szorul egészségügyi segítségre. A WHO eddig az igényelt 81 millió dollár (33 milliárd forint) alig tíz százalékát kapta meg a vészhelyzeti támogatáshoz. Hozzátette: a világszervezet összesen 816 millió dollárosra (340 milliárd forint) tervezett pakisztáni segélytervére eddig csak 16 százalékban van fedezet.
Az áradások hatalmas területeket öntöttek el a dél-ázsiai országban, és közel 1700 ember életét oltották ki. Több százezer kitelepített ember él a szabad ég alatt. A rekordmennyiségű monszuneső és az északi hegyekből lezúduló heves gleccserolvadás okozta árvíz a 220 milliós lakosságból 33 millió embert érintett, és a kormány becslései szerint 30 milliárd dollárra becsülhető kárt okozott.
Brennan szerint a víztömegek visszahúzódtak ugyan, de ideális körülmények alakultak ki a maláriát, dengue lázat, himlőt és egyéb betegségeket terjesztő szúnyogok elszaporodásához. Az ivóvízhiány pedig a gyomor-bél rendszeri betegségek elterjedésének veszélyével jár. Mindemellett júliustól október elejéig 540 ezer maláriás megbetegedést jelentettek, megfelelő orvosi kezelés nélkül ezrek halhatnak meg a kórban.