Index Vakbarát Hírportál

Újabb lesújtó adatokat közölt az ENSZ a háborúról

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Index
2022.11.03. 14:10
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az orosz hatóságok csütörtökön bejelentették, hogy állami tulajdonba kerülhetnek az annektált Krím félszigeten található, ukrán tulajdonban lévő ingatlanok, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jaltai luxusvillája is – közölte a The Moscow Times.

    Az ukrán államfő krími ingatlanja nyolcszázezer dollárt ér, kilenc évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij felesége, Olena Zelenszka vásárolta meg.

    Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke elmondta: összegyűjtik a „barátságtalan” külföldi magánszemélyek és államok tulajdonában lévő ingatlanokat, amelyeket a későbbeikben államosíthatnak. Az orosz törvényhozás még nyáron kezdte el kidolgozni azokat a törvényeket, amelyek lehetővé tennék az ukrán tulajdonban lévő vagyontárgyak mielőbbi lefoglalását.

    Volodimir Zelenszkij a háború februári kitörése óta többször megígérte, hogy addig harcolnak, amíg a Krím ismét ukrán ellenőrzés alá nem kerül.

  • Alekszander Kotsz orosz haditudósító szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az orosz hadsereg elhagyná Herszont.

    Nemrég vetődött fel, hogy az oroszok a város elhagyására készülhetnek, és hogy már a városháza épületéről is eltűnt az orosz zászló. A haditudósító közölte, hogy nemrég végigautózott a városon, és a legtöbb épületen még mindig ott az orosz trikolór.

    Elismerte, hogy az egyik épületről valóban eltűnt az orosz zászló (ő sem érti, miért), de állítása szerint az az épület

    nem a mostani közigazgatási központ épülete.

    „A zászló arról az épületről tűnt el, amelyet korábban a herszoni terület ukrán kormányzata használt. Az orosz hatóságok nem abban az épületben rendezkedtek be” – írta Telegramon.

  • Az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyin elnökbe vetett bizalmának aránya 0,3 százalékkal csökkent, 80,1 százalékon állt – közölte az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM), amely október 24. és 30. között 1600, 18 év feletti válaszadó körében végzett felmérés eredményeit tette közzé.

    „A Putyinba vetett bizalomra vonatkozó kérdésre a válaszadók 80,1 százaléka válaszolt pozitívan” – jegyezték meg a közvélemény-kutatók a TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítása szerint.

  • Egy közel 20 perces videót töltöttek fel az internetre egy orosz T–90-es harckocsiról.

    És készült egy ehhez hasonló, 13 perces felvétel az egyik legmodernebb orosz harckocsiról, a T–72B3M-ről is. 

  • Ukrajna nem vállalt új kötelezettséget a júliusi gabonamegállapodásban foglaltakhoz képest – közölte csütörtökön az ukrán külügyminiszter szóvivője. A szóvivő a közösségi médiában úgy fogalmazott, Ukrajna sosem használta a fekete-tengeri folyosót hadi eszközök szállítására és nem is tervezi.

    Az orosz védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott. A tárca szerint „az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni”. Az ENSZ és Törökország közreműködésével az MTI szerint

    Kijev szerdán juttatott el írásos garanciákat a közös koordinációs központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

    A gabonamegállapodásban való részvételét a múlt hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az Ukrán Fegyveres Erők hajtották végre brit segédlettel.

  • Britellenes tüntetést szerveztek Moszkvában november 3-án. A demonstrálók azután szerveztek megmozdulást, hogy az orosz külügyminisztérium bekérette Deborah Bronner oroszországi brit nagykövetet.

    A The Guardian azt írja, a nagykövet körülbelül fél órát töltött a minisztériumban. A megbeszélésről egyelőre sem Oroszország, sem Nagy-Britannia nem adott ki információt. 

  • A tervezett áramszünetek lehetővé teszik az energetikai dolgozók számára, hogy a lehető leggyorsabban helyreállítsák az orosz bombázások után megsérült villamosenergia-berendezéseket – írta az ukrán Ukrenergo villamosenergia-átviteli rendszerirányító vállalat csütörtökön. 

    Ezért ma, november 3-án is több régióban ismét áramkimaradások lesznek

    – jelentették be Facebook-posztban.

    Az Ukrenergo szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők megkapták az áramellátás korlátozásához szükséges engedélyt Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Kirovohrad régiókban. Kiemelték: a villamosenergia-ellátási korlátozások a fogyasztók minden kategóriájára vonatkoznak.

    Időszakos, óránkénti áramkimaradásokra Kijevben, Csernyihivben, Cserkasziban, Zsitomírban, Szumiban, Harkivban és Poltavában kell számítani – emelték ki.

  • Az ukrán hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre a Dnyeper folyón átívelő orosz pontonhídon.

    Az akcióról – amelyet egy HIMARS rakéta-sorozatvetővel hajtottak végre – videó készült:

    A pontonhíd, valamint a közelében lévő Antonovszkij híd (amelyet korábban már szintén megrongáltak) jelenti az egyetlen összeköttetést Herszonnál a folyó két partja közt, emiatt rendszeresen bombázzák ezeket az ukránok. 

  • Meg nem erősített képek keringenek a közösségi médiában, amiken a megszállt Herszon városában látszólag levették az orosz zászlót a városi tanács épületéről.

    A megszálló hatóságok egyik, Oroszország által beiktatott vezetője, Kirill Sztremuszov nemrég a Telegramon további civil „evakuálásra” szólította fel a városlakókat, amit Kijev kényszerű deportálásoknak nevezett.

    A megmaradt herszoni lakosok veszélynek teszik ki magukat. A nácik amerikai fegyverek segítségével nem hagyják abba a város békés infrastruktúrájának bombázását. A herszoni lakosok továbbra is kitelepülhetnek a város jobb parti részéből. A polgári járművek mozgatása a Dnyipro jobb partjáról a bal partra folytatódik, ugyanúgy, mint eddig – Rechporton keresztül. Onnan vízen lehet átjutni a Dnyipro bal partjára, valamint személygépkocsival kompon átkelni

    – mondta Kirill Sztremuszov a The Guardian szerint. Hozzátette, a közlekedési hálózati kommunikáció ideiglenes szüneteltetése nem befolyásolja a Herszon régió jobb partjának élelmiszerrel és alapvető árucikkekkel való ellátását. „Herszon és a régió településeinek ellátása a korábbiak szerint zajlik.”

    Elemzők szerint az orosz erők a Dnyipro folyó túloldalán a várostól való visszavonulásra készülhetnek.

  • November 1-ig bezárólag összesen 1402 orosz tiszt eshetett el a háborúban – közölte az ukrán hadsereg.

    Azt írták, hogy a nyilvánosan is elérhető adatok szerint naponta átlagosan 5,7 orosz tiszt vesztette életét,

    és az elesettek 26 százaléka a főtisztek, tábornokok közül való.

    Az ukrán hadsereg szerint az elesett orosz tisztek közt van minimum:  

    • 2 altábornagy,
    • 8 vezérőrnagy,
    • 44 ezredes,
    • 98 alezredes,
    • 193 őrnagy,
    • 279 százados,
    • 471 főhadnagy,
    • 235 hadnagy
    • és 72 „egyéb beosztású” tiszt.
  • Vlagyimir Putyin csütörtökön videókonferenciát tart a kormány tagjaival.

    A TASZSZ hírügynökség a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva számolt be erről. Közlésük szerint arról tárgyalnak, hogy miként tudják minél nagyobb mértékben támogatni a beruházásokat a mostani gazdasági helyzetben.

    A videokonferencián Maxim Resetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter is ismertetett egy jelentést arról, miként alakultak a beruházások az utóbbi hónapokban. A tárcavezető a TASZSZ szerint korábban arról beszélt, hogy 2022 második negyedévében a beruházások összértékének körülbelül 2 százalékos visszaesésére számítanak.

     

  • Demonstrációba kezdtek a besorozott katonák egy csuvasföldi kiképzőközpontban amiatt, hogy nem kapták meg a nekik törvényileg járó pénzt.

    A gulagu.net Telegram-csatorna számolt be arról, hogy az Uljanovszk városában lévő központban tömeges demonstráció kezdődött kedden, ami az alábbi videón is látható: 

    A katonák azt kifogásolták, hogy nem kapták meg azt a havi 195 ezer rubelt (körülbelül 1,3 millió forintot), amelyet az orosz elnök is megígért nekik a részleges mozgósítás elrendelésekor a katonai szolgálatért cserébe.

    Nem veszünk részt a különleges katonai műveletben, amíg meg nem kapjuk azt a pénzt, amelyet a kormányzat és az Orosz Föderáció elnöke ígért nekünk

    – hangzott el a demonstráción, amelyen a besorozottak a helyi lakosság segítségét is kérték. 

    A gulagu.net szerint a tiltakozás kedd este is folytatódott, de addigra az orosz rendfenntartókat, a Roszgvardija egységeit is kivezényelték a demonstrálók ellen.

  • Ukrajna új katonai segélycsomagot kap Spanyolországtól, ami légvédelmi rendszereket is tartalmaz – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A Twitteren közzétett nyilatkozatában Kuleba elmondta, hogy az új segélycsomagot követően biztosította Jos Manuel Albares spanyol külügyminisztert arról, hogy Ukrajna „mindig emlékezni fog arra, hogy Spanyolország a legnehezebb időkben is mellettünk állt” – írta a Sky News.

    A lépés azután történt, hogy az Egyesült Államok közölte, hogy további 275 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának, beleértve fegyvereket, lőszereket és felszereléseket.

    Múlt héten Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:

    Azon is dolgozunk, hogy Ukrajnát ellássuk a szükséges légvédelmi képességekkel, a két első, az Egyesült Államok által biztosított NASAMS-rendszerrel, amelyek a jövő hónapban már szállíthatóak lesznek Ukrajnának. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt dolgozunk azon, hogy lehetővé tegyük saját légvédelmi rendszereink Ukrajnának történő szállítását.

  • Ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb ilyen létesítményét, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így csak dízelgenerátorokkal működik – közölte csütörtökön az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat.

    Az orosz kézben lévő, de ukrán dolgozók által üzemeltetett erőműben 15 napra elegendő üzemanyag van a generátorok működtetéséhez – írta az ukrán cég.

    Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott csütörtökön, hogy az orosz erők csapásokat mértek a közép-ukrajnai Krivij Rihre, valamint az északkeleti Szumira és Harkivra. A keleti Luhanszk és Donyeck régiókban is súlyos harcok folynak.

    A beszámoló szerint az orosz hadsereg megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, és arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy bizonyos területeken feltartsa az ukrán védelmi erők műveleteit – írta az MTI a közlés alapján. 

  • Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója szerint Kijevben mindenki számára helyreállt az áramszolgáltatás az energetikai létesítmények hétfői orosz bombázása után.

    Ennek ellenére a kormányzó a Guardian szerint arra is figyelmeztetett, hogy csütörtök reggel 5 órától megkezdődtek a rendszer stabilizálására irányuló áramszünetek, mondván, „erre azért van szükség, hogy csökkentsük a hálózatok terhelését és elkerüljük a vészhelyzetet”.

  • Orosz tisztviselők jelentése szerint a Rosenergoatom orosz atomerőmű-üzemeltetői megkezdték a zaporizzsjai atomerőmű joghatóság alá vonását.

    Renat Karcsa, a Rosenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója elmondta, azért döntöttek így, mert az erőmű elhasználta az összes rendelkezésre álló üzemanyag-tartalékát.

    Megkezdődött az erőmű és személyzetének integrálása a Rosenergoatom fennhatósága alá

    – mondta az Ukraina.ru-nak a szomszédos Energodar város oroszok által kijelölt vezetője, Alekszandr Volga. 

    Az emberek döntöttek arról, hogy melyik országban élnek. A lakosok Oroszországot választották lakóhelyüknek, munkahelyüknek. Az erőmű már Oroszország szerves része

    – mondta Volga.

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetét fejezte ki Törökország vezetésének, amiért elősegítette Oroszország visszatérését az ENSZ által támogatott ukrajnai gabonaexport-megállapodáshoz.

    Hálásak vagyunk az ENSZ-nek és török szövetségeseinknek azért, hogy elősegítették Oroszország visszatérését a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezéshez. Arra buzdítunk minden felet, hogy újítsák meg a kezdeményezést. Ennek elmulasztása a világ legsebezhetőbbjeit sértené

    – fogalmazott Blinken Twitteren. 

  • Olena Zelenszka szerdán arról beszélt, hogy a hazája, Ukrajna nagy bajba kerül akkor, ha „a világ szolidaritása halványulni kezd”. Ezért arra szólította fel a nyugati hatalmakat, hogy erősítsék meg a Kreml elleni szankciókat. 

    Nem akarom elhinni, hogy Ukrajna támogatása enyhül 

    – nyilatkozta Ukrajna first ladyje a Reutersnek a lisszaboni csúcstalálkozón. 

    Hiszem, hogy a józan ész, az empátia és az érzelmek győzedelmeskednek 

    – mondta, arra kérve az embereket, hogy gondolkodjanak el azon, milyen világban szeretnének élni. 

  • Moszkva hamarosan bekéreti az Egyesült Királyság oroszországi nagykövetét, Deborah Bronnert, mivel azzal vádolják az országot, hogy brit szakemberek is részt vettek a szevasztopoli kikötő elleni támadásban.

    A The Guardian azt írja, Oroszország bizonyítékok nélkül vádolta meg Nagy-Britanniát azzal a támadással, amelyben drónokkal támadták meg Oroszország fekete-tengeri flottáját. 

    Ezeket az akciókat brit szakemberek irányítása alatt hajtották végre. Az üggyel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium hamarosan bekéreti a brit nagykövetet és bizonyítékot mutatnak be neki a britek részvételéről

    – mondta az üggyel kapcsolatban Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

  • Az ufai Szovetszkij Kerületi Bíróság őrizetbe vett négy helyi lakost, akiket azzal vádolnak, hogy terrortámadást akartak elkövetni a vasúthálózat ellen. A hatóságok a 18 éves Farruhjon Zokirovot, Mustafa Shahbazovot, Emin Sadigovot, valamint az utóbbi 17 éves testvérét tartóztatták le – írja a Meduza

    Az ügyészség szerint legalább öt kísérletet követtek el a vasúthálózat megrongálására, ezzel tiltakozva az ukrajnai háború ellen, valamint abban reménykedtek, hogy hátráltatni tudják a baskíriai hatóságok munkáját.

    Az esetet az orosz Biztonsági Tanács alelnöke, Dimitrij Medvegyev is kommentálta, aki szerint a fiatalok „külföldi diákok”, „szabotőrök”, pont olyanok, akiket a Nagy Honvédő Háború idején lelőttek volna.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők HIMARS-rakétarendszer segítségével találtak el egy benzinkutat Szeverodonyeckben szerdán – számolt be Telegram-csatornán a de facto Luhanszki Népköztársaság képviselete. 

    Ukrajna fegyveres alakulataitól szerdán két támadást rögzítettek Szeverodonyeck és Szvatovo településeken, ahol amerikai MLRS M142 HIMARS-sal támadtak. Az ágyúzás miatt Szeverodonyeckben megsemmisült egy töltőállomás

    – írták a bejegyzésben. 

  • Magyarország területére november 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 6659 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5505 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 317 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Hozzátették: az ukrajnai háború elől november 2-án 37 ember, köztük 14 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Mintegy 14 millió embernek kellett elmenekülni otthonából Ukrajnában Oroszország hadművelete miatt – közölte szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén (BT).

    Grandi úgy fogalmazott, hogy évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely miatt világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni kényszerültek száma – írja az MTI.

    Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”, ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami „a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében”.

    Grandi elmondta, hogy a humanitárius szervezetek „drámai mértékben fokozták segítségnyújtásukat, de ennél sokkal többet kell tenni, azzal kezdve, hogy le kell állítani ezt az értelmetlen háborút”. Mindazonáltal a konfliktus valószínű elhúzódására való tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felkészül a további menekülthullámokra Ukrajna területén belül és kívül is.

  • Anton Kraszovszkij, a Kreml propagandistája a nemrégiben kitört botránya után azzal a felhívással tért vissza a Russia Today műsorába, hogy „meg kéne fojtani” az ukrán gyerekeket – írja az Unian.

    A Russia Today főszerkesztője, Margarita Simonyan hivatalosan még nem kommentálta a történteket.

    Korábban Anton Kraszovszkij egy televíziós beszélgetésben azt mondta, hogy azokat a gyerekeket, akik megszállónak tekintik az oroszokat hazájukban, be kellett volna dobni egy erős sodrású folyóba.

    Az esetet követően Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a nyugati országokat, hogy tiltsák be az orosz állami hírcsatornát.

  • Indul az Index csütörtöki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai tudósításunk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!

Rovatok