A február 24-e óta tartó invázió óta 433 gyermek veszítette életét a harcok miatt – írja az Unian ukrán hírügynökség az ország Legfőbb Ügyészségének közlése alapján.
A tájékoztatás szerint a 433 áldozat mellett legalább 837 sebesültről tudni, akiknek sérüléseik különböző súlyosságúak. A jelentéstevők leszögezik, hogy ezek a számok nem véglegesek, ugyanis a már felszabadított és ideiglenesen megszállt területeken tovább folyik a munka.
Legalább egy ember meghalt, nyolc másik pedig megsebesült az ukrajnai Donyeck és Harkiv megyében elkövetett kettős támadásokban − írta meg a The Independent.
A Donyecki terület regionális kormányzója ma közölte, hogy az elmúlt 24 órában végrehajtott orosz támadásokban egy civil meghalt Bakhmutban, négy pedig megsebesült Csasziv Jarban.
Az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték megrongálásának ügyében folytatott nyomozást vezető svéd ügyész megerősítette, hogy az incidens szabotázs volt, és közölte, hogy robbanóanyagnyomokat találtak − írta meg a The Guardian.
Mats Ljungqvist ügyész nyilatkozatában elmondta, hogy
a Balti-tengeren végzett helyszíni vizsgálatok alatt kiterjedt anyaggyűjtést végeztünk, és a területet gondosan dokumentáltuk. A most elvégzett elemzések robbanóanyag nyomaira utaló nyomokat találtak több tárgyon. Az elemzési munka folytatódik annak érdekében, hogy az incidenssel kapcsolatban biztosabb következtetéseket lehessen levonni.
Vlagyimir Putyin a jövő héten Örményországba látogat a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csúcstalálkozójára – közölte pénteken a Kreml.
Egy korábbi külföldi útján többekben felmerült a gyanú, hogy egy testdublőr helyettesítette az elnököt. Az orosz államfő ugyanis a szokásosnál éberebbnek és mozgékonyabbnak tűnt az iráni látogatása során, amikor Ali Hamenei ajatollahhal találkozott.
Kirilo Budanov vezérőrnagy az egyik ukrán tévének elmondta, hogy Putyin nagyon élénknek mutatkozott, ami az utóbbi időben egyáltalán nem volt jellemző rá, ezért merült fel egyesekben a gyanú, hogy a felvételeken látható férfi nem Putyin volt. A Kreml ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy az elnök egészségügyi problémákkal küzd.
Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a kémfőnökökről, a gabonakereskedésről és a békéről orosz kollégájával.
Erdogan elmondta, hogy az amerikai és az orosz titkosszolgálatok vezetőinek közelmúltbeli találkozója fontos volt az „ellenőrizetlen” eszkaláció megakadályozása érdekében – jelentette a török elnökség.
A telefonbeszélgetésben Erdogan azt mondta, hogy fel kell éleszteni az ukrajnai háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és köszönetet mondott Putyinnak a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbításáért, írja az al-Dzsazíra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állítja, hogy Ukrajnának sikerült felszámolnia a korrupciót.
Az ukrán vezető szerint az összes korrupt tisztviselő elhagyta Ukrajnát a háború kirobbanása után. Zelenszkij azt is megígérte, hogy a jövőben „nem lesz orosz befolyás az országban”.
Az ukrán vezető elárulta, hogy nemrég találkozott a Világbank (WB) alelnökével, hogy „kísérleti projektet indítson velük az ukrajnai befektetési biztosításról”, és igyekezett eloszlatni az ukrajnai korrupcióval kapcsolatos aggodalmakat.
Az Európai Unió összesen 68 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz vagyont – jelentette pénteken a Politico című amerikai lap az Európai Bizottság (EB) egyik belső dokumentumára hivatkozva.
A vagyon nagy részét Belgiumban (50 milliárd euró értékben) és Luxemburgban (5,5 milliárd euró) fagyasztották be. A lap szerint e két ország, valamint Németország, Írország, Olaszország, Ausztria és Franciaország a befagyasztott vagyon több mint 90 százalékát teszi ki.
Eközben Oroszország nemzeti tartalékai 33,8 milliárd euró körül alakulhatnak, bár a pontos összeg nem ismert, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Christian Wigand, az EB szóvivője október végén arról beszélt, hogy az Európai Unió által zárolt orosz vagyon összege összesen 17,5 milliárd euró.
Makszim Kozitszkij, Lviv kormányzója figyelmeztette a lakosokat, hogy a következő fél órában „robbanáshoz hasonló hangokat” hallhatnak a régióban − írta meg a The Guardian.
A Telegramon próbálta megnyugtatni az embereket, hogy „a helyzet ellenőrzés alatt van”, és hogy ezek ellenőrzött robbantások hangjai lesznek, amelyek célja a légvédelem által korábban a nap folyamán elfogott orosz lőszerek semlegesítése.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról beszélt, hogy a háború még azelőtt véget érhet, hogy Ukrajna katonai eszközökkel visszafoglalná Oroszországtól az elveszített területeket.
A politikus úgy véli, ha az orosz megszállók elveszítik bármelyik ukrán nagyvárost, amely 2014 óta megszállás alatt van, akkor az visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezet az oroszországi politikai elit és társadalom körében.
„Ezek a folyamatok felgyorsíthatják Ukrajna győzelmét, amely akkor is bekövetkezhet, ha netalán még orosz kézen lesz néhány település” – mondta Podoljak, írja az Unian hírügynökség.
A február 24-e óta tartó invázió óta 433 gyermek veszítette életét a harcok miatt – írja az Unian ukrán hírügynökség az ország Legfőbb Ügyészségének közlése alapján.
A tájékoztatás szerint a 433 áldozat mellett legalább 837 sebesültről tudni, akiknek sérüléseik különböző súlyosságúak. A jelentéstevők leszögezik, hogy ezek a számok nem véglegesek, ugyanis a már felszabadított és ideiglenesen megszállt területeken tovább folyik a munka.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken kijelentette: úgy véli, hogy az amerikai kongresszus valamikor felfüggeszti Kijev teljes körű pénzügyi és katonai támogatását, mivel „Amerika mindig is cserbenhagyta barátait”.
A tisztviselő szerint az Ukrajnának szánt pénz témája kezd mérgezővé válni az Egyesült Államokban. Megjegyezte, hogy a kongresszusi képviselők átfogó ellenőrzéseket követelnek arról, hogy hová kerültek a hatalmas összegek, és hová mennek majd az újabb tízmilliárdok, amelyeket Joe Biden elnök kért.
„Az egyszerű amerikaiakat ismét becsapták, mivel az amerikai költségvetésből hatalmas pénzeket irányítottak egy ismeretlen cél felé egy olyan időszakban, amikor válság van és minden drágul” – fűzte hozzá Dmitrij Medvegyev, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 83 460 orosz katona esett el, az elmúlt napon 350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1536 hadműveleti és taktikai drónt, 161 egység speciális felszerelést és 480 cirkálórakétát számoltak fel.
Vlagyimir Putyin állítólag hiányzott a teremből, amikor legmagasabb katonai tisztségviselői a televízióban bejelentették, hogy Oroszország kivonul a dél-ukrajnai Herszon városából − írta meg a The Independent.
Csak Szergej Sojgu védelmi miniszter és Szergej Szurovikin tábornok, Oroszország ukrajnai főparancsnoka mondta fel mereven a kamerák előtt a visszavonulás okait november 9-én. Putyin éppen egy moszkvai idegkórházban tett körutat, és végignézte, amint egy orvos agyműtétet végez.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a háború akkor érhetne véget, ha Ukrajna katonai eszközökkel valamennyi megszállt területet felszabadítaná – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tisztviselő egy interneten megjelenő nyilatkozatában példaként Luhanszkot említette, ami szerinte egyfajta szimbólum az oroszok számára, visszafoglalása pedig visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el Oroszország politikai elitjének és társadalmának életében is.
Miután kivonták erőiket a Dnyipró folyótól nyugatra, az oroszok továbbra is előnyben részesítik az átszerelést, az átcsoportosítást és a védelem előkészítését számos ukrajnai régióban – írja az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma péntek reggeli jelentésében.
A hírszerzési jelentés szerint a Krím félsziget, a Sziverszkij Donyec folyó közelében, valamint a donyecki és luhanszki régiók között új árkokat ásnak az orosz erők, amelyek némelyike 60 kilométerrel a frontvonal mögött található. Ez arra utal, hogy az orosz erők egy újabb jelentős ukrán áttörésre számítanak.
Valószínűsíthető, hogy Oroszország végül megpróbálja átcsoportosítani a Herszonból kivont csapatok egy részét, hogy megerősítse és kiterjessze offenzív hadműveleteit a donyecki régióban, Bahmut közelében – olvasható a jelentésben.
Megkezdődött az ipari dolgozók katonának való toborzása a Wagner-csoporthoz a belgorodi régióban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz zsoldoshadsereg megállapodást kötött az Oskol Elektro Metallurgai üzemmel, amelynek értelmében a besorozható korban lévő munkások 30 napos fizetett katonai kiképzésben vesznek részt.
A beszámoló szerint az érintett dolgozók csoportokban kapnak kiképzést, ezt követően a férfiak szerződést kötnek a Wagner-csoporttal.
Vjacseszlav Volodin az orosz Duma elnöke pénteken azt mondta, hogy a kijevi rezsim háromszor is rámutatott a NATO alkalmatlanságára.
„Nyilvánvaló, hogy ez a NATO végének kezdete. A legérdekesebb az, hogy a NATO-fegyverekkel ellátott kijevi rezsim most a sírba viszi azt. (…) A kijevi rezsim háromszor is leleplezte a NATO alkalmatlanságát a világ előtt” – írta a politikus a Telegramon.
A törvényhozó három példával próbálta bizonygatni az igazát: egy román vadászgép rakétával való lelövése a Fekete-tenger felett; egy drón, amely végigrepült Románia, Magyarország és Horvátország felett, mielőtt felrobbant Zágrábban; és egy ukrán rakéta, amely Lengyelországot találta el.
„Képzeljék el, mi történhetett volna, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek atomfegyvere lett volna” – tette hozzá Volodin, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ferenc pápa pénteken a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában megismételte, hogy a Vatikán kész mindent megtenni a közvetítésért az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárása érdekében.
Arra a kérdésre, hogy szerinte lehetséges-e a megbékélés Moszkva és Kijev között, az egyházfő úgy reagált: a reményt soha nem szabad feladni.
„Mindannyiunknak pacifistáknak kell lennünk. A valódi békére kell törekedni, nem pedig a fegyverszünet kiharcolására, amely talán csak az újrafegyverkezést szolgálja” – idézte a The Guardian Ferenc pápát.
Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih-i katonai adminisztráció vezetője péntek reggel a Telegramon közzétett egy frissítést, amely szerint bár az éjszaka folyamán támadás érte Nikopol városát:
„Két magas lakóépület, egy magán-lakóépület, hat garázs, két személygépkocsi és egy elektromos vezeték sérült meg a támadásban. Halálos áldozatról egyelőre nem érkezett hír” – tette hozzá Vilkul, írja a The Guardian.
Több mint 10 millió ember maradt áram nélkül Ukrajnában – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő arról is beszélt késő esti videóüzenetében, hogy az ország légterének védelme érdekében még sokat kell tenniük.
Elmondása szerint Kijev mindent megtesz, hogy normalizálja az áram nélkül maradt régiók energiaellátását. Hozzátette, hogy leginkább a vinnicjai, odesszai, szumi és kijevi régió érintett az áramkimaradásokban.
A közelmúltban egyre több támadás érte a létfontosságú infrastruktúrát Ukrajnában, amely miatt több régióban számos ember maradt áram és víz nélkül, a tél közeledtével pedig egyre nagyobb az aggodalom a lakosok között.
Az ukrán elnök szerint csak országuk légterének teljes védelme fogja megakadályozni a háború eszkalációját Európában.
Összesen 4713 fő lépett be Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar szakaszon 4839 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 17-én 15 ember érkezett Budapestre vonattal.
Mint megírtuk, robbanások hallatszottak az ország több részén, köztük a déli Odessza kikötővárosban, a fővárosban és Dnyipro városában is csütörtökön délután.
Denisz Smihal miniszterelnök arra szólította fel a civileket, hogy keressenek menedéket, mivel légiriadót rendeltek el. A célpontok között volt a dnyiprói Pivdenmas hatalmas rakétagyár is.
A Dnyeper-parti városban a helyi médiajelentések szerint a robbanásokat követően a településen megszűnt az áramszolgáltatás. Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos Twitter-oldalán tett közzé egy videót a dnyiprói robbanásról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag kénytelen volt újratervezni hosszú távú hadiipari projektjeit, hogy az Ukrajnában harcoló csapatait képes legyen megfelelően felszerelni és felfegyverezni.
Az államfő az orosz fegyvergyártást befolyásoló szankciók miatt megingott, a behívott katonák pedig kiakadtak a nekik szánt fegyverek láttán. A globális ellátási láncból kiszakadva Oroszország Irántól drónokat, Észak-Koreától pedig lőszereket kért, írja a Newsweek.
A Kreml honlapja november 10-én hozta nyilvánosságra, hogy Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter megbízást kapott „az orosz fegyveres erők szükségleteinek kielégítésére”.
Vlagyimir Putyin állítólag arra utasította őket, hogy november 14-ig vázolják fel, hogyan lehet javítani az Ukrajnába küldött fegyverek minőségén.
A kijevi biztonsági erők Oroszország 39 támogatóját lőtték le Herszonban, és 74 embert szállítottak ismeretlen helyre – állítja a herszoni régió oroszok által kijelölt katasztrófavédelmi szolgálata.
Az ukrán biztonsági erők nyugati tanácsadók vezetésével demonstratív büntetőakciókat hajtanak végre Herszon város lakosai ellen, akiknek nem sikerült a Dnyeper bal partjára menekülniük. Megbízható forrásokból ismert, hogy 39 oroszbarát aktivistát lelőttek. Holttestüket nem adták át hozzátartozóiknak, és a tervek szerint színpadi jelenetekben használják majd fel őket, ahol állítólag orosz háborús bűnökről tanúskodnak. Emellett 74 embert ismeretlen helyre vittek
– ismertették a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
A 27 éves Nikita Csibrin elmondta, hogy több mint négy hónapot töltött Ukrajnában a 64. Különleges Gárda Motoros Lövészdandár tagjaként, amely egységet azzal vádolnak, hogy márciusban háborús bűnöket követett el Kijev térségében − írja a The Guardian.
Csibrin kedden szállt le a spanyol fővárosban, és a repülőtér bevándorlási központjában tartották fogva. A repülőtérről szerda este adott telefonos interjúban Csibrin tagadta, hogy részt vett volna az egységének állítólagos háborús bűntetteiben, és azt mondta, hogy „egyszer sem” lőtt fegyverrel, amíg Ukrajnában tartózkodott.
Elmondta, hogy szívesen tanúskodna egy nemzetközi bíróság előtt az Ukrajnában szerzett tapasztalatairól.
Nincs semmi rejtegetnivalóm. Ez egy bűnös háború, amelyet Oroszország kezdett. Mindent meg akarok tenni azért, hogy véget vessen ennek
− fogalmazott.
Csibrin bevallása szerint azután döntött úgy, hogy elmenekül Oroszországból, hogy júniusban dezertált az ukrajnai egységéből. Azt is megjegyezte, hogy február 24-én, az invázió első napján közölte parancsnokaival: ellenzi a háborút. Állítása szerint, miután felszólalt, eltávolították szerelői posztjáról, majd kétkezi munkával bízták meg.
Azzal fenyegettek, hogy börtönbe zárnak. Végül a parancsnokaim úgy döntöttek, hogy takarítónak és rakodónak használnak. A harctértől távol helyeztek el
− mesélte az Ukrajnában töltött időszakáról.
A lap nem tudta függetlenül ellenőrizni Csibrin történetének minden részletét. A volt katona dokumentumokat és fényképeket adott át nekik, amelyek szerint a 64. Különleges Gárda Motoros Lövészdandárnál állomásozott Ukrajnában.
Ukrajna ma este közölte, hogy szakértői „már Lengyelországban vannak” a keddi rakétatalálat után, amely két ember halálát és négy sérülését okozta − írta meg a Sky News.
Dimtro Kuleba ukrán külügyminiszter ma beszélt lengyel kollégájával, Zbigniew Rau-val, és megállapodtak abban, hogy „konstruktívan és nyíltan együttműködnek” az ügyben.
Kuleba elmondta, hogy
szakértőink már Lengyelországban vannak. Arra számítunk, hogy a lengyel bűnüldöző szervekkel együttműködve gyorsan bejutnak a helyszínre.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők rakétavetőkkel, aknavetőkkel és nehéztüzérséggel lövik Csornobajevkát, Antonivkát és Herszon területét. A támadásokban egy civil meghalt, jelentette a parancsnokság, amely arról is beszámolt, hogy a Fekete-tengeren jelenleg hét orosz felségjelű harci hajó cirkál.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentése szerint a Novoszibirszki területről mozgósított orosz katonák jelentéseket írtak, amelyek szerint nem kaptak elégséges kiképzést, és ezért megtagadják a harcot.
Korábban Hanna Maljar ukrán honvédelmi miniszterhelyettes egy tájékoztatón azt mondta, hogy az orosz erők „a pánik növekedését és a harci morál csökkenését tapasztalják” a sikeres ukrán ellentámadások után. Az orosz erők állítólag tömeges alkoholfogyasztásba kezdtek, és egyes esetekben öncsonkítást követnek el, hogy elhagyhassák a frontvonalakat, tette hozzá a tárcavezető.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges katonai mozgósítást, hogy sikerrel járjon az Ukrajnával szemben indított fegyveres konfliktusban, bizonyos jelek viszont arra mutatnak, hogy a mozgósítás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Egy ukrán ombudsman „borzalmasnak” nevezte a Herszon városában feltárt kínzások mértékét − írja a The Guardian.
A hatóságok „kínzókamrákat” találtak a nemrég felszabadított dél-ukrajnai városban, ahol a jelentések szerint több tucat embert kínoztak meg − mondta Dmytro Lubynets.
Elmondása szerint az ukránokat áramütés érte, és fémcsövekkel verték őket, mielőtt megölték volna őket.
A villamosenergia-átviteli rendszerirányító vállalat bemutatta az ukrán energiarendszerben az orosz támadások után kialakult helyzetet.
November 15-én orosz rakéták 15 energetikai létesítményt rongáltak meg Ukrajnában, és több ezer kilométernyi fontosabb nagyfeszültségű vezeték nem működik – jelenti az ukrán Unian hírügynökség. Ez az infrastruktúra szükséges az erőművekből származó villamos energia elosztásához és a nyugati régiókból keletre, vagyis az egész országba közvetítéshez.
Az Ukrenergo szerint több mint ezer szakember dolgozik az energiarendszer helyreállításán. Annak érdekében, hogy stabilan működjön az energiarendszer, és elkerüljék a baleseteket, Ukrajna korlátozza az áramhasználatot – akár 40 százalékos fogyasztáskorlátozást is bevezet az egész országban.
A korábbi olasz miniszterelnök úgy véli, ő az egyetlen alkalmas személy arra, hogy betöltse a közvetítő szerepét a háborúban szemben álló felek között. Azt gondolja: meg tudja győzni Moszkvát és Kijevet arról, hogy még karácsony előtt üljenek tárgyalóasztalhoz, és fejezzék be a háborút.
A The Spectator szerint Berlusconi készenlétben tartja magánrepülőgépét, és még az ünnepek előtt meglátogatja Oroszországban régi barátját, Vlagyimir Putyint, hogy rábeszélje a békekötésre. Vittorio Sgarbi, Berlusconi bizalmasa, Giorgia Meloni új kormányának kulturális miniszterhelyettese azt mondta: a 86 éves üzletember eltökélten hisz abban, hogy jobb belátásra bírhatja az orosz elnököt.
Berlusconi szereti a nagylelkű, szép gesztusokat. Hisz abban, hogy meg tudja csinálni, és ha megteszi – anélkül, hogy aláásná a NATO pozícióját –, nagy hősként kerülne be a történelemkönyvekbe. Úgy, mint aki véget vetett a háborúnak
– fogalmazott Vittorio Sgarbi.
Egy 2013-as bírósági üggyel kapcsolatban a vesztegetés vádja alól felmentett Silvio Berlusconi korábban azt állította, hogy Putyint belekényszerítették a háborúba. „Putyint az orosz nép, a pártja, a miniszterei kényszerítették arra, hogy kitalálja ezt a különleges katonai hadműveletet” – mondta a korábbi olasz kormányfő, aki a 86. születésnapjára 20 üveg vodkát és „egy nagyon édes levelet” kapott az orosz államfőtől, pedig az áprilisban elfogadott uniós szankciócsomag az orosz árukra vonatkozó behozatali tilalmat kiterjesztette a szeszes italokra is.