Ezzel a poszttal zárul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Az Ukrenergo ukrán villamosenergiai vállalat tájékoztatása szerint a helyi energetikai infrastruktúra továbbra is lebénult állapotban van a rakétacsapások miatt, így pedig lehetetlen a teljes kapacitással való működés.

A fennálló problémák miatt november 22-én, kedden Ukrajna valamennyi régiójában hosszabb áramszünetekre kell számítani – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

„Továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél előbb helyreállítsuk az energiaellátást az ukrán háztartásokban” – áll az Ukrenergo közleményében.

A háború kezdete óta mintegy ötmillió ukrán állampolgár vesztette el az állását – közölte Tetyana Berezsna a lengyel–ukrán gazdasági fórumon.

Az ukrán gazdasági miniszterhelyettes hozzátette: a munkahelyek csökkenésére hatással vannak a külföldre menekült állampolgárok és az áttelepült vállalkozások is. Már közel hétmillió ukrán állampolgár hagyta el Ukrajnát a háború miatt – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A háború tönkreteszi az ország munkaerőpiacát. Ott folynak a harci cselekmények, ahol korábban tízmillió munkavállalót foglalkoztattunk

– fogalmazott Tetyana Berezsna.

A miniszterhelyettes elmondta: az ukrán kormány egyik legfőbb feladata a gazdaság stabilizálása és fellendítése, a munkaerőpiac fejlesztése és az ukrán állampolgárok hazacsalogatása, valamint új munkahelyek teremtése.

Volodimir Zelenszkij Telegram-csatornáján beszámolt arról is, hogy a zaporizzsjai atomerőmű területét ért hétvégi támadás is az egyik fő témája volt az Emmanuel Macronnal való egyeztetésnek.

Az ukrán és a francia elnök közötti telefonbeszélgetéskor szóba került egy lehetséges együttműködés is a felek között, amelynek célja Ukrajna energiastabilitásának biztosítása, különös tekintettel a légitámadásokkal szembeni védelemre.

„Tájékoztatottam az elnök urat a csatatéren és az ukrán atomerőműveknél kialakult helyzetről. Külön felhívtam a figyelmét a zaporizzsjai erőmű demilitarizálására” – írta Zelenszkij.

Eljuttatta a zaporizzsjai atomerőművet ért ukrán támadásokra vonatkozó adatokat Oroszország a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) – közölte Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő hétfőn Moszkvában.

A szóvivő szerint Moszkva a tagállamok haladéktalan tájékoztatását várja. Az atomerőmű területén a sugárzás szintje normális. Az ukrán erők több mint 20 nagy kaliberű tüzérségi lövedéket lőttek ki.

Renat Karcsaa, a Roszenergoatom főigazgatójának tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a NAÜ szakértői tájékoztatást kaptak az atomerőművet ért támadásokról. Az erőműben olyan szerkezeteket építenek ki, amelyek „biztonsági párnaként” szolgálnak. A tanácsadó szerint Ukrajnát köteleznie kellene arra, hogy állítsa le a tüzérségi támadásokat – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén felszólította a NATO-tagországok parlamentjeit, hogy nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúrát ért támadások miatt.

Az ukrán államfő videókapcsolaton keresztül mondott beszédében kiemelte: Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést. Zelenszkij az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó EU-s intézkedéscsomag elfogadását – közölte az MTI.

Az ukrán elnök köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, kellő mennyiségű és minőségű légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a madridi ülésen felszólította Magyarországot és Törökországot, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben.

Alekszandr Lukasenka szerint egy Moszkva és Minszk ellen intézett „nemzetközi provokáció” volt az előző heti lengyelországi rakétatámadás – írta meg a Sky News.

A lengyel külügyminiszter nyilatkozata szerint orosz eredetű volt a rakéta, de később Andrzej Duda pontosított, miszerint mégsem biztos, hogy az.

Forró vízbe léptek, mi pedig a Nyugatot megelőzve szeretnénk lezárni az ügyet. A lengyelek és az ukránok is elismerték, hogy nem orosz rakéta volt. Provokálni szerették volna Belaruszt

– fogalmazott Alekszandr Lukasenka, aki szerint a lengyel kormánynak őszintén el kell mondania, hogy miért és hogyan történt a rakéta becsapódása.

Több mint százmillió eurós (41 milliárd forint) segélycsomagot jelentett be Moldova számára hétfőn a Párizsban tartott donorkonferencián a francia elnök. Emmanuel Macron hozzátette, hogy a segélycsomag legnagyobb részét arra összpontosítják, hogy segítséget nyújtsanak Moldovának megoldani az Ukrajna Oroszország által történt lerohanása okozta energiaválságot.

Moldova hétfőn figyelmeztetett, hogy kemény télre kell számítani az akut energiaválság közepette. Mintegy ötven ország és intézmény – közöttük az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Japán, valamint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – küldöttsége találkozott hétfőn Párizsban, hogy segítséget nyújtson a kelet-európai országnak, miután egyre nagyobb a félelem amiatt, hogy az ukrajnai konfliktus miatt tovább destabilizálódhat.

Ez a háború veszélybe sodorta az áram- és a gázszállítást. Nem vagyunk biztosak abban, hogy lesz elegendő gáz a házaink fűtésére és világítására, ráadásul az ára megfizethetetlen számunkra. Ez veszélybe sodorhatja a társadalmi békét és a biztonságunkat

– mondta a konferencián Maia Sandu moldovai elnök.

Az Ukrajna és Románia közé ékelődő Moldova alaposan megszenvedte a növekvő élelmiszer- és energiaárakat, és több ezer menekült érkezett a mintegy 2,5 milliós lakosú országba, amely népességarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet fogadta be. 

Még az Oroszországgal megkezdett tárgyalások előtt meg kell állítani és le kell fegyverezni az orosz erőket, akiket ki kell utasítani Ukrajnából – írja a Die Welten megjelent cikkében Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Most ismét olyan hangok hallatszanak, amelyek a Putyinnal való párbeszédre szólítanak fel. Kétségtelen, hogy a demokratikus hagyományban a párbeszéd a legerősebb eszköz a konszenzus elérésére.  A párbeszéd azonban nem működik, ha egy zsarnok népirtást követ el egy ország ellen. Putyin Oroszországa ugyanis nem megoldásokat keres, hanem ölni és pusztítani akar

– fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője, amit az Unian vett észre.

Újabb nyugati segítséget kap Ukrajna, ezúttal Luxemburgtól. A Benelux állam védelmi minisztere, Francois Bausch a közösségi médiában jelentette be, hogy harci járműveket küldenek Ukrajnának.

Igor Konyaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérlet közben Kupjanszk irányában több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót veszített.

Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a Donyecki terület déli részén pedig hetven halottat és sebesültet szerzett, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.

A szóvivő szerint az orosz fegyveres erők Dnyiprovszke község közelében megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot, amely megpróbált átkelni a Dnyeper bal partjára. Mint mondta, a Donyecki területen, Kramatorszk közelében megsemmisült egy ukrán fegyver- és hadianyagraktár.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetési pontra, 54 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. A lövegelhárító művelet során megsemmisült két, az oroszországi Belgorodi terület civil célpontjait támadó ukrán Uragan sorozatvető. Az orosz légvédelem ukrán Uragan és Vilha sorozatvetők 11 rakétáját fogta el.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2543 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6743 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 30 607 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7302 darab katonai járművet veszítettek – számolt be az MTI.

„Az energetika területén el kell törölni az Oroszország elleni szankciókat” – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook-oldalán közzétett videójában. Azt is hozzátette, hogy „új szankciók bevezetéséről beszélni sem szabad”.

Menczer Tamás úgy látja: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a szankciós politikának soha nem volt a célja az, hogy a háború befejeződjön.

Ezzel szemben az igazság az, hogy Brüsszel azért vezette be a szankciós politikát, hogy a háború véget érjen

– fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: „Ha a helyzet nem lenne rendkívül súlyos, azt is mondhatnánk, hogy ez nevetséges.”

Az államtitkár úgy látja, hogy a szankciós politika kudarcos, nem hozta el a háború végét, „ezért már elkezdtek hazudozni róla Brüsszelben”. Menczer Tamás azt is kijelentette, hogy a szankciók a kezdeményezőket gyengítik, Oroszországot pedig rekordbevételekhez segítik.

Új, a X–XVII. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz–ukrán határ mentén a Belgorodi területen – jelentette ki a hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó. A tisztviselő biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe.

Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül

– mondta a kormányzó. 

A területen a korai középkorban a krími tatárok ellen védekezve a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg.

A harkovi ügyészség közleményben emlékezett meg Olena Maszlicsról, aki egy orosz rakétatámadásban vesztette életét.

Együttérzek az áldozat családjával és barátaival. Olena Maszlics egy orosz támadást követően távozott közülünk. Az ügyészség mélyen megdöbbent kolléganőnk halála miatt – írták közleményükben

– idézte a Sky News a harkovi ügyészség közleményét.

Az ügyész november 20-án halt meg, miután orosz rakéta csapódott be Sevcsenkive településen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy segítsen megvédeni az atomerőműveket. „Védelemre van szükségünk az orosz szabotázzsal szemben” – közölte az államfő, aki szerint nagyon fontos, hogy valamennyi ukrán nukleáris létesítmény biztonsága garantált legyen.

Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy ismét megtámadta a zaporizzsjai atomerőművet, a legutóbbi ágyúzások múlt hétvégén történtek. Az orosz védelmi minisztérium szerint viszont az ukránok követték el a tüzérségi támadásokat.

Zelenszkij minél előbbi cselekvésre buzdította a NATO-tagokat. Azt mondta: „Minden európai nemzet érdeke, hogy ne történjenek veszélyes események, cselekmények nukleáris létesítményeink területén. Mindannyiunknak garantált védelemre van szükségünk az orosz szabotázs ellen” – idézi az ukrán elnököt a Sky News.

No-go zónává vált a herszoni szeméttelep az oroszok megszállása alatt nyáron, ugyanis a területet teljesen lezárták a lakosok elől a katonák – írja a Sky News.

A beszámoló szerint ez azért lehetett, mert a szeméttelepen az oroszok elesett katonáik holttestét égették el. A helyiek elmondása alapján több teherautó is érkezett a helyszínre fekete szemeteszsákokkal, amelyeket aztán meggyújtottak. Ezt követően a levegőt az égő hús szaga árasztotta el – tették hozzá.

A helyi lakosok arról is beszámoltak, hogy az oroszok nem minden holttestek égettek el, némelyiket csak az összegyűlt szemét alá temették.

A NATO Parlamenti Közgyűlés helybenhagyta azon határozatát, amely szerint az Oroszországi Föderáció terrorista ország. A megjelent küldöttek különleges nemzetközi bíróság létrehozását kérték az Oroszország és hadserege által elkövetett háborús bűnök elbírálására.

„Mind a harminc NATO-ország támogatta küldöttségünk javaslatait. Egy ilyen bíróság lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak a háborús bűnök közvetlen elkövetőit, hanem az Oroszországi Föderáció legfelsőbb vezetését is elítéljük” – idézi az Unian hírügynökség Jegor Csernyev ukrán parlamenti képviselőt.

A Csernyev által vezetett testület még a következőket kérte a NATO-tól: a fegyverkínálat bővítését, terv kidolgozását Ukrajna NATO-csatlakozására, valamint a területi integritás és az igazságszolgáltatás helyreállítását.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy tisztviselői négy olyan helyszínt azonosítottak, ahol az orosz erők fogvatartottakat kínoztak Herszon városában, mielőtt csapatai a hónap elején kivonultak a dél-ukrajnai városból.

Azt írta, hogy a tisztviselők négy olyan helyiséget ellenőriztek, ahol az orosz csapatok illegálisan tartottak fogva embereket, és brutálisan megkínozták őket. Azt állította, hogy az orosz erők „álrendészeti szerveket állítottak fel” az előzetes letartóztatási központokban és egy rendőrőrsön az elfoglalt városban.

Gumibotok darabjait, egy fából készült ütőt, egy olyan eszközt, amelyet az oroszok a civilek áramütésekkel való kínzására használtak, egy izzólámpát és a falakból származó lövedékeket találtak. A cellákban és pincékben lévő embereket különböző kínzási módszereknek, fizikai és pszichikai erőszaknak vetették alá – áll a közleményben a The Guardian szerint. 

Az egyik helyszín pincéjében a tisztviselők egy fém-műanyag cső egy részét és bilincseket fedeztek fel.

A norvég kormány hétfőn bejelentette, hogy segíti Ukrajnát a következő téli gázbeszerzésben, és kétmilliárd norvég koronát (195 millió dollárt) biztosít erre a célra – közölte a Reuters.

A korábban bejelentett, tízmilliárd koronás segélycsomag részét képező források az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon keresztül jutnak el az ukrán kormányzathoz.

„Fontos, hogy a támogatást hiteles, nemzetközileg elismert szervezeten keresztül juttassuk el az ukránoknak, amely biztosítja a segélycsomag hatékony és átlátható felhasználását” – mondta Trygve Slagsvold Vedum norvég pénzügyminiszter.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a Herszoni terület tanácsának alelnöke Telegramon az MTI szerint. 

Az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Szobolevszkij szerint tüzérségi csapás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak,

A visszavonulás óta az orosz tüzérség többször is lőtte Herszont. Szombat délután több robbanás történt a városban, és az Ukrajinszka Pravda szerint az utóbbi 24 órában is lakónegyedeket értek találatok.

Oroszország egyik vezető tábornoka nyomás alá került, miután a csapatok visszavonulása mellett érvelt.

Szergej Szurovkin, akit az orosz média Armageddon tábornokként emleget, november 9-én azt javasolta, hogy az orosz erők vonuljanak vissza Herszonból és a Dnyeper folyó nyugati partjáról. Azzal érvelt, hogy a két nappal később befejezett visszavonulás lehetővé tenné Moszkva számára, hogy spóroljon a felszereléssel és az erejével. A herszoni csapatok egy részét azóta Dél-Ukrajnából Kelet-Ukrajnába helyezték át, ahol heves harcok dúlnak.

A csecsenföldi és szíriai háborúk 56 éves veteránját, akit Vlagyimir Putyin elnök kitüntetett, egyesek arra is kérik, hogy fokozza Moszkva bombázási kampányát az ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Az energiaellátás támadása a Kreml szerint arra szolgál, hogy Ukrajnát tárgyalóasztalhoz ültesse – írja a Sky News.

Vlagyimir Szolovjov, Oroszország egyik legismertebb ultranacionalista, tévés politikai műsorvezetője múlt héten azt mondta:

Felszólítom Szurovikin tábornokot, az orosz hadsereg hősét. Hadseregtábornok elvtárs, arra kérem, hogy fejezze be a náci ukrán junta energetikai infrastruktúrájának teljes megsemmisítését.

Egyesek az országban úgy vélik, hogy potenciális bűnbaknak állítják be, hogy elszigetelje Putyint és Szergej Sojgu védelmi minisztert, ha a kampány továbbra is rosszul alakul Moszkva számára.

A korábbiakhoz képest szinte semennyi olajat nem szállított tengeri úton Európába Oroszország az utóbbi hetekben – írja a Bloomberg.

Az oroszok elleni uniós olajembargó még csak decemberben lép életbe, de már most elveszítették az európai piacot. A Bloomberg azt írta, hogy az utóbbi négy hétben csak naponta 95 ezer hordónyi olajat szállítottak Európába az oroszok.

Ez elsőre ugyan soknak tűnhet, de akkor nem, ha összevetjük azzal, hogy a háború előtt mennyi olaj érkezett Európába.

Vagyis mostanra az európai piac – amely egyben a legnagyobb piacuk is volt – több mint kilencven százalékát elvesztették, és ennek legfeljebb egy részét tudják pótolni az ázsiai szállítások volumenének növelésével a Bloomberg szerint. 

Az orosz Insidernek adott interjút Nyikita Csibrin, az orosz 64. gépesített dandár korábbi katonája.

Ez az egység az, amelynek Bucsa térségében állomásozott márciusban, és amelynek tagjait háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják. Csibrin – aki azóta dezertált és Spanyolországba menekült – most nem kifejezetten a bucsai atrocitásokról beszélt, de azt elismerte, hogy háborús bűncselekményeket követtek el Kijev térségében.

Azt mondta, hogy az orosz katonákat egyszerűen megrészegítette a hatalom és a háború első napjaiban aratott sikerek, ezért úgy érezték, hogy bármit megtehettek. „Egyszerűen megőrültek. Sokan alkoholt találtak az otthonokban, és megitták. Egyszer egy anyát a lányával együtt erőszakoltak meg négyen Andrijivkában” – mondta.

Azt is hozzátette, hogy azóta csak romlott az orosz katonák helyzete a fronton, hozzájuk képest az ukrán katonák sokkal jobb viszonyok közt élnek. A dezertált katona azt is elmondta, hogy 2021-ben pénzügyi nehézségek miatt csatlakozott a hadsereghez, de most hajlandó nemzetközi bíróságon tanúskodni az ukrajnai háborús bűnökről.

A Kreml közölte, hogy bíróság elé fogja állítani azokat, akik felelősek az orosz hadifoglyok állítólagos kivégzéséért Ukrajnában, és mindent megtesz, hogy felhívja a figyelmet arra, amit háborús bűncselekménynek tart.

Oroszország az orosz közösségi médiában terjedő videóra hivatkozva azzal vádolja az ukrán katonákat, hogy több mint 10 orosz hadifoglyot végeztek ki. „Nem kétséges, hogy Oroszország maga is keresni fogja ennek a bűncselekménynek az elkövetőit. Meg kell találni és meg kell büntetni őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ukrajna valószínűtlennek tartja, hogy Moszkvának lehet igaza, ezért szintén vizsgálatot folytat – írja a The Guardian.

Egy ukrán tisztviselő szerint a zaporizzsjai atomerőmű bombázása orosz taktika, amelynek célja az áramellátás megszakítása és az ukránok halálra fagyasztása.

A hétvégi, atomerőművet ért csapások népirtó kampánynak felelnek meg, amelynek célja az ukránok halálra fagyasztása, az ukránok megfosztása az áramszolgáltatástól

– mondta Jurij Sak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója.

Oroszország azért próbálja befagyasztani a frontot, mert nem érnek el semmit a harctéren, és kétségbeesetten keresik a módját annak, hogy elérjék azt, amit ők műveleti szünetnek neveznek a fronton – vélekedett a tanácsadó.

Azt mondta, hogy ukrán oldalról nem lesz szünet, és Ukrajna folytatni fogja a közelmúltban indított ellentámadását – írja a The Guardian.

Moszkva és Kijev egymást okolja a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja létesítmény elleni támadásokért, amely Európa legnagyobb atomerőműve, és március óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Volodimir Zelenszkij elnök és felesége, Olena Zelenszka Kijevben közösen vettek részt az úgynevezett „Mennyei Százak” emlékművénél tartott megemlékezésen, amelyet a 2013/2014-es ukrajnai uniópárti tömegtüntetéseken megölt emberek emlékére állítottak – írja a The Guardian.

A Kremlben nem tárgyalják egy második oroszországi mozgósítási hullám lehetőségét – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő hétfőn újságírókkal.

Erről az ügyről nem folynak tárgyalások

– mondta a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Valamint kiemelte: nem tud az orosz védelmi minisztérium nevében beszélni, de „a Kremlben nem folynak megbeszélések ebben a kérdésben”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter október 28-i beszámolója szerint 300 ezer orosz katonát mozgósítottak a részleges mozgósítás keretében Oroszországban.