Az ukrán kormány azt állítja, hogy eddig több mint 88 ezer orosz katona halt meg a háborúban. November 29-ig 88 380 orosz katona halt meg, 280 repülőgép és 261 helikopter semmisült meg – írja a Sky News.

Múlt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt az Ukrajnába küldött orosz katonák édesanyjainak egy csoportjával, és elmondta nekik, hogy fiaik nem hiába haltak meg.

Több százezer orosz katonát küldtek harcolni Ukrajnába – köztük néhányat abból a több mint 300 ezerből, akiket szeptemberben mozgósítás keretében hívtak be.

Az orosz buddhista vezető nem ért egyet Ferenc pápa kijelentéseivel, miszerint az ukrajnai háborúban harcoló csecsenek és burjátok kegyetlenül viselkednek a fegyveres konfliktusban – írta a The Guardian kedden.

Amikor Ukrajnáról beszélek, a kegyetlenségről beszélek, mert sok információm van a beérkező csapatok kegyetlenségéről. Általában talán azok a legkegyetlenebbek, akik Oroszországból származnak, de nem az orosz hagyományokhoz tartoznak, mint például a csecsenek, a burjátiak és így tovább. Az biztos, hogy aki betört, az az orosz állam. Ez nagyon világos

– fogalmazott Ferenc pápa az America magazinnak adott interjújában. 

Damba Badmaevich Ayusheev – XXIV. Pandito Khambo Láma – az oroszországi buddhista tradicionális szangha vezetője Telegram-csatornáján adott hangot az ezzel kapcsolatos véleményének. 

Hirtelen és váratlanul a világ katolikus vezetője csúnya szavakat használt a népünkre. Azt hiszem, az európaiak nem értik, hogy a hideg szibériai és a távol-keleti élet ellenállóbbá, türelmesebbé, kitartóbbá teszi az embereket a különféle nehézségekkel szemben. Ezért népünk nem kegyetlen, egyszerűen arra kényszerül, hogy ismételten és megfelelően megvédje hazáját a fasizmustól, mint nagyapáink és dédapáink

– írta Ayusheev.

Ukrán tisztviselők szerint légiriadót rendeltek el az egész országban.

A tisztviselők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország újabb rakéta- és dróncsapásokra készül.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv régió kormányzója elmondta, legutóbb az oroszok a légicsapásokat gyakorlórepülésnek álcázták.

Olekszij Kuleba, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője kezdetben mindenkit arra figyelmeztetett a kijevi régióban, hogy húzódjanak biztonságba, óvóhelyekre.

Délelőtt 10:55-kor a Sky News térképe szerint Kelet-Ukrajna nagy részén megszólaltak a légiriadó szirénái.

Olaf Scholz német kancellár nem mert harckocsikat szállítani Ukrajnába, mert tart Oroszország reakciójától – mondta interjújában a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, Roderich Kizewetter nyugalmazott ezredes.

Véleményem szerint a kancellárt megijesztette az Oroszországban elterjedt vélemény, miszerint provokáció lenne a német tankok bevetése az orosz csapatok ellen

– mondta a RIA Novosztyi szerint a képviselő. A lap szerint Kizewetter emlékeztetett arra is, hogy Berlin hónapokig figyelmen kívül hagyta Ukrajna kérését, vagyis hogy Lengyelországnak Leopard tankokat szállítson a lengyel T–72-esek pótlására. 

Lemondott az orosz Számvevőszék éléről Alekszej Kudrin – számolt be Telegram-csatornáján a politikus.

Összességében körülbelül 25 évet töltöttem a közszférában. Most olyan nagy projektekre szeretnék koncentrálni, amelyek tág értelemben vett magánkezdeményezések fejlesztéséhez kapcsolódnak, ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak az emberekre

– írta posztjában Kudrin. 

A RIA Novosztyi más forrásokra hivatkozva azt írta: a politikus úgy tervezi, hogy a Yandex orosz multinacionális informatikai vállalatnál dolgozik tovább. 

Az orosz erők két települést foglaltak el kedden a donyecki régióban – számolt be a régió orosz területvédelmi parancsnoksága.

2022. november 29-én a Donyecki Népköztársaság területén a DPR és az LPR csapatai az orosz fegyveres erők tűztámogatásával felszabadították Perse Travnyát és Andrejevkát

– közölte a parancsnokság Telegram-csatornáján. 

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, Peking hajlandó szorosabb partnerséget kialakítani Oroszországgal az energetika területén – jelentette kedden a kínai állami média az MTI szerint.

A Kína–Oroszország-energiafórumra küldött üzenetében a kínai vezető kifejtette, hogy a két ország közötti energiaügyi együttműködés hozzájárul a globális energiabiztonsághoz.

Az orosz erők „beássák magukat” Herszonban a tél beálltával, „első világháborús stílusú lövészárokrendszerekkel” – írja a Sky News. A lapnak a brit hadsereg egy korábbi vezetője Lord Dannatt elmondta:

Az oroszok tudják, hogy hátrányban vannak, és tudják, hogy nem engedhetnek meg maguknak további visszaeséseket, ezért, különösen most, hogy a tél Ukrajnát is szorongatja, nagyon is beássák magukat.

Hozzátette, hogy míg az ukrán erőknek néhány hete sikerült visszafoglalniuk a déli Herszon városát, most „küzdeniük kell”, hogy átjussanak a Dnyeper folyón kelet felé, hogy megtámadják az orosz erőket.

Lord Dannatt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ukrán erők visszaszorítsák az oroszokat Herszon városából, mivel jelenleg „még mindig az orosz tüzérség hatótávolságában vannak”.

Az Ukrajnában uralkodó kemény téli hőmérséklet, valamint az ország energetikai rendszerei elleni folyamatos orosz támadások, amelyek miatt milliók maradtak fűtés és áram nélkül, aggodalommal töltik el az ukrán tisztviselőket és a Nyugatot.

Lord Dannatt hozzátette, hogy a Nyugatnak „feltétlenül folytatnia kell Ukrajna támogatását”, és a szövetségeseknek meg kell fontolniuk, hogy mennyi katonai felszerelést hajlandóak még szállítani.

Kassa újabb ukrajnai menekülthullámra készül, az egyre hidegebb idő miatt már mutatkoznak ennek jelei – közölte Adriana Curajová, a város fogadóközpontjának (CPK) koordinátora.

Már vannak ennek jelei, de telefonhívásokat is kapunk Ukrajnából, azt kérdezik az emberek, hogy át tudnának-e telelni nálunk. Nem keresnének itt tartós szálláslehetőséget, munkát, nem járnának iskolába a gyerekeik, csak ki szeretnék húzni itt tavaszig, mert odahaza fűtés, víz, villany nélkül vannak

– magyarázta Curajová az Új Szó szerint.

Az elmúlt napokban átlagban 45 új menekült jelentkezett a vasútállomás melletti fogadóközpontban, emellett 100-150, korábban Kassára érkező menekült is felkeresi naponta a központot különféle ügyekben. Az elmúlt hónapokban naponta átlagban 60 menekült volt elszállásolva a központban, jelenleg 70-80 főnek adnak helyet.

„A NATO továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy támogassa Ukrajnát a kemény télen, még akkor is, ha továbbra sem látni az Oroszországgal fennálló konfliktus végét” – mondta Kanada külügyminisztere a The Guardiannek.

Oroszország egyáltalán nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Így a célunk jelenleg csak az, hogy katonai segítséggel, hírszerzési információk megosztásával és pénzügyi támogatással megerősítsük Ukrajna helyzetét a helyszínen, mert amikor ezt tesszük, akkor valójában megerősítjük a tárgyalóasztalnál elfoglalt pozíciójukat. Végül is lesz diplomáciai megoldás. Ez minden egyes konfliktusban így volt. De még nem tartunk ott

– mondta Mélanie Joly.

Annak ellenére, hogy a jelentések szerint a nyugati szövetségesek egyre óvatosabbak a folyamatos és költséges fegyverszállításokkal kapcsolatban és aggódnak amiatt, hogy Ukrajna milyen gyorsan használja fel a lőszereit – Joly szerint a NATO-csúcstalálkozó előtt erős a támogatás Ukrajnának.

Rámutatott arra, hogy Kanada 500 millió kanadai dollár értékben új katonai segélyt ígért Ukrajnának, amelyet a G20-ak jakartai csúcstalálkozóján jelentett be. Mélanie Joly szerint az, hogy Oroszország célba vette Ukrajna polgári infrastruktúráját, különösen az erőműveket, csak növelte a szövetségesek támogatását.

Hozzátette, hogy a NATO-országok energiaügyi miniszterei megoldást keresnek a fenyegető energiaválságra.

„Az embereknek nem szabad elfelejteniük az ukrajnai háborút idén karácsonykor” – mondta az ukrán elnök felesége.

Olena Zelenszka várhatóan kedden Londonba utazott, és kedden felszólal a brit parlamenti képviselők előtt, néhány nappal azután, hogy Rishi Sunak miniszterelnökként először látogatott Kijevbe, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A BBC Radio 4 Today című műsorában Zelenszka arra fogja buzdítani a brit népet, hogy az ünnepi időszak közepette se feledkezzen meg az orosz invázió „tragédiájáról” – írja a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonos megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról – értesült az MTI.

„Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is” – írta Zelenszkij a Twitteren.

Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.

Volodimir Zelenszkij hétfő esti videóbeszédében arra figyelmeztette az ukránokat, hogy brutális hidegre és sötétségre számítsanak, valamint újabb orosz támadásokat jósol az infrastruktúra ellen – írja a Reuters. Zelenszkij szerint Moszkva addig nem áll le, amíg ki nem fogynak a rakétái.

A terroristák újabb csapásokat terveznek. Ezt biztosan tudjuk. Amíg rakétáik vannak, addig sajnos nem fognak megnyugodni

– mondta Zelenszkij.

Marjan Sarec szlovén védelmi miniszter hétfőn a delegációjával együtt Kijevbe érkezett, ahol ukrán kollegájával, Alekszej Reznikovval tárgyalt Kijev támogatásáról – írja az eurointegration.com.

A két fél közti megbeszélések fő témája a harctéren kialakult helyzet, illetve a kritikus infrastruktúrák elleni támadások következményei voltak – közölte a szlovén kormány sajtóirodája. 

Marjan Sarec bejelentette, hogy Szlovénia csatlakozni kíván az Európai Unió ukrán katonáknak nyújtott kiképzőmissziójához. A kiképzésben a szlovén katonai állomány tagjai és polgári szakértők fognak részt venni. 

Egy hétfőn publikált felmérés szerint a meredeken emelkedő árak, a közel 13 százalékos infláció és a nyugati szankciók okozta ellátási zavarok miatt az orosz állampolgárok 35 százaléka állítja, hogy megpróbál spórolni az élelmiszer-vásárlásain. 

A megkérdezettek 32 százaléka saját bevallása szerint szépítkezésre és kozmetikumokra is kevesebbet költ. A nemzeti statisztikai hivatal, a Rosstat adatai szerint az oroszok 43,2 százalékának jövedelme nem éri el a 27 ezer rubelt (441 dollárt) havonta.

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 4335 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3648 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

A beléptetettek közül a rendőrség 115 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: ugyanezen a napon az ukrajnai háború elől 31 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Összesen 11 300 Ukrajnából menekült gyermek jár iskolába Szlovákiában – számolt be honlapján a szlovák oktatási tárca az október 31-i adatok alapján. 

Az Új Magyar Szó azt írta, a legtöbben (7026) közülük alapiskolába járnak, 2252-en Pozsony megyében. Más megyékben nem éri el a számuk az ezret. 

Óvodába 1652 ukrajnai kisgyerek jár, a legtöbben szintén Pozsony megyében (466), a legkevesebben Besztercebánya megyében (126).

Körülbelül félezer ukrajnai gimnazista van, a legtöbb a fővárosban és környékén (154), a legkevesebb Nagyszombat megyében (30), a szakközépiskolások száma pedig 866. Számuk Pozsony megyében a legmagasabb (253), és Besztercebánya megyében a legalacsonyabb (48).

Egy Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint eddig csak egyszer használták az Egyesült Államok és Oroszország hadseregei között az Ukrajna elleni moszkvai háború kezdetén létrehozott kommunikációs vonalat.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondása szerint az Egyesült Államok kezdeményezte a hívást a „dekonfliktus” vonalon, hogy elmondja, aggodalommal töltik el az ukrajnai kritikus infrastruktúrák közelében zajló orosz katonai műveletek.

A vonal összeköttetést biztosít az amerikai hadsereg Európai Parancsnoksága és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ között. A vonalat november 15-én nem használták, amikor becsapódott egy rakéta a NATO-tagország Lengyelország területére, megölve két embert – tette hozzá az amerikai tisztviselő.

A dekonfliktusvonal csak egy a sok közül, amelynek segítségével továbbra is kommunikál egymással az amerikai és az orosz haderő.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közösségi oldalán azt írta, hogy ha a Nyugat inkább nagy hatótávolságú rakétákkal látná el Ukrajnát, az a legjobb és leghatékonyabb megoldás lenne az energiaproblémákra.

Szerinte ezek a rakéták olcsóbb megoldást jelentenének, mint a generátorok. Korábban a Nyugat több ezer generátor szállítását kezdte meg Ukrajnába – írja az MK orosz hírportál.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!