Megszavazta az amerikai szenátus az azonos neműek házasságát megerősítő törvényjavaslatot. A javaslatot garanciának szánják arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság az azonos neműek házassága ellenében döntene.
Megszavazta az amerikai szenátus kedd éjjel az azonos neműek házasságának szövetségi szintű elismerését megerősítő törvényjavaslatot, amelyet azért kezdeményezett a Demokrata Párt, mert attól tartottak, hogy az alkotmánybíróság szerepét betöltő amerikai legfelsőbb bíróság eltörölheti az ilyen házasságokat országszerte legalizáló 2015-ös döntést.
A szűkszavúan megfogalmazott törvényjavaslatot – amely arra kötelezi a szövetségi kormányzatot, hogy minden olyan házasságot ismerjen el törvényesnek, amelyet legálisan kötöttek az adott amerikai államban – garanciának szánják arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság az azonos neműek házassága ellenében döntene.
A törvényjavaslat azonban nem tiltja meg az államoknak, hogy megakadályozzák az azonos neműek házasságát az adott tagállamban, ha a legfelsőbb bíróság lehetővé teszi számukra.
A szenátus 61:36 arányban fogadta el a törvényjavaslatot, amelyet 12 republikánus párti szenátor is támogatott. A javaslat jóváhagyásához 60 igen szavazatra volt szükség; egy demokrata és két republikánus párti szenátor nem vett részt a voksoláson.
Hasonló, de nem teljesen azonos szövegű törvényjavaslatot fogadott el az amerikai képviselőház az év során, amelyet akkor 47 republikánus párti képviselő is támogatott. A képviselőház várhatóan jövő héten hagyja jóvá a mostani szenátusi változatot, amely Joe Biden amerikai elnök aláírását követően emelkedhet törvényerőre.
Az amerikai legfelsőbb bíróság júniusban eltörölte a Roe kontra Wade-ügyben 1973-ban hozott, az abortuszhoz való jogot szövetségi szinten biztosító legfelsőbb bírósági döntést. Akkor Clarence Thomas legfőbb bíró a döntést támogató véleményében kifejtette, hogy a bíróságnak meg kellene fontolnia más, egyéni szabadságjogokat biztosító legfelsőbb bírósági döntések visszavonását is, beleértve az azonos neműek házasságával kapcsolatban 2015-ben hozott döntést – írta az MTI.