Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Ukrajnában az e heti bombázások után 19 százalékos az energiadeficit – közölte Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke. A munkások folytatják a csapások következtében ledőlt villanyvezetékek és megsemmisült létesítmények helyreállítását.

Elmondta, annak ellenére, hogy néhány energetikai infrastrukturális létesítményt eltaláltak, az energetikai szakemberek azt ígérik, hogy a következő napokban felszámolják a hétfői bombázás következményeit. Ugyanakkor az energiarendszer kapacitáshiánya továbbra is fennmarad. Jelenleg a tervezett fogyasztás 19 százalékát teszi ki az áramhiány – írja a Sky News.

Denisz Smihal hozzátette, hogy a kulcsfontosságú létesítmények 35 százaléka megsérült az Ukrajnát október óta sújtó orosz támadások következtében.

Azt mondta, a létesítmények 70 százalékát két vagy több alkalommal lőtték. „Tegnap például az ellenség egyszerre hét rakétát lőtt ki az egyik Odessza környéki alállomásra” – jelentette a hétfői helyzetről Smihal.

Légiriadót hirdettek kedd este Ukrajna két régiójában, Odesszában és Mikolajivban.

A lakosokat figyelmeztették, hogy vonuljanak fedezékbe – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.

Visszaszállították a börtönbe kórházi kezelését követően Marija Kalesznyikava belorusz ellenzéki vezetőt – közölték támogatói. Viktar Babarika ellenzéki vezető hétfői tájékoztatása szerint Kalesznyikava továbbra is orvosi megfigyelés áll. „Mariját a hétvégén a homeli kórházból visszahelyezték a fegyházba” – tájékoztatott Viktar Babarika.

Marija Kalesznyikava apjának egy tízperces látogatást engedélyeztek a lányánál, aki lefogyott és legyengült. A 40 éves Kalesznyikavának gyomorfekély miatt kilyukadt a gyomorfala, ezért egy hete a homeli kórház intenzív osztályára szállították. Támogatói csütörtökön jelezték, hogy a műtétet követően már jobban van, és még legalább tíz napig orvosi megfigyelés alatt lesz.

Az Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök rendszere ellen indított tiltakozó mozgalomban vezető szerepet vállaló Kalesznyikavát az MTI szerint tavaly szeptember elején 11 év börtönbüntetésre ítélték, az illetékes fehérorosz bíróság a hatalom megszerzésére szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával vádolta.

Kalesznyikava a 2020. augusztusi elnökválasztás előtt Szvjatlana Cihanouszkaja, azt megelőzően pedig Viktar Babarika korábbi ellenzéki elnökjelölt kampánystábjához tartozott. Miután Babarikát még a kampány során korrupció gyanújával őrizetbe vették, Cihanouszkaja pedig emigrált a választási csalással vádolt Lukasenka megtorlása elől, Kalesznyikava volt az egyike azoknak, akik az új választás megszervezésére törekvő koordinációs tanács élére álltak.

Oroszország 84 csapást mért a Szumi megyére hétfőn – közölte Dmitro Zsivickij, Szumi megye kormányzója közölte.

Hozzátette: az inváziós csapatok egy férfikolostort is eltaláltak, amelynek több épülete megrongálódott.

A kolostor gazdaságában nevelt szarvasmarhák közül többen repeszsérülésektől pusztultak el – írja a Kárpátalja.ma.

December 21-ig meghosszabbították a terrorveszély magas (sárga jelzésű) szintjét Belgorod térségében.

Meghosszabbították a petárdák és tűzijátékok kilövésének betiltásáról szóló határozatot is – közölte Vjacseszlav Gladkov kormányzó kedden.

A belgorodi régióban április 11-én vezették be a magas szintű terrorfenyegetettséget, majd többször meghosszabbították.

A „különleges katonai művelet” kezdete óta Ukrajnában ismétlődő kísérletek és esetek történtek a belgorodi régió határ menti területeinek ágyúzására, több határ menti faluban pedig rendkívüli állapot van érvényben. A határzónában található iskolákban bevezették a távoktatást – írja a TASZSZ.

Az ukrán egészségügyi minisztérium december 6-án közzétett közleményében azt javasolta, hogy az áramszünetek miatt Ukrajna-szerte függesszék fel az elektív műtéteket és a kórházi kezeléseket – írja a Kyiv Independent.

A lépés csökkenti az ukrán kórházak terheltségét, és lehetővé teszi számukra, hogy sürgősségi ellátást nyújtsanak az esetleges áramkimaradások idején – közölte az egészségügyi minisztérium. Az azonnali orvosi beavatkozást nem igénylő betegek műtéteire és kórházi kezeléseire az energiaellátási helyzet stabilizálódása után kerülhet sor.

Az orvosoknak kell dönteniük az egyes műtétek sürgősségét illetően – teszi hozzá a tárca közleménye.

Október 10. óta Oroszország rendszeresen rakétatámadásokat intéz Ukrajna infrastruktúrája ellen, ami országszerte áramkimaradásokat okozott.

Változatlanul a sportági világszövetség, a FIDE zászlaja alatt versenyezhetnek az orosz és belorusz sakkozók nemzetközi viadalokon. A korábbi rendelkezés hatálya december 31-ig szólt, ezt a határidőt hosszabbította meg most a FIDE 2024. január elsejéig.

A nemzetközi szövetség február 28-án – négy nappal az ukrajnai háború kirobbanása után – jelentette be, hogy az invázió miatt Oroszország és a konfliktusban Moszkvát támogató Belarusz nem rendezhet hivatalos versenyeket, március 16-án pedig azt közölte, hogy a két ország válogatottjai nem vehetnek részt a szervezet égisze alatt zajló eseményeken.

Az egyéni indulást illetően kivételt tett olyan formában, hogy az orosz és belorusz sakkozók a nemzeti jelképek, így a himnuszuk használata nélkül, semleges színekben, a FIDE zászlaja alatt ülhetnek asztalhoz a nemzetközi tornákon – adta hírül az MTI.

Az oroszországi könyvesboltokból eltávolítják az LMBT-témájú műveket, miután Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely jelentősen kiterjeszti az LMBT-jogokat népszerűsítő tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat az országban.

2013-ban egy orosz törvény betiltotta a hatóságok által „a nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagandájának” kiskorúak számára történő terjesztését.

Az új törvény azonban ezt a tilalmat kiterjeszti az ilyen információk 18 éves és idősebb személyek számára is. A jogsértéseket pénzbírsággal büntetik, és ha a törvényt nem helyi lakosok követik el, kiutasíthatják őket Oroszországból.

Hétfőn Oroszország legnagyobb könyváruházlánca, a Csitaj-Gorod és a moszkvai Respublika könyvesbolt megkezdte a „nem hagyományos kapcsolatokkal” foglalkozó művek eltávolítását – írja a Sky News.

A Csodatevő Szent Miklós orosz ortodox templomhoz szervezték a demonstrációt, mivel ott jelent meg az orosz nagykövet és Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, a moszkvai patriarkátus külső egyházi kapcsolataiért felelős osztályvezetője – közölte az MTI a Novinite helyi hírügynökségre hivatkozva.

A tüntetők oroszellenes jelszavakat skandáltak. Az épület bejáratánál rendőrök álltak. A tiltakozók egy ideig akadályozták a diplomata autójának mozgását a templomnál, ahol ünnepi istentiszteletet tartottak abból az alkalomból, hogy a szentély 70 éve került a moszkvai patriarkátus fennhatósága alá. Az eseményen jelen volt Rumen Petkov, a Bolgár Újjászületés Alternatívája párt vezetője.

Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövet az Oroszország–24 tévécsatornának azt mondta, hogy a tüntetők megpróbálták megzavarni a liturgiát, de semmi baj nem történt. A diplomatának sikerült autóján távozni a helyszínről.

November 22-én Rumen Radev bolgár elnök kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktust diplomáciai úton kell megoldani. Véleménye szerint fel kell mérni a konfliktus Bulgária gazdaságára és a régióra gyakorolt pusztító hatásának mértékét.

November 3-án a bolgár parlament jóváhagyta az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. A törvényhozásban 175 képviselő szavazott a fegyverszállítás mellett, míg 49-en ellene voksoltak. A parlament követelte, hogy a bolgár kormány tegyen javaslatot Bulgária részvételére Ukrajna újjáépítésében, és az ország vezetése támogassa Ukrajna Oroszország elleni perét az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Bukarestben két gyanús boríték miatt riasztották kedden a hatóságokat Ukrajna nagykövetségéhez, miután múlt héten levélbomba robbant Ukrajna madridi nagykövetségén, és Kijev tájékoztatása szerint Európa-szerte több ország ukrán nagykövetségére érkeztek állatszemeket tartalmazó, véres csomagok.

Az Agerpres hírügynökség szerint a román rendőrséget 11 óra körül értesítették a 112-es segélyhívón arról, hogy

Az MTI beszámolója szerint a helyszínre kiszálló tűzszerészek megvizsgálták, majd elszállították a borítékokat további elemzés végett – tájékoztatott a SRI.

A román külügyminisztérium (MAE) keddi közleményében azt írta: a román illetékes hatóságok a lehető leggyorsabban reagáltak, lezárták a környéket, és elszállították a gyanús küldeményeket, amiért az ukrán külképviselet köszönetet mondott.

A MAE teljességgel elfogadhatatlannak tart minden terrorista fenyegetést, és határozottan elítél bármely, a külképviseletek megfélemlítésére irányuló cselekedetet – zárul a román külügyi közlemény.

Az orosz védelmi minisztérium vezetője szerint Kijev veszteségei között öt repülőgép, tíz helikopter, 149 harckocsi és több mint háromszáz páncélozott harci jármű is szerepel.

Az Ukrán Fegyveres Erők több mint 8300 katonát, valamint öt repülőgépet és tíz helikoptert veszítettek novemberben – ezt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette ki kedden a katonai osztályon tartott konferenciahívása során.

Az ellenség vesztesége novemberben több mint 8300 katona, öt repülőgép, tíz helikopter, 149 harckocsi és több mint háromszáz páncélozott harcjármű veszteséget tette ki

– mondta Szergej Sojgu a TASZSZ szerint.

„Több napba is beletelik, mire Oroszország felkészül egy új masszív rakétacsapásra” – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

Hozzátette: az előkészítés magában foglalja a rakéták útvonalának programozását és különféle hírszerzési információkat. „Az oroszok figyelembe veszik az ukrán légvédelmi rakétarendszerek telepítését, kiszámítva a légvédelem gyenge pontjait” – fogalmazott Ihnat. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy kedden újabb, a hétfőinél kisebb volumenű rakétatámadást hajtanak végre az orosz erők. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajnában a fegyveres erők napját ünneplik, másrészt a korábbi támadások esetében, október 10-e és október 17-e után is újra támadtak másnap.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke úgy véli: Oroszországnak maradtak még rakétái Ukrajna ellen néhány újabb nagyszabású rakétacsapáshoz. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nagy pontosságú fegyvertartaléka már a kimerülés szélén van, és láthatóan Oroszország kész bevetni minden tartalékát.

Gyártanak ugyan újabb rakétákat, de ez elenyésző ahhoz képest, amennyit felhasználnak. Az a helyzet. hogy még van néhány nagyszabású támadásuk, és lenullázódnak

– mondta Budanov.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közben bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtott végre Kijev Moszkvával, hatvan-hatvan katonát cseréltek ki. A megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán tárca közölte, hogy csere keretében 45 elesett ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna.

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna, ezúttal mintegy hatvan katona térhetett haza a fogságból – közölte Telegramon Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal elnöke.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a hatvan katonából 58 férfi, kettő nő. A részletesebb ismertetés szerint 15 tiszt és 45 közkatona van közöttük, sokan Azovsztalból és Mariupolból.

A lett műsorszolgáltatási szabályozó hatóság kedden visszavonta a TV Rain orosz független televízió engedélyét − közölte a szabályozóhatóság elnöke.

A nemzetbiztonságot és a közrendet fenyegető veszély miatt a szabályozóhatóság ma reggel hozott döntést a TV Rain műsorszórási engedélyének érvénytelenítéséről − közölte Ivars Abolins Twitteren, hozzátéve, hogy az adások csütörtökön megszűnnek – írta meg a The Guardian. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december hatodikán ellátogatott a Donyecki területen fekvő Szlovjanszkba. Az ukrán elnök a fegyveres erők napja alkalmából találkozott a donyecki harcokban részt vevő ukrán katonákkal.

Az államfő kitüntetéseket adott át, és megemlékezett az elesettekről, akik „életüket adták Ukrajnáért” – derült ki az interneten keringő felvételből.

„Köszönjük az erőtöket és a kitartásotokat. A függetlenség előőrsei vagytok – mondott köszönetet a harcoló csapatoknak az elnök Telegramon. – Hiszek benne, hogy legközelebb már az ukrán Donyeckben és Luhanszkban fogunk találkozni” – mondta a két kelet-ukrajnai megye székhelyére utalva, amelyeket az oroszbarát szakadárok ellenőriznek.

Hozzátette: biztos benne, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget is visszakerül Ukrajnához – írja az MTI.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint Ukrajna továbbra is bombázza a zaporizzsjai atomerőművet, szándékosan kockáztatva ezzel egy esetleges nukleáris katasztrófa veszélyét − írta meg a The Guardian. 

Sojgu elmondta, hogy az orosz erők „minden intézkedést” megtesznek Európa legnagyobb atomerőművének biztonsága érdekében.

Ukrajna tagadja, hogy lőtték volna a létesítményt, amely a háború első napjai óta az orosz erők ellenőrzése alatt áll, és Oroszországot vádolja azzal, hogy tüzet nyitott a létesítményre.

Kedden az orosz légierő lelőtt két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát a Herszoni területen található Morozovka falu közelében – jelentette az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának hivatalos képviselője, Igor Konasenkov altábornagy.

Azt is elmondta, hogy hat pilóta nélküli légi járművet is megsemmisítettek légvédelmi eszközökkel több régióban. Emellett 15 HIMARS és Uragan többszörös rakétavetőt hatástalanítottak a Luhanszki Népköztársaság, a Herszoni, valamint a Zaporizzsjai területen – számolt be az orosz média.

December 3-án az ukrán katonai hírszerzés (HUR) bejelentette, hogy az orosz erők a rakétatámadásokhoz közvetlenül a gyártósorról lekerült rakétákat használnak fel. Annak ellenére hogy a háborút megelőző időszakkal összehasonlítva a gyártás csökkent, az orosz hadipari üzemek még mindig olyan állapotban vannak, hogy elegendő számú manőverező robotrepülőgépet gyártsanak − közölte a varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalóját a Válasz Online. 

Megjegyezték, hogy az eltelt két hónap során Oroszország Belaruszból 122 milliméter és 155 milliméter űrméretű tüzérségi lőszereket importált. Moszkva más országokkal (többek között Iránnal) is tárgyalásokat folytat a Szmercs és Uragan rakétatüzérségi rendszerekhez való lőszer szállításáról.

Mintegy 15 millió dollárt (6 milliárd forintot) küldenek Ukrajnának, hogy segítsenek a taposóaknák hatástalanításában − közölte Kanada. 

Az ukrán aknamentesítők védelmét szolgáló védőruhákat, valamint a nagy területek, például mezőgazdasági területek megtisztításához szükséges fejlett, távirányítású aknamentesítési rendszerek finanszírozását biztosítják − írta meg a Sky News. 

A támogatás segít finanszírozni a taposóaknák, a fel nem robbant robbanószerkezetek és más robbanószerkezet-maradványok felderítését és eltávolítását. 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter optimistán nyilatkozott arról nemrég, hogy Ukrajna a jövőben NATO-szabványú harckocsikat és harci repülőgépeket is kap majd – írja az Unian ukrán hírportál.

A miniszter úgy fogalmazott: Ukrajna partnerei nagyon gyakorlatiasak, pragmatikusak és realisták. Egyúttal arról is beszélt, hogy ezek a partnerek tisztában vannak az ukrán fegyveres erők lehetőségeivel és kapacitásaival is.

Az orosz védelmi miniszter minszki látogatása világossá tette, hogy a katonai kapcsolatok alakításában Lukasenka egyre nagyobb mértékben veszti el befolyását. Az orosz hadsereg Belaruszban történő tartózkodásának legalizálása azt jelenti: jelenlétük állandó lesz, a helyi katonai létesítmények pedig informális orosz katonai bázisokként fognak funkcionálni. A Lukasenka által használt „közös hadsereg” kifejezés megerősíti: az orosz vezérkarnak lesz döntő szava a katonai tervezés vonatkozásában − közli a varsói Keleti Tanulmányok Központja (OSW) napi jelentésének szakértői kommentárját a Válasz Online. 

Továbbra is nyitott kérdés, hogy a belorusz erőket esetlegesen bevetik-e az Ukrajna elleni támadásban. Lukasenka ezt igyekszik elkerülni – mivel tisztában van azzal, hogy a közhangulatra negatív hatással lenne. Igazolni akarván a hadsereg megemelt készültségi szinten tartásának szükségességét és a Belarusz területén lévő orosz erők jelenlétét, a belorusz vezető átvette a Kreml álláspontját: eszerint egyfelől a NATO oldaláról növekszik a fenyegetés, másfelől „kimondatlan háború” zajlik az Orosz–Belarusz Államszövetséggel. A Moszkva által választott taktika azt jelzi, hogy a belorusz–orosz erők továbbra is leköthetik az ukrán erőket Észak-Ukrajnában – ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az államhatár menti járásokban a belorusz erőket diverzánsakciókba vonják be. Azzal kell számolni, hogy a belorusz hadipari vállalkozásokat egyre jobban kihasználják az oroszok hadsereg számára történő termelésben (többek között a tüzérségi lőszer-előállításban).

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságírók előtt nyilatkozva kijelentette: egyetért Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azon megjegyzéseivel, melyek szerint tartós békére van szükség Ukrajnában. Ugyanakkor Moszkva szerint pillanatnyilag nincs kilátásban a béketárgyalás – írja a The Guardian.

Anthony Blinken hétfőn a The Wall Street Journalnek nyilatkozva elmondta: ezt a háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdte, de „holnap már véget is vethet neki”. Ugyanis szerinte mindig volt egy kiút az ukrajnai háború befejezésére.

Ünnepség keretében, Andrzej Duda lengyel elnök és Mariusz Blaszczak kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter jelenlétében vették át kedden a balti-tenger-parti Gdyniában a lengyel hadseregnek szánt dél-koreai fegyverszállítmány első részét: huszonnégy K9 önjáró löveget és tíz K2 harckocsit − írta meg az MTI.     

Az ukrajnai háború tanulsága, hogy csak korszerű, hatékony felszereléssel rendelkező, hős katonák képesek megállítani az orosz birodalmi törekvéseket és brutalitást − jelentette ki beszédében Andrzej Duda.    

Lengyelország és Dél-Korea idén nyáron 48 darab FA–50 típusú vadászgép, 672 darab K9 önjáró löveg, valamint ezer darab K2 harckocsi vásárlásáról írt alá megállapodást Dél-Koreával.    

A szállítás több részletben történik: 2022–25-ben a lengyel hadsereg nettó 3,37 milliárd dollár értékben 180 darab K2-est szerez be, 2022–26-ban pedig nettó 2,3 milliárd dollár értékben 212 darab K9-est kap.
Októberben aláírták a 288 darab K239 Csunmu rakétavető beszerzéséről szóló megállapodást is. Közülük az első 18-at Dél-Korea jövőre szállítja, lengyel gyártmányú Jelcz indítójárművekre fogják szerelni őket.