Napokon belül megkezdheti a német hadsereg (Bundeswehr) Lengyelország légvédelmének megerősítését Patriot rakétavédelmi rendszerekkel – jelentették német hírportálok vasárnap.
A beszámolók szerint a Bundeswehr szakértői már kedden megkezdik az amerikai gyártmányú rendszerek lengyelországi telepítéséhez szükséges helyszíni előkészületeket, közvetlenül az után, hogy a német szövetségi kormány és a lengyel kormány lezárja a segítségnyújtásról folytatott hivatalos egyeztetést. A tervek szerint a német katonák először felmérik a terepet, majd kiépítenek három rakétakilövő állomást.
A német védelmi minisztérium novemberben ajánlotta fel a NATO keleti határvidékének védelmét szolgáló támogatást, miután az orosz támadás ellen védekező Ukrajna felől érkező rakéták csapódtak be Lengyelországban. Az ukrán határ térségében egy falunál, Przewodównál történt robbanásban két ember meghalt.
Varsó először azt kérte, hogy Németország inkább Ukrajnának küldjön Patriot-rendszert. Berlin nem értett egyet a javaslattal. Mariusz Blaszczak, a lengyel szaktárca vezetője szerdán közölte, hogy ugyan csalódottan vették tudomásul a német elutasítást, magát a támogatást viszont elfogadják, és meg is kezdik az egyeztetést a légvédelmi rendszerek lengyelországi telepítéséről, írja az MTI.
Az ukrajnai herszoni régió orosz vezetésű adminisztrációja közölte, hogy megkezdte a helyben forgalomban lévő ukrán hrivnya átváltását orosz rubelre, így január 1-jén megszűnik a hrivnya forgalma a régió Moszkva által ellenőrzött területein − írta meg a The Guardian.
A régió Moszkva által kinevezett adminisztrációja által szombaton a Telegramon közzétett videóban Andrej Peretonkin, az orosz központi bank helyi fiókjának vezetője azt mondta:
A lakosok kényelme érdekében és a régiónak az orosz gazdasági térbe való zökkenőmentesebb integrációja érdekében a héten a herszoni régióban a bankok megkezdték a valutaváltási műveleteket.
Viktor But fegyverkereskedő, akit az Egyesült Államok Brittney Griner amerikai kosárlabdázóért cserébe szabadon engedett, azt mondta, hogy sok szerencsét kívánt neki az Abu-Dzabiban lévő repülőtér kifutópályáján, ahol a fogolycsere megtörtént − számolt be a The Guardian.
Butot, aki 14 évet töltött amerikai börtönben fegyverkereskedelem, pénzmosás és amerikaiak megölésére irányuló összeesküvés miatt, csütörtökön cserélték el a kosárlabdacsillagra, akit idén Oroszországban börtönöztek be, mert kannabiszolajat vitt magával az országba.
Volodimir Zelenszkij éjszakai videóbeszédében emlékeztetett arra, hogy Oroszország rakétacsapásai nélkül is érik támadások Ukrajnát, amelyek tönkreteszik az ukrán energiarendszert.
Meg kell érteni: még ha nincsenek is masszív rakétacsapások, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek problémák. Szinte minden nap vannak különböző régiókban ágyúzások, rakétatámadások, dróntámadások
– fogalmazott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda szerint.
Olaf Scholz német kancellár szerint Vlagyimir Putyin eltökélt Ukrajna egyes részeinek meghódítására, és brutalitásában nem mutat önmérsékletet − írja a The Guardian.
Valahányszor Putyinnal beszélek, ő nagyon világosan elmondja, hogy számára ez a hódításról szól. Egyszerűen erőszakkal meg akarja hódítani az ukrán terület egy részét
− mondta Scholz szombaton a Berlin melletti Potsdamban egy rendezvényen.
Olaf Scholz a legtöbb nyugati vezetőnél többet beszélt közvetlenül az orosz elnökkel a február 24-i ukrajnai invázió óta. Legutóbb december 2-án tárgyaltak egy órát telefonon.
Dél-Ukrajnát mindkét fél csapásai sújtották a háborúban: Oroszország drónokat küldött Odesszára, Kijev pedig Melitopolban vágott vissza − írta meg a BBC.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy szombaton 10 drónt lőtt le, de további öt drón energetikai létesítményeket talált el, így mintegy 1,5 millió ember maradt áram nélkül.
Később Melitopol száműzetésben élő ukrán polgármestere azt mondta, hogy csapást mértek az oroszok kezén lévő városra. Az oroszok által oda telepített tisztviselő által megosztott képek nagy tüzet mutatnak.
Az ukrajnai Odessza kikötővárosa elleni orosz támadásban Moszkva iráni gyártmányú drónokat lőtt ki kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekre − közölték ukrán tisztviselők.
A megszállt Krím-félszigeten működő ATESH gerillamozgalom vállalta a felelősséget egy orosz katonai bázis felgyújtásáért – írja azUkrajinszka Pravda.
Kigyulladt a mozgósított orosz hadsereg bázisa a Krímben lévő Szovjetszkij faluban. Hosszú ideje dolgozunk ezen a „projekten”, és természetesen sikerrel jártunk. Ügynökeink óramű pontossággal dolgoztak. Továbbra is belülről fogjuk megsemmisíteni az orosz hadsereget
– áll a gerillák Telegram-bejegyzésében.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy Oroszország növeli a legerősebb fegyverei gyártását, beleértve az új fizikai elveken alapuló fegyvereket is, „a kijevi náci rezsimet támogató nyugati blokk országai ellen”. Medvegyev erről a témáról vasárnap írt bejegyzést Telegram-csatornáján − írta meg az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Medvegyev korábban a nyugati országokat egy csapat emberhez hasonlította, akik „sok pálinka, kolbász és sör után először szállnak be a jéghideg vízbe”.
Néhányan közülük gyorsan kijózanodnak, és kimásznak a vízből. Néhányan megtanulnak úszni a hideg vízben, de nagyon rosszul (egy jégveremben nehéz megtanulni úszni). És néhányan megfulladnak. És eltemetik őket, miközben rájönnek, hogy elestek az orosz medvével és Fagy Tábornokkal vívott egyenlőtlen csatában
– írta bejegyzésében.
Az orosz erők fokozták a kényszermobilizációs intézkedéseket a luhanszki területen. Így akarják felszerelni a Szeverodonyeck irányába telepített egységeket − írja az ukrán Unian hírügynökség.
Mint arról az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának reggeli összefoglalója beszámolt, egyes településeken a mozgósítottakat különleges járőrök fogják el. Az utcákról a férfiakat azonnal gyűjtőpontokra viszik.
A szeverodonyecki irányban működő ellenséges egységek létszámhiányának pótlása érdekében a luganszki terület ideiglenesen megszállt területén fokozták a kényszermobilizációs intézkedéseket. Krasznij Lucs városában megnövekedett a járőrök száma, akik ellenőrzik az emberek okmányait, átadják a behívót és elviszik őket a gyűjtőhelyekre
− áll az összefoglalóban.
Magyarország területére december 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 5463 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4120 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 168 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől december 10-én 134 ember, köztük 57 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rossz időjárás miatt nem vetik be az orosz erők az Irántól kapott drónokat. Erről Natalija Humenyuk, a Dél-ukrajnai Védelmi Erők Egyesült Koordinációs Sajtóközpontjának vezetője nyilatkozott. Mint fogalmazott:
Ezeknek a drónoknak a tesztelése Iránban némileg eltérő éghajlati körülmények között zajlott. A mi éghajlati viszonyaink némileg eltérőek, és leginkább a hőmérséklet-változás miatti jegesedés okoz nekik problémát, ami befolyásolhatja a repülhetőséget.
Humenyuk szerint az iráni drónok használatának szüneteltetése azzal magyarázható, hogy az oroszok megpróbálnak alkalmazkodni az időjárási körülményekhez − írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők vasárnap hajnalban Donyeck Vorosilovszkij és Kalinyinszkij kerületeire mértek csapást, 20 lövedéket kilőve a két körzetre – értesült a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Donyeck polgármestere, Alekszej Kulemzin arról számolt be, hogy a várost ért támadásban két bevásárlóközpont és egy planetárium is súlyos károsodást szenvedett.
A polgármester két sérültről is beszámolt.
Az Ukrán Nemzeti Bank felmérése szerint a nemzetközi pénzbeli támogatások összege meghaladja a 31 milliárd dollárt. Különösképp a második félévben voltak jelentősek az anyagi támogatások.
A tájékoztató szerint a külföldi pénzek elengedhetetlen fontosságúak az ukrán büdzsében lévő hatalmas hiány fedezéséhez, a gazdaság újraélesztéséhez.
Az ukránok számára kedvezőnek mutatkozik a jövő esztendőre, hogy az Európai Unió 18 milliárd euróval, az Egyesült Államok pedig 10 milliárd dollárral segíti majd az ukrán államháztartást – írja a Kárpát Hír a gmk.centerre hivatkozva.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azért veszíti el támogatóit, mert az orosz erők képtelenek visszaszorítani az ukránokat és „megvédeni” a Donbászt − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Az orosz erők támadásokat hajtottak végre kritikus infrastruktúrák ellen Dél-Ukrajnában, az előző heteknél jóval nagyobb számú, iráni gyártmányú drónt használva.
Az intézet megjegyzi, hogy az orosz dróntámadások ütemének növekedése arra utalhat, hogy az orosz hadsereg több UAV-t halmozott fel a háromhetes használaton kívüli időszak alatt, vagy arra, hogy Oroszország nemrég kapott vagy várhatóan kapni fog egy újabb adag drónt Irántól.
Szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kockáztatja, hogy elveszíti az úgynevezett ál-köztársaságok korábbi vezetőinek, a háborúpártiaknak és a bloggereknek a támogatását, mivel az orosz csapatok nem képesek a védelmi erőket Donyecktől nyugatabbra szorítani és „megvédeni” a Donbászt.
Az orosz elnök nyilvánvalóan azt próbálja demonstrálni, hogy egészséges, éber és ura a helyzetnek. Szakértők szerint Vlagyimir Putyin ezért is jelent meg egyre többet a nyilvánosság előtt az elmúlt héten − írja az ukrán Unian hírügynökség.
A The New York Times cikke szerint az orosz elnök hétfőn kezdte nyilvános „beszédmaratonját”, amikor meglátogatta a megszállt félszigeten lévő, megrongálódott krími hidat. Ezután következett egy közel háromórás videófelvétel, amelyet az orosz Emberi Jogi Tanács készített róla, pénteken pedig sajtótájékoztatót tartott egy kirgizisztáni regionális csúcstalálkozón.
A múlt hónapban csak egy hosszabb nyilvános eseményt tartott, és a hónap egyharmadában egyáltalán nem hallatott magáról.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.