Az EP vezetői januárban reformtervet fognak előterjeszteni, miközben a politikai pártok a katari vesztegetési botrány miatt egyre keményebben vádolják egymást.
Az Európai Parlament vezető tisztségviselői 10 pontos tervet fognak javasolni a korrupció kezelésére, mivel csütörtökön politikai háború robbant ki az Európai Unió évtizedek óta legsúlyosabb korrupciós botránya miatt.
A brüsszeli vesztegetési vádak nyomán az Európai Parlament vezetője januárban előterjesztéseket fog benyújtani a kiskapuk és működési zavarok kezelésére, amelyek lehetővé tették a korrupció és a helytelen lobbitevékenységek virágzását − mondta a Politicónak két, a terveket ismerő forrás.
A terv többek között arra fog összpontosítani, hogy védelmet nyújtson a 705 tagú közgyűlésen belüli kétes ügyleteket leleplező bejelentőknek. Bár a Parlament már megszavazta az uniós polgároknak nyújtott védelmet, eddig elzárkózott attól, hogy saját alkalmazottai számára is biztosítsa azt, és a bejelentők korábban megtorlással szembesültek, ha az irodájukban tapasztalt illegális vagy gyanús ügyeket jelentették.
A tervekről szóló hírek akkor érkeztek, amikor a konzervatív vezetők politikai offenzívát készítettek elő szocialista riválisaik ellen, akiknek a tagjai eddig a belga rendőrség vizsgálatának középpontjában álltak.
Tekintettel arra, hogy a Brüsszelt elborító botrány középpontjában egy volt törvényhozó tevékenysége áll, akit azzal vádolnak, hogy Katar nevében készpénzt osztogatott, a Parlament arra is törekszik majd, hogy megerősítse a külföldi államoknak végzett lobbizás átláthatóságát, és javítsa az ajándékok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat − mondták a források.
A parlament strukturális problémákkal néz szembe. A külügyi bizottság nagy szakértelemmel és befolyással rendelkezik. De vannak barátsági csoportjaink, amelyek véletlenszerűek és nehezen ellenőrizhetők. Az embereknek be kellene jelenteniük az ajándékokat, de ez önkéntes alapon működik
− mondta egy másik tanácsadó.
Az Európai Parlament jelenleg nem kötelezi az állami érdekeket képviselő lobbistákat arra, hogy a nyilvános átláthatósági nyilvántartásban tegyék közzé kapcsolataikat, ami hatalmas kiskaput nyit a befolyásolásra.
Volt parlamenti képviselőkkel vannak gondjaink. Ez egy történelmi dolog. Szankcionálni fogjuk azokat a volt képviselőket, akik lobbitevékenységet folytatnak. Az elképzelés az, hogy eltöröljük a kiváltságaikat. Lobbistaként kellene fellépniük
− mondta egy másik, a tervezetet ismerő személy, utalva arra, hogy a volt képviselők korlátlanul bejárhatnak a Parlament épületeibe.
Roberta Metsola, a Parlament elnöke a sürgősségi állásfoglalások reformjára is törekedni fog − ezek olyan álláspontok, amelyekről a teljes Parlament szavaz, de a rendes állásfoglalásoknál kevesebb mérlegelésen mennek keresztül, mielőtt a Parlament elé kerülnek, ami természetes célponttá teszi őket a lobbisták számára, akik befolyásolni akarják az álláspontokat, és igényt tartanak az Európai Unió képviseleti testületének támogatására.
Az ilyen állásfoglalások állnak annak a folyamatban lévő vesztegetési ügynek a középpontjában, amely miatt eddig négy embert, köztük a Parlament korábbi alelnökét vették őrizetbe korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel vádjával.
El kell mondanom, hogy bár mindig törekedhetünk az elrettentésre és az átláthatóság növelésére, és én egy erőteljes reformfolyamatot fogok vezetni, mindig lesznek olyanok, akiknek egy zsák készpénz mindig megéri a kockázatot. Nagyon fontos, hogy ezek az emberek megértsék, hogy el fogják kapni őket
− mondta Metsola csütörtökön Brüsszelben az Európai Parlament képviselőinek.
A korrupciós botrány miatt hat nappal a letartóztatások első hulláma után Brüsszel még mindig fel van háborodva, a kezdeti sokk pedig átadja a helyét a politikai csatározásnak, hogy ki a hibás azért, hogy az Európai Parlamentben virágozhatott a korrupció − és ki az, akinek haszna származik belőle.
Ez a csata gyakorlatilag a 2024-es európai parlamenti választások kampányának kezdete, mivel mind a baloldali, mind a konzervatív pártok a vesztegetési vádakkal próbálnak felülkerekedni riválisaikon.
Az olyan szocialista törvényhozók, mint Raphaël Glucksmann, aki a külföldi beavatkozás elleni bizottságot vezeti, a letartóztatások éjszakája óta sürgetik a korrupcióellenes reformokat az összes uniós intézményben, azzal érvelve, hogy a botrány az Európai Parlamenten túlmutató működési zavarok tünete.
Nem érdekel, hogy szocialisták-e
− mondta a Politicónak múlt pénteken, utalva arra, hogy Eva Kaili, a Parlament korábbi alelnöke, az ügy egyik fő gyanúsítottja az S&D képviselőcsoporthoz tartozott, akárcsak Pier Antonio Panzeri, a korrupciós ügy megszervezésével vádolt korábbi európai parlamenti képviselő.
A Baloldal és a Zöldek is messzemenő reformokat sürgettek, többek között egy független etikai testület létrehozását, amely az összes uniós intézményben vizsgálatot folytathatna, és indokolt esetben büntetéseket szabhatna ki.
A következtetés az, hogy az olyan nagy intézmények, mint az Európai Bizottság és a Parlament, amelyeket jelenleg konzervatívok vezetnek, nem tettek eleget a korrupció megállításával kapcsolatos kötelességüknek, és sokkal szigorúbb felügyeletre van szükségük.
A konzervatív tábor ezzel szemben azt szeretné, ha a figyelem középpontjában továbbra is az ügyben megvádolt szocialista párti személyek állnának.
A konzervatív vezetők zárt ajtók mögött tartott megbeszélésén, amelyen többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett, Manfred Weber néppárti vezető azt mondta, hogy eddig minden figyelem a szocialistákra irányult, és hogy táborának még nem sikerült ezt a tényt politikailag kihasználnia.
Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök azt mondta társainak, hogy politikai választ kell adni a botrányra, és hogy belföldön támadásba lendül a görög szocialista párt ellen, amelyhez Kaili tartozott.
Egy másik néppárti tisztségviselő úgy fogalmazott:
Ez a szocialisták problémája. A belga rendőrség által leleplezett hálózat a szocialistákról szól. Erre kell összpontosítanunk.
Az Európai Parlament csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben javasolja a Katarral kapcsolatos jogalkotási munkák felfüggesztését és az ország érdekképviseleteinek kitiltását az uniós törvényhozó testület területéről − közölte az MTI.
Azonnali intézkedésként a képviselők felfüggesztik a Katarral összefüggő jogalkotási munkát − elsősorban a vízumliberalizációra és az EU–Katar légi közlekedési megállapodásra vonatkozót − és a tervezett országlátogatásokat addig, amíg a vizsgálat tart. Azt is kérik, hogy a parlament függessze fel a katari érdekek kijáróinak belépőkártyáit. A javaslatokról Roberta Metsola, az EP elnöke fog dönteni.
A parlament továbbá aggodalmát fejezte ki a képviselők mellékállásai okozta lehetséges összeférhetetlenségek miatt, különösen olyan esetekben, amikor a képviselők bankok, multinacionális vállalatok vagy tőzsdén jegyzett társaságok vezetőiként, igazgatótanácsában vagy tanácsadó testületeiben vagy tanácsadóiként tevékenykednek. A képviselők támogatják, hogy a mandátum elején és végén kötelező legyen a vagyonnyilatkozat-tétel. A vagyonnyilatkozatokhoz kizárólag az illetékes hatóságok férnének hozzá megalapozott gyanú felmerülése esetén.
A képviselők kötelezővé tennék az uniós átláthatósági nyilvántartás használatát, amelybe nem uniós országok képviselőit és volt képviselőket is regisztrálnának, és amelyet megerősítenének ahhoz, hogy az ott megadott információk alaposabb ellenőrzést is lehetővé tegyenek.
A korrupciós üggyel kapcsolatban felmerült egyéb kérdéseket a nyomozás és a bírósági szakasz lezárulta után egy vizsgálóbizottságban tekintik majd át, amely nem uniós országokhoz köthető korrupciós és jogellenes ügyekkel foglalkozik majd. A Parlament egy különbizottság felállítására is kötelezettséget vállal, amely a parlamenti szabályzás hibáit feltárva reformjavaslatokat tesz majd.
(Borítókép: Thierry Monasse / Getty Images)