Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken videókapcsolaton keresztül beszél Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy számos kétoldalú és regionális kérdésről tárgyaljanak. „Mindenekelőtt a kétoldalú orosz–kínai kapcsolatokról” fognak beszélni Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint.
„Természetesen nagyon fontos lesz az eszmecsere az akut regionális problémákról – azokról, amelyek közelebb állnak hozzánk, Oroszországhoz, és azokról, amelyek közelebb állnak Kínához” – tette hozzá Peszkov, anélkül hogy konkrét részleteket közölt volna.
Moszkva igyekszik elmélyíteni gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatait Pekinggel azóta, hogy februárban fegyveres erőit Ukrajnába küldte. A két ország néhány nappal az orosz hadjárat megindítása előtt határok nélküli stratégiai partnerséget írt alá. Peking emellett növelte orosz olaj- és gázvásárlásait, amióta az európai országok megszakították kapcsolataikat Oroszországgal – írja a Reuters.
A Kijevi terület felett felszámolt orosz rakéták töredékei kisebb károkat okoztak házakban és egy egészségügyi intézményben Krjukovszkij körzetben, a Visgorodszkij kerületben és Glevakában.
Különösen nagy problémák keletkeztek Krjukovscsinában, ahol legalább tíz ház maradt ablak nélkül, de a tetők is megrongálódtak. Áldozatról ugyanakkor nem érkezett bejelentés – mondta Olekszij Kuleba, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője az Unian szerint.
Megjegyezte, hogy egy ház megsérült a Visgorod körzetben, és egy egészségügyi intézményt is támadás érte Glevakha városában. „A legfontosabb, hogy ne legyenek áldozatok. Minden helyreállítási munka ma kezdetét veszi” – mondta Kuleba.
Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere Telegramon közölte, hogy „robbanások sorozata történt a városban”, hozzátéve, hogy még várják az információk pontosítását, hogy milyen tárgyakat ért találat, és hogy voltak-e áldozatok.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko eközben a Telegramon megerősítette, hogy „több robbanás történt a fővárosban” – írja a The Guardian.
Nagyon gyorsan eszkalálódik a helyzet Ukrajnában, mivel úgy tűnik, hogy Oroszország rakétatámadások hullámát indította el a levegőből és a tengerről. Kijevben állomásozó külföldi újságírók további hangos robbanásokról számolnak be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken videókapcsolaton keresztül beszél Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy számos kétoldalú és regionális kérdésről tárgyaljanak. „Mindenekelőtt a kétoldalú orosz–kínai kapcsolatokról” fognak beszélni Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint.
„Természetesen nagyon fontos lesz az eszmecsere az akut regionális problémákról – azokról, amelyek közelebb állnak hozzánk, Oroszországhoz, és azokról, amelyek közelebb állnak Kínához” – tette hozzá Peszkov, anélkül hogy konkrét részleteket közölt volna.
Moszkva igyekszik elmélyíteni gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatait Pekinggel azóta, hogy februárban fegyveres erőit Ukrajnába küldte. A két ország néhány nappal az orosz hadjárat megindítása előtt határok nélküli stratégiai partnerséget írt alá. Peking emellett növelte orosz olaj- és gázvásárlásait, amióta az európai országok megszakították kapcsolataikat Oroszországgal – írja a Reuters.
A csütörtök reggel Ukrajnában megszólaló légiriadók többségét megszüntették – írja a Sky News. A riasztás csak Luhanszkban és az oroszok által megszállt Krím térségében maradt érvényben.
Korábban Ukrajna minden régiójában megszólaltak a szirénák, amikor Oroszország újabb nagyszabású bombázásba kezdett.
Oroszország egyértelműen küszködik a belső területein felbukkanó légi fenyegetések elhárításával a brit védelmi minisztérium szerint – jelentette be a Sky News. A minisztérium megjegyezte, hogy december 26-án – három héten belül már másodszor – támadás érte az orosz Engels légi bázist.
Az orosz média arról számolt be, hogy pilóta nélküli légi járművektől származott a csapás, amely az orosz stratégiai bombázóflotta egyik legfőbb műveleti bázisát érte. Oroszország már régóta nagy hangsúlyt fektet a korszerű földi légvédelem fenntartására és bővítésére, de egyre világosabb, hogy
a mélyen az ország belsejében lévő légi fenyegetéseket nem tudja megfelelően kezelni.
A közlemény hozzátette, hogy Oroszország számára kihívást jelent a modern, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekből álló flottájával szembeni rendkívüli igénybevétel. Az ilyen típusú rendszerekre – amelyek az Engelshez hasonló létesítmények védelméért felelősek – jelenleg nagy számban van szükség az ukrajnai frontvonal közelében lévő tábori parancsnokságok védelméhez is.
Makszim Marcsenko, a dél-ukrajnai Odesszai terület kormányzója szerint az ukrán légvédelem 21 rakétát lőtt le a régió felett.
Az egyik ellenséges rakéta töredékei egy lakóépületre estek, de szerencsére senki nem sérült meg
– közölte Marcsenko. Az energetikai infrastruktúra sérülései miatt azonban rendkívüli áramszünetet kellett elrendelni Odesszában – írja az al-Dzsazíra.
Legalább 15 rakétát semmisítettek meg csütörtökön az ukrán főváros felett – erősítette meg a város polgármestere. Vitalij Klicsko közölte: a légvédelmi erők előzetes információi szerint 15 rakétát semmisítettek meg Kijev felett.
Korábban több robbanást is észlelt a városban. A robbanásokban három ember megsérült, és legalább két ház megrongálódott egy kilőtt rakéta törmelékétől.
Közben Odesszában arról számoltak be, hogy 21 rakétát lőttek le. Makszim Marcsenko regionális vezető elmondta, hogy a rakétaszilánkok egy lakóházra hullottak, de sérültekről nem érkezett jelentés – írja a Sky News.
Oroszország nehézségekkel küzd mélyen az ország belsejében lévő légi fenyegetések elhárításában és a stratégiai légibázisok védelmében – közölte a brit védelmi minisztérium az Engels légibázis elleni támadásra hivatkozva, amelyet hétfőn három héten belül másodszor ért támadás.
„Oroszország már régóta prioritást tulajdonít a fejlett földi légvédelem fenntartásának, de egyre világosabbá válik, hogy nehézségekbe ütközik a mélyen Oroszország belsejében lévő légi fenyegetések elhárításakor” – áll a minisztérium csütörtökön kiadott legfrissebb hírszerzési jelentésében.
Rámutatott az orosz médiajelentésekre, amelyek az orosz stratégiai bombázóflotta egyik fő műveleti bázisát érő csapásért a drónokat tették felelőssé.
„Oroszország számára az egyik kihívást valószínűleg az jelenti, hogy rendkívüli igénybevételnek van kitéve a modern, közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekből álló flottája, például az SA–22 Pantsir, amelyektől általában azt várnánk, hogy jelentős szerepet vállalnak a drónok elleni védekezésben” – jelentette a védelmi minisztérium.
Amellett hogy ezek a rendszerek az olyan stratégiai fontosságú helyszínek védelméért felelnek, mint például Engels, jelenleg nagy számban használják őket az ukrajnai frontvonal közelében lévő tábori parancsnokságok védelmére.
A természetes halálozás Mariupolban az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott teljes körű háború ezen szakaszában nyolcszorosára nőtt. A városnak gondjai vannak a közüzemi szolgáltatások ellátásával, már két hete nincs folyó víz – számol be róla az UNIAN.
Piotr Andryushchenko, Mariupol polgármesteri tanácsadójának elmondása szerint a városban egyre magasabb a halandósági arány.
A természetes halálozások aránya novemberhez képest megduplázódott, a háború kezdetéhez képest pedig a természetes halálozás a nyolcszorosára nőtt
– mondta.
Szerinte a mariupoli áramszünet tipikus jelenséggé vált, az emberek pedig gyakran halálra fagynak. Már két hete nincs víz a városban, a lakosok kénytelenek esővizet gyűjteni és más forrásokból pótolni a szükségleteiket.
Ukrajna teljes körű inváziójának első hónapjaiban a TikTokot elárasztották az olyan hashtagek, mint a RussiaForward vagy a Z betű különböző kombinációi (az orosz hadsereg harci járműveire gyakran festett jelzés – a szerk.).
A platform egyre több fiatal bloggere és influenszere dicsérte Vlagyimir Putyint, csodálták Kadirov csecsen vezetőt, vagy épp próbálták meggyőzni a követőiket a szankciók hatástalanságáról.
Az Insider oknyomozó portál háttérellenőrzést végzett ezeken a tiktokereken, és a vizsgálatból kiderült, hogy minden ilyen videó 100 eurójába került a megrendelőnek.
A platformon hirtelen megjelent oroszpárti tartalmak több szempontból is különböztek a hagyományos videóktól: egyrészt nagyon nagy mennyiségben jelentek meg, másrészt a politikai tartalommal rendelkező videó ritkaságszámba megy a fiatalok által használt felületen.
A lap vizsgálata szerint a fiatal influenszerek, bár nem nagyon értik a feladatot, de ekkora összegért bármilyen üzenetet szívesen közvetítenek. Az Insider újságírója egy „hirdetőnek” adta ki magát, így keresett meg egy tiktokert, akinek pénzért ajánlott egy témát.
Jelenleg egy nagyszabású rakétatámadás veszélye fenyegeti Ukrajnát – közölte Vitalij Bunecsko, Zsitomir terület kormányzója a Telegramban. A jelentések szerint orosz rakéták hatoltak be az ukrán légtérbe – írja a The Guardian.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a Twitteren azt állította, hogy Oroszország csütörtök reggel több mint 120 rakétát lőtt ki Ukrajnára.
„Több mint 120 rakétát indított Ukrajna fölé a gonosz orosz világ, hogy elpusztítsa a kulcsfontosságú infrastruktúrát, és tömegesen ölje a civileket” – írta Podoljak a The Guardian szerint.
Hozzátette, szarkasztikusan utalva a közelmúltbeli oroszországi kijelentésekre arról, hogy mi kellene ahhoz, hogy bármilyen békés rendezés felé haladjon a két ország:
Várjuk a „békefenntartók” további javaslatait a „békés rendezésről”, az Orosz Föderáció „biztonsági garanciáiról” és a provokációk nemkívánatosságáról.
Meg nem erősített hírek szerint – többek között az 5 Kanal tévéállomáson keresztül – rakétatörmelék csapódott egy épületbe Kijevben, ami miatt tűz keletkezett.
Egyelőre az egyetlen hivatalos megerősítés Vitalij Klicsko kijevi polgármestertől származik, hogy robbanások történtek a fővárosban. A Telegramon megjelent bejegyzés szerint a városvezető arról tájékoztatta a lakosokat, hogy Kijevben áramkimaradások lehetnek. Emiatt érdemes feltölteniük a lakosoknak a telefonjaikat, továbbá beszerezni az élelmiszerkészleteket.
Az Egyesült Államok fokozza erőfeszítéseit annak megakadályozására, hogy Irán drónokat szállítson Oroszországnak.
Az Egyesült Államokban, Európában és a Közel-Keleten adott interjúkban számos hírszerzési, katonai és nemzetbiztonsági tisztviselő ismertette a bővülő amerikai programot, amelynek célja, hogy megfojtsa Irán képességét a drónok gyártására, megnehezítse az oroszok számára a pilóta nélküli kamikaze repülőgépek indítását, és az ukránok számára biztosítsa a szükséges védelmet, hogy le tudják lőni a drónokat.
A Biden-kormányzat arra összpontosít, hogy megfossza Iránt a drónok gyártásához szükséges néhány alkatrésztől, amelyek közül sok nyugaton készül – írja a The Guardian.
Miközben Kijevből érkeznek az első jelentések a robbanások hangjáról, Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója azt írta, hogy több hullámban több mint 100 rakéta érkezik, és országszerte hallható a légiriadó.
A Kijev Városi Katonai Igazgatóság a Telegramon azt írta: „Kijev! A légvédelem működik! Maradjanak nyugodtak! Maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légiriadó el nem hangzik!” – ami azt jelentheti, hogy a rakétákat lelőtték.
Rakétákat lőnek ki Ukrajnára a Fekete-tengeren lévő hajókról – közölte Olekszandr Vilkul, a Krivij Rih ukrán katonai közigazgatás vezetője, amelyről a The Guardian számolt be.
A Miss Universe szépségverseny nemzeti jelmezversenyén Miss Ukrajna „a fény harcosa” ruháját világszerte elismerték a szimbolikája miatt.
Viktoria Apanaszenko, aki a háború sújtotta országot képviseli a január 14-én New Orleansban megrendezett Miss Universe szépségversenyen, egy lenyűgöző, többrétegű motívumot mutatott be, díszes, túlméretezett kék és sárga szárnyakkal. A ruhához fegyver, kard és páncél is tartozott.
Miss Ukrajna közösségi oldalán ez állt: „A fény harcosa jelmez nemzetünk sötétség elleni harcát szimbolizálja. Mihály arkangyalhoz hasonlóan, aki karddal védi Ukrajnát, megvéd minket. Viktória kezében fegyver van, testét páncél borítja, ugyanakkor fényt visz a sötétségbe, amelyet az agresszor hozott békés országunkba”.
Magyarország területére december 28-án az ukrán–magyar határszakaszon 6148 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5751 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 296 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 28-án 118 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A varsói hatóságok úgy döntöttek, hogy idén nem tartanak szilveszteri ünnepséget. Lengyelország fővárosa szerint egyrészt pénzügyi megfontolások miatt hozták meg ezt a döntést, másrészt Oroszország ukrajnai háborúja miatt: jelen körülmények között ugyanis helytelen lenne nagyszabású ünnepséggel búcsúztatni az óévet – írja a Unian.
Monika Beuth, a varsói városháza sajtószóvivője szerint a szilveszteri ünnepség lemondása már szinte „hagyománnyá” vált, korábban ugyanis a koronavírus-járvány miatt kellett lemondani az ünneplést.
A sajtószóvivő emellett arra kérte a varsói polgárokat, hogy szilveszterkor ne használjanak petárdát és tűzijátékot, mert a robbanások hangja a háborúra emlékeztetheti a Varsóban tartózkodó ukrán menekültet. A kéréshez a varsói városi tanács is csatlakozott.
Az orosz haderő megkezdte a felkészülést egy nagyobb összecsapásra Luhanszk régióban – ismertette az Institute for the Study of War (ISW).
Több katonai szakértő szerint is jelentős felkészülés zajlik az orosz fél részéről, az azonban egyelőre nem világos, hogy támadni vagy védekezni fognak-e. Az ISW munkatársai szerint azonban ez az összecsapás döntő jelentőséggel bírhat.
A szakértők szerint az orosz csapatok jelenleg felszerelést és harcosokat toboroznak Luhanszk régióban, például a korábban Herszonban tevékenykedő ejtőernyős csapatok is át lettek vezényelve.
Az ukrajnai harcok jelenleg holtponton vannak, mivel sem Ukrajna, sem Oroszország nem tud jelentős előrelépést elérni – mondta az ukrán katonai hírszerző ügynökség vezetője, miközben Kijev a nyugati szövetségesektől várja a fejlettebb fegyvereket.
„A helyzet egyszerűen elakadt” – mondta Kijrilo Budanov a BBC-nek adott interjúban.
Miután az ukrán csapatok novemberben visszafoglalták a déli Herszon városát, a leghevesebb harcok többsége Bahmut környékén, a keleti donyecki területen zajlott. Máshol az orosz erők a jelek szerint védekező állásokat vettek fel, miközben a tél lelassította az ukrán szárazföldi hadműveletek ütemét az 1000 kilométeres frontvonalon.
Budanov szerint Oroszország „most zsákutcába jutott”, és nagyon jelentős veszteségeket szenvedett. Szerinte a Kreml az újabb sorkatonai mozgósítás bejelentéséről döntött. Hozzátette azonban, hogy az ukrán erőknek továbbra is hiányoznak az erőforrásaik ahhoz, hogy több területen is előrenyomuljanak.
Nem tudjuk őket minden irányban átfogóan legyőzni. Ahogy ők sem minket. Nagyon várjuk az újabb fegyverszállításokat és a fejlettebb fegyverek érkezését
– mondta az ukrán katonai hírszerző ügynökség vezetője.
Az orosz külügyminiszter elutasította Volodimir Zelenszkij béketervét mint a tárgyalás alapját. Az ukrán elnök 10 pontos tervét itt ismertettük.
Szergej Lavrov úgy véli: Ukrajna még mindig nem áll készen a valódi béketárgyalásokra. Lavrov az orosz állami RIA-nak kifejtette, Zelenszkij elképzelése csak egy illúzió, miszerint Ukrajna célja, hogy nyugati segítséggel kiűzze Oroszországot Kelet-Ukrajnából és a Krímről.
Néhány nappal ezelőtt Lavrov úgy nyilatkozott, mintha teljesen elvetné a béketárgyalásokat a 10 hónapja tartó konfliktusban. Hétfőn késő este közölte, „az ukrán rezsim által ellenőrzött területek demilitarizálására, a nácik kiűzésére, az Oroszország biztonságát fenyegető, onnan kiinduló veszélyek felszámolására vonatkozó javaslataink, beleértve az új területeinket is, jól ismertek az ellenség előtt”.
Hozzátette, egyszerű a lényeg: a fenti célkitűzéseket a saját érdekükben teljesíteni fogják. Előtte Vlagyimir Putyin orosz elnök ragaszkodott ahhoz, hogy „minden érintett féllel tárgyalni akar az elfogadható megoldásokról”, és hogy Kijev és a Nyugat a hibás az eddigi diplomáciai tárgyalás elmaradásáért.
Volodimir Devjan személyében újabb kárpátaljai katona esett el a harcokban. Haláláról a szolyvai Keresztelő Szent János plébánia közösségi oldalán számoltak be szerdán. A szolyvai születésű katona a tűzvonalban, az orosz megszállókkal vívott harcokban esett el. A családapát december 29-én helyezik végső nyugalomra.
Az orosz–ukrán háború bő tíz hónapja tart, az eddig elhunytak közül tizenkét magyar származású áldozatról tudni – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Csütörtök reggel, helyi idő szerint 6 órakor légiriadó volt Kijevben, Herszon és Mikolajiv déli régióiban, valamint Zsitomir nyugati régiójában – írja a The Guardian.
A kijevi városi katonai kormányzat a Telegramon azt kérte, hogy az érintett helyszíneken élők vonuljanak a menedékhelyekre. Megerősített támadásról egyelőre nincsenek információk.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is!
Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.