A megszokottnál melegebb téli időjárás miatt jelentősen visszaesett a gáz ára az európai piacon, miközben az áramszünetekkel és ellátásproblémákkal kapcsolatos aggodalmak is enyhültek – írja a Bloomberg.
Az irányadó határidős jegyzések 6,5 százalékkal csökkentek, és hétfőn elérték a legalacsonyabb szintet az ukrajnai háború kezdete óta. Az előrejelzések szerint továbbra is enyhe hőmérséklet jellemzi majd az időjárást Európában. A melegebb idő miatt az emberek kevesebbet fűtöttek, így a kontinens több gázt tudott eltárolni, ezért elkerülték, hogy veszélyes szintre csökkenjen a gáztartalék.
Az árak decemberben havi rekordot döntöttek, ami a fogyasztóknak és a kormányoknak is megkönnyebbülés volt, azután, hogy az árak nyáron szinte rekordszintre emelkedtek. Azonban még mindig jóval magasabbak, mint az az évszakra jellemző, és az ellátásban bekövetkező bármilyen zavar újra megfeszítheti a piacot.
Az extrém piaci szűkösség kockázata, amely miatt az emberek a tél kezdete előtt aggódtak, már alacsonynak tűnik
– mondta Abhishek Rohatgi, a Bloomberg NEF kutatóintézet szingapúri elemzője. Szerinte Európa újratermelte a készleteket, míg az enyhébb időjárás Észak-Ázsiában azt jelenti, hogy kisebb lesz a verseny a cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányokért.
A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az európai gáztározók 84 százalékos telítettségi szinten vannak, ami messze meghaladja az ötéves szezonális 70 százalékos normát.
A lap azonban arra figyelmeztet, hogy egy elhúzódó, késő téli hideghullám kiürítheti a gázkészleteket, és magasba repítheti a gáz árát, ezért a közműszolgáltatóknak már most érdemes elkezdeniük a tervezést, hogy jövő télen elkerüljék az ismét fellépő esetleges hiányt.
Hétfő estére ismét az ukrán hadsereg ellenőrzése alá került a herszoni területen található Patyomkin-sziget.
A Herszontól délnyugatra, a Dnyeper folyón található sziget visszafoglalását az alábbi videóban örökített meg az egyik ukrán katona.
Az Ukrajinszka Pravda úgy tudja, hogy a szigetről valójában még az új év kezdete előtt elűzték az oroszokat az ukránok, de csak mostanra sikerült ismét birtokba venniük. December 15-én az ukrán hadsereg vezérkara is azt közölte, hogy a szigetről evakuálják az orosz katonákat, és velük együtt deportálják a civileket is.
Az ukrán elnök szerint Oroszország elhúzódó dróntámadáskampányt tervez, amelynek célja Ukrajna demoralizálása. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy olyan hírszerzési jelentéseket kapott, amelyek szerint Moszkva iráni gyártmányú Shahed drónokkal indítana támadásokat.
Ez azután történt, hogy Ukrajna olyan csapást hajtott végre, amelynek során – Zelenszkij szerint – több száz orosz katona vesztette életét a Donbász régióban. A harctéri veszteségek rendkívül ritka elismeréseként Oroszország elismerte, hogy a támadásban 63 katonája vesztette életét – írja a BBC.
Zelenszkij Kijevből tartott esti beszédében azt mondta, hogy Oroszország azt tervezi, hogy dróntámadások elhúzódó hullámával kimeríti Ukrajnát.
Az utóbbi napokban megszaporodtak az Ukrajnára irányuló orosz dróncsapások, Moszkva az elmúlt három éjszaka országszerte városok és erőművek ellen indított támadásokat.
Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán légvédelem már több mint 80 iráni gyártmányú drónt lőtt le 2023 első napjaiban.
Orosz nacionalisták és egyes törvényhozók büntetést követeltek olyan parancsnokok ellen, akiket a veszélyek figyelmen kívül hagyásával vádoltak, amiért az ukrajnai háború egyik leghalálosabb csapásában több tucat orosz katona meghalt.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 63 katona halt meg szilveszter éjjel egy robbanásban, amely lerombolta egy szakközépiskola ideiglenes laktanyáját Makijvkában, az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai Donyeck regionális főváros testvérvárosában.
Orosz kritikusok szerint a katonákat egy lőszerraktár mellett szállásolták el a helyszínen, amelyet az orosz védelmi minisztérium szerint négy rakéta talált el. A rakétákat pedig amerikai gyártmányú HIMARS-rakétavetőkből lőtték ki – írja a Reuters.
A Makijvka elleni szilveszteri csapás akkor történt, amikor Oroszország éjszakai dróntámadásokat indított Kijev és más ukrán városok ellen.
Magyarország területére 2023. január 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 4820 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9272 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 176 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 2-án 96 ember, köztük 30 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
December 31-én Oroszország újabb hatalmas csapásokat mért Ukrajna ellen, de az ukrán légvédelem visszaverte azt, és az Unian szerint az orosz támadások nem hozták meg a kívánt eredményt, amit Vlagyimir Putyin azoktól várt volna.
Az ukrán energiarendszert ért masszív csapások nagy valószínűséggel nem érik el a Kreml által kívánt hatást az orosz háborúbarát társadalom körében.
A Háborúkutató Intézet szerint a háborúpártiak egyre elégedetlenebbek – erősebb csapásokat követelnek az ukrán katonai infrastruktúra ellen.
Orosz propagandisták szerint az Orosz Föderáció december 31-én állítólag cirkálórakéta-támadást intézett egy katonai létesítmény ellen a Hmelnickij régióban, de ezt Oroszországban elkésett akcióként bírálták, mivel az ukrán hadsereg valószínűleg nem volt a bázison
– közölte a kutatóintézet.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!