Az amerikai hadsereg járművei, köztük harckocsik, partra szálltak Hollandiában, amelyek aztán Litvánia és Lengyelország felé vették az irányt. Washington ezzel a lépéssel igyekszik megerősíteni a NATO keleti szárnyát, írja a CNBC.
Mint azt korábban megírtuk, Varsó Leopard harckocsikat küldene Ukrajnának egy nemzetközi koalíciós megállapodás részeként – ezt Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be szerdán, miután Lvivben tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel és Gitanas Nauseda litván elnökkel.
Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsizászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve, írja az MTI.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség úgy tudja, hogy Lengyelországban 126 Leopard 2A4 harckocsi és 105 Leopard 2A5 harckocsi áll szolgálatban a fegyveres erőknél.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.
Az ukrán elnök reméli, hogy több szövetséges is hajlandó lesz tankokat küldeni az országának.
Lengyelország közölte, hogy német gyártmányú Leopard harckocsikat tervez küldeni Ukrajnának, ha Berlin beleegyezik, hogy nem akadályozza meg a lépést.
Litvánia szintén jelezte, hogy légvédelmi fegyvereket és lőszereket szállít legújabb támogatási csomagjában.
Valakinek mindig példát kell mutatnia. Ez a lépés segíthet abban, hogy más országok is Lengyelország és Litvánia nyomdokaiba lépjenek
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij a Sky News szerint.
Ezek lesznek az első nyugati harckocsik, amelyeket Ukrajnába küldenek, és döntő fontosságú lépést jelentenek a támogatásban.
Az orosz külügyminisztérium csütörtöktől 36 britet, köztük politikust, biztonsági szolgálati tagot és újságírót vett fel szakcionáltjai listájára.
A szankciókat a brit kormány „oroszellenes politikájára” válaszul vezették be.
Miután London szándékosan elutasította a kreatív és konstruktív párbeszédet, továbbra is a konfrontáció politikáját folytatja, és Washingtonnal együttműködve hamis információkat terjeszt Oroszországról, oroszgyűlöletet szítva
– áll a közleményben.
A Sky News szerint a külügyminisztérium nem sorolta fel a célszemélyek nevét, de közölte, hogy köztük kabinetminiszterek is vannak.
Az amerikai haditengerészet veteránját szabadon engedték, miután közel egy évig orosz fogságban volt. A 35 éves, michigani Taylor Dudley-t tavaly áprilisban vette őrizetbe az orosz határőrség, miután Lengyelországból átlépte a határt a Lengyelország és Litvánia közötti orosz exklávéba, Kalinyingrádba.
Taylor Dudley hátizsákos túrán volt Európában, amikor átlépte a lengyel–orosz határt. Csütörtökön engedték szabadon hónapokig tartó tárgyalások után, és fogva tartását a mai napig nem hozták széles körben nyilvánosságra, mert a családja azt akarta, hogy a szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások bizalmasak maradjanak.
A tárgyalások élén Bill Richardson, Új-Mexikó volt kormányzója állt, aki elmondta, hogy a veteránt csütörtökön engedték szabadon az orosz–lengyel Bagrationovszk-Bezledy határátkelőn – írja a The Guardian.
Egy hónapja Brittney Griner amerikai kosárlabdázó szabadult orosz fogságból, akit Viktor Bout orosz fegyverkereskedőért cserébe engedtek el. A volt amerikai tengerészgyalogos Paul Whelan továbbra is orosz fogolytáborban van.
Több mint 150 lakost evakuáltak Szoledarból az orosz erők a donyecki régióban található Sahterszkbe – számolt be Sahterszk polgármestere a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Több mint 150 embert evakuáltak városunkba Szoledarból. Leginkább azok jöttek, akiket nem érintett súlyosan a helyzet. Orvosi ellátást, elhelyezést és élelmet is kapnak
– fogalmazott a város első embere a lap szerint. Hozzátette: a Szoledarból evakuált emberek egy másik részét a luhanszki kórházban fogják ellátni.
Matti Maasikas uniós észt diplomata szerint a nyolc új tag közül az utolsót is kinevezték az ukrán Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba, és a lépést nagyszerű hírnek nevezte.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba való kinevezéseket kulcsfontosságúnak tekintik Kijev igazságszolgáltatási reformtörekvései szempontjából.
Ukrajna fokozta erőfeszítéseit az Európai Bizottság által meghatározott hét reform végrehajtására annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat.
A Legfelsőbb Bíróságon és a bírák minősítő bizottságán belüli igazságügyi reformot Ukrajna egyik legfontosabb prioritásaként határozták meg, amikor az ország júniusban hivatalosan is megkapta az EU-tagjelölti státuszt.
Az ukrán parlament már elfogadta az összes olyan jogszabályt, amelyet az EU a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt kért – közölte a múlt hónapban a parlament elnöke. A törvények végrehajtása és a tagság elérése azonban várhatóan hosszú út lesz a nagyhatalmi érdekek hatására.
„A következő két-három hónap nagyon fontos lesz az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban, mindkét fél döntő csatára készül” – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára, miután nemrég Szergej Szurovikint „az orosz légierő atyjának” nevezett Valerij Geraszimov váltotta az ukrajnai orosz erők parancsnoki posztján.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnök Geraszimov kinevezéséről úgy vélekedett, hogy a megszálló csapatok vezetésében a gyakori személycserék az orosz csapatok irányításának problémáit jelzik. Hromov szerint a közelmúltban bekövetkezett személyi változások azt jelzik, hogy soraikban össze kell vonni a csapatok irányítását. Nem minden sikerül úgy, ahogy ők szeretnék.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arra számít, hogy a közeljövőben az orosz csapatok igyekeznek elfoglalni a donyecki régió teljes területét, majd ezt követően a zaporizzsjai régióban folytatják az előrenyomulást.
A vezérkar azt is előrevetíti, hogy az orosz erők változatlanul indítanak rakéta- és légicsapásokat Ukrajna-szerte a létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen. Ukrajna elfoglalására vonatkozó tervei megvalósítása érdekében Oroszország nagyszabású intézkedéseket jelentett be a fegyveres erők megreformálására, egyebek mellett a teljes létszám 1,5 millióra való növelését és legalább 20 új hadosztály felállítását.
A vezérkar úgy véli, hogy az Oroszországi Föderáció legutóbbi lépései a Kreml azon szándékáról tanúskodnak, hogy hosszú távú konfrontációra és nagyszabású harci cselekményekre készül. Az ellenség fő célja hazánk teljes területének elfoglalása és Ukrajna államiságának megsemmisítése
– foglalta össze a dandártábornok.
Hromov szerint „Szoledarban heves csaták dúlnak, kissé helytelen százalékosan megbecsülni, hogy a város mekkora részét ellenőrizzük mi, és mekkorát igyekszik ellenőrizni az ellenség”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők folytatják az offenzívát Donyeck környékén, ahol szerdán mintegy hetven katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet semmisítettek meg.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjank irányában öt diverzáns- és felderítőcsoport, több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Liman irányában több mint száz ukrán katona, négy páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű volt.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők két lőszerraktárra, 76 tüzérségi tüzelőállásra, valamint 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást.
Megsemmisítettek egyebek között három Grad sorozatvetőt, két amerikai gyártmányú M777 tarackot és egy M109 Paladin önjáró tarackot, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es ellentűzradart. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu025-ös repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt, valamint három HIMARS- és Vilha-rakétát.
Oleg Szaljukov hadseregtábornok, az orosz szárazföldi erők főparancsnoka, az ukrajnai orosz egyesített hadseregcsoport parancsnoka csütörtökön Belaruszban tartott csapatszemlét.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2873 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7486 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 979 sorozatvetőt, 3813 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8049 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint „az amerikai elit ágyútölteléknek használja az ukrán népet”.
A szóvivő úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok a hadipart szolgálja, és az ukrajnai fegyverszállításból húz hasznot. Kijev pedig annak ellenére, hogy a Capitolium 2022 decemberében 45 milliárd dollárnyi további forrást hagyott jóvá Ukrajna számára, úgy véli, hogy a nyugati szövetségesek nem segítenek eléggé a háborúban álló országnak.
Köztudott, hogy a Nyugat célja Ukrajnában az, hogy mindenáron a lehető legnagyobb kárt okozza Oroszországnak, amelyet doktrinálisan az Egyesült Államok fő ellenségének nyilvánítottak
– fogalmazott Telegram-bejegyzésében Zaharova.
Szoledar város nyugati része is az orosz hadsereg ellenőrzése alá került, de az ukrán erők szórványos ellenállását nem sikerült felszámolni – jelentette ki Andrej Bajevszkij, a donyecki „népi milícia” alezredese, helyi parlamenti képviselő csütörtökön.
Vannak még elszigetelt kis ellenállási zónák Szoledarban, a mieink folytatják az ellenség elfojtását ezeken a helyeken. Összességében a művelet sikeresen alakult, és Szoledar nyugati külvárosa már teljesen az ellenőrzésünk alatt áll
– hangoztatta Bajevszkij.
A donyecki régióban található Szoledar elfoglalását abban fogalmazta meg, hogy a fejlemény nyomán lehetségessé válik az Artemivszkben (Bahmutban) állomásozó ukrán csapatok elszigetelése; megszűnnek a Sziverszkből kiinduló lehetséges utánpótlási útvonalak, és orosz célponttá válik a közvetlenül belőhető Szlovjanszk és Artemivszk közötti autópálya.
Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója, katonai szakértő az MTI szerint azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők mintegy öt dandárja, több mint tízezer ember veszett oda a Szoledarért folytatott harcokban. A veszteségek számbavételekor nem vették figyelembe a külföldi „zsoldosokat”. Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél újabb erők – az elnöki tartalék és a területvédelmi alakulatok – átdobásával próbálja meg visszafoglalni a várost, de úgy vélekedett, hogy ez az erőfeszítés nem fog sikerrel járni, mert Szoledarban az ellenállást lokalizálták.
„Németország nem akadályozhat más országokat az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában” – jelentette ki a német alkancellár csütörtökön azzal a lengyel javaslattal kapcsolatban, hogy nyugati államok közösen német gyártású Leopard páncélozott szállító harcjárművekkel is erősítsék Ukrajna haderejét.
Robert Habeck berlini tájékoztatóján a varsói vezetés szerdán ismertetett javaslatáról kérdésre válaszolva elmondta:
Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz.
Hozzátette: Berlin továbbra is a partnereivel együtt határoz arról, miként járul hozzá Ukrajna katonai képességeinek erősítéséhez.
Német hírportálok a Zöldek politikusának nyilatkozatát értelmezve kiemelik, hogy a lengyel kormány a nemzetközi összefogás keretében egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig támogatná Ukrajnát Leopardokkal, amihez a hadiipari exportról szóló jogszabályok alapján feltétlenül szükséges a német kormány hozzájárulása. A harcjárműveket ugyanis eredetileg a lengyel hadseregnek szállították, és minden egyéb felhasználáshoz szükséges Berlin engedélye.
Németország a tervek szerint 40 Mardert ad át Ukrajnának, még az első negyedévben, használatukra Németországban képeznek ki ukrán katonákat. A kiképzés két hónapig tart.
A segítség összehangolásának folyamatában a következő nagyobb szabású esemény január 20-án lehet, amikor miniszteri szintű tanácskozást tart az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) a németországi Ramsteinnél működő amerikai légitámaszponton.
Belaruszban ismét őrizetbe vették a 2020-as elnökválasztáson részt vevő Andrej Dzmitrieu volt elnökjelöltet, a Mondd el az igazat! nevű társadalmi szervezet társelnökét. A Vjaszna belorusz jogvédő szervezet közölte, hogy a 41 éves aktivistát szerdán őrizetbe vették a biztonsági erők minszki otthona közelében. Az intézkedés alapjául szolgáló vád egyelőre nem ismert. A férfit a hírhedt minszki Okresztina utcai fogházban tartják fogva.
A belorusz hatóságok egyelőre nem reagáltak a 2021 augusztusában egyszer már őrizetbe vett ellenzéki politikus ügyében. Dzmitrieu a 2020-as belorusz elnökválasztáson a szavazatok 1,21 százalékát szerezte meg, és negyedik helyen végzett az öt jelölt közül. Többször is felszólalt a jelöltségből kizárt Viktar Babarika ellenzéki vezető, Szjarhej Tihanovszkij blogger és Valerij Capalko ügyében.
A vitatott tisztaságú választáson az országot 27 éve irányító Aljakszandr Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek a szavazatok 80,1 százalékával.
Az országban az MTI szerint tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők levertek. Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja győzött, aki a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben a hatóságok több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, köztük számos ellenzékit.
A Momentum teljes frakciója politikai nyilatkozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlés is nyilvánítsa terrorista államnak az Ukrajnát lerohanó Oroszországot.
Tekintettel Magyarország köztársasági elnökének, Novák Katalinnak közelmúltbeli határozott kijelentéseire, így különösen 2022 novemberében, a kijevi látogatásán megfogalmazottakra, vagyis hogy Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi, magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen, ezért Oroszországot a terrorizmust támogató és terrorista eszközöket használó államnak nyilvánítja
– áll a Momentum által a parlament elé terjesztett indoklásban.
Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” feladatainak bővülése miatt nevezték ki Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az egyesített hadseregcsoport parancsnokává – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
A védelmi minisztérium Geraszimov kinevezését az előttünk álló feladatok nagyságrendjének bővülésével magyarázta. Ehhez nincs mit hozzátennem
– mondta a Kreml szóvivője.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán nevezte ki Geraszimov hadseregtábornokot az egyesített haderőcsoport parancsnokává. Helyetteseinek Szergej Szurovikin hadseregtábornokot, a légi- és űrerők főparancsnokot, Oleg Szaljukov hadseregtábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát és Alekszej Kim vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesét tette meg. A moszkvai katonai tárca indoklása szerint a „különleges hadművelet” parancsnoki szintjének megemelése azzal is összefügg, hogy szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a háttértámogatás minden típusának minőségét és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.
Peszkov leszögezte, hogy a hadművelet minden korábban kitűzött célja, köztük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság „felszabadítása” a 2014-es határok között továbbra is érvényben marad. Méltatta az orosz fegyveres erők Szoledarnál tanúsított hősiességét, de
megjegyezte, hogy az offenzívában a fő munka még hátravan.
Közölte, hogy Moszkva kész lenne megvizsgálni annak a két brit állampolgárnak az ügyét, akinek Szoledar környékén nyoma veszett, de ilyen felkérés London részéról nem érkezett. Az orosz külügyminisztérium egyébként csütörtökön további 36 brit állampolgárnak tiltotta meg az oroszországi beutazást az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított, Moszkva által oroszellenesnek minősített magatartása miatt. Az érintettek között vannak miniszterek, biztonsági szervek képviselői és újságírók.
Peszkov kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elvileg támogatja a sorkötelezettségi korhatár emelésének ötletét, a témával kapcsolatos részletek ismertetését ugyanakkor a védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.
Oroszországban 58,5 százalékkal, 687 ezer 370-re esett az új autók és haszonjárművek eladása tavaly éves összevetésben – számolt be az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB járműgyártó-bizottsága csütörtökön.
Alekszej Kalicsev, a bizottság vezetője szerint tavaly az orosz járműpiacra nyomást gyakoroltak a külföldi szankciók, az ellátási láncok megszakadása és a kereslet visszaesése.
Az AEB adatai szerint decemberben 64 ezer 72 új autót és haszonjárművet adtak el, ami éves szinten 50,2 százalékos csökkenés, ugyanakkor 38,1 százalékkal több novemberrel összevetve.
Az AEB előrejelzése szerint az új személygépkocsik és haszonjárművek eladása idén akár 12 százalékkal is nőhet, 770 ezerre Oroszországban. Ebben szerepet játszhat az új autómárkák megjelenése.
Alekszej Kalicsev szerint a tavaly már bejelentettek mellett idén még legalább öt-hét vagy még több új márka jelenhet meg az orosz piacon.
A piac tehát így vagy úgy fejlődni fog. A piaci kapacitás megvan, az autóigény létezik
– mondta az MTI szerint.
Jövő héten szállítják Lengyelországba a német hadsereg készleteiből felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket – erősítette meg Wojciech Skurkiewicz nemzetvédelmiminiszter-helyettes csütörtökön.
„A Patriot rakétákat a lengyel hadsereg parancsnoki rendszere alá rendelik” – mondta Skurkiewicz. A fegyverekkel együtt német kezelőszemélyzet is érkezik, ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek alapján Lengyelország például a Litvániában vagy Romániában 2017 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljakba saját katonai kontingensét vezényelte.
A németországi Patriotok ideiglenes lengyelországi telepítéséről Varsó és Berlin azt követően állapodott meg, hogy novemberben az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája véletlenül a kelet-lengyelországi Przewodów településen csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva.
A rakétarendszerek befogadását és mintegy 400 német katona lengyelországi állomásozását Andrzej Duda elnök év elején jóváhagyta. A Patriot-ütegeket a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba telepítik. Korábbi közlések szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról van szó.
Lengyelország az MTI szerint azt kérte, hogy a Patriotokat Nyugat-Ukrajnába telepítsék, Berlin azonban eredetileg elutasította ezt. December végén viszont Washington két rakétaüteg ukrajnai telepítéséről döntött: egyet a német, egyet pedig az amerikai készletekből adnak át.
Varsó egy lengyel–amerikai megállapodás értelmében két korszerű amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is beszerez a lengyel hadsereg számára, amelyek telepítése folyamatban van. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.
Moszkva megbízottja szerint nem született új fogolycsere-megállapodás az Oroszország és Ukrajna közötti szerdai törökországi tárgyalásokon.
Oroszország emberi jogi biztosa, Tatyana Moszkalkova szerdán találkozott Ankarában ukrán kollégájával, Dmitro Lubineccel. Később idézték, hogy Moszkva és Kijev megállapodott egyenként 40 hadifogoly cseréjéről.
Az orosz megbízott, Tatyana Moszkalkova azonban azt állította, hogy ezeket a megjegyzéseket félreértették, és a szám a már megtörtént cserékre vonatkozott.
Hozzátette, hogy ő és Lubinec a sebesült katonák listáit cserélték ki egy esetleges jövőbeli csere előkészítéseként: „Az ilyen cserék folyamatosak. Ezeket a megállapodásokat a katonaság köti meg, és mi közösen dolgozunk velük” –fogalmazott Moszkalkova a The Guardian szerint.
Belaruszba utazott csütörtökön Oleg Szaljukov, az orosz szárazföldi erők parancsnoka, hogy ellenőrizze Oroszország és Belarusz közös erőinek harckészültségét.
Szaljukovot egy nappal ezelőtt, január 11-én nevezték ki Oroszország ukrajnai háborújának parancsnokhelyettesévé. Látogatására azután kerül sor, hogy Oroszország kibővítette az országgal közös hadgyakorlatait.
A The Guardian azt írta, nagy aggodalomra ad okot, hogy Moszkva egyre nagyobb nyomást gyakorol legközelebbi szövetségesére, hogy csatlakozzon az ukrajnai konfliktushoz.
Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő Facebook-oldalán reagált Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon kijelentésére, amely szerint Ukrajnában egyre nagyobb a korrupció az ország számára nyújtott nyugati anyagi támogatás kétséges felhasználása miatt.
Nyikolenko szerint az orosz propaganda már régóta nem ismer határokat. Szerinte a Kreml és az orosz agresszió célja, hogy kísérletet tegyen Ukrajna nemzetközi támogatásának megakadályozására, ellehetetlenítésére. „Korábban Moszkva is aktívan megpróbálta hitelteleníteni a Nyugat katonai segélyeit, azt a gyanút terjesztve, hogy csempészek kezébe kerülnek” – írta.
Az orosz propaganda nem éri el a célját. Mint azt Dmitro Kuleba külügyminiszter megjegyezte: 2023-ban új és még több fegyvert kapunk szövetségeseinktől, valamint további pénzügyi támogatásokra is számíthatunk. Külföldi partnereink eltökéltek, segítenek Ukrajna győzelmének biztosításában
– fogalmazott a szóvivő.
Oroszországban a katonaorvosi bizottság engedélye nélkül küldik vissza a súlyos sérüléseket szenvedő katonákat a frontra – számolt be az Unian, amely Valentina Melnyikova, a katonaanyák szövetségének felelős titkárára hivatkozik.
Melnyikova szerint az egységek parancsnokai gyakran küldenek katonákat a frontra a kórházi kezelés után közvetlenül, megkerülve a bizottságot, akik ideiglenesen alkalmatlannak nyilváníthatják vagy végleg törölhetik az érintetteket a nyilvántartásból.
Elfogadhatatlan, hogy mennyi ilyen eset van
– hangsúlyozta Melnyikova.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára úgy véli, hogy Ukrajna a tankok mellett „még sok érdekes dolgot” fog kapni. Szerinte Ukrajnának lesz elég fegyvere mind a védelem megtartásához, mind a támadáshoz – írja az Unian.
A fegyverek elegendőek lesznek ahhoz, hogy megtartsuk a védelmet, és támadásba lendüljünk
– fogalmazott. Szerinte Lengyelország lépése, hogy Ukrajnának Leopard harckocsikat küld, nagyon fontos lépés.
A Kreml szerint aggasztó a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzet, mivel Ukrajna folyamatosan lövi a létesítményt – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az orosz média beszámolója szerint.
Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi bejelentette, hogy nemsokára Ukrajnába és várhatóan Oroszországba is ellátogat. Peszkov elmondta, hogy a Grossival való találkozó nem szerepel Vlagyimir Putyin napirendjén, de szükség esetén és kérésre lehetségesek a tárgyalások, akár telefonon is.
Mihail Uljanov, az Oroszországi Föderáció állandó bécsi képviselője azt mondta, hogy az orosz fél szerint Grossi tárgyalni fog az ukrán hatóságokkal az atomerőművet érintő nukleáris biztonsági övezet létrehozásáról.
A zaporizzsjai atomerőmű a Dnyeper bal partján, Enerhodar közelében található. A blokkok számát és a beépített kapacitást tekintve ez Európa legnagyobb atomerőműve. 2022 márciusa óta orosz katonai ellenőrzés alatt áll. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a kijevi rezsim a nukleáris katasztrófa fenyegetésének látszatát igyekszik kelteni azzal, hogy továbbra is lövi az erőművet.
Orosz rakéta csapódott be kedden egy tűzijátékgyárba az északkelet-ukrajnai Harkiv városában.
A helyi hatóságok szerint nem voltak áldozatok, de a csapás miatt színes tűzijáték világította be a harkivi éjszakai égboltot.
Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) őrizetbe vett a tveri régióban egy helyi lakost, aki azt tervezte, hogy csatlakozik az ukrán fegyveres erők egyik egységéhez. Büntetőeljárás indult ellene, és kezdeményezték letartóztatását – közölte a regionális FSZB sajtószolgálata a TASZSZ szerint.
Leállították egy 1982-ben született Orosz Föderáció állampolgárának illegális tevékenységét, aki Ukrajnába szándékozott utazni, hogy részt vegyen az Orosz Föderáció fegyveres erői elleni hadműveletekben
– áll a jelentésben.
A sajtószolgálat szerint a tveri lakos az interneten keresztül kommunikált az ukrán fél egyik képviselőjével, akinek ajánlására tanulmányozta az Ukrajna területére való távozás útvonalát, valamint egyenruhákat és orvosi felszereléseket vásárolt. „A nyomozási intézkedések eredményeként a férfit a tveri vasútállomáson tartóztatták fel, amikor az orosz–ukrán határ irányába akart távozni” – közölték.
Karácsony Gergely főpolgármester arról számolt be Facebook-oldalán, hogy az ukrán külügyminiszter-helyettes megköszönte azt a segítséget, melyet Budapest eddig nyújtott a háború sújtotta országnak.
A főpolgármester azt írta, Jevhen Perebijnisz tisztában volt vele, hogy a magyar főváros „mennyi mindenben segített már”. Karácsony Gergely kiemelte, hogy adományokkal támogatták a testvérvárost, Beregszászt, továbbá generátort, autóbuszokat és fűtőtesteket is küldtek Ukrajnába. Hozzátette: a magyar kormányt is segítették buszokkal a menekültek szállításánál, tavaly nyáron pedig több száz ukrán gyermeknek biztosítottak táborozási lehetőséget.
Elmondtam azt is, hogy Ukrajna európai integrációjához elengedhetetlen, hogy a kisebbségi jogok tekintetében az érintettek, így a kárpátaljai magyarság bevonásával és egyetértésével szülessenek a döntések, köztük az új ukrán nyelvtörvényről is
– írta Karácsony Gergely.
A főpolgármester kijevi látogatásáról és a nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottakról itt olvashatnak:
Amint arra az Obozrevatel ukrán portál újságírója felhívta a figyelmet, gyakran vonnak párhuzamot a Szovjetunió és a mai Oroszország között. Sokan úgy látják, az Orosz Föderáció is hasonló gyorsasággal szűnhet meg létezni, mint elődje.
Olekszandr Rilkin orosz ellenzéki politikus szerint nem az elkerülhetetlenségről érdemes beszélni, hiszen valószínűleg ilyen sors vár Oroszországra is, azt azonban nem lehet megmondani, mikor következik ez be.
A világ egyik fő feladata, hogy megállítja a piros gombbal rendelkező Vlagyimir Putyint, és Oroszországot atommentes országgá tegye. A Nyugat mindeddig nem mutatott kellő elszántságot, hogy pontot tegyen az ügy végére – vélekedett Olekszandr Riklin orosz ellenzéki politikus és újságíró az ukrán Obozrevatelnek adott interjúban.
Nekem úgy tűnik, ma a világ vezetői, különösen az európai országoké, jobban félnek Oroszország összeomlásától, mint Putyinétól. Félnek attól, hogy a fegyveres erők győzelme után kiszámíthatatlan lenne, mi történne az Orosz Föderáció területén
– fogalmazott Olekszandr Riklin.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára hamarosan aktív fellépést vár az orosz hadseregtől, ezért figyelmeztette az ukránokat, hogy nehéz hónapok elé néznek – írja az MK orosz híroldal.
Danilov úgy véli, Oroszország csődbe fog menni, mert a háború egyéves évfordulójára valószínűleg erődemonstrációval készülnek.
Ráadásul Danilov számos szakértő véleményével ellentétben úgy látja, az orosz vezetésnek az a célja, hogy minél hamarabb pontot tegyen a háború végére.
A brit védelmi minisztérium (MoD) legutóbbi frissítésében közölte, hogy az elmúlt két napban „súlyos harcok folytak a Donyecki területen lévő Szoledarban és a luhanszki Kremina város közelében”.
A jelentésben továbbá az áll, hogy 2023. január eleje óta Oroszország szinte biztosan a légideszant-alakulatok (VDV) 76. gárdista hadosztályának egységeit osztotta be a Kremina frontvonalának megerősítésére, miután felmérte, hogy a terület jelentősen támadható.
2022 novemberéig Oroszország a VDV szinte teljes bevethető állományát hosszú távra, a többi katonai egységgel együtt a frontvonal mentén, Herszon térségében kötötte le.
A Donbászba és Dél-Ukrajnába átcsoportosított parancsnokok valószínűleg megpróbálják a VDV-t inkább a feltételezett doktrinális szerepüknek megfelelően, viszonylag elit gyorsreagálású erőként alkalmazni.
A Légideszant-csapatok, rövidítve VDV az Orosz Fegyveres Erők egyik önálló fegyverneme. A légi szállítású, gyorsreagálású légideszant-egységek fő feladata a mélységi műveletek végrehajtása.
Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Donyeck megyei Szoledar és az utánpótlási vonalak elleni támadásaik során – állította az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett csütörtök reggeli jelentésében.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerint még 559 civil, köztük 15 gyermek tartózkodik Szoledarban. A heves harcok miatt képtelenség evakuálni őket – tette hozzá. A háború előtt több mint tízezren éltek a kelet-ukrajnai kisvárosban.
Szerdán kiéleződött a helyzet az ostromlott város körüli fronton. Kijev tagadja, hogy az oroszok elfoglalták volna a stratégiai fontosságú települést.
Az oroszok azt állítják, hogy Szoledar az ellenőrzésük alatt áll. Ez nem igaz
– szögezte le Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője.