Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat.

Az orosz külügyminisztérium csütörtöktől 36 britet, köztük politikust, biztonsági szolgálati tagot és újságírót vett fel szakcionáltjai listájára.

A szankciókat a brit kormány „oroszellenes politikájára” válaszul vezették be.

Miután London szándékosan elutasította a kreatív és konstruktív párbeszédet, továbbra is a konfrontáció politikáját folytatja, és Washingtonnal együttműködve hamis információkat terjeszt Oroszországról, oroszgyűlöletet szítva

– áll a közleményben.

A Sky News szerint a külügyminisztérium nem sorolta fel a célszemélyek nevét, de közölte, hogy köztük kabinetminiszterek is vannak.

Az amerikai haditengerészet veteránját szabadon engedték, miután közel egy évig orosz fogságban volt. A 35 éves, michigani Taylor Dudley-t tavaly áprilisban vette őrizetbe az orosz határőrség, miután Lengyelországból átlépte a határt a Lengyelország és Litvánia közötti orosz exklávéba, Kalinyingrádba.

Taylor Dudley hátizsákos túrán volt Európában, amikor átlépte a lengyel–orosz határt. Csütörtökön engedték szabadon hónapokig tartó tárgyalások után, és fogva tartását a mai napig nem hozták széles körben nyilvánosságra, mert a családja azt akarta, hogy a szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások bizalmasak maradjanak.

A tárgyalások élén Bill Richardson, Új-Mexikó volt kormányzója állt, aki elmondta, hogy a veteránt csütörtökön engedték szabadon az orosz–lengyel Bagrationovszk-Bezledy határátkelőn – írja a The Guardian.

Egy hónapja Brittney Griner amerikai kosárlabdázó szabadult orosz fogságból, akit Viktor Bout orosz fegyverkereskedőért cserébe engedtek el. A volt amerikai tengerészgyalogos Paul Whelan továbbra is orosz fogolytáborban van.

Több mint 150 lakost evakuáltak Szoledarból az orosz erők a donyecki régióban található Sahterszkbe – számolt be Sahterszk polgármestere a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. 

Több mint 150 embert evakuáltak városunkba Szoledarból. Leginkább azok jöttek, akiket nem érintett súlyosan a helyzet. Orvosi ellátást, elhelyezést és élelmet is kapnak

– fogalmazott a város első embere a lap szerint. Hozzátette: a Szoledarból evakuált emberek egy másik részét a luhanszki kórházban fogják ellátni. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők folytatják az offenzívát Donyeck környékén, ahol szerdán mintegy hetven katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és négy egyéb járművet semmisítettek meg.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjank irányában öt diverzáns- és felderítőcsoport, több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Liman irányában több mint száz ukrán katona, négy páncélozott harcjármű és három egyéb jármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három egyéb jármű volt.

Megsemmisítettek egyebek között három Grad sorozatvetőt, két amerikai gyártmányú M777 tarackot és egy M109 Paladin önjáró tarackot, két 2C1 Gvozgyika önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ–50-es ellentűzradart. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu025-ös repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt, valamint három HIMARS- és Vilha-rakétát.

Oleg Szaljukov hadseregtábornok, az orosz szárazföldi erők főparancsnoka, az ukrajnai orosz egyesített hadseregcsoport parancsnoka csütörtökön Belaruszban tartott csapatszemlét.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 372 repülőgépet, 200 helikoptert, 2873 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7486 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 979 sorozatvetőt, 3813 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8049 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.

„Németország nem akadályozhat más országokat az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásában” – jelentette ki a német alkancellár csütörtökön azzal a lengyel javaslattal kapcsolatban, hogy nyugati államok közösen német gyártású Leopard páncélozott szállító harcjárművekkel is erősítsék Ukrajna haderejét.

Robert Habeck berlini tájékoztatóján a varsói vezetés szerdán ismertetett javaslatáról kérdésre válaszolva elmondta:

Németország nem állhat az Ukrajna támogatásáról döntő országok útjába, függetlenül attól, hogy Németország milyen döntést hoz.

Hozzátette: Berlin továbbra is a partnereivel együtt határoz arról, miként járul hozzá Ukrajna katonai képességeinek erősítéséhez.

Német hírportálok a Zöldek politikusának nyilatkozatát értelmezve kiemelik, hogy a lengyel kormány a nemzetközi összefogás keretében egy harckocsizászlóalj – egy 14 járműből álló egység – erejéig támogatná Ukrajnát Leopardokkal, amihez a hadiipari exportról szóló jogszabályok alapján feltétlenül szükséges a német kormány hozzájárulása. A harcjárműveket ugyanis eredetileg a lengyel hadseregnek szállították, és minden egyéb felhasználáshoz szükséges Berlin engedélye.

Németország a tervek szerint 40 Mardert ad át Ukrajnának, még az első negyedévben, használatukra Németországban képeznek ki ukrán katonákat. A kiképzés két hónapig tart.

A segítség összehangolásának folyamatában a következő nagyobb szabású esemény január 20-án lehet, amikor miniszteri szintű tanácskozást tart az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) a németországi Ramsteinnél működő amerikai légitámaszponton.

Belaruszban ismét őrizetbe vették a 2020-as elnökválasztáson részt vevő Andrej Dzmitrieu volt elnökjelöltet, a Mondd el az igazat! nevű társadalmi szervezet társelnökét. A Vjaszna belorusz jogvédő szervezet közölte, hogy a 41 éves aktivistát szerdán őrizetbe vették a biztonsági erők minszki otthona közelében. Az intézkedés alapjául szolgáló vád egyelőre nem ismert. A férfit a hírhedt minszki Okresztina utcai fogházban tartják fogva.

A belorusz hatóságok egyelőre nem reagáltak a 2021 augusztusában egyszer már őrizetbe vett ellenzéki politikus ügyében. Dzmitrieu a 2020-as belorusz elnökválasztáson a szavazatok 1,21 százalékát szerezte meg, és negyedik helyen végzett az öt jelölt közül. Többször is felszólalt a jelöltségből kizárt Viktar Babarika ellenzéki vezető, Szjarhej Tihanovszkij blogger és Valerij Capalko ügyében.

Az országban az MTI szerint tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők levertek. Az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és valójában jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja győzött, aki a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben a hatóságok több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, köztük számos ellenzékit.

A Momentum teljes frakciója politikai nyilatkozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlés is nyilvánítsa terrorista államnak az Ukrajnát lerohanó Oroszországot.

Tekintettel Magyarország köztársasági elnökének, Novák Katalinnak közelmúltbeli határozott kijelentéseire, így különösen 2022 novemberében, a kijevi látogatásán megfogalmazottakra, vagyis hogy Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi, magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen, ezért Oroszországot a terrorizmust támogató és terrorista eszközöket használó államnak nyilvánítja

– áll a Momentum által a parlament elé terjesztett indoklásban.

Oroszországban 58,5 százalékkal, 687 ezer 370-re esett az új autók és haszonjárművek eladása tavaly éves összevetésben – számolt be az Oroszországban tevékenykedő európai vállalatokat tömörítő szervezet, az AEB járműgyártó-bizottsága csütörtökön.

Alekszej Kalicsev, a bizottság vezetője szerint tavaly az orosz járműpiacra nyomást gyakoroltak a külföldi szankciók, az ellátási láncok megszakadása és a kereslet visszaesése.

Az AEB adatai szerint decemberben 64 ezer 72 új autót és haszonjárművet adtak el, ami éves szinten 50,2 százalékos csökkenés, ugyanakkor 38,1 százalékkal több novemberrel összevetve.

Az AEB előrejelzése szerint az új személygépkocsik és haszonjárművek eladása idén akár 12 százalékkal is nőhet, 770 ezerre Oroszországban. Ebben szerepet játszhat az új autómárkák megjelenése.

Alekszej Kalicsev szerint a tavaly már bejelentettek mellett idén még legalább öt-hét vagy még több új márka jelenhet meg az orosz piacon.

A piac tehát így vagy úgy fejlődni fog. A piaci kapacitás megvan, az autóigény létezik

– mondta az MTI szerint.

Jövő héten szállítják Lengyelországba a német hadsereg készleteiből felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket – erősítette meg Wojciech Skurkiewicz nemzetvédelmiminiszter-helyettes csütörtökön.

„A Patriot rakétákat a lengyel hadsereg parancsnoki rendszere alá rendelik” – mondta Skurkiewicz. A fegyverekkel együtt német kezelőszemélyzet is érkezik, ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek alapján Lengyelország például a Litvániában vagy Romániában 2017 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljakba saját katonai kontingensét vezényelte.

A németországi Patriotok ideiglenes lengyelországi telepítéséről Varsó és Berlin azt követően állapodott meg, hogy novemberben az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája véletlenül a kelet-lengyelországi Przewodów településen csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva.

A rakétarendszerek befogadását és mintegy 400 német katona lengyelországi állomásozását Andrzej Duda elnök év elején jóváhagyta. A Patriot-ütegeket a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba telepítik. Korábbi közlések szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról van szó.

Lengyelország az MTI szerint azt kérte, hogy a Patriotokat Nyugat-Ukrajnába telepítsék, Berlin azonban eredetileg elutasította ezt. December végén viszont Washington két rakétaüteg ukrajnai telepítéséről döntött: egyet a német, egyet pedig az amerikai készletekből adnak át.

Varsó egy lengyel–amerikai megállapodás értelmében két korszerű amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is beszerez a lengyel hadsereg számára, amelyek telepítése folyamatban van. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

Moszkva megbízottja szerint nem született új fogolycsere-megállapodás az Oroszország és Ukrajna közötti szerdai törökországi tárgyalásokon.

Oroszország emberi jogi biztosa, Tatyana Moszkalkova szerdán találkozott Ankarában ukrán kollégájával, Dmitro Lubineccel. Később idézték, hogy Moszkva és Kijev megállapodott egyenként 40 hadifogoly cseréjéről.

Az orosz megbízott, Tatyana Moszkalkova azonban azt állította, hogy ezeket a megjegyzéseket félreértették, és a szám a már megtörtént cserékre vonatkozott.

Hozzátette, hogy ő és Lubinec a sebesült katonák listáit cserélték ki egy esetleges jövőbeli csere előkészítéseként: „Az ilyen cserék folyamatosak. Ezeket a megállapodásokat a katonaság köti meg, és mi közösen dolgozunk velük” –fogalmazott Moszkalkova a The Guardian szerint.

Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő Facebook-oldalán reagált Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon kijelentésére, amely szerint Ukrajnában egyre nagyobb a korrupció az ország számára nyújtott nyugati anyagi támogatás kétséges felhasználása miatt.

Nyikolenko szerint az orosz propaganda már régóta nem ismer határokat. Szerinte a Kreml és az orosz agresszió célja, hogy kísérletet tegyen Ukrajna nemzetközi támogatásának megakadályozására, ellehetetlenítésére. „Korábban Moszkva is aktívan megpróbálta hitelteleníteni a Nyugat katonai segélyeit, azt a gyanút terjesztve, hogy csempészek kezébe kerülnek” – írta.

Az orosz propaganda nem éri el a célját. Mint azt Dmitro Kuleba külügyminiszter megjegyezte: 2023-ban új és még több fegyvert kapunk szövetségeseinktől, valamint további pénzügyi támogatásokra is számíthatunk. Külföldi partnereink eltökéltek, segítenek Ukrajna győzelmének biztosításában

– fogalmazott a szóvivő.

Oroszországban a katonaorvosi bizottság engedélye nélkül küldik vissza a súlyos sérüléseket szenvedő katonákat a frontra – számolt be az Unian, amely Valentina Melnyikova, a katonaanyák szövetségének felelős titkárára hivatkozik.

Melnyikova szerint az egységek parancsnokai gyakran küldenek katonákat a frontra a kórházi kezelés után közvetlenül, megkerülve a bizottságot, akik ideiglenesen alkalmatlannak nyilváníthatják vagy végleg törölhetik az érintetteket a nyilvántartásból.

Elfogadhatatlan, hogy mennyi ilyen eset van

– hangsúlyozta Melnyikova.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára úgy véli, hogy Ukrajna a tankok mellett „még sok érdekes dolgot” fog kapni. Szerinte Ukrajnának lesz elég fegyvere mind a védelem megtartásához, mind a támadáshoz – írja az Unian.

A fegyverek elegendőek lesznek ahhoz, hogy megtartsuk a védelmet, és támadásba lendüljünk

– fogalmazott. Szerinte Lengyelország lépése, hogy Ukrajnának Leopard harckocsikat küld, nagyon fontos lépés.

A Kreml szerint aggasztó a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzet, mivel Ukrajna folyamatosan lövi a létesítményt – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az orosz média beszámolója szerint.

Korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi bejelentette, hogy nemsokára Ukrajnába és várhatóan Oroszországba is ellátogat. Peszkov elmondta, hogy a Grossival való találkozó nem szerepel Vlagyimir Putyin napirendjén, de szükség esetén és kérésre lehetségesek a tárgyalások, akár telefonon is.

Mihail Uljanov, az Oroszországi Föderáció állandó bécsi képviselője azt mondta, hogy az orosz fél szerint Grossi tárgyalni fog az ukrán hatóságokkal az atomerőművet érintő nukleáris biztonsági övezet létrehozásáról.

A zaporizzsjai atomerőmű a Dnyeper bal partján, Enerhodar közelében található. A blokkok számát és a beépített kapacitást tekintve ez Európa legnagyobb atomerőműve. 2022 márciusa óta orosz katonai ellenőrzés alatt áll. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a kijevi rezsim a nukleáris katasztrófa fenyegetésének látszatát igyekszik kelteni azzal, hogy továbbra is lövi az erőművet.

Orosz rakéta csapódott be kedden egy tűzijátékgyárba az északkelet-ukrajnai Harkiv városában.

A helyi hatóságok szerint nem voltak áldozatok, de a csapás miatt színes tűzijáték világította be a harkivi éjszakai égboltot.

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSZB) őrizetbe vett a tveri régióban egy helyi lakost, aki azt tervezte, hogy csatlakozik az ukrán fegyveres erők egyik egységéhez. Büntetőeljárás indult ellene, és kezdeményezték letartóztatását – közölte a regionális FSZB sajtószolgálata a TASZSZ szerint.

Leállították egy 1982-ben született Orosz Föderáció állampolgárának illegális tevékenységét, aki Ukrajnába szándékozott utazni, hogy részt vegyen az Orosz Föderáció fegyveres erői elleni hadműveletekben

– áll a jelentésben.

A sajtószolgálat szerint a tveri lakos az interneten keresztül kommunikált az ukrán fél egyik képviselőjével, akinek ajánlására tanulmányozta az Ukrajna területére való távozás útvonalát, valamint egyenruhákat és orvosi felszereléseket vásárolt. „A nyomozási intézkedések eredményeként a férfit a tveri vasútállomáson tartóztatták fel, amikor az orosz–ukrán határ irányába akart távozni” – közölték.

Karácsony Gergely főpolgármester arról számolt be Facebook-oldalán, hogy az ukrán külügyminiszter-helyettes megköszönte azt a segítséget, melyet Budapest eddig nyújtott a háború sújtotta országnak.

A főpolgármester azt írta, Jevhen Perebijnisz tisztában volt vele, hogy a magyar főváros „mennyi mindenben segített már”. Karácsony Gergely kiemelte, hogy adományokkal támogatták a testvérvárost, Beregszászt, továbbá generátort, autóbuszokat és fűtőtesteket is küldtek Ukrajnába. Hozzátette: a magyar kormányt is segítették buszokkal a menekültek szállításánál, tavaly nyáron pedig több száz ukrán gyermeknek biztosítottak táborozási lehetőséget.

Elmondtam azt is, hogy Ukrajna európai integrációjához elengedhetetlen, hogy a kisebbségi jogok tekintetében az érintettek, így a kárpátaljai magyarság bevonásával és egyetértésével szülessenek a döntések, köztük az új ukrán nyelvtörvényről is

– írta Karácsony Gergely.

A főpolgármester kijevi látogatásáról és a nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzottakról itt olvashatnak:

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára hamarosan aktív fellépést vár az orosz hadseregtől, ezért figyelmeztette az ukránokat, hogy nehéz hónapok elé néznek – írja az MK orosz híroldal.

Danilov úgy véli, Oroszország csődbe fog menni, mert a háború egyéves évfordulójára valószínűleg erődemonstrációval készülnek.

Ráadásul Danilov számos szakértő véleményével ellentétben úgy látja, az orosz vezetésnek az a célja, hogy minél hamarabb pontot tegyen a háború végére.

A brit védelmi minisztérium (MoD) legutóbbi frissítésében közölte, hogy az elmúlt két napban „súlyos harcok folytak a Donyecki területen lévő Szoledarban és a luhanszki Kremina város közelében”. 

A jelentésben továbbá az áll, hogy 2023. január eleje óta Oroszország szinte biztosan a légideszant-alakulatok (VDV) 76. gárdista hadosztályának egységeit osztotta be a Kremina frontvonalának megerősítésére, miután felmérte, hogy a terület jelentősen támadható.

2022 novemberéig Oroszország a VDV szinte teljes bevethető állományát hosszú távra, a többi katonai egységgel együtt a frontvonal mentén, Herszon térségében kötötte le.

A Donbászba és Dél-Ukrajnába átcsoportosított parancsnokok valószínűleg megpróbálják a VDV-t inkább a feltételezett doktrinális szerepüknek megfelelően, viszonylag elit gyorsreagálású erőként alkalmazni.

A Légideszant-csapatok, rövidítve VDV az Orosz Fegyveres Erők egyik önálló fegyverneme. A légi szállítású, gyorsreagálású légideszant-egységek fő feladata a mélységi műveletek végrehajtása.