Az ukrán elnök csütörtökön, online kapcsolaton keresztül vett részt egy panelbeszélgetésen a davosi Világgazdasági Fórumon. Egy kérdésre válaszolva Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, minden területüket, így a Krím félszigetet is visszaveszik az oroszoktól.
Ez nemcsak egy szándék, hanem ez a mi földünk is. A Krímben a mi tengerünk, a mi hegyeink találhatóak. Adjanak fegyvereket, és visszavesszük, ami a miénk!
– fogalmazott Zelenszkij a CNN szerint.
Az államfő arról is beszélt, hogy már „több százszor” beszéltek arról, hogy hiány van a fegyverekből, és még mindig nagy szükségük lenne sok mindenre, köztük tüzérségi és légvédelmi eszközökre, valamint az ezek működtetéséhez szükséges munícióra.
A motivációnk önmagában kevés a sikerhez
– tette hozzá.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Január 18-án szerdán lezuhant egy helikopter egy óvoda mellett az ukrajnai Brovari városában, Kijev közelében. A brovari helikopterszerencsétlenségben Gyenisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter, első helyettese, Jevhen Jenin, valamint a minisztérium államtitkára, Jurij Lubkovics is az életét vesztette.
Mariana Reva, az ukrán nemzeti rendőrség szóvivője szerint azért ültek mindannyian ugyanabban a helikopterben, mert siettek.
Üzleti útra mentek, siettek, és szerettek volna minél hamarabb a helyszínre érkezni, hogy a jövőben minél jobban és hatékonyabban tudják igazgatni a minisztérium munkáját, többek között a fronton kialakult helyzetek megnyerése érdekében
– fogalmazott a szóvivő az Ukrinform beszámolója szerint. Hozzátette, nem tud arról, hogy lenne ilyen protokoll a magas rangú politikus egy járműben való utazásával kapcsolatban, de a következtetéseket levonták, és a jövőben minden vészhelyzeti forgatókönyvet figyelembe vesznek az ilyen utazások megtervezésekor.
Prigozsin, akit gyakran neveznek „Putyin séfjének”, mivel korábban nyilvános alkalmakkor személyesen ő szolgálta fel az ételt az orosz vezetőnek, azután bántalmazta a szakácsot, miután egy vendég panaszt tett − írta meg a Sky News.
A vendég állítólag a paradicsom minőségére panaszkodott Prigozsin egyik éttermében.
A Concord Catering egyik volt alkalmazottja azt mondta a Society magazinnak, hogy amikor egy vendég visszavitette az ételt,
a szakácsot a pincébe vitték, és úgy megverték, hogy két hónapig kórházban volt.
Egy másik esetben egy forrás azt állította, hogy látta, amint az élelmiszerlopással vádolt alkalmazottakat „egy erdőbe vitték, és megverték”.
Hozzátették, hogy az egyik „visszatérő vicce az, hogy pisztollyal a kezében besétál az alkalmazottai irodájába, és azt mondja: Gyere, gyere, beszélgessünk, meg foglak ölni”.
Az ukrán csapatok lassan visszavonulnak a donyecki frontvonal irányából, ami fordulópontot jelent Oroszország számára – mondta Apty Alaudinov, az LPR Népi Milícia második hadtestének parancsnokhelyettese a Rosszija 1 orosz állami tévécsatornának.
Szerinte az ukrán fegyveres erők visszavonulása lehetővé teszi az ukrán fél ellenőrzése alatt álló területek felszabadítását – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ciprus már 1,5 milliárd eurónyi (593 milliárd forintnyi) uniós szankciós listára került orosz vagyont zárolt − közölte csütörtökön Konsztantinosz Petridesz ciprusi pénzügyminiszter.
A tárcavezető szerint az orosz bankbetétek aránya a ciprusi pénzintézetekben a 2013-as pénzügyi válságot megelőző 40 százalékos arányról 3,8 százalékra csökkent − írta meg az MTI.
Konsztantinosz Petridesz a CBS amerikai hírtelevízió egyik riportjára reagált, amelyben azt sugallták, hogy a szigetország menedéket nyújt számos olyan fedőcégnek, amely szankciós listára került orosz állampolgárok vagyonát hivatott elrejteni, a helyi hatóságok által befagyasztott összeg pedig töredéke a büntetőintézkedések hatálya alá eső valós mennyiségnek.
Nem egy felügyelet nélküli környezetben élünk, különösen nem egy ilyen bűnös múlttal rendelkező európai uniós tagállam esetében
− jelentette ki a tárcavezető a bank- és pénzügyi szolgáltatások laza felügyeletére utalva, ami miatt Ciprust számos bírálat érte múltban.
Konsztantinosz Petridesz hangsúlyozta, hogy sok mindent helyrehoztak a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az európai hitelezők szigorú hároméves szigorú felügyelete alatt, amely egy több milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltétele volt a 2013-as válság után.
A miniszter kiemelte, hogy az orosz befektetések kevesebb mint egymilliárd eurót (395 milliárd forintot) tesznek ki a ciprusi bankokban, ami nagyjából az ötöde annak, amit a CBS állított. Leszögezte azt is, hogy a pénzmosás elleni ellenőrzések szigorítása miatt a korábbinál már évek óta jóval nehezebb bankszámlát nyitni Cipruson. Mint mondta, ennek köszönhetően 80 ezer bankszámlát számoltak fel, illetve több ezer esetben már eleve nem is engedtek számlát nyitni.
Boris Johnson jelezte, támogatja az orosz vagyon lefoglalásával összefüggő törvényjavaslatokat, hogy finanszírozni lehessen Ukrajna újjáépítését.
A volt miniszterelnök a Telegraphnak elmondta, hogy támogatja azt az elképzelést, miszerint Oroszországnak jóvátételt kellene fizetnie Kijevnek a Vlagyimir Putyin háborúja által okozott pusztításért.
Lengyelország miniszterelnöke „mérsékelten pesszimista” azzal kapcsolatban, hogy Németország engedélyt ad más országoknak a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába történő exportjára.
„Mérsékelten pesszimista vagyok, mert a németek úgy védekeznek az ötlet ellen, mint az ördög a szenteltvíz ellen” – mondta Mateusz Morawiecki újságíróknak.
A két ország az Indiai-óceánon, Dél-Afrika partjainál hajtja végre a gyakorlatokat − írta meg a Sky News.
A dél-afrikai fegyveres erők csütörtökön közölték, hogy ők, valamint az orosz és a kínai haditengerészet február 17. és 27. között „nemzetközi tengeri gyakorlaton” vesznek részt Dél-Afrika keleti partjainál, Durban és Richards Bay városok közelében.
Dél-Afrika, a kontinens legfejlettebb országa eddig nem volt hajlandó a Nyugat oldalára állni és elítélni az ukrajnai orosz inváziót.
A kormány tavaly azt mondta, hogy semleges álláspontot képvisel Ukrajnával kapcsolatban, és párbeszédre és diplomáciára szólított fel, de a közelgő haditengerészeti gyakorlatok miatt az ország fő ellenzéki pártja azzal vádolta a kormányt, hogy gyakorlatilag Moszkva oldalára állt.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol az Európai Unió Ukrajnának nyújtandó további támogatásáról folytat tárgyalásokat. Michel a Twitteren megosztott egy vasúti peronon készült fotót, amely mellé azt írta:
„Újra Kijevben, ahol az együttműködés formáiról tárgyalunk. 2023 legyen a győzelem és a béke éve!”
Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta: „határozottan úgy gondolja”, hogy páncélosokat kell küldeni Ukrajnának, mert a következő néhány hét döntő jelentőségű lehet a fronton. Arról biztosította az ukrán felet, hogy az Európai Unió „hallja Ukrajna üzenetét”, és tudja, hogy Kijevnek még több légvédelmi rendszerre, tüzérségi fegyverre és lőszerre van szüksége.
„Az ukránok a hazájukért és gyermekeik jövőjéért harcolnak. Ugyanakkor közös európai értékeinkért, a békéért és a jólétért is küzdenek. Szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt” – tette hozzá.
Az Európai Tanács elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és az ukrán törvényhozás tagjaival is találkozik Kijevben. Az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopard tankokat küld az országnak. Emellett tervben van egy tizedik szankciócsomag Oroszországgal szemben.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 118 530 orosz katona esett el, az elmúlt napon 760 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 17 orosz hajót, 1882 hadműveleti és taktikai drónt, 190 egységnyi speciális felszerelést és 749 cirkálórakétát számoltak fel.
Az ideiglenesen megszállt Kurilivkában az ukrán partizánok felszámolták az orosz megszállók egy csoportját. Úgy tudni, hogy robbanás történt abban a házban, amelyet az orosz erők elfoglaltak. A támadásban néhány orosz katona is megsérült.
„Az ideiglenesen megszállt területeken az ellenség folytatja munkáját. Kurilivkában a partizánoknak sikerült likvidálniuk az orosz katonák egy csoportját, akik elfoglalták a város egyik házát. Sebesültek is vannak” – áll az Unian hírügynökség által szemlézett jelentésben.
Moldova légvédelmi rendszereket kért szövetségeseitől azzal a céllal, hogy megerősítse védelmi képességeit a szomszédos Ukrajnában dúló háború alatt − közölte Maia Sandu elnök.
Alexandru Musteata, Moldova hírszerzési vezetője a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy „nagyon nagy” a kockázata egy újabb orosz offenzívának országa keleti része irányában, és azt mondta, hogy Moszkva továbbra is arra törekszik, hogy szárazföldi folyosót biztosítson Ukrajnán keresztül a szakadár moldovai Transznyisztria régióba − írta meg a The Guardian.
Moldova Dnyeszteren túli területén már régóta orosz csapatok állomásoznak. A többségében orosz ajkú régiót 1992 óta oroszbarát szeparatisták ellenőrzik.
A Moldova destabilizálására irányuló orosz erőfeszítések eddig kudarcot vallottak − mondta Sandu a Reutersnek a davosi Világgazdasági Fórum alkalmával adott interjúban.
A dán parlament jóváhagyta annak a 19 taracknak az Ukrajnába szállítását, melynek megvételéről korábban állapodott meg a Nexter Systems francia fegyvergyártó vállalattal – jelentette be csütörtökön a dán védelmi minisztérium.
Nagyon fontos, jelentős adományról van szó
– szögezte le Jakob Ellemann-Jensen védelmi miniszter, egyúttal üdvözölte a törvényhozás döntését, mellyel hozzájárult az ukrán nép szabadságharcához.”
Dánia 2017-ben rendelt a Nexter Systemstől 15 tarackot, majd 2019-ben további négyet. Csütörtöki közleményében a tárca kiemelte, hogy néhány darabbal kapcsolatban technikai hibákat észleltek, melyeket a gyártónak és az ukrán félnek kell majd megoldania. A minisztérium részéről hozzátették, hogy bár e fegyveradomány lassítja a dán haderőfejlesztést, az ország továbbra is igyekszik – a fegyverszállítással egy időben – gyorsan bővíteni katonai kapacitásait.
A koppenhágai kormány már korábban is küldött fegyvereket Ukrajnának, továbbá kiberbiztonsági támogatást is nyújtott az Oroszország indította háborúban védekező országnak. Szeptemberben hozzájárult ahhoz is, hogy Dánia területén képezzenek ki ukrán katonákat.
Oroszország válaszintézkedésként újabb 31 új-zélandi kormánytisztviselő és újságíró számára határozatlan időre megtiltotta a belépést az országba – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
Válaszul az új-zélandi kormány által orosz magán- és jogi személyek ellen a kollektív Nyugat oroszellenes kampányának részeként bevezetett legújabb szankciókra, a belépés hazánkba további 31 új-zélandi személy – kormánytisztviselő, újságíró és közszereplő – előtt zárul le meghatározatlan időre
– fogalmaznak a közleményben.
A moszkvai diplomáciai tárca szerint az érintettek rész vettek az oroszellenes irányvonal és a kijevi rezsim támogatásában. A listán mások mellett Ron Stanley Mark szerepel, aki 2017–2022 között Új-Zéland védelmi minisztere volt.
Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte: tekintettel arra, hogy Wellington nem szándékozik feladni oroszellenes kurzusát, és újabb szankciós intézkedéseket szorgalmaz, az orosz stoplista aktualizálása folytatódik majd.
Észtország közölte, hogy a háború sújtotta Ukrajnának nyújtott katonai támogatását bruttó hazai termékének (GDP) több mint egy százalékára növeli, azzal érvelve, hogy elengedhetetlen a „nagyobb mértékű és gyorsabb” fegyveres segélynyújtás − írta meg a The Telegraph.
A balti állam ígérete akkor hangzott el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyomást gyakorolt a nyugati szövetségesekre, hogy több nehézfegyverrel járuljanak hozzá az Oroszország elleni küzdelemhez.
Észtország kormánya közölte, hogy az eddigi legnagyobb katonai segélycsomagot nyújtja Ukrajnának, amely tüzérségi és tankelhárító fegyvereket, valamint lőszereket tartalmaz összesen 113 millió euró (44 milliárd forint) értékben.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk ezzel 370 millió euróra emelkedik, ami Észtország bruttó hazai termékének valamivel több mint egy százaléka
− tette hozzá a kormány közleményében.
Az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett csütörtöki hadijelentés szerint az orosz erők Donyeck körzetében folytatták az offenzívát. Az elmúlt napon mintegy nyolcvan ukrán katonát öltek meg, és két páncélozott harcjárművet, négy egyéb járművet, három francia Caesar önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú M–777-es tarackot, valamint egy Gvozgyika és két Akacija önjáró tarackot, egy AN/TPQ–50-es ellentűzradart és egy lőszerraktárat megsemmisítettek.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint harminc katona, egy páncélozott harcjármű, két egyéb jármű és két Akacija önjáró tarack, Liman felé hatvan halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító, három kisteherautó, egy D–20-as tarack és egy tüzérségi lőszerraktár, a Donyecki terület déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 67 tüzérségi egység lőállására mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu–25-öst, a légvédelem pedig öt drónt.
A jelentés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 374 repülőgépet, 200 helikoptert, 2903 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7569 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 985 sorozatvetőt, 3865 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8113 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán. Egyedül a regionális központ kijevi negyedére húsz sorozatvető rakétát lőttek ki.
Az Artemivszk (Bahmut) közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést csütörtöki Telegram-bejegyzésében Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója.
Prigozsin elismerte, hogy Kliscsijivka környékén még mindig heves harcok folynak, és „az ellenség belekapaszkodik minden egyes négyzetméternyi területbe”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők menekülnének a Donyecki területen lévő Artemivszkből.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület Moszkva által kinevezett kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az oroszok által kiürített Herszon várost novemberben ismét birtokba vevő ukrán dandár csaknem maradéktalanul odaveszett Szoledárnál. Utóbbi város elfoglalásáról múlt pénteken tett bejelentést a moszkvai katonai tárca.
Az ukrán külügyminisztérium elítélte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben tett kijelentését, amelyben az oroszokat a holokauszt idején meggyilkolt zsidókhoz, a Nyugatot pedig Adolf Hitlerhez hasonlította. Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő felszólította az izraeli hatóságokat és a zsidó szervezeteket, hogy reagáljanak Lavrov szavaira.
Nikolenko Facebookon azt írta, hogy Lavrov kijelentése „bemocskolja a holokauszt több millió áldozatának emlékét”, hozzátéve, hogy „a modern Oroszország tele van gyűlölettel más nemzetek iránt”.
Édesapja szerint meghalt az a 28 éves kanadai férfi, aki önkéntes orvosként dolgozott az ukrajnai háborúban – írja a CBC News.
Grygorii Tsekhmistrenko Ukrajnából származott, de kanadai állampolgár volt. Évekig a saskói Kinistinóban élt a szüleivel, mielőtt a Vancouver-szigeten lévő Port Alice-ba költözött – tudta meg a hírportál a férfi édesapjától.
Tsekhmistrenko, akit a barátok Gregként ismertek, január közepén halt meg Bahmutban egy önkéntes katona szerint, aki a háború alatt sok időt töltött vele.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon beszélt iráni kollégájával, Ebrahim Raiszival − közölte a Kreml. Ez volt kilenc napon belül a második beszélgetésük.
A telefonbeszélgetésről szóló rövid közleményben azt írták, hogy a két elnök megvitatta a szíriai helyzetet − ahol mindketten Bassár el-Aszad elnököt támogatják a hosszú ideje tartó polgárháborúban −, valamint a két ország közlekedési és energetikai együttműködését. A közlemény nem tett említést az ukrajnai háborúról − írta meg a The Telegraph.
Irán azóta vált fontosabb partnerré Oroszország számára, hogy Putyin tavaly februári ukrajnai inváziója nyugati szankciók hullámait váltotta ki. Teherán elismerte, hogy katonai drónokat szállított Oroszországnak, bár azt állítja, hogy azokat még a háború kitörése előtt küldték.
Az Egyesült Államok múlt héten azt mondta, hogy Irán hozzájárulhatott az ukrajnai háborús bűncselekményekhez azzal, hogy drónokat szállított Oroszországnak.
Svédország és Észtország kormánya is bejelentette csütörtökön, hogy újabb katonai segélyt küld Ukrajnának. Ulf Kristersson Stockholmban sajtótájékoztatón, Kaja Kallas pedig Twitteren számolt be a döntésről.
A svéd kormány bejelentése szerint a katonai segélycsomag értéke 4,3 milliárd svéd korona (152,6 milliárd forint), páncélozott gyalogsági járműveket is tartalmaz, emellett a védelmi erők előkészítik az Archer tüzérségi rendszer szállítását Ukrajnába. A tüzérségi rendszerből 48 darab található Svédországban, azt azonban nem közölték, hogy ebből mennyit szállítanak Ukrajnába.
Az Archer tüzérségi rendszert Svédország és Norvégia fejlesztette ki, és a világ egyik legmodernebb önjáró lövege. Nagy előnye, hogy részben automatizált, így a katonáknak nem kell minden lövés után újratölteniük a fegyvert. A katonai segélycsomag részeként Svédország NLAW típusú páncéltörő fegyvereket és 50 darab japán gyártmányú 90-es típusú harckocsit is küld.
A kormány ma úgy döntött, hogy Észtország eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját küldi Ukrajnának
– írta Kaja Kallas észt miniszterelnök Twitteren. Kallas közölte, hogy a teljes katonai segélycsomag immár az észt GDP több mint egy százalékát teszi ki. „A csomag lövegeket, gránátvetőket és lőszert tartalmaz, mindazt, amit Ukrajna kért” – írta.
Az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka szerint Oroszország elpusztítása a világ végét jelentené – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ortodox egyházfő prédikációjában azt mondta, hogy hisz abban, hogy Isten nem fogja elhagyni Oroszországot, a hatóságait, elnökét és hadseregét, mivel jelenleg nagyon nagy veszély fenyegeti a békét, Oroszországot és az egész emberiséget.
Mert néhány őrült embernek az az elképzelése, hogy a hatalmas fegyverekkel rendelkező, nagyon erős emberekkel benépesített orosz nagyhatalom, akiket nemzedékről nemzedékre mindig a győzelemre motivált, akik soha nem adták meg magukat egyetlen ellenségnek sem, akik mindig győztesen kerültek ki a csatákból, a jelenlegi körülmények között legyőzhetők vagy átformálhatók
– fogalmazott Kirill pátriárka, hozzátéve, hogy az oroszokra azt akarják rákényszeríteni, hogy olyanok legyenek, mint mindenki más, és engedelmeskedjenek a világ vezetésének.
Határozatot fogadott el az Európai Parlament (EP) egy különleges törvényszék létrehozásáról január 19-én – számolt be a Deutsche Welle német lap.
Mint írták, az új törvényszéken lehetőség nyílik vádat emelni Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményei miatt. A képviselők közül 427-en szavaztak a dokumentum mellett, 19-en ellene, 33-an pedig tartózkodtak.
A lap szerint a kezdeményezés szerzőinek fő feladata, hogy közös, jogilag megalapozott utat találjanak arra, hogy a bíróság joghatóságot kapjon Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció politikai és katonai vezetése, valamint Alekszandr Lukasenka és Belarusz vezetése mint olyan állam ellen, amelynek területéről és támogatásával Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen.
Ben Wallace brit védelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott Észtországban, miután híre ment, hogy az Egyesült Királyság modern harckocsikat szállít Ukrajnának.
„Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számít, hogy idén unatkozni fogunk, akkor nagyon téved. Idén és jövőre is támogatni fogjuk Ukrajnát. Létfontosságú, hogy Oroszország megértse, hogy vissza fogják szorítani őket, ki fognak vonulni Ukrajnából. Visszaállítjuk Ukrajna szuverenitását” – mondta Wallace, aki hozzátette: az Egyesült Királyság 600 Brimstone rakétát küld a hadszíntérre, hogy segítsen Ukrajnának.
Ezt követően megerősítette, hogy az Egyesült Királyság számos páncélozott járművet ad át Kijevnek.
Tizenkétmillió forint értékben visznek aggregátorokat és invertereket a Momentum vezető politikusai Ukrajnába, Beregszászra és Kijevbe – közölte az ellenzéki párt szóvivője, frakcióvezető-helyettese csütörtökön.
Tompos Márton a Momentum Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón elmondta: kevesebb mint két hét alatt több mint hatmillió forint gyűlt össze a párt által meghirdetett adománygyűjtésen.
Hozzátette: a Momentum ezt az összeget megduplázza, így több mint 12 millió forint értékben háromtucatnyi eszközt tudnak vinni Beregszászra és Kijevbe.
A szóvivő közölte: Gelencsér Ferenccel, a Momentum elnökével, frakcióvezetőjével és Cseh Katalinnal, a párt európai parlamenti képviselőjével pénteken indulnak Ukrajnába, előbb Kárpátaljára, majd Kijevbe – írta az MTI.
Az ellenzéki politikus így összegzett: „Hiába az orbáni agymosás, hiába az orosz propaganda, a magyar társadalomban igenis van szolidaritás, és felismeri, mikor kell adni, mik azok a fontos ügyek, amelyeket megéri támogatni.”
A Kreml reagált az ukrán államfőnek arra a csütörtöki kijelentésére, miszerint nem biztos, hogy Putyin még életben van.
Volodimir Zelenszkij a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt arról, hogy nincs meggyőződve erről. Az orosz rbk.ru szerint szavaira Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált, és azt mondta: „Egyértelmű, hogy Oroszország és Putyin egyaránt nagy problémát jelent Ukrajnának és Zelenszkijnek. És az is egyértelmű, hogy tisztán pszichológiai okokból Zelenszkij úr jobban szeretné, ha Oroszország és Putyin nem létezne.”
Peszkov ezután azt javasolta Zelenszkijnek és az ukrán kormányzatnak, hogy értsék meg:
Oroszország és Putyin létezik és létezni fog.
Kellemesen csalódott az ukránokban, mert nem provokálják őket – erről beszélt Aljakszandr Lukasenka csütörtökön.
A belorusz elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott, és azt mondta: bár az ukránokat szerinte nyugati szomszédai arra ösztökélik, hogy provokáljanak konfliktust Belarusszal, egyelőre ez nem történt meg.
Nem biztos abban, hogy Vlagyimir Putyin még életben van – többek között erről is beszélt Volodimir Zelenszkij csütörtökön a Davosi Világgazdasági Fórumon.
Mint megírtuk, az államfő egy panelbeszélgetésen vett részt, amelyen sok dologról szó esett. Az Ukrajinszka Pravda szerint az is szóba került, hogy Vlagyimir Putyin valójában életben van-e még.
Az orosz elnökről már évek óta pedzegetik, hogy halálos beteg, és sokan (köztük például az ukrán katonai hírszerzés vezetője) azt is pedzegették, hogy több dublőre lehet, akik akár azután is megjelenhetnek a nyilvánosság előtt az orosz elnökként, hogy az igazi Putyin meghal.
Most a davosi rendezvényen Volodimir Zelenszkij is kitért erre, amikor felmerült, hogy tárgyalhatna Putyinnal a békéről.
Nem vagyok biztos benne, hogy az orosz elnök, aki néha megjelenik a képernyőn, tényleg ő lenne. Nem tudom, hogy ő most valójában él-e, döntéseket hoz-e, vagy ha nem, akkor ki hozza helyette meg ezeket. Semmilyen információm nincs arról, hogy milyen emberek lehetnek ezek
– mondta Zelenszkij.
Az ukrán államfő arra is kitért, hogy az invázió kezdete előtt Putyin békét ígért az európai vezetőknek, majd másnap elindította az inváziót. Azt mondta: mindezek miatt egyszerűen nem érti, hogy kivel van dolga, és hogy kivel kellene tárgyalnia a békéről.
Nekem úgy fest, hogy Oroszországnak először találnia kellene valakit, aki tárgyal, és felajánlania valamit
– fogalmazott az ukrán elnök.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.
A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztelettel és alázattal kezdi el új munkáját, amelyhez a haderő minden egyes tagjának támogatására szüksége van, és meg is követeli ezt a támogatást.
Mint mondta, „nem normális időket élünk” Európában, hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve”.
Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter az MTI szerint.
Az azóta megölt ukrán politikus és bankár, Denyisz Kirejev figyelmeztette az ukrán hírszerzést az invázió kezdete előtt az orosz háborús tervekről.
A háború elején Kirejev az ukrán békedelegációnak is tagja volt, azonban az ukrán titkosszolgálat március elején likvidálta. Mint utóbb kiderült Kirejevről, kettős ügynök volt, és akkor halt meg, amikor (orosz kémként gyanúsítva) el akarták fogni. Az ukrán hírszerzés legutóbb már hősi halottként emlegette őt, és az is kiderült, hogy jó kapcsolatai voltak az orosz felső vezetéssel, amelynek köszönhetően rálátott az inváziós tervekre is.
Most a The Wall Street Journal közölt újabb információkat arról, hogy milyen szerepe volt az ukrán politikusnak a háború előtti napokban. A lapnak az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov mondta el, hogy Kirejev figyelmeztette őt február 23-án, egy nappal a háború kezdete előtt arra, hogy Putyin kiadta a parancsot az invázió megindítására,
és azt is elmondta, hogy az offenzíva legfőbb célja a főváros, Kijev bevétele lesz.
Budanov szerint a Kirejevtől kapott információ lehetővé tette, hogy alig néhány órával az invázió kezdete előtt megkezdjék a csapataik átcsoportosítását, és ezáltal hatékonyabban tudjanak védekezni a kritikus pontokon. Többek közt ennek is köszönhető, hogy sikerült megakadályozniuk az orosz villámháborús terv megvalósítását.
Kirejev később szintén az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének kérésére vett részt a béketárgyalásokon. Kirilo Budanov azt mondta: abban bízott, hogy az ő kapcsolatainak köszönhetően sikerülhet egy ideiglenes fegyverszünetet kötni. Ez végül nem jött be, de a szerepvállalás leleplezte Kirejevet az oroszok előtt.
Közben viszont az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szemében Kirejev gyanússá vált. Budanov azt mondta, hogy erről az SZBU kémelhárításért felelős vezetőjével, Olekszandr Poklad is egyeztetett erről telefonon, de végül nem tudtak találkozni, hogy alaposabban átbeszéljék a kérdést.
Nem sokkal később azonban az SZBU mindmáig tisztázatlan körülmények közt likvidálta Kirejevet. A The Wall Street Journal ezzel kapcsolatban kérdéseket intézett az SZBU-hoz, akik viszont arra hivatkozva utasították el a válaszadást, hogy államtitokról van szó.