Ramzan Kadirov csecsen vezető bírálta az orosz katonák szakállviselésének tilalmát, csatlakozva ezzel a Wagner-csoport vezetőjéhez – írja a Reuters.

Az RBC hírportálnak adott szerdai interjújában Viktor Szobolev nyugalmazott altábornagy, az orosz parlament tagja a „katonai fegyelem alapvető részeként” jellemezte, hogy a katonáknak ne legyen szakálla, saját okostelefonja, illetve táblagépe sem.

Úgy tűnik, Viktor Szobolev altábornagynak sok szabadideje van, hiszen nincs más dolga, mint újraolvasni a katonai etikai kódexet

– írta Telegram-csatornáján Kadirov, aki hangsúlyozta a csecsen csapatok kulcsfontosságú szerepét Oroszország ukrajnai háborújában.

Kadirov provokációnak nevezte Szobolev megjegyzéseit, mondván, hogy muszlim katonáinak vallási kötelessége a szakállviselés.

Az orosz erők felszabadították a Bahmut mellett lévő Kliscsijivka települést a Donyecki Népköztársaságban – közölte a területi védelmi parancsnokság pénteken az orosz média beszámolója szerint.

2023. január 20-án az orosz csapatok felszabadították a Donyecki Népköztársaság területén lévő Kliscsijivkát

– közölte a parancsnokság a Telegramon.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint „most már szinte biztos, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport akár 50 ezer harcossal is rendelkezik Ukrajnában, és a háború kulcsfontosságú elemévé vált”.

A minisztérium azt is közölte, hogy a csoport „figyelemre méltóan gyors fejlődésen ment keresztül”. Hozzátették, Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök – aki csak tavaly szeptemberben ismerte el, hogy megalapította a csoportot – októberben már meg is nyitotta főhadiszállását Szentpéterváron.

Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszország ellen, annak ellenére, hogy az egyes csomagok elfogadása egyre nagyobb kihívást jelent és egyre nagyobb vitákat, ellenállást gerjeszt – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

„Minden, szankciókkal kapcsolatos vita sokkal nehezebb, mint a korábbiak” – jelentette ki Michel egy interjúban Kijevben tett látogatása során, miután találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Hozzátette: tájékoztatja majd kollégáit az ukrán javaslatokról, követelésekről, melyeket időben megvitatnak.

Bízom benne, hogy meg tudjuk erősíteni a Kremlre nehezedő nyomást

– fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki részben azért utazott el Kijevbe, hogy előkészítse a február 3-ára tervezett EU–Ukrajna-csúcstalálkozót.

„Biztos vagyok benne, hogy ez az alkalom erőteljes jelzés lesz arra vonatkozóan, hogy együtt vagyunk. Azt is eldöntjük majd ekkor, hogy melyek lesznek a következő fontos lépések, és mik a közös célok” – idézi a Bloomberg Michelt.

Azt is elmondta, hogy szerinte az uniós országoknak több harckocsit kellene küldeniük Ukrajnába, de megérti, miért bonyolult ez a döntés Németország számára. „Úgy gondolom, nagy szükség van rá, hogy tankokat biztosítsunk Ukrajnának. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a német vezetés szempontjait is. Nem könnyű döntés” – zárta gondolatait Michel.

A Gazprom napi 24,4 millió köbméter gázt szállít Európába Ukrajnán, a szudzsai gázmérőállomáson keresztül. A Szohranivkán történő szállítási kérelmet az ukrán fél elutasította – közölte a Gazprom képviselője újságírókkal.

Az Ukrajnán keresztül történő tranzit január 20-án további 3 százalékkal csökken, miután előző nap majdnem negyedével esett vissza – számolt be a TASZSZ. Január 19-én, csütörtökön a szállított gázmennyiség 23 százalékkal, 25,1 millió köbméterre csökkent.

Az Ukrajnán keresztül vezető tranzitvezeték továbbra is az egyetlen útvonal az orosz gáz számára Nyugat- és Közép-Európába. Az Északi Áramlaton keresztül történő szállítás teljesen leállt.

Egy nap alatt 20 határsértőt tartóztattak fel a munkácsi különítmény határőrei, közülük tizenheten az ukrán–magyar határszakaszon akarták illegálisan elhagyni az országot – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Mint írják, összesen tizennégy hadköteles férfit vettek őrizetbe a hatóságok, akik Tiszaújlak és Aknaszlatina közelében akartak átkelni a Tiszán. Az illegális határátlépők egyike még egy felfújható gumicsónakot is magával vitt.

Az illegális határátkelést megkísérlő férfiak következő útja a toborzóközpontokba vezet majd.

Németország újonnan kinevezett védelmi minisztere, Boris Pistorius úgy véli, hogy a német Leopard 2 harckocsik Ukrajnába szállítását nem szabad az M1 Abrams harckocsik szállításához kötni – írja az Ukrajinszka Pravda.

Nincs tudomásom ilyesféle kapcsolódásról

– mondta Boris Pistorius arra a felvetésre, hogy Németország csak akkor hajlandó Leopard harckocsikat szállítani Ukrajnának, ha az Egyesült Államok Abrams harckocsikkal látja el a megszállt országot.

Arra a kérdésre, hogy Németország szállítana-e harckocsikat az Egyesült Államok nélkül, Pistorius azt mondta, hogy Olaf Scholz kancellár tárgyal Joe Biden amerikai elnökkel, napokon belül döntés születhet róla.

Ukrajna Legfőbb Ügyészsége közölte, hogy legalább 459 kiskorú halt meg Ukrajnában február 24. és január 19. között, és legkevesebb 909-en megsebesültek. A leginkább érintett terület Donyeck, Harkiv, Kijev, Zaporizzsja, Herszon, Mikolajiv, Csernyihiv, Luhanszk és Dnyipropetrovszk megye.

Azt is elmondták, hogy 337 eltűnt gyermeket tartanak nyilván, és a háború kezdete óta 991 kiskorút találtak meg. Oroszországba mintegy 13 916 gyermeket deportáltak, eddig csupán 126 gyermek térhetett vissza az országba – számolt be a karpatalja.ma.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója, William J. Burns a múlt hét végén titokban Kijevbe látogatott, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Burns azért utazott Ukrajnába, hogy tájékoztassa Zelenszkijt a következő hetekben, hónapokban várható orosz támadásokról.

Források szerint Zelenszkij és az ukrán hírszerzés képviselői megvitatták, hogy Ukrajna meddig számíthat az Egyesült Államok és a Nyugat folyamatos segítségére, miután a republikánusok többséget szereztek a Kongresszus Képviselőházában.

További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.

December közepe óta az ukrán fegyveres erők többtucatnyi katonája csatlakozott az orosz hadsereghez Zaporizzsjában – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Vlagyimir Rogov, az Együtt Vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke.

Hozzátette, hogy ezeknek a katonáknak a többsége a helyi közösség tagja, területvédelmi osztagokban szolgáltak, és „kénytelenek voltak részt venni az ellenségeskedésben”. Az aktivista szerint ez rendszeresen előforduló jelenség Zaporizzsjában.

Rogov szerint ki kell hallgatni ezeket a katonákat a korábbi, háborús bűnökben való lehetséges részvételük miatt. „Ha bizonyítani tudják, hogy nem érintettek az ilyen cselekedetekben, egy idő múlva visszatérhetnek a normális életbe. Jó néhány ilyen emberrel találkoztunk már. Még olyanok is voltak közöttük, akik már a mi oldalunkon harcolnak” – tette hozzá.

„A védelmi állásokon katonáink is megdöbbenve tapasztalják, hogy sok ukrán katona azt mondja: fel akarják adni magukat” – fogalmazott az aktivista.

Oroszország külső adóssága az idén január elsején 381,8 milliárd dollár volt, 20,8 százalékkal (100,4 milliárd dollárral) alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az orosz jegybank számításai szerint az év eleji külső adósságszint 2007. április 1-je óta a legalacsonyabb volt, akkor 355,6 milliárd dollárt tett ki.

Az MTI beszámolója szerint a központi bank az adósságállomány csökkenését azzal indokolta, hogy számos ágazatnak sikerült jelentős mértékben mérsékelnie külső adósságát. Oroszország külső adóssága 2021-ben 14,5 milliárd dollárral, 482,1 milliárd dollárra nőtt a 2020. évi 23,8 milliárd dolláros csökkenés és a 2019. évi 36,4 milliárd dolláros növekedés után.

Az amerikai parti őrség hetek óta egy feltételezett orosz kémhajót követ nyomon Hawaii térségében – közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint az orosz hadihajó feltételezhetően kémtevékenységet folytat az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetében. A tárca szóvivője szerint mindez „kényes időpontban” történik. A szóban forgó hajó egyelőre nemzetközi vizeken tartózkodik, és eddig nem figyeltek meg veszélyes vagy szakszerűtlen viselkedést.

A parti őrség közölte, hogy összhangban a nemzetközi tengerjogi egyezményekkel, külföldi hadihajók átkelhetnek más államok kizárólagos gazdasági övezetén. Ugyanakkor éppen a csendes-óceáni térségben a külföldi hadihajók gyakran tartózkodnak és tevékenykednek az ilyen övezetekben. Az amerikai hatóságok azonban rendszeresen szemmel kísérnek minden hajót a Csendes-óceán térségében – adta hírül az MTI.

Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint Magyarország területére 2023. január 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 4407 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5416 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 155 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Az ukrajnai háború elől 2023. január 19-én 26 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Magyarország blokkolta az Ukrajnának szánt uniós fegyverkezési támogatás 7. részletét. Félmilliárd euróról van szó az úgynevezett Európai Békekeretből, amelyből az uniós országok a háború kezdete óta fegyvereket és védőfelszereléseket finanszíroznak Ukrajna számára – mondta egy magas rangú uniós diplomáciai forrás a lengyel RMF FM-nek.

Az EU-tagországok állítólag hétfőn, a külügyminiszterek találkozóján megpróbálják rábeszélni Budapestet álláspontjának megváltoztatására.

Az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott segítség Oroszország teljes körű inváziója óta már elérte az 50 milliárd eurót az Európai Tanács szerint.

Az ukrajnai célpontok elleni orosz kibertámadások az elmúlt hónapban enyhültek – mondta Brad Smith, a Microsoft elnöke csütörtökön a CNN-nek, de arra figyelmeztetett, hogy ez a tavasz beköszöntével megváltozhat.

Január 19-ig a Microsoft 436 millió dollárt költött Ukrajna pénzügyi és technológiai támogatására.

Egy magas rangú NATO-parancsnok arra figyelmeztetett, hogy a nyugati modern harckocsikkal sem érhet el azonnali látványos sikereket Ukrajna, írja az al-Dzsazíra.

Nincs olyan fegyverrendszer a világon, ami sebezhetetlen lenne

– mondta Christopher Cavoli amerikai tábornok. Szerinte azonban „egyértelműen az a helyzet, hogy a modern nyugati technológia felülmúlja az orosz technológiát” az ukrajnai hadszíntéren.

Egy orosz katonai szakértő azt állította, hogy az Egyesült Királyságból Ukrajnába küldött harckocsikat nem biztos, hogy sokáig fogják tudni használni a harcban – ugyanis szavai szerint Oroszország „készen áll arra, hogy elpusztítsa őket”.

Alekszej Leonkov azok után nyilatkozott, hogy kiderült, az Egyesült Királyság – és más NATO-országok – Leopard harckocsikat szeretne küldeni Ukrajnába, írja a Daily Star.

„Ezeket a harckocsikat megsemmisíthejtük a Maljutka nevű irányított páncéltörő rakétarendszerek (ATGM) segítségével” – mondta Leonkov, aki szerint Oroszország nem ijedt meg attól, hogy a Nyugat modern tankokkal próbálja felturbózni az ukrán hadsereget.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ezúttal is!