Ez a poszt a következő Percről percre része:
Berlin döntött a Leopard tankok küldéséről, Putyin szövetségese szerint nagy a baj
-
Gyakorlatilag az egész Nyugat áll szemben Oroszországgal az ukrajnai „különleges hadműveletben” – jelentette ki Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az Argumenti i Fakti című lapnak adott, a hírportálon hétfő éjjel megjelent interjúban.
Ilyen szintű és intenzitású katonai műveletekkel a modern Oroszország még nem találkozott. Országunk és fegyveres erői ellen ma gyakorlatilag az egész Nyugat lép fel
– mondta Geraszimov.
Kitért rá, hogy a helyzet stabilizálása, az új (Ukrajnától elcsatolt) területek védelme és a támadó műveletek végrehajtása érdekében a vezérkarnak részleges mozgósítást kellett végrehajtania. Ilyen lépésre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa.
Elismerte, hogy az orosz mozgósítási rendszer nem idomult teljes mértékben az új, korszerű gazdasági viszonyokhoz, „ezért mindent menet közben kellett kijavítani”. Közölte, hogy a régiókkal együttműködve 300 ezer embert állítottak fegyverbe.
Geraszimov, akit január 11-én neveztek ki az Ukrajnában harcoló egyesített csapatcsoport parancsnokává, azt hangoztatta, hogy az orosz vezérkar mindent megtesz a „különleges hadműveletnek” a főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott céljainak elérése, valamint a létező katonai fenyegetésekből kiindulva az ország katonai biztonságának biztosítása érdekében – írta az MTI.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Minden magyar–ukrán viszonylatú határátkelőhelyen szünetel az átléptetés – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján kedd délelőtt.
Mint írták, az ukrán oldalon fennálló informatikai karbantartás miatt szünetel a ki- és beléptetés a záhonyi, a lónyai, a barabási, a beregsurányi és a tiszabecsi átkelőhelyeken.
A külföldre utazóknak a rendőrség azt ajánlja, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rutin mobilapplikáció segítségével.
-
Közzétették kedden az ukrán elnök honlapján azoknak az állami tisztségviselőknek és biztonsági vezetőknek a névsorát, akik számára megtiltották a külföldi utazást szabadság „vagy bármilyen más nem állami célból”.
A tilalom hatálya alá esnek a miniszterek és miniszterhelyettesek, a parlamenti képviselők, a végrehajtó hatalom központi szerveinek vezetői és helyetteseik, az ukrán elnöki hivatal vezetője és helyettesei, az államfő által létrehozott más szolgálatok vezetői, a biztonsági szolgálat vezetői, a jegybank elnöke és helyettesei, a televíziótanács, a számvevőszék és a központi választási bizottság összes tagja.
A névsorban szerepel a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára és helyettesei, az ombudsman, az alkotmánybíróság tagjai és más bírák, ügyészek és minden olyan tisztségviselő is, aki mozgósítás esetére fegyverrel rendelkezik.
Hétfőn Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte, hogy Olekszij Szimonenko, az ukrán főügyész helyettese lemondott tisztségéről. Az RBK-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint felmentésének az az oka, hogy korábban tíznapos szabadságra utazott a spanyolországi Marbellába, Volodimir Zelenszkij elnök felszólítása ellenére, hogy az állami tisztviselők tartózkodjanak a külföldi üdülőhelyek meglátogatásától – számolt be az MTI.
-
Az OSINTtechnical oldalán osztottak meg egy drónok által készített videót, amelyet az ukrán hadsereg tett közzé a keleti fronton zajló harcokról.
A felvétel Bahmut városától délre készült. Az orosz csapatok egy árokrendszerben próbáltak meg előrehaladni, miközben az ukrán tüzérség lőtte őket. Végül aztán egy T–72-es tankkal, valamint egy M113-as páncélozott harcjárművel állították meg őket.
-
Több magas rangú ukrán tisztségviselő is bejelentette távozását tisztségéből kedden, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlzó áron vásároltak ellátmányt a hadsereg számára – közölték a hatóságok.
A távozók között van Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettes, aki a fegyveres erők logisztikai támogatásáért felelt, valamint Kirilo Timosenko, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője és Olekszij Szimonenko főügyészhelyettes.
Ez utóbbi tisztségviselő távozását a főügyészség is megerősítette a honlapján olvasható közleményben.
Az Ukrajinszka Pravda hír- és elemző oldal szerint lemondhatnak tisztségükről Szumi és Dnyipropetrovszk megyék vezetői, Dmitro Zsivicsenko és Valentin Reznyicsenko, valamint a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsja és Herszon megyék vezetői, Olekszandr Sztaruh és Jaroszlav Janusevics is – írta az MTI.
Mint arról korábban beszámoltunk, hétfőn benyújtotta lemondását Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese.
Volodimir Zelenszkij hétfő esti videóbeszédében jelezte, hogy a héten személyi változások lesznek a kormányban, a régiókban és a biztonsági erők különböző szintű vezetői posztjain korrupciós vádak miatt. Ezek közül, mint mondta, néhányat már végre is hajtottak, míg mások hamarosan következnek.
-
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kedden azt mondta, hogy az ukrán fél részéről ajánlatot kapott arra, hogy kössenek egy megnemtámadási szerződést.
A TASZSZ szerint a belorusz államfő azt mondta, nem érti, hogy az ukránoknak miért lenne szükségük egy ilyen szerződésre, és azt sem, eközben miért fegyvereznek fel olyan militánsokat a háborúban, akik Belaruszra is veszélyt jelenthetnek (ezzel vélhetően az ukránok oldalán harcoló belorusz önkéntes zászlóaljra célzott – a szerk.).
Mindemellett Lukasenka azt mondta, hogy nem is az ukránoktól tart, hanem a lengyelektől és a litvánoktól, akik szerinte fenyegetik, provokálják őket.
Arról, hogy a beloruszok megnemtámadási ajánlatot kaptak, már a Kreml is megszólalt. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, nem tudnak arról, hogy érkezett volna ilyen ajánlat a beloruszokhoz.
-
Az ukrán parlament egy új törvényt fogad el, amellyel átláthatóbbá teszik a hadsereg beszerzéseit hadiállapot idején – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A napokban jelent meg az ukrán sajtóban, hogy az ukrán hadsereg bizonyos esetekben a bolti árakhoz képest háromszoros áron vásárolhat élelmiszert. A védelmi minisztérium hazugságnak és manipulációnak nevezte a híresztelést.
Most mégis döntés született arról, hogy új törvénnyel szabályozzák le a kérdést. Az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetőhelyettese, Marijana Bezugla azt mondta, hétfőn meghallgatták az ügyben illetékes szerveket és tisztviselőket, és Olekszij Reznyikov védelmi miniszter részletes beszámolót tett az ügyben.
A miniszter szerint több élelmiszertípusnál (például a tojás esetében) valótlan beszerzési árakat közölt az ukrán sajtó. Mindemellett az ügyben hivatalos vizsgálat indult, a nemzetbiztonsági bizottság pedig ígéretet tett arra, hogy beterjesztenek egy olyan törvényt, amely átláthatóbbá teszi a beszerzéseket hadiállapot idején.
-
A koronavírus-járvány miatt húsz év óta először csökkent az emberkereskedelem hivatalosan nyilvántartott áldozatainak száma, amely azonban az ukrajnai háború miatt várhatóan újra növekszik – áll az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) kedden közzétett jelentésében.
A jelentés szerint 2020-ban 11 százalékkal csökkent az emberkereskedelem regisztrált áldozatainak száma. A legnagyobb visszaesés az alacsony és közepes jövedelmű országokban, elsősorban az amerikai kontinens középső és déli részén, valamint a szubszaharai övezetben, Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben mutatkozott. A csökkenő adatokat ugyanakkor részben annak tulajdonítják, hogy a pandémia miatt a hatóságoknak kevesebb kapacitásuk volt az áldozatok felkutatására.
A 2021-re vonatkozó, 20 országot lefedő adatok további csökkenésre utalnak Délkelet-Ázsia egyes térségeiben, Közép-Amerikában és a karibi térségben.
A legkomolyabb csökkenést, 24 százalékot a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelemben mérték, ezt a szervezet a járvány miatti lezárásoknak tulajdonítja. Mindazonáltal az összeállítók nem zárják ki, hogy a szexuális jellegű emberkereskedelem és kizsákmányolás csupán „rejtettebb és sokkal veszélyesebb” helyekre szorult vissza.
A jelentésben emlékeztetnek arra, hogy a válságok rendszerint az emberkereskedelem növekedésével járnak, és az ukrajnai háború aligha jelent kivételt ez alól. Kiemelik a lakhelyüket elhagyni kényszerülőket mint kifejezetten veszélyeztetett csoportot, leszögezve: 2016-ban az emberkereskedelem négyszer annyi ukrán áldozatára bukkantak Nyugat-Európában, miután két évvel korábban Oroszország annektálta a Krím félszigetet.
-
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök menesztette Mihail Teplinszkij vezérezredest, az orosz Központi Katonai Körzet parancsnokhelyettesét és vezérkari főnökét – számolt be a brit katonai hírszerzés.
Geraszimov két hete vette át az ukrajnai haderők parancsnokságát a tavaly ősszel kinevezett Szergej Szurovikintől (Szurovikin a változás után a helyettese maradt). A brit hírszerzés szerint a vezérkari főnök most éreztette is a hatalmát azáltal, hogy leváltotta az egyik legfontosabb katonai vezetőt.
A britek szerint Teplinszkijt általánosságban véve gyakorlatias, sikeres parancsnoknak tartotta az oroszok többsége. Nagy szerepe volt egyebek mellett abban, hogy tavaly ősszel, a herszoni visszavonulás idején rendezetten sikerült visszavonni az orosz csapatokat a Dnyeper folyó keleti partjára.
A hírszerzők szerint az, hogy Teplinszkijt most mégis eltávolították, arra utalhat, hogy
az orosz katonai vezetés legfelsőbb köreiben továbbra is van némi megosztottság.
Az eset érdekessége még, hogy Teplinszkij a fent említett tisztsége mellett az orosz légi deszantos csapatoknak (Vozdushno-desantnye voyska Rossii, röviden: VDV) is a parancsnoka volt, és a britek szerint nem egyértelmű, hogy ebből a tisztségéből is felmentették-e most.
-
Joe Biden, az Egyesült Államok elnökének kormánya aggodalmát fejezte ki Kínának amiatt, hogy kínai vállalatok nem halálos eszközöket adnak el Oroszországnak az ukrajnai háborúban való felhasználásra. Kiemelték, az amerikai hatóságoknak bizonyítékuk van a szállításokról.
A kormány beszámolója szerint a kínai vállalatok golyóálló mellényeket és védősisakokat értékesítenek Oroszországnak. Ugyanakkor a források szerint ez nem számít katonai segítségnyújtásnak – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Úgy vélik, a kínai vezetés tud az eszközök átadásáról, és lépéseket kellene tennie a leállítására.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a lemondását.
Az ukrán sajtó értesülése szerint Timosenko hétfőn nyújtotta be a lemondást. Ebben a posztban írtunk arról, hogy mi lehet a háttérben.
A politikus azóta egy Telegram-posztot is közzétett, amelyben egy fotóval bizonyította, hogy valóban a felmentését kérte. Bejegyzésében köszönetet mondott mindenkinek, akivel együtt dolgozott, arról azonban nem írt, hogy miért döntött így.
-
A bihus.info portál hozott napvilágra új információkat arról, hogy az ukrán elnöki hivatal vezetőjének egyik üzleti partnere vette át a hazaárulással vádolt oroszpárti politikusok bizonyos érdekeltségeit.
Andrij Jermak 2019-ben, Volodimir Zelenszkij választási győzelme után vette át az ukrán elnöki hivatal vezetését. A politikus régóta partnere egy producer-vállalkozónak, Artem Koljubajevnek.
A bihus.info szerint figyelemre méltó, hogy Koljubajev cégei azóta mintegy 60 millió hrivnya (kb. 600 millió forint) értékben nyertek el állami támogatásokat (nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a vállalkozó 2021 tavaszán személyesen vezette a források elosztásáért felelős szervezetet). Ennél is érdekesebb viszont, hogy az üzletember jelentős tulajdonrészt szerzett olyan nagyvállalatokban is,
amelyek két, az invázió kezdete után oroszbarát ukrán politikus-üzletember tulajdonában vannak.
A vállalatok a hazaárulással vádolt és tavaly elfogott, majd Oroszországnak átadott és később állampolgárságától is megfosztott Viktor Medvedcsuknak, valamint egy másik Ukrajnából elmenekült politikus-vállalkozónak, Vadim Sztolarnak a tulajdonában voltak. Koljubajev 2019 decemberétől kezdve lett társtulajdonosa a két oroszbarát üzletemberhez köthető cégeknek, ami a bihus.info újságírói szerint azért feltűnő, mert a bevallott anyagi helyzete alapján kizárt, hogy a jövedelméből számottevő tulajdonrészt tudott volna vásárolni az értékes vállalkozásokban.
A portál emiatt úgy véli, hogy Koljubajev vélhetően valakinek a strómanjaként szerezhetett tulajdont ezekben a vállalkozásokban – de hogy kinek az embere lehet, arra nincs egyértelmű bizonyíték.
-
Az ukrán elnök egy rendeletében 22 egyházi vezetővel és pappal szemben vezetett be szankciókat – írta az Ukrajinszka Pravda.
A korlátozó intézkedésekkel érintett személyek közt van az orosz ortodox egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának az unokaöccse, Mihajlo Gundajev is. A Pravda szerint Volodimir Zelenszkij erről azt mondta, hogy a 22 szankcionált személy „a spiritualitás álcája alatt támogatta a terrorizmus és a népirtás politikáját”.
-
Az OpenDemocracy brit oknyomozó oldal szerint a brit pénzügyminisztérium is segítette Jevgenyij Prigozsint, a Wagner-zsoldoscsoport alapítóját abban, hogy a szankciókat megkerülve bepereljen egy brit újságírót.
Mint írták, Vlagyimir Putyin volt séfjével szemben már 2020-ban is szankciókat vezettek be az Egyesült Királyságban. 2021-ben viszont a brit pénzügyminisztérium (amelyet akkor Rishi Sunak, a britek jelenlegi kormányfője vezetett) különleges engedély kiállításával
lehetővé tette Prigozsinnak, hogy bepereljen egy brit újságírót is kisebb nemzetközi jogi hadjárat részeként.
Elliot Higgins oknyomozó portálja, a Bellingcat arról írt egy részletes cikket 2020-ban, hogy miként működik a gyakorlatban a Wagner-csoport. A per végül 2022 márciusában (Prigozsin szempontjából) eredménytelenül ért véget az időközben bekövetkezett orosz invázió miatt, de Higgins oldalán a per költségre addigra mintegy 70 ezer fontra rúgott (vélhetően az ügyvédi díjak miatt).
-
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) szerint Oroszország egyértelműen átfogó offenzívára készül.
Azt írták, az ukrán hírszerzés nemrég publikált egy jelentést, amely szerint tavasszal vagy kora nyáron hajthatják végre ezt az offenzívát az oroszok (más előrejelzések szerint már februárban vagy kora tavasszal is sor kerülhet rá).
Mint arról egy korábbi posztban beszámoltunk, az ISW emellett arról is írt, hogy jelenleg is zajlik egy orosz támadás Zaporizzsjában, de a jelek szerint ez az akció kudarcot vallott.
-
Használhatatlanná vált a Donyecki Nemzeti Műszaki Egyetem főépülete és kollégiumai az ukrán fegyveres erők ágyúzása miatt – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség Olekszand Anoprienko rektorra hivatkozva kedden.
Az épületekben tavaszig függesztették fel a munkát, ugyanis a sérülések miatt nem tudják fenntartani a hőegyensúlyát. A tervek szerint a hallgatók a Szentpétervári Egyetemen folytatják tovább a tanulmányaikat.
Az egyetem infrastruktúrájának rombolása még 2014-ben kezdődött, amikor a déli kampuszunk súlyosan megsérült. Most az északi kampuszt érte támadás. A harmadik épületet többszörös közvetlen találat miatt leállították
– mondta a lapnak a rektor, hozzátéve, hogy azokban az épületekben, amelyeket nem vontak ki a forgalomból, továbbra is folytatódik a tanítás.
-
Oroszország vereségeket szenved a Zaporizzsja régióban, éppen emiatt nem felelnek meg a valóságnak azok a kijelentések, amelyek a térségben elért sikereikről szólnak. Ezt a módszert azért választották, hogy eltereljék a figyelmet a Bahmut melletti kudarcokról – írja az Unian ukrán hírügynökség az Institute for the Study of War (ISW) elemzése alapján.
Az orosz erők valószínűleg sikertelen támadó hadműveletet hajtottak végre Zaporizzsja térségében az elmúlt 72 órában, akik a tisztviselők állítása ellenére sem értek el megerősített területi előnyöket
– olvasható az elemzésben.
-
Folytatódik a belpolitikai tisztogatás Ukrajnában: újabb fontos vezető távozott Zelenszkij stábjából
Hétfőn benyújtotta lemondását Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Az utóbbi napokban néhány belpolitikai konfliktus vált láthatóvá Ukrajnában. Egyebek mellett
- lemondásra kényszerült Zelenszkij egyik legismertebb és legfontosabb tanácsadója, Olekszij Aresztovics (aki aztán egy interjúban beszélt arról, hogy belharc törhet ki Ukrajnában);
- az ukrán katonai hírszerzés feje nyilvánosan fogalmazott meg egy súlyos kritikát a titkosszolgálattal, az SZBU-val szemben;
- őrizetbe vettek egy korrupcióval vádolt miniszterhelyettest;
- és nagy felzúdulást keltett belpolitikailag az is, hogy a sajtóban felvetődött: az ukrán védelmi minisztérium túlárazottan vásárolhat ételt a katonáknak.
Mindezek mellett most az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese is úgy döntött, hogy benyújtja a lemondását. Az Ukrajinszka Pravda szerint Kirilo Timosenko nem indokolta meg a döntést. A lap úgy értesült, hogy utódja a tisztségben várhatóan Olekszij Kuleba, a fővárost övező Kijevi terület katonai vezetője lehet.
A lap szerint ugyanakkor nem Timosenko az egyetlen, aki távozhat.
A Pravda szerint a Szumi terület, a Dnyipropetrovszki terület, a Zaporizzsjai terület, valamint a Herszoni terület vezetőjét is leválthatják.
Mindezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt hétfő esti videóüzenetében. Zelenszkij neveket nem mondott ugyan, de úgy fogalmazott, hogy
több személyi változás lehet a következő napokban, a politikai vezetős különböző szintjein – a minisztériumokban, a különféle kormányszervekben, a regionális közigazgatásban, valamint a rendfenntartó erőknél is.
Ukrajna, az ukrán állam nem fog gyengeséget mutatni – írta a hétfő este közzétett videóüzenet mellé Zelenszkij.
Célkeresztben a korrupció?
Zelenszkij a minap is beszélt már arról, hogy ezen a héten fontos döntéseket hoznak a korrupció visszaszorítása érdekében. Elképzelhető, hogy ehhez kötődik Timosenko távozása is.
Az ukrán politikusról ugyanis már hónapokkal ezelőtt is napvilágot láttak olyan információk, miszerint érintett lehet különféle korrupciós ügyekben. Legutóbb december elején írt erről egy részletes oknyomozó cikket az Ukrajinszka Pravda.
-
Oroszország barátjának nevezte országát a dél-afrikai külügyminiszter hétfőn Pretoriában. Naledi Pandor orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalásokat a dél-afrikai fővárosban, majd együtt válaszoltak a sajtó kérdéseire.
A nemrég bejelentett, februárban esedékes dél-afrikai–orosz–kínai tengeri hadgyakorlattal kapcsolatban Naledi Pandor azt mondta, „sikeres tárgyalásokon vannak túl, és a hadgyakorlat tovább erősítheti a három ország között fennálló baráti kapcsolatokat”. Hozzátette: Dél-Afrika értékes együttműködő partnernek tekinti Oroszországot.
Szergej Lavrov azt emelte ki, hogy „kölcsönös igény mutatkozik a felek között a katonai együttműködés továbbfejlesztésére”. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdésekre válaszolva az MTI szerint elmondta:
Oroszország nem zárja ki az Ukrajnával való tárgyalás lehetőségét, ám meg kell érteni, hogy minél tovább utasítja el ennek lehetőségét a másik fél, annál nehezebb lesz megoldást találni a konfliktusra.
A Dél-afrikai Köztársaság, Oroszország és Kína február 17. és 27. között a dél-afrikai partok térségében tervez hadgyakorlatot, amelyen több mint 350 dél-afrikai katona vesz majd részt.
-
Gyakorlatilag az egész Nyugat áll szemben Oroszországgal az ukrajnai „különleges hadműveletben” – jelentette ki Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke az Argumenti i Fakti című lapnak adott, a hírportálon hétfő éjjel megjelent interjúban.
Ilyen szintű és intenzitású katonai műveletekkel a modern Oroszország még nem találkozott. Országunk és fegyveres erői ellen ma gyakorlatilag az egész Nyugat lép fel
– mondta Geraszimov.
Kitért rá, hogy a helyzet stabilizálása, az új (Ukrajnától elcsatolt) területek védelme és a támadó műveletek végrehajtása érdekében a vezérkarnak részleges mozgósítást kellett végrehajtania. Ilyen lépésre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa.
Elismerte, hogy az orosz mozgósítási rendszer nem idomult teljes mértékben az új, korszerű gazdasági viszonyokhoz, „ezért mindent menet közben kellett kijavítani”. Közölte, hogy a régiókkal együttműködve 300 ezer embert állítottak fegyverbe.
Geraszimov, akit január 11-én neveztek ki az Ukrajnában harcoló egyesített csapatcsoport parancsnokává, azt hangoztatta, hogy az orosz vezérkar mindent megtesz a „különleges hadműveletnek” a főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott céljainak elérése, valamint a létező katonai fenyegetésekből kiindulva az ország katonai biztonságának biztosítása érdekében – írta az MTI.
-
Magyarország területére január 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4750 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3673 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették, az ukrajnai háború elől január 23-án 58 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Január 23-án, hétfőn a Lviv városa melletti közúti ellenőrző pontokon az összes érkező és távozó gépjárművet megállították, hogy katonai behívókat kézbesítsenek. Emellett behívókat osztogattak a járókelőknek a város frekventáltabb pontjain, és a lakhelyükön is keresték a hadköteles férfiakat – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A TSN hírportál beszámolója szerint a nyilvános és zárt csoportok üzenetváltásaiból
arra lehet következtetni, hogy nagyszabású mozgósítási hullám vette kezdetét Lvivben, és a nyugat-ukrajnai megye más városaiban.
Szemtanúk beszámolói szerint a rendőrök és a toborzóirodák dolgozói többnyire frekventált helyeken, vonat- és buszpályaudvarokon, buszmegállókban, benzinkutaknál, üzletközpontok, piacok és plázák közelében razziáztak, ahol sok ember megfordul. De a tömegközlekedési eszközökön is láttak egyenruhásokat, akik behívókat osztogattak.
A TSN megkereste az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek sajtószolgálatát, hogy megtudják, mi áll a katonai mozgósítás fokozásának hátterében, ám egyelőre nem válaszoltak. A hírportál megjegyezte, hogy egyelőre nem történt hivatalos bejelentés a katonai mozgósítás fokozásáról. Az elmúlt napokban hasonló módszerekről és razziákról számoltak be kárpátaljai lakosok is.
-
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!