A szlovén hírszerző és nemzetbiztonsági ügynökség (SOVA) a nemzeti nyomozó hivatallal (NPU) együttműködve előzetes letartóztatásba vett két külföldi állampolgárt, akiket azzal gyanúsít, hogy Oroszországnak kémkedtek – írta a Delo című szlovén napilap hétfőn. A hírt a ljubljanai kerületi ügyészség is megerősítette.

Az ügyészség még december elején fordult a ljubljanai kerületi bírósághoz azzal a kéréssel, hogy nyomozást indíthasson két személy ellen kémkedés gyanújával. A bíróság ezt követően elrendelte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, ami 2022. december 5-én meg is történt – közölte az ügyészség, amely az adatok titkossága miatt nem adott további tájékoztatást.

A Delo úgy tudja: mindkét személy külföldi, ám egyikük sem mondta a hatóságoknak, hogy lenne orosz állampolgársága. A Delo szerint egyikük argentin állampolgár.  

A lap arról is beszámolt, hogy a két feltételezett orosz ügynöknek bérelt irodája volt egy ljubljanai irodaházban. A cég, amely a gyanú szerint szlovéniai működésük fedezéseként szolgált, hivatalosan ingatlan- és régiségkereskedelemmel foglalkozik.

A Siol internetes portál nem hivatalos információi szerint a két gyanúsított nemcsak Szlovéniában, hanem más országokban is aktív volt, és együttműködött külföldi hírszerző ügynökségekkel. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak – számolt be az MTI.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Politicónak adott nyilatkozatában kitért rá, azt szeretné, ha Ukrajna két éven belül csatlakozna az Európai Unióhoz. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez egy szoros menetrend, amelyet az EU valószínűleg túl ambiciózusnak fog találni.

Arra számítunk, hogy 2023-ban megkezdődhet a tárgyalás belépés előtti szakasza

– szögezte le Smihal.

Az ukrán miniszterelnök a korrupció kérdésével is foglalkozott, amely kulcsfontosságú témakör az EU számára. Smihal kitartott amellett, hogy a Zelenszkij-kormány komolyan veszi a korrupciót.

Sajnos a korrupció nem tegnap született, de abban biztosak vagyunk, hogy gyökerestül felszámoljuk

– jelentette ki az ukrán miniszterelnök.

A brit katonai hírszerzés szerint az orosz hatóságok valószínűleg nyitva tartják annak a lehetőségét, hogy a részleges mozgósítási akció keretében újabb besorozási hullámot hajtsanak végre.

Legutóbbi napi jelentésében a brit védelmi minisztérium azt írta, hogy az orosz vezetés „nagy valószínűséggel továbbra is keresi a módját annak, hogy miként tudja megteremteni az ukrajnai jövőbeni nagyobb offenzívák erőforrásaihoz szükséges nagy létszámot, miközben minimalizálja a belföldi egyet nem értést”.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara közölte a január 30-án reggelre becsült orosz veszteségeket. Szerintük a háború kezdete óta már mintegy 126 650 katonát veszített Moszkva. Ez 490-nel több, mint az előző nap közölt adatok.

Továbbá több harci eszköz is megsemmisült a vezérkar becslése szerint:

• tankokból 3201 (+4),
• páncélozott harcjárművekből 6369 (+3),
• tüzérségi rendszerekből 2196 (+1),
• rakéta-sorozatvető rendszerekből 453 (+0),
• légvédelmi rendszerekből 221 (+0),
• repülőgépekből 293 (+0),
• helikopterekből 284 (+0),
• drónokból 1947 (+0),
• cirkálórakétákból 796 (+0),
• hajókból 18 (+0).

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy Ukrajnának szisztematikusan meg kell gyengítenie Oroszországot, amihez szükséges lenne az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás – írja az Ukrajinszka Pravda.

Érdekes, hogy ma az orosz információs térben, elsősorban az interneten, valamint az ellenzék egy részének körében is elkezdték népszerűsíteni azt a gondolatot, hogy az invázióért kizárólag a »Putyin-klikket« kell hibáztatni. És a társadalomnak ehhez semmi köze. Ráadásul háborúban állunk egy olyan országgal, ahol a lakosság több mint kétharmada támogatta Putyin tetteit

– felelte Budanov arra a kérdésre, hogy miképp látja Ukrajna és Oroszország jövőbeli kapcsolatait. Budanov szerint Ukrajnának el kell felejtenie a posztszovjet időszakát, „ami egy szörnyű rémálom volt”.

Végül valamilyen formában ellenőriznünk kell a háború utáni új Orosz Föderációt, hogy soha többé ne fordulhasson elő, ami Ukrajnával történt

– tette hozzá Budanov.

Az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat volt vezetője, Mikola Malomuzs hadseregtábornok szerint ha a NATO belépne a háborúba, akkor annak nagyon gyorsan vége lenne – írja a war.obozrevatel.com.

Mint mondta, Oroszország folyamatosan azzal vádolja a Nyugatot és a NATO-t, hogy miközben óriási támogatást nyújt Ukrajnának, valójában háborút folytat az Orosz Föderáció ellen.

Ugyanakkor ha a NATO közvetlen konfrontációba lépne a Kreml vezetőjének, Vlagyimir Putyinnak a hadseregével, a háború nagyon gyorsan véget érne. Ennek oka, hogy a NATO-nak sokkal nagyobb a katonai potenciálja – magyarázta a hírszerző szolgálat vezetője.

Az ukrán hadsereg azt állítja, a keleti donyecki területen, Blahodatne közelében és 13 másik településen visszaverte az ellenséges támadásokat, azonban a Wagner-csoport ezt cáfolja – írja az Al Jazeera.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője közölte: a zsoldoscsoport egységei elfoglalták Blahodatne települést. 

Az orosz védelmi minisztérium még nem erősítette meg ezt az állítást.

Ukrajna nehéz helyzetben van keleten, és gyorsabb fegyverutánpótlásra, valamint új típusú fegyverekre van szüksége, hogy ellenálljon az orosz támadásoknak. Oroszország azt akarja, hogy a háború elhúzódjon és kimerítse erőinket. Ezért az időt kell fegyverünkké tennünk. Fel kell gyorsítanunk az eseményeket, fel kell gyorsítanunk az utánpótlást, és új fegyverkezési lehetőségeket kell nyitnunk Ukrajna számára

 – mondta Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4168 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4689 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 95 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy az Ukrán Fegyveres Erők tavasszal kezdik meg a nyugati harckocsik bevetését – értesült a TASZSZ.

Reznyikov emellett bizakodását fejezte ki, hogy a nyugati országok a jövőben is szállítanak tankokat Kijevnek. Úgy véli, hogy ez nem a történet vége, hanem csak a kezdete.

Január 28-án a megszállt Horlivka egyik hullaházába mintegy 20 holttestet szállítottak – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara hétfő reggel.

Az ellenség továbbra is veszteségeket szenved

– közölte a vezérkar. Hozzátették, hogy a megölt orosz katonák holttesteit Novobahmutyivka és Majorszk területéről szállították a hullaházakba.

94 éves korában meghalt a híres ukrán költő, közéleti és politikai személyiség, volt népképviselő és diplomata, Dmitro Pavlicsko. A halálhírről Mihajlo Szidorzsevszkij, az Ukrán Írók Országos Szövetségének elnöke számolt be Facebookon.

1929. szeptember 28-án született. 1945–46-ban az Ukrán Felkelő Hadsereghez való csatlakozás miatt bebörtönözték. Később az ukrajnai népi mozgalom, az Ukrán Demokrata Párt egyik szervezője, a Tarasz Sevcsenko nevét viselő Ukrán Nyelvi Társaság első elnöke volt. Az ukrán állami szuverenitásról szóló nyilatkozat egyik szerzője.

1990–1994-ben, 1998–1999-ben, valamint 2005–2006-ban is népképviselő volt. 1995–1998-ban Ukrajna szlovákiai, 1999–2002-ben Ukrajna lengyelországi nagykövete volt.

Rakéta csapódott be egy lakóházba Harkivban, három ember megsérült – közölte Oleh Szinehubov, a harkivi terület kormányzója vasárnap este a Sky News beszámolója szerint.

Egy ellenséges rakéta csapódott be egy lakóházba a város központjában. Az első jelek szerint egy C–300-as rakétáról van szó. A mentőszolgálatok a helyszínen vannak. Az áldozatokról és károkról még nincsenek információk

– írta a Telegramon.

A legfrissebb értesülések szerint egy ember meghalt a rakétatámadásban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a Donyeck megyei Olenyivka településen az ukrán katonák lemészárlása lesz az egyik vádpont, amelyet a nemzetközi bíróságon Oroszország ellen emelnek.

Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűn feledésbe merüljön. Emlékezzünk minden elesett ukrán katonára, és küzdjünk minden felelős megbüntetéséért. A bűnösöket megtaláljuk és bíróság elé állítjuk

– írta Zelenszkij közösségi oldalán.

Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése szerint a nyugati nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek, fejlett légvédelmi rendszerek és harckocsik még nem érkeztek meg Ukrajnába, és emiatt az ország nem tudja kihasználni helyzeti előnyét az oroszokkal szemben.

Az ISW azt is megjegyzi, hogy Ukrajnának nincs jelentős hazai hadiipara, amelyhez nyugati támogatás hiányában fordulhatna.

A Nyugat emellett nem vette figyelembe, hogy Ukrajnát a szovjet rendszerekről a nyugati rendszerekre kell átállítani annak érdekében, hogy visszaverjék az oroszok támadásait – jegyzi meg az intézet.

Köszöntjük olvasóinkat! 

Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!