Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kommentálta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztésének valószínűségét, megjegyezve, hogy a miniszter rendkívül hatékonyan dolgozik a külföldi partnerekkel az ukrajnai fegyverszállítások ügyében – írja az Unian.
Reznyikov rendkívül hatékony volt a partnereinkkel való kommunikáció terén, és ez egy nagyon fontos összetevő ebben az esetben
– fogalmazott Podoljak, aki szerint túl kényes időszakban van jelenleg a háború ahhoz, hogy lemondjon a védelmi miniszter. Kiemelte Reznyikov remek kapcsolatait, amelyeknek köszönhetően a Nyugattal való megállapodások létrejöhettek.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Február 5-én este tűz ütött ki egy lakóházban Kijev területén. Az Unian értesülései szerint a tűz négy lakásra terjedt át. Az áldozatokkal kapcsolatos információk tisztázása folyamatban van. Az előzetes adatok szerint egy gázpalack robbant fel az egyik lakásban.
Ugyanakkor a helyi lakosok egy Facebook-csoportban jelezték, hogy a tűz a Szosznovaja utca 1. szám alatt kezdett terjedni.
Irán és Oroszország továbbra is titkos tárgyalásokat folytat a drónok gyártását érintő együttműködésről, ezeket a drónokat Moszkva aktívan használja az Ukrajna elleni háborújában.
A The Wall Street Journal szerint egy magas rangú iráni delegáció január elején látogatott Oroszországba, hogy egy új dróngyártó üzem építéséről egyeztessenek. Az utazás részeként iráni tisztviselők megtekintették a leendő létesítmény helyszínét Jelabuga városában. A lap újságírói megtudták, hogy a felek
legalább 6000 drón gyártására számítanak az új üzemben.
Moszkva és Teherán a hírek szerint egy gyorsabb modell kifejlesztésére is összpontosít, amellyel kijátszható lenne az ukrán légvédelmi rendszer.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója kommentálta Olekszij Reznyikov védelmi miniszter menesztésének valószínűségét, megjegyezve, hogy a miniszter rendkívül hatékonyan dolgozik a külföldi partnerekkel az ukrajnai fegyverszállítások ügyében – írja az Unian.
Reznyikov rendkívül hatékony volt a partnereinkkel való kommunikáció terén, és ez egy nagyon fontos összetevő ebben az esetben
– fogalmazott Podoljak, aki szerint túl kényes időszakban van jelenleg a háború ahhoz, hogy lemondjon a védelmi miniszter. Kiemelte Reznyikov remek kapcsolatait, amelyeknek köszönhetően a Nyugattal való megállapodások létrejöhettek.
Olekszij Reznyikov egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ukrajna már mindent megkapott „a Mikulásnak küldött kívánságlistájáról”, kivéve a repülőgépeket – írja a Sky News.
Lesznek repülőgépek is
– mondta Reznyikov, hozzátéve, hogy az igazi kérdés csak az, pontosan milyen gépeket kapnak.
Több nyugati vezető aggodalmát fejezte ki, hogy a katonai repülőgépek biztosítása provokálhatja a Kremlt, és mélyebbre sodorhatja országukat a konfliktusban.
Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy épületek felrobbantására készül a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában.
A tárca a Telegram-csatornáján közölte, hogy Kijev három egészségügyi létesítmény – két rendelőintézet és egy kórház – felrobbantását tervezi, miközben ezzel párhuzamosan „Oroszországot civil ukrán objektumok elleni támadásokkal” vádolná meg. Azaz azt kommunikálnák, hogy az oroszok követték el a robbantásokat az említett helyszíneken.
„Több független forrás által megerősített információ szerint az illetékes ukrán szolgálatok a közeljövőben nagyszabású provokációt kívánnak végrehajtani, hogy aztán háborús bűnök állítólagos elkövetésével vádolhassák meg Oroszországot” – áll a közleményben.
Azt is közölték, hogy „az ukrán hadsereg katonai kudarcai miatt” a kijevi hatóságok „ilyenféle provokációkkal nyomást akarnak gyakorolni a nyugati országok közvéleményére a modern fegyverek és katonai felszerelések kínálatának bővítése érdekében”.
A Sky News megjegyzi, hogy a védelmi minisztérium nem szolgáltatott bizonyítékokat a megfogalmazott állításokra.
Beismerésnek nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Telegram-csatornáján Naftali Bennett izraeli volt kormányfő interjúját, amelyben a politikus azt állította: a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában a nyugati országok szakították meg.
Bennett, aki az orosz „különleges hadművelet” elején közvetítői szerepet vállalt Oroszország és Ukrajna között, egy csaknem ötórás YouTube-interjúban – amelyből az izraeli média szombat este óta több részletet közölt – részletesen beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásairól.
Az interjúban, amely iránt az orosz média komoly érdeklődést mutatott, a saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette:
Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni.
Naftali Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz–ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki.
Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén Putyin kifejezte készségét az orosz „különleges hadművelet” céljaként megnevezett „nácitlanítás” és „demilitarizálás” feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról.
Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy „határozottabb álláspontot képvisel”, és ezt a döntést ő is helyesli.
A Zaporizzsja régióban található Tokmak városában az orosz csapatok erőszakkal kilakoltatják a civileket otthonukból, hogy elszállásolják helyi szövetségeseiket – értesült az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról is beszámolt, az oroszok házkutatásokat tartanak egy herszoni faluban, hogy hajókat, vízimotorokat és más, vízi közlekedéshez szükséges felszereléseket lopjanak el a civilektől.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap Bagdadba látogat, hogy megvitassa a kétoldalú kapcsolatokat és az energiaügyi együttműködést – közölte az iraki külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz diplomácia vezetője várhatóan hétfőn találkozik iraki kollégájával, Fuad Husszeinnel is.
Al-Sahhaf elmondta, a látogatás az Oroszországgal fenntartott stratégiai kapcsolatokra és a befektetési lehetőségek ösztönzésére összpontosít, különösen az energiaszektorban – értesült a Sky News.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök interjújára, aki azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő személyesen ígérte meg neki, hogy nem öli meg Volodimir Zelenszkijt.
Az izraeli politikus ezt a médiának adott interjúban osztotta meg, megjegyezve, hogy a Zelenszkijről szóló beszélgetés közte és Putyin között 2022 márciusában zajlott. Bennett akkoriban Izrael ügyvezető miniszterelnöke volt.
A nyilatkozatra reagálva Ukrajna vezető diplomatája emlékeztetett arra, hogy a partnereknek nem szabad hinniük Putyin egyetlen ígéretének sem, mivel ő egy nagyon tapasztalt hazudozó. Korábban megszegte a Krím sérthetetlenségére vonatkozó ígéreteit is.
Ne áltassa magát! Putyin tapasztalt hazudozó. Minden alkalommal, amikor azt ígérte, hogy valamit nem tesz, az a tervének része volt
– írta Dmitro Kuleba a Twitteren.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője egy horvátországi rendezvényen az Ukrajnában zajló háborúról és annak lehetséges kimeneteleiről beszélt. Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a megjelent szakértők többsége hisz az ukrán győzelemben.
Demkó Attila azonban figyelmeztetett: szerinte nem reális azt gondolni, hogy Oroszország teljes vereséget szenvedhet a háborúban. Hozzátette: ha ez megtörténne, annak valószínűleg katasztrofális következményei lennének a világra nézve, mert „egy ilyen bomlás aligha lenne békés”.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli: „nem lesz Reichstag-pillanat, azaz teljes győzelem egyik oldalon sem, és a háború hosszú ideig velünk marad. Akkor is, ha lesz valamikor egy tűzszünet”.
Ennek a háborúnak egyszerűen nem tud vége lenni, és lehet, hogy csak a kezdő fejezete egy nagyobb küzdelemnek a világrend újraírásáért. Hogy lesz-e ilyen, az Kínán és az USA-n múlik
– írta Demkó.
Véleménye szerint a következő nagyobb orosz offenzíva a Donbászt veszi célba. Vlagyimir Putyin orosz elnököt rugalmasnak nevezte, ezért úgy gondolja, „aligha kell márciusig eredményt elérni, azaz teljesen bevenni a két régiót”. Hozzátette: ez nem is reális, ugyanis azt írja, hogy Szlovjanszk bevételéhez az Izjum feletti ellenőrzést is meg kellene szerezni, amit az ősszel veszítettek el az oroszok.
Az orosz haderő most nemcsak nagyobb, mint tavaly, de motiváltabbnak és jobban képzettnek is tűnik. Ukrajna kemény ellenfél, Vuhledárnál például komoly pofont kaptak az oroszok, de a nyugati harckocsik pár hónapon belül nem változtatnak az erők egyensúlyán. A vadászgépek – ha jönnének – pedig csak 6–12 hónap kiképzés után érnének valamit
– fogalmazott a szakértő.
Öten megsebesültek a Harkiv központját célzó vasárnapi orosz rakétatámadásokban – közölték helyi tisztviselők.
Oleh Szinegubov harkivi kormányzó elmondta: négy ember sérült meg, amikor egy orosz S–300-as rakéta egy lakótömb közelében csapódott be, egy másik személy pedig akkor sebesült meg, amikor az egyik rakéta egy felsőoktatási épületet talált el.
Helyi sajtóértesülések szerint az eltalált épület a Nemzeti Városgazdasági Akadémia volt, amely mintegy 700 méterre található a város központi terétől.
A Sky News azt írja, hogy továbbra is heves harcok folynak a kelet-ukrajnai Donyecki területen, amely egyike annak a négy régiónak, amelyet Oroszország annektált tavaly, noha erői nem tartják teljes ellenőrzés alatt a térséget.
Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó arról adott tájékoztatást, hogy öt civil megsebesült az éjszakai rakétatámadásokban Druzskivka városában, és elmondása szerint Avdijivka városát és külvárosát is lőtték.
Odesszában a város mintegy 280 ezer lakosa maradt továbbra is áram nélkül, 200 ezer háztartásban és egyes kritikus infrastruktúrákon sikerült helyreállítani az áramellátást – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A város lakosságának 40 százaléka (280 ezer ember) még mindig áram nélkül van, és további vészleállásokra lehet számítani
– fogalmazott Smihal.
„Valójában a központi ellátást biztosító kazánok 90 százaléka már beindult, és folyamatban van a helyi kazánok generátorokhoz való csatlakoztatása. A javítások éjjel-nappal folynak azon az alállomáson, ahol előző nap műszaki hiba történt” – mondta a miniszterelnök az Ukrajinszka Pravda szerint.
Az orosz erők állítólag ukrán könyveket foglaltak le könyvtárakból és iskolákból a megszállt Luhanszk keleti részén, és a távfűtési rendszerek kazánjaiban elégették őket − közölte a Nemzeti Ellenállási Központ, az ukrán különleges erők által működtetett szervezet.
Az oroszok által megszállt Rovenkijben tömegesen égetik el az ukrán könyveket, különösen az irodalmat − írta meg a The Guardian.
Az információt a lap egyelőre nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Az orosz elnök ígéretet tett arra, hogy nem öli meg az ukrán elnököt – ezt mondta Naftali Bennett, Izrael korábbi miniszterelnöke egy interjúban.
A volt kormányfő azt mondta, hogy 2022. március elején találkozott személyesen Putyinnal a Kremlben. Állítása szerint Volodimir Zelenszkij kérte meg őt arra, hogy próbáljon meg közvetíteni és véget vetni a háborúnak.
Naftali Bennett azt mondta, hogy akkoriban Zelenszkij még „egy bunkerben bujdosott”. A Putyinnal való tárgyaláson az izraeli kormányfő ígéretet kapott arra, hogy az ukrán elnököt nem próbálják meggyilkolni, és ezt utána elmondta Zelenszkijnek is telefonon. Mint mondta, az ukrán elnök megkérdezte tőle, hogy biztos-e ebben, majd nem sokkal később készített egy videót arról, hogy egyáltalán nem fél attól, hogy megölik.
Az Ukrajinszka Pravda megerősítette, hogy tényleg volt egy ilyen videója Zelenszkijnek március 7-én, vagyis két nappal később. Az ukrán elnök akkor azt mondta: Kijevben van, nem rejtőzködik, és nem fél senkitől.
Az orosz erők katonai bázist építettek a Krím északi részén − jelentette az American Enterprise Institute.
Az intézet elemzője a műholdképeket vizsgálva megállapította, hogy a bázison helikopter-leszállópálya, megerősített területek és járműtámaszpontok vannak − írta meg a Sky News.
A képek napokkal az után készültek, hogy a Krímben az oroszok által beiktatott hatóságok közölték, hogy mintegy 500 ingatlant államosítottak a félszigeten, köztük olyanokat, amelyek vezető ukrán politikusok és üzletemberek tulajdonában vannak.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint januárban 1,3 millió tonnával visszaesett Ukrajna gabonaexportja az előző hónaphoz képest.
A Kyiv Independent szerint összesen 5,5 millió tonnát exportáltak. A csökkenés azzal magyarázható, hogy tengeri úton csökkent a szállítás volumene, mivel az oroszok nem engedték át az összes hajójukat.
Oroszország és Ukrajna tavaly augusztusban kötött megállapodást az export kérdésében, azóta összesen 39,2 millió tonna gabonát exportáltak Ukrajnából.
Megkezdődött az ukrán katonák kiképzése a SAMP/T típusú légvédelmi rendszerekre, amelyek elküldését nemrég hagyta jóvá Franciaország és Olaszország.
Mikola Olescsuk tábornok, az ukrán légierő parancsnoka megköszönte a két kormánynak a döntést. Mint írta, a döntés után azonnal kiképzésre küldték a jövőbeni kezelőszemélyzetet, ők már úton is vannak.
A SAMP/T-k küldéséről korábban már beszámoltunk, ebben a cikkünkben látható is, hogy milyen eszközről van szó.
Vasárnap több ukrán lap is arról számolt be, hogy meneszthetik Ukrajna védelmi miniszterét, Olekszij Reznyikovot. Erről itt számoltunk be részletesen.
Ukrajna felfegyverzése, hogy meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben, a leggyorsabb út a béke eléréséhez − jelentette ki James Cleverly brit külügyminiszter egy vasárnap megjelent cikkében.
Cleverly egy máltai újságba írt véleménycikket, mielőtt kedden látogatást tesz a földközi-tengeri szigeten, Máltán, amely február elején vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökségét − írta meg a The Telegraph.
Mint minden tekintélyelvű uralkodó, Putyin is csak az erőből ért
− írta Cleverly a Times of Malta című lapban.
Orosz tüzérségi támadás érte Harkiv városát vasárnap reggel – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Oleh Szinegubov harkivi kormányzó arra kérte a lakosokat, hogy maradjanak a menedékhelyeken. Úgy tudni, hogy két rakéta csapódott be a város központjában, és az egyik el is talált egy lakóépületet. Legalább három ember megsérült, az egyikük kórházba is került.
Az orosz Wagner-csoport vezetője vasárnap közölte, hogy heves harcok folynak az ukrajnai Bahmut városának északi részén, amelyet hetek óta ostromolnak az orosz erők − írta meg a The Guardian.
Jevgenyij Prigozsin szerint az ukrán erők nem vonulnak vissza. Az orosz erők hetek óta próbálják bekeríteni és elfoglalni a kelet-donbaszi régióban található várost.
Prigozsin visszautasította az orosz médiában megjelent jelentéseket, amelyek szerint az ukrán csapatok feladták volna Bakhmutot. „Az ukrán erők nem vonulnak vissza sehová. A végsőkig harcolnak” − írta Telegram-csatornáján közzétett nyilatkozatában.
Az északi városrészekben ádáz harcok folynak minden utcáért, minden házért, minden lépcsőházért
− tette hozzá.
A brit katonai hírszerzés vasárnapi jelentésében azt írták: az oroszok több helyen is kisebb előrenyomulásokat hajtottak végre ezen a héten Bahmut környékén, és ezzel nehéz helyzetbe hozták az ukrán hadsereget.
Úgy értesültek, hogy az oroszok két, a városba vezető utat állandó tüzérségi tűz alatt tartják most már (a harmadikat pedig már jó eséllyel el is foglalták). A britek szerint vannak még olyan útvonalak, ahol a városba bejuthat az utánpótlás, de
Bahmut ezzel együtt is egyre jobban elszigetelődik – írta a brit katonai hírszerzés.
Az orosz hadsereg körülbelül 700 katonát veszíthetett az utóbbi 24 órában – közölte az ukrán hadsereg vezérkara.
A háború kezdete óta az ukránok szerint több mint 131 ezer katonát vesztettek az oroszok. A minap nagyjából ehhez hasonló mértékűre, 720-ra becsülték az orosz veszteségek számát.
Az ukránok még civileket is beöltöztetnek katonáknak, és a frontra küldik őket Bahmutban – állítja az orosz oldalon harcoló Wagner-zsoldoscsoport.
Azt mondták, hogy az ukránok elsősorban felderítésre használják a polgári lakosságot. Állításuk szerint a civilek jól láthatóan átöltöznek katonai egyenruhába, elvégzik a felderítést, aztán visszamennek a frontvonal mögé és visszaöltöznek.
A zsoldosok szerint emellett élő pajzsként is használja az ukrán hadsereg a civileket, ami megnehezíti Bahmut elfoglalását.
Itt például az egyik férfi egy nő mögött keresett fedezéket. Végül meghalt, miután egy repesz a fejébe fúródott. Öregembereket és gyerekeket is magukkal rángatnak. Minél előrébb nyomulunk, annál több civillel találkozunk
– mondta az orosz állami hírügynökség által megosztott videóban az egyik fegyveres.
Az már nagyon valószínűnek tűnik, hogy az orosz hadsereg egy offenzívát indít tavasszal. Az ukrán hadseregnél is felmerült ugyanennek a lehetősége, többek közt Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok is beszélt erről a múlt év végén.
A horvát Index.hr most egy hosszú cikkben írt arról, hogy az utóbbi hetek fejleményei alapján elképzelhető, hogy az ukrán offenzíva idén tavasszal elmaradt. Mint írták: az ukránok tavaly ősszel még számolhattak azzal , hogy a nyugati harckocsik időben beérkeznek ehhez, de mivel csak januárban született meg a döntés, így most már ez esélytelennek tűnik. Ráadásul a legtöbb ország ragaszkodik ahhoz, hogy 12 hét alatt képezzék ki a kezelőszemélyzetet, miközben az ukránok 7-8 hétre szeretnék redukálni a kiképzési időt (eddig egyedül Lengyelország ment bele ebbe).
Felidézték azt is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter eredetileg húsvétra ígérte a brit Challenger harckocsikat, aztán legutóbb már csak arról beszélt, hogy legkorábban májusban (de inkább a nyáron) érkezhetnek a tankok. Vagyis, ha Ukrajna a nyugati tankok segítségével szeretné visszafoglalni a területeit, akkor ezzel jó eséllyel várnia kell a nyárig, vagy akár az ősz kezdetéig is.
Másrészről az sem egyértelmű még, hogy az oroszoknak van-e elég ereje egy nagy, komoly áttöréseket elérő offenzívához. A biztos csak az, hogy ha támadnak, akkor a nemrég besorozott és frissen kiképzett orosz egységeknek óriási veszteségei lesznek, hiszen az ukránok a harckocsik mellett egyre több védekező célú fegyvert is kapnak a Nyugattól, tehát nem lesz egyszerű áttörni a védelmüket.
Mindezt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök is jól tudhatja, így ha az orosz hadsereg mégis támad a tavasszal, akkor ezt a döntést személyesen Vlagyimir Putyin fogja meghozni politikai okokból – írta az Index.hr.
Egyre nehezebb helyzetben van az ukrán hadsereg a keleti front több pontján – erről beszélt szombat éjjel közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország egyre nagyobb erőkkel indít támadásokat ellenük. „Gyakran kellett már azt mondanom, hogy a fronton egyre keményebb a helyzet, és most is erről van szó. Az agresszor egyre több erőt csoportosít át annak érdekében, hogy megtörje a védekezésünket” – mondta Zelenszkij, hozzátéve:
Nagyon nehéz a helyzet Bahmutban, Vuledarban, Limanban, és más térségekben is.
A The Guardian megjegyezte, hogy az oroszok már hónapok óta próbálnak elérni egy nagy győzelmet a háborúban. Az washingtoni ISW kutatóközpont viszont nemrég még arról írt: egyelőre nincs jele annak, hogy ez sikerülne. A minap pedig Hanna Malyar, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője is azt mondta, hogy az oroszok nem tudták megtörni Bahmut és Liman védelmét.
A NATO parlamenti közgyűlésének elnöke, Joëlle Garriaud-Maylam szombaton tett látogatást Ukrajnában.
Az Ukrinform hírügynökség szerint többek közt Borogyanka településén járt, ahol a bucsai tömeggyilkossághoz hasonló vérengzéseket követhettek el az oroszok. Mint mondta:
Ukrajna győzelmén keresztül a békéért küzdünk, és tudjuk azt, hogy gyorsan kell győznünk, most kell elkezdenünk győzni.
A német kancellár a Bild című lapnak adott interjúban azt mondta: megegyeztek Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket (vagyis a Leopard harckocsikat) nem fogják Oroszország területén végrehajtott akciókra felhasználni.
Konszenzus van ebben a kérdésben
– mondta Olaf Scholz az interjúban.
A német politikust arról is megkérdezték: mennyire zavarja az, hogy sokan gyávának, döntésképtelennek tartják amiatt, hogy eddig halogatták a harckocsikról szóló döntést. Olaf Scholz erre azt mondta, hogy komolyan veszi a hivatali esküjét, és mindenkit biztosít arról, hogy a jövőben is hasonlóan fognak eljárni.
Megőrizzük a higgadtságunkat, és minden döntést nagyon alaposan meg fogunk fontolni a jövőben. Bármi más gondatlanság lenne, és nagy veszélyt jelenthetne
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy miként látja Ukrajna EU-csatlakozását, Scholz azt mondta: erős jelzés, hogy Ukrajna tavaly nyáron (Moldovával együtt) tagjelölti státuszt kapott, de meg kell felelniük még számos kritériumnak, beleértve a korrupció elleni küzdelmet.
A követelmények mindenkivel szemben azonosak
– szögezte le.
Az ukrán-belorusz határon járt az orosz elnökkel is szoros barátságot ápoló műsorvezető, Vlagyimir Szolovjov.
Szolovjov időről időre fenyegeti a nyugati országokat azzal, hogy Oroszország csapást hajt végre ellenük. A minap arról beszélt, hogy szerinte Németország már legitim katonai célpontnak számít.