Beismerésnek nevezte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Telegram-csatornáján Naftali Bennett izraeli volt kormányfő interjúját, amelyben a politikus azt állította: a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokat az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában a nyugati országok szakították meg.
Bennett, aki az orosz „különleges hadművelet” elején közvetítői szerepet vállalt Oroszország és Ukrajna között, egy csaknem ötórás YouTube-interjúban – amelyből az izraeli média szombat este óta több részletet közölt – részletesen beszámolt a Vlagyimir Putyin orosz, Volodimir Zelenszkij ukrán, Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásairól.
Az interjúban, amely iránt az orosz média komoly érdeklődést mutatott, a saját állítása szerint semleges álláspontot képviselő Bennett azt mondta: lépéseit a legapróbb részletekig egyeztette Washingtonnal, Berlinnel és Párizzsal. A kérdésre, hogy a Nyugat döntött-e a tárgyalások megszakításáról, a volt izraeli kormányfő a TASZSZ szerint kijelentette:
Lényegében igen. Ők (a nyugati országok) szakították meg a tárgyalásokat, és nekem akkor úgy tűnt, hogy rosszul teszik. Most pedig azt mondom, hogy még korai lenne következtetéseket levonni.
Naftali Bennett az orosz sajtóbeszámolók szerint azt mondta: az orosz–ukrán tárgyalásokon 17-18 megállapodástervezet is született, amelyek közül eddig egy sem szivárgott ki.
Közölte, hogy az első eszmecserék egyikén Putyin kifejezte készségét az orosz „különleges hadművelet” céljaként megnevezett „nácitlanítás” és „demilitarizálás” feladására, Zelenszkij pedig nem zárkózott el az ukrán NATO-tagságról való lemondásról.
Az izraeli exkormányfő szerint a Nyugat végül úgy döntött, hogy „határozottabb álláspontot képvisel”, és ezt a döntést ő is helyesli.
Az egyik ukrán kormányszerv, a Nemzeti Ellenállási Központ szerint az oroszok azt fontolgatják, hogy a Luhanszki területről az Oroszország északnyugati részén található Karéliai Köztársaságba deportálnak kiskorúakat.
Mint írták: a luhanszki tiszviselők már találkoztak is a karéliai törvényhozás elnökével, és arról tárgyaltak, hogy „rehabilitáció” és „pihenés” céljából Karéliába telepítik őket. Az eset nem példa nélküli, ugyanis néhány napja, február 2-án a luhanszki Liszicsanszk városából 50, középiskolás korú gyermeket az oroszországi Tatárföldre vittek el.
A Nemzeti Ellenállási Központ szerint az efféle akciók célja a fiatalok asszimilálása. Mint írták, az orosz fél a háború kezdete óta mintegy 14 ezer kiskorút deportált Oroszországba.
Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó, vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében
a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.
A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak – számolt be az MTI.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió az elmúlt év szankciós politikájában nem foglalkozott a számokkal, a szakmai figyelmeztetéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyják – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 esti híradójában.
A szakértőt a vasárnap életbe lépő újabb brüsszeli szankciós csomagról kérdezték, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Tóth Máté elmondta:
20-25 millió tonna dízel fog hiányozni az újabb szankció miatt a nyugat-európai piacról.
Hozzátette azt is: eddig nagyjából napi egymillió hordó dízel behozatalára szorult rá Nyugat-Európa.
Az orosz hadsereg nem tudott sikeres offenzívát végrehajtani Kelet-Ukrajnában az utóbbi hetekben – így értékelt szombat este a washingtoni Institute for the Study of War (ISW)
Az oroszok az utóbbi hetekben próbáltak meg előrenyomulni a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen. Az ISW szerint az orosz kísérletek ellenére csak minimális területszerzésről van szó,
és egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az orosz hadsereg képes lesz elérni a Donyecki terület, valamint a Zaporizzsjai terület adminisztratív határait, ami a céljuk lehetne.
Az ISW szerint a közeljövőben nem is Donyeckben és Zaporizzsjában, hanem Luhanszk nyugati felében lehet majd egy orosz támadásra számítani. Ezen kívül továbbra is folytatódik Bahmut városának hónapok óta tartó ostroma.
Russian forces have also reportedly launched “limited offensive operations” northwest of Svatove and continued those around Kreminna.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!