Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Anita Anand kanadai védelmi miniszter megosztott egy képet a Lengyelországba érkező első, kanadaiak által adományozott Leopard harckocsikról.

    Az első kanadai Leopard harckocsik, amelyeket Ukrajnának adományoztunk, most érkeztek meg Lengyelországba

    – írta Anand.

    Szövetségeseinkkel együtt hamarosan kiképezzük az ukrán fegyveres erőket ennek a felszerelésnek a használatára

    – tette hozzá Twitter-bejegyzésében.

  • Elsüllyedt egy ukrán gabonával megrakott román uszály a Reni kikötőben – számolt be az Ukrinform. A hajó 860 tonnányi gabonát vitt volna az Európai Unió területére. 

    A jármű tulajdonosa szerint berakodás közben, a géptérbe kezdett szivárogni a víz. A legénység nem tudta megszüntetni a szivárgás okát, ezért el kellett hagyniuk a hajót. Személyi sérülés nem történt. 

    A lap azt írta, a hajó a Constanta nevű román céghez tartozik. 

  • Ukrajna, Lengyelország, Azerbajdzsán és Kazahsztán is segítséget ajánlott fel hétfőn Törökországnak a hajnali földrengés okozta károk helyreállítására és emberek mentésére.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: országa kész a szükséges segítséget megadni a „baráti” török népnek.

    Megdöbbentőek a törökországi földrengés következtében több száz ember haláláról és sérüléséről szóló hírek. Részvétünket nyilvánítjuk az áldozatok családjainak, és mielőbbi felépülést kívánunk a sérülteknek. Közel vagyunk a barátságos török néphez ebben az időszakban, készek vagyunk megfelelő segítséget nyújtani neki

    – írta a Twitteren.

    Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter hétfő reggel szintén a Twitteren közölte: Ankara segítségkérési felhívására reagálva 76 tűzoltóból és 8 mentőkutyából álló csoport küldését ajánlotta fel.

    Azerbajdzsán 370 fős mentőcsoportot küld Törökországba, hogy közreműködjön a természeti katasztrófa következményeinek elhárításában és a kutató és mentési munkálatokban – számolt be hétfőn a rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata.

    Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfő táviratban fejezte ki részvétét Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a „hatalmas erejű” földrengés számos áldozata miatt, és kifejezte készségét a segítségnyújtásra – írta az MTI. 

    Mint arról korábban beszámoltunk, hatalmas földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát hétfő hajnalban. A legnagyobb rengésnél 7,8-as erősséget mértek, amelynek epicentruma 18 kilométer mélyen volt, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre.

  • Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki a tárcájánál kirobbant korrupciós botrány közepette távozik posztjáról, hétfőn kijelentette: nem lát esélyt arra, hogy a stratégiai termelő ágazatok minisztériumának élére álljon. Kinevezését előző nap hagyta jóvá az ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakcióvezetője, David Arahamija.

    Ha Ukrajna elnöke vagy a miniszterelnök ilyen javaslatot tenne nekem, visszautasítanám, mert nem rendelkezem olyan szakértelemmel, amely lehetővé tenné, hogy a stratégiai iparágak elsőrendű minisztere legyek

    – idézte a politikust az UNIAN ukrán hírügynökség. Úgy vélekedett, hogy ez hibás döntés. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem beszélt vele erről a kérdésről.

    Vasárnap Arahamija azt közölte, hogy Reznyikov távozik a védelmi miniszteri posztról. Helyette a védelmi tárcát Kirilo Budanov vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetője irányítja majd. A „katonai-ipari együttműködés megerősítése érdekében” Reznyikov az ukrán stratégiai iparágak minisztériumát fogja vezetni, amelyet jelenleg Pavlo Rjabikin irányít – jelentette be a frakcióvezető.

    Az idők és a körülmények erősítést és átcsoportosítást igényelnek. Ez az, ami most zajlik, és a jövőben is zajlani fog. […] Az ellenség offenzívára készül. Felkészülünk saját védelmünkre és annak visszaszerzésére, ami a miénk

    – írta David Arahamija a Telegramon az MTI szerint.

    Január végén az ukrán védelmi minisztériumban botrány robbant ki a katonáknak szánt ellátmány túlárazott vásárlásával kapcsolatban. A történtekkel összefüggésben lemondott Vjacseszlav Sapovalov, a védelmi miniszter helyettese, és menesztették Bohdan Hmelnickijt, a tárca beszerzési osztályának igazgatóját. A tisztségviselőkkel szemben korrupció és az ukrán védelmi erők akadályoztatása címén indult büntetőeljárás.

  • Tíz napon belül elindulhat az oroszok nagy, átfogó offenzívája – erről beszélt egy ukrán tisztviselő a Financial Times vasárnap megjelent cikke szerint. 

    Az utóbbi napokban egyre több információ érkezett arról, hogy rövidesen elindulhat a nagy orosz offenzíva, amelyre gyakorlatilag már tavaly ősz óta számítanak az ukránok.

    Most a Financial Times arról írt, hogy egy ukrán katonai tanácsadó azt mondta nekik, „nagyon biztos értesüléseket” szereztek arról, hogy Oroszország tíz napon belül elindítja az offenzívát. Hozzátette azt is, hogy a támadást várhatóan az orosz elit katonai egységek vezetik.

    Ezt komolyan kell vennünk. Ezek hatékony, gépesített dandárok […]. Megerősítették őket a VDV-vel [orosz légi deszantosokkal – a szerk.], és tengerészgyalogos egységekkel is. Ezek nem csak egyszerű buszsofőrök vagy iskolai tanárok 

    – mondta a lap forrása. 

    A lap emlékeztetett arra is, hogy Andrij Csernyak ukrán katonai hírszerző múlt hét szerdán azt mondta a Kyiv Postnak: Vlagyimir Putyin parancsba adta az orosz hadseregnek, hogy a teljes Donbászt el kell foglalni márciusig.

  • Felrobbant egy drón az oroszországi Kaluga közelében – közölte Vlagyiszlav Sapsa kormányzó, hozzátéve, hogy a robbanásban senki sem sérült meg.

    Megállapítottuk, hogy a drón a levegőben 50 méter magasságban robbant fel a város melletti erdőben reggel öt órakor

    – írta a kormányzó.

    Kaluga mintegy 150 kilométerre délnyugatra fekszik Moszkvától, és 260 kilométerre az ukrán határtól – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

  • A szovjet hírszerzésnek dolgozott Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája az 1970-es években, amikor Svájcban élt – áll a svájci rendőrség titkosítás alól feloldott és a sajtó számára hozzáférhetővé tett archívumaiban.

    A Le Matin Dimanche és a Sonntagszeitung című svájci lap által idézett, az 1970-es években írt rendőrségi dokumentum szerint a „Kirill őexcellenciája” (Monsignore Kirill) néven említett pátriárka „a KGB-hez tartozik”.

    Kirill az 1970-es években a moszkvai patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsának (WCC) genfi székhelyén, és a svájci rendőrség szerint Mihajlov fedőnéven az volt a feladata, hogy befolyásolja a szervezetet. A tanácsba a hatósági dossziék szerint a hetvenes és nyolcvanas években a KGB több embere beszivárgott.

    A szovjet hírszerzés célja az volt, hogy csitítsák a Szovjetunióban tapasztalható vallásüldözés miatti bírálatokat, és a szervezet az Egyesült Államokat és szövetségeseit kritizálja inkább – írják a svájci lapok. Míg az orosz ortodox egyház nem volt hajlandó kommentálni a hírt, az Egyházak Világtanácsa részéről annyit közöltek, nem kaptak az ügyről semmilyen tájékoztatást.

    Kirillt unokaöccse, Mihail Gungyajev követte genfi posztján, aki a Le Matin Dimanche című svájci lapnak adott interjújában leszögezte: nagybátyja nem volt ügynök, bár a KGB „szigorú ellenőrzése” alatt állt.

    „Ám ez nem befolyásolta elhivatottságát a más egyházakkal közösen végzett ökumenikus tevékenység felé” – tette hozzá Gungyajev. Gungyajev kiemelte, hogy nagybátyja megszerette Svájcot, és később is többször visszatért az országba, a lap pedig hozzátette, hogy a pátriárka legalább 43 alkalommal járt Svájcban.

    Kirill pátriárka 2019-ben, a WCC vezetőjével, Jean-René Fournier-vel Moszkvában folytatott megbeszélésein maga is kitért arra, hogy a világ összes országa közül valószínűleg a legtöbbször Svájcban járt, amelyet különösen szeret – írja az MTI.

  • Szombaton beszámoltunk arról, hogy újabb orosz–ukrán fogolycserére került sor.

    Az ukrán oldalon több mint 100 hadifogoly szabadult ki, róluk tett közzé videót nemrég a belügyminisztérium tanácsadója, Anton Herascsenko.

    Az egyik kiszabadult férfi a videóban egy gyümölcsöt evett, és arról beszélt, hogy egy év óta (amióta fogságba esett) nem volt erre lehetősége. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek (Verhovna Rada) az általános mozgósítás és a hadiállapot meghosszabbításáról szóló törvénytervezetet – közölte az ukrán parlament sajtószolgálata hétfőn.

    A Rada honlapja szerint a dokumentumokat február 6-án nyújtották be a parlament vezetőségének. A törvényjavaslatok szövegét azonban egyelőre nem tették közzé.

    Zelenszkij február 25-én írta alá az általános mozgósításról szóló rendeletet Ukrajnában. Később a Verhovna Rada többször is meghosszabbította – a hadiállapottal együtt –, legutóbb 2023. február 19-ig.

  • Az oroszok által megszállt, Európa legnagyobb atomerőműve köré épült Enerhodarban jelenleg nincs fűtés és meleg víz, a lakóépületekben 10-15 Celsius-fokos a hőmérséklet – közölte február 5-én Enerhodar polgármestere, a városból korábban már elmenekült Dmitro Orlov.

    A helyzet Enerhodarban továbbra is kritikus, mert a városban tulajdonképpen nincs fűtés, mivel az ellenség nem engedi beindítani a zaporizzsjai atomerőmű egyik blokkját sem

    – idézte Orlovot a The Kyiv Independent.

  • Huszonhat rakétát lőttek ki az Ukrán Fegyveres Erők a herszoni régió területére hétfőre virradó éjszaka. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint négy települést ért támadás.

    Az éjjel a kijevi rezsim folytatta a polgári infrastruktúra ágyúzását Novaja Kahovka, Kazacsi Laherija, Vinogradnoje és Krinki településeken, összesen 26 lövedéket lőttek ki ágyútüzérségből. Az áldozatok számát és az infrastrukturális veszteségeket jelenleg is pontosítják

    – mondta a lapnak a helyi mentőszolgálat szóvivője. 

  • Volodimir Zelenszkij elnök hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatát, amely szankciókat vezetett be az orosz nukleáris ipar ellen. Erről Zelenszkij az esti videóbeszédében számolt be – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Vasárnap államunk újabb szankciós lépésre szánta el magát Oroszország ellen. Hatályba lépett a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata az orosz nukleáris ipar elleni szankciókról

    – jelentette be Zelenszkij.

    Az ukrán elnök hozzátette: „Ez nem az utolsó döntés az iparágat illetően. Lépéseink célja az is, hogy támogassuk diplomatáink erőfeszítéseit, a globális szankciókat kiterjesszük az orosz agressziós gépezet ezen részére is.

    Zelenszkij szerint Oroszország az egyetlen ország a világon, amely megengedi a hadseregének, hogy atomerőműveket lőjön, és az atomerőműveket a lövések fedezékéül használja.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának hétfő reggeli beszámolója szerint Oroszország február 24-én indított ukrajnai háborújában eddig 132 160 orosz katona halt meg.

    A vezérkar Facebook-posztjában azt írta, a háború kitörése óta az ukrán erők megsemmisítettek

    • 3231 tankot,
    • 2231 tüzérségi rendszert,
    • 461 MLRS egységet,
    • 227 légvédelmi rendszert,
    • 294 repülőgépet,
    • 284 helikoptert,
    • 796 cirkálórakétát
    •  és 18 hajót. 
  • Tizenhetedik alkalommal lett Kína a világ legnagyobb devizatartalékainak birtokosa, Oroszország a negyedik a rangsorban – számolt be az orosz RIA Novosztyi hírügynökség. A rangsorban a második helyen 1,27 ezer milliárd dollárnyi tartalékkal Japán, a harmadikon 924 milliárddal pedig Svájc áll. 

    Oroszország 2021-ben Indiával szemben csúszott az ötödik helyre, ám 2022-re sikerült visszaszerezni a helyét, és

    582 milliárd dollárnyi devizatartalékkal a negyedik helyen zárta az évet,

    amit India ezúttal az ötödik helyen, 563 milliárd dollárral követ. A rangsorban hatodik Szaúd-Arábia lett, 460 milliárd dollárral, két helyet javítva a tavalyi adatokhoz képest. 

    Hongkong (424 milliárd dollár) a hetedik, Dél-Korea (424 milliárd dollár) pedig a nyolcadik helyre került. Szingapúr, amely 2021-ben kilencedik volt, egy év alatt két helyet veszített, és kiesett a top 10-ből, így Brazília (325 milliárd dollár) a kilencedik, Németország (295 milliárd dollár) pedig a tizedik helyre lépett előre.

    A top 30-ban nem történt jelentős változás: az egyetlen új belépő 2022-ben Svédország volt, amely kiszorította Hollandiát a harmincadik helyről. Ugyanakkor szinte minden ország változtatott a top harmicon belüli pozícióján: Franciaország és Olaszország jelentősen javított pozícióján, két helyet javítva a 12. és a 14. helyre ugrott fel.

  • Belarusz áprilisig Mi–35M típusú harci helikoptereket kap, és még az idén Szu–30SzM típusú harci repülőgépek beszerzését is tervezi Oroszországból – közölte Andrej Lukjanovics, a belorusz légierő és légvédelem decemberben kinevezett parancsnoka az SzTV állami televízió műsorában.

    Néhány hete hozzájutottunk egy új Tor–M2-es légvédelmi rakétaüteghez, a közeljövőben pedig Mi–35M helikoptereket kap a légierőnk. Ez egy teljes század lesz, kezdetben négy gépet, vagyis egy osztagot adnak nekünk, áprilisra már repülőtereinken lesznek

    – mondta Lukjanovics.

    A belorusz parancsnok elmondása szerint a pilótákat átképezték az új haditechnikára, és már az új személyzettel hozzák át a helikoptereket. „Ebben az évben tervezzük még Szu–30SzM repülőgépek vásárlását és átvételét is” – tette hozzá.

    Lukjanovics közölte: a belorusz rádiótechnikai alakulatok eszköztára hazai gyártmányú, Rosza-típusú alacsony frekvenciájú rádiólokációs berendezésekkel és Vosztok-típusú rádiólokátorokkal bővül. Hozzátette azt is, hogy mindemellett jelentős mennyiségben terveznek beszerezni levegőből indítható fegyverzetet is.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóbeszédében elmondta, hogy Oroszország bosszúhadjáratot tervez februárban, hogy kárpótolja magát a tavaly elszenvedett veszteségekért.

    Az elnök szerint Oroszország fokozott nyomást gyakorol a frontvonal különböző területeire, valamint fokozza a nyomást az „információs szférában”.

    Nincs más lehetőségünk, mint megvédeni magunkat és győzni

    – mondta Zelenszkij.

    Az ukrán hírszerző szolgálatok értesülése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította erőit, hogy márciusig foglalják el a kelet-ukrajnai Donbász egészét.

    „Putyin azt a parancsot adta, hogy az orosz csapatok márciusig foglalják el a donyecki és a luhanszki területet” – mondta Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a The Telegraph szerint.

    Az ukrajnai orosz erők február 24-én, az invázió egyéves évfordulóján újabb offenzívát terveznek indítani – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter.

  • Növelte a frontvonalon harcoló női katonák számát az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága, és bővítette a számukra nyilvántartott katonai szakterületek listáját is – számolt be Andrij Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság Népi Milíciájának nyugalmazott alezredese hétfőn a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. 

    Nőtt a nők száma a fronton szolgáló ukrán egységekben. Mától azok a nők, akik szerződéses katonai szolgálatot szeretnének teljesíteni Ukrajna fegyveres alakulataiban, ugyanolyan eljáráson esnek át a szerződéses szolgálat felvételi eljárásakor, mint a férfiak. Az orvosi vizsgálat alatt különös figyelmet fordítanak a terhességre

    – mondta Marocsko a lap szerint.  

  • Magyarország területére február 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 4103 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4452 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 108 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Hozzátették: az ukrajnai háború elől február 5-én 35 ember, köztük 21 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Az Orosz Föderáció igyekszik átmozgatni Ukrajnába egy motorizált lövészhadosztályt. Ez a lépés új nagyszabású offenzíva kezdetét jelezheti – mondta Igor Romanenko altábornagy.

    A katonai szakértő elmondása szerint több irányban is heves harcok folynak, miközben az oroszok a tartalékosaikat a frontra helyezik át. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az ukrán hadseregnek a harcokban kell „kivéreztetnie” az ellenséget, majd ellentámadásba kell lendülnie.

  • Köszöntjük olvasóinkat! 

    Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ezúttal is!

Rovatok